Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. felmiár 20, A SZIGETEK ORSZÁGÁBAN Ä legtöbb ország mezőgazdaságának az a legfontosabb feladata, hogy lakosságának élelmiszerigényét maradéktalanul kielégítse. A dán mezőgazdaság előnyös helyzetet élvez, mert össztermelésének csupán egyharmadát értékesítik hazai piacon. Termelésének kétharmad részét a világ mintegy 175 országába exportálja. Termékeinek legnagyobb hányadát a Közös Piac országai veszik meg Angliával az élen. A közöspiaci tagság Dániának lehetővé tette termékeinek biztonságos és garantált értékesítését. Áruikat 270 millió ember vásárolja. Az export árunak mintegy 10 százaléka jut el a többi európai országba, 10 százaléka az USA-ba és mintegy 8 százaléka Japánba. De jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket adnak el Közel-Keleten és egyéb tengerentúli országokba. A háború óta Dánia temérdek hús- és tejkonzervet, sajtot és baromfit exportált a világ minden részére. Kiváló tenyészállatai Is ott találhatók a világ minden részén, mint például a „dán vörös marha“ és a „jüt, landi feketetarka lapály marha“. A mezőgazdasági áruk és termékek külföldi értékesítését számtalan dán szakember és kereskedő bonyolítja le a világ legkülönbözőbb tájain. Napjainkban kilenc „ágazati exportblzottság“ működik közre a szövetkezetek és a magántermelők termékeinek külföldi értékesítésében. A dán gazdák több emberöltőn keresztül saját erejükből építették ki azt a hatalmas ellenőrző apparátust, az ellenőrzésnek azt az átfogó rendszerét, amelynek köszönhetik áruik minőségének világszínvonalát és egyedülállóságát. Ä dán gazdák a törvényhozás erejével állami ellenőrzést vezettek be. Az állami ellenőrzés bélyegzővel Igazolja és garantálja ez áru minőségét. A termelésnek és a feldolgozásnak egyetlen fontos mozzanatát sem kerülheti el az ellenőrzés. Az ellenőrzés kiterjed a gazdaságokra, vágóhidakra, tejüzemekre és a kereskedelemre, különös tekintettel a minőségi és a higiéniai követelményekre. Nincs olyan állattenyésztési termék, amely ne lenne alávetve állatorvosi vizsgálatnak. Csak a vizsgálat után kerülhet az áru exportra, Illetve a hazai piacra. A minőségi és higiéniai ellenőrzés eredménye a farmerek számára kizáróan közgazdasági tényező és jelentősen ösztönző hatású. Az ellenőrzésnek és a minőség szerinti jutalmazás hallatlan ösztönző erejének köszönheti a dán gazda világhírét. A dán gazdák világviszonylatban ismertek arról, hogy rugalmasan reagálnak az új lehetőségekre, fogékonyak a kutatók új eredményeire. Nem sztereotípusosak, bármikor képesek átállni az újabb, az ésszerűbb módszerekre. Ez a képesség az alapos gyakorlati és elméleti képzésüknek az eredménye. A mezőgazdaságban az egész országot átfogó tudományos kutatómunka folyik, nagyon komoly állami támogatással. A bevált eredményeket egy jól kiépített tanácsadó szolgálat segítségével azonnal közvetítik, és gyorsan továbbadják a farmereknek. Ki hinné el, hogy az egyik évben elért kísérleti eredményeket a farmer már a következő évben megvalósíthatja, illetve hasznosíthatja a gyakorlatban. A tanácsadó szolgálat kiterjed a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, a közgazdasági szabályozókra, a beruházásra, a fiatalok munkájára és foglalkoztatottságukra, munkaügyi, háztartási és társadalmi területekre. Tanácsadói szolgálatot nem nyújthat olyan személy, akinek nincs meg a gyakorlati és elméleti tudása. Az írástudatlanság korai felszámolása, a felnőttek továbbképzésére alapított népfőiskolák és a mezőgazdasági szakoktatás magas színvonala fogékonnyá tette a parasztságot a korszerű technológiai módszerek megismerése és alkalmazása iránt. A mezőgazdasági munka: „szakmunka“. A szakemberképzésnél ugyanolyan hangsúlyt fordítanék a gyakorlati képzésre, mint az elméletire. A fiatalok nem léphetnek a mezőgazdasági dolgozók sorába szakképesítés nélkül. Ha egy fiatal úgy dönt, hogy a mezőgazdasági pályát választja, a következő követelményeknek, Illetve feltételeknek kell eleget tennie: hároméves gyakorlati képzés, minimum két különböző gazdaságban. Ebből a három évből legalább egy évet a háziállatok gondozásával kell eltöltenle. A gyakorlati képzés szerves része a szakmai alaptanfolyam, évente Ezt a tejüzemet 1888-ban építették szövetkezeti alapon (Archívumi felvétel) öthónapos Időtartammal. A hároméves gyakorlati képzést egyéves iskolai képzés zárja. A hallgató bizonyítványt kap arról, hogy „képzett mezőgazdasági szakember“. A mezőgazdasági alap- és középfokú iskolák mellett a legmagasabb agrárképesítést az 1773-ban alapított koppenhágai „Királyi Állatorvosi és Mezőgazdasági Egyetem“ adja. Ez Dánia egyedüli mezőgazdasági egyeteme, a mezőgazdasági kutatás és szakemberképzés központja. A fiatalok körében nagyon nagy az érdeklődés a mezőgazdasági szakma, a mezőgazdasági pálya iránt. Egyre több fiatal igyekszik a mezőgazdasági egyetem hallgatója lenni. Az oktatás időtartama négy év. De ha valakinek 10 év szükséges ahhoz, hogy az egyetemi követelményeknek eleget tegyen, illetve, hogy a vizsgált letegye, azt nem korlátozza semmilyen törvény. Teheti azt, de csak saját költségére. Az egyetemi képzés korlátlan lehetőségeket tár a szakember elé. Legnagyob hányaduk ..mezőgazdasági tanácsadóként“ helyezkedik el. A farmerek egyedüli látogatói a szövetkezetek szaktanácsadói. A legújabb eredményeket előadásokon ismertetik velük. Az új módszereket. eljárásokat mintagazdaságokban mutatják be. Koppenhága élelmiszer-ipari munkásainak a felét sörfőzők foglalkoztatják. A külvárosban valóságos sörgyári negyedek alakultak ki: északon Hellerupban a Tuborg, délen Vollyban a Carlsberg világhírű üzemei külföldre is nagy mennyiségben szállítják márkás italaikat. A Carlsberg sörgyár hatalmas bejáratát két elefánt tartja a hátán ezzel a felirattal: Laboremus pro patria. Dr. Brauer és J. C. Jacobsen alapította 1847-ben. Ez,, az egyetlen gyár 18 ezer dolgozót foglalkoztat. Napi termelése 3,6 millió üveg sör. Itt a palackozás 3 dl-es üvegekbe történik. Amint már említettem, Dániában éppen százéves a szövetkezeti mozgalom. A legelső szövetkezet 1887-ben a tej- és tejtermékek értékesítésére alakult. Mi egy olyan tejüzemet látogattunk meg, amely 1888- ban épült. Az üzem vezetője Jerk űr, a legtermészetesebb egyszerűséggel és szerénységