Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-04 / 9. szám
Szilvafajták vírusérzékenysége Ä szilvatermesztés egyik legsúlyosabb gondja a szilva himlő (Plum pox virus, Shurka vírus) kártétele. Európában a legveszélyesebb vírusbetegségek кüxé tartozik. A vírus okozta tünetek a levélen és a gytlmSlcsOn a legfeltűnőbbek. A lombozaton —■ a faltától függően — apróbb-nagyobb vtlágoszöld foltok, gyűrűk, tölgylevélszerű mintázatok alakulnak ki, amelyek főleg borús Időben láthatók. Л fertőzött gyümölcs gyakran torzult, felületén gyűrűs, körivé* vagy szabálytalan alaké bemélyedésekkel. A bőrszövet (epidermisz) és az alatta levő sejtek pusztulnak (nekrotlzálódnak), a hás vörösbarna színű és gyakran mőzgfival átitatott, ízetlen és rostos állományú. A gyűmOlcstűnetek fajtánként Igen változóak, nagyban befolyásolják annak áruértékét. A fertőzött fák rosszul fejlődnek, rövldebb ideig élnek. Magyarországon 1949-ben felállók meg a fertőzés tüneteit. Itteni előfordulásával, elterjedésével, kártételével az elmúlt negyven év alatt sokan foglalkoztak. Ez Ideig a kór elleni védekezés egyeljen módja a betegséget tűrő (toleráns), Illetve annak ellenálló (rezlsztens) szllvafajták nemesítése és kiválasztása. A régóta termesztett és a fogyasztók, valamint a feldolgozó Ipar által kedvelt Besztercei szilva és kiónjai a vizsgálatok szerint a legbetegebbnek bizonyultak. A vlrusfertözött fák száma köztük volt a legnagyobb: 84,7 százalék. A lombfelület mintegy 80, a gyümölcsé pedig 78 százalékban fertőződött. Gyakori a gyümölcshullás és nagy a torz gyümölcsök aránya Is. Napjainkban a Besztercei szilvák termesztése mellett a Stanley került előtérbe. A megfigyelések szerint ennél a fák 30 százaléka volt fertőzött, ezek száma — a korábbi évekhez viszonyítva — nem emelkedett számottevően. A levélen a tünetek csak gyengén jelentkeztek, és gyakori, hogy a fának csak egyetlen ága fertőzött. A Stanley gyümölcsén egyetlen esetben sem találtak vlrustüneteket. Az Olasz kék O. 403 és a Tulan gras fák 19, Illetve 20 százaléka volt fertőzött. A vírustünetek ezeknél sem a teljes lombozaton jelentek meg. Kísérletekben mindkét fajta gyümölcse egészséget volt, noha más kísérleti helyen az Olasz kék D. 403 gyümölcséo előfordultak virustünetek. A legnagyobb gyümölcsű Grand Prize szllvafajtának a két vizsgálati hely átlagában mintegy tele volt fertőzött. Sajnos, a Grand Prize fái a szilvahimlő és — feltehetően egy másik vírus — együttes kártétele miatt nagymértékben pusztulnak. A levélen és gyümölcsön egyaránt nagyon erős tüneteket figyeltek meg. Száz termés közűi hetven volt beteg. A kései érésű Bluefre és President gyümölcsén az eddigi vizsgálatok alapján nem találtak vlrustüneteket, de a lombozaton megjelentek. A fertőzött fák száma 30 és 60 százas lék volt. A lombfelület átlagosan 80 százalékban volt erősen Tertőzött. Az Ígéretesnek mutatkozó jugoszláv nemesltésü Csecsaki fajták Is szerepeltek a kísérleteken. Eddigi vizsgálatok szerint a CaCanska lepntica fáinak lombozatán és gyümölcsén nem találtak vírnstüneteket. Összefoglalva az eddigi megfigyelések eredményét, megállapíthatjuk, hogy a jelenleg vizsgálatban lévő fajták közül а Stanley, a Tuleu gras, а В uefro, a President és a CaCanska lepotiea fajták gyümölcse tünetmentes volt. Remélhetőleg a külföldi szilvák honosításával és a nemrég nálunk Is megkezdődött rezisztencia nemesítést program megvalósításéval az eddigieknél betegségellenállőbb és gazdaságilag értékesebb fajták kerülhetnek a köztermesztésbe. (K. Sz. 1980/2) A Príroda Könyv- ős Lapkiadó nemzeti vállalatnál a közelmúltban jelent meg Alojz Barborka mérnök és munkaközösségének Kékszilvák, ringlószilvák és mirobalán cse résznyi) szilvük (Slivky, slivy, ringloty, mlrabelky) című könyve. Az olvasó többek között megismerkedhet a szllvafélék termesztésének Jelentőségével, Jelenlegi helyzetével és távlataival. Megtudhatja azt Is, hogy hazánkban egy lakosra számítva évente átlagosan öt kilogramm szilvát termelnek. A frissen fogyasztott gyümölcsfélék közül az SZSZK-ban a szilva 7,8 százalékban részesedik. A szilvafélek termesztése A szerzői munkaközösség külön fejezetekben foglalkozik a szilvatermesztés történetével, a szilvafélék biológiai besorolásával, a fajták tulajdonságainak értékelésével , a szilvatélék megf>orzásával és megtermékenyítésével, a termesztéshez nélkülözhetetlen teltételek megteremtésével, a facsemeték klQltetésével stb. Ä könyv tizennyolc oldal terjedelemben foglalkozik az egyes fajták leírásával, amelyek ábécé sorrendben követik egymást. Ebben a fejezetben az olvasó tizenhat színes felvételen alaposan szemügyre veheti a legfontosabb fajtákat. Külön fejezetben találhatók a trágyázással, az öntözéssel, a szilvafélék metszésével, koronaalakftásával, szaporításával, betegségeivel és kártevőivel kapcsolatos tudnivalók. A könyv a gyümölcs betakarításával, tárolásával és háztartásokban való feldolgozásával kapcsolatos Ismeretekkel, valamint a szllvafélék növényvédelmének naptárával fejeződik be. Az alaposabb tájékoztatást nyolc táblázat és húsz ábra, rajz segíti elő. A könyv —< amely 15 ezer példányban jelent meg — a hazai könyvesboltokban 20.— koronáért vásárolható meg, vagy megrendelhető a következő címen: Príroda, vydavatefstvo kníh a Časopisov n. p., Krtžkova 9, 815 34 Bratislava. (bim) Macskaünnep Egy belga kisvárosban, Yprés ben minden évben kétnapos karnevált rendeznek. A vidám ünnepség központi szereplője kedvelt háziállatunk, a macska. A hagyomány több mint ezer évre tekint vissza. 962-ben ti. Baudouin gróf, a városka és környéke teljhatalmú ura elrendelte, hogy évről évre „két-három macska vettessék le élve a városi őrtoronyból." Mint tudjuk, abban a korban a macska a sátán cimborájának számított, s a régiek ezzel a „szertartással" valamiféle ördögűzést véllek végrehajtani. Az esemény jelentősége egyébként túlterjedt a városka falam, ugyanis ilyenkor Ypres-ben sereglettek össze nagyszabású vásárra az észak európai takácsok, kereskedők is. Manapság természetesen már másként zajlik le a rendezvény. A hajdani gyászos (mármint macskaszempontból gyászos) napokból harsány örömünnep lett. Az utódok elégtételt szolgáltatnak a cirmosoknak az ősök velük szemben elkövetett igazságtalanságaiért. Az utcákon áradó tömeg között kocsik, bábuk, álarcosok vonulnak, mindenütt és mindenkin macskakép díszeleg, az álarcok is macskamaszkok. Hanem hogy a hagyomány eredetére Is emlékeztessenek némiképp, azért kihajítanak néhány macskát a toronyból, de azok — pliissből vannak. (M JU1 em titok, hisz sok piacon * w vásárló háziasszony tudla. bizonyíthatja: a szlovákgyarmati (Slovenské Darmoty) konyhakertekben régóta kiválő minőségű zöldség terem. A falubéliek többsége ugyan hosszú évekig csak saját igényel kielégítéseképp foglalkozott zöldségfélék termesztésével, óm néhányán eladásra Is termesztettek zöldpaprikát, hagymát és uborkát. Aztán néhány esztendeje, — pontosabban 1982 derekán — egy rögtönzött falugyűlésen elhatározták a gyarmatiak: megalakítják községükben a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyi alapszervezetét. Addig Az idei szilveszterkor már az ú| tőkéről szüretelt szőlő borával koccintva kívánhattak boldog új esztendőt egymásnak. — A fiatalok Is élénken érdeklődnek a kertészkedés iránt — szögezi le a szervezet elnöke —, a járásszékhelyre költözött Ifjú családok közöl is jónéhányan nálunk Igényeltek „háztáji kertet“ maguknak. S ennek én módfelett ölülök, mert ezáltal Is csökken az elvándorlás községünkből. Sok fiatal tagunk a helyi állami gazdaság dolgozója. A hónapok, évek múlásával egyre duzzadt, gyarapodott a szlovákgyarmatt klskertészek száma. Ma már az alapszerve-Töretlen kedvvel, lendülettel ugyanis az eladásra szánt zöldségféléket a kistermelők nem tudták helyben értékesíteni, a környező és távolabbi falvak valamelyikébe kellett terményeikkel utazgatniuk. — Ötvenötén kezdtünk — emlékezik az alapító tagok egyike, Rados Pál szervezeti elnök —, s Ifjú lelkesedéssel, nagy hévvel láttunk munkához. A szervezet vezetősége az alakuló közgyűlés után írásba foglalt kéréssel fordult a helyt magtermesztő állami gazdaság igazgatójához. „Szeretnénk — állt többek között a levélben — bérbe venni a Kishegy vén, csenevész fákkal és térdig érő gazzal benőtt gazdátlan, nagyüzemi művelésre alkalmatlan leltőit.“ A gazdaság szakemberei teljesítették a kérést, s a kertészkedni vágyó szlovákgyarmatiak újonnan alakult szervezete hamaro. san hozzá Is láthatott a mintegy három hektárnyi nadrágszí iterület megtisztításához. — Dolgoztunk kora reggeltől napnyugtáig — emlékezik vlszsza Rados Pál —, de mégis jé visszagondolni a nehéz munkával töltött ' napokra, hetekre. Igyekezetünket, fáradozásunkat ufvanis siker koronázta. Az ötvenhét új kertben munkához láttak a „honfoglalók*. Szőlőt telepítettek a terület egy részébe, a kert végébe pedig nemes, szép terméssel kecsegtető körte-, alma- és szilvafák, valamint zöldségfélék kerültek. zet 98 tagot mondhat a magáénak. És persze az újabb tagok is szeretnének művelhető földhöz jutni minél előbb. Ismét elfoglalható terület után kellett hát nézni. S természetesen ú|fent az állami gazdasághoz fordult a szervezet segítségért. A mezőgazdasági nagyüzem ezúttal a több mint két hektárt kitevő Rtgel-dűlőt bocsájtotta az önkéntes társulás tagjainak rendelkezésére. Itt kereken 30 kert létesült. — Szerződést kötöttünk a kertészkedők rimaszombati (Rimavská Sobota) szolgáltató üzemével — adja Rados Pál az úiabb információkat —. elsősorban uborka, zöldpaprika, valamint hagyma termelésére köteleztünk magunkat. Kiváló ml. nőségű vetőmagot kaptunk, a növényvédő szerek Is megfelelőnek bizonyultak, hát ml Is Igyekeztünk kitenni magunkért. A hobbikertekben termő zöldséget -ma már Rados Pálné helyben vásárolja fel a tagoktól. A legjobban ápolt, gondozott kerttel. az elnök szerint Babolcsal József, Körös János, Ján Buša, Cseri Dezső, Súlyán Gyula és néhány társuk büszkélkedhet. Többen a családi fészek melletti háztájiban Is termesztenek eladásra szánt árut. Közülük Cseri Miklós és Mária Miklnsi- Cáková ér el figyelemre méltó eredményeket. Nézzünk néhány adatot is: az 1986-os esztendőben 60 ezer korona értékű zöldségfélét adtak a silóvákgyarmati kertészkedők a közellátásnak. 1987-ben viszont ezt már megduplázták. — Az idén szeretnénk tavalyi teljesítményünket, eredményeinket Is felülmúlni — ielenti ki az elnök magabiztosan. — A téli hónapokban és kora tavasszal szeretnénk befejezni a kishegyi kertek körülkerítését, mert az erdei vadak nem egyszer nagy kárt tettek. Aztán a Rigel-dűlő elhatárolása következik, s az idén pedig szeretnénk már a faluszépltésl munkákból is kivenni a részünket. A betakarítási munkálatok idején szívesen segítenénk az állami gazdaságnak, de be akarunk kapesolédni a falu kulturális életének a fellendítésébe is. Rados Pál hosszú esztendőkön át a Csemadok járási bizottságának a titkára volt. Legközelebbi céljaik között — sorolja búcsúzóul — a taglétszám bővítése is szerepel, s ezért már most egy harmadik kernelen megnyitásának a lehetőségeit fontolgatják. —Talán a falut ölelő Nagyhegy egyik szakaszát fogjuk művelés alá szorítani Aztán, ha „egyenesbe jutunk“, valamelyik ifjabb kertésztársamra ruházom majd át az elnöki tisztséget. Elvégre 67 éves vagyok. Vegyék a váltóbotot a fiatalok a kezükbe. Hisz övék a jövő! ZOLCZER LASZtÖ ^ • HIRDETÉS ■ Eladó egészséges kardvirág hagymagumó: Oscar — sötétpiros — 3. 2. 1 és 0.80 KCs/db (100 K6s/kg), Falda —-, sárga — 2 és 1 KCs/db (100 KCs/kg). A száz koronán fetüii megrendelést utánvétellel küldöm. Pék Tamás, Nálepkova 27, 947 01 Hurbanovo. SzF 37 /
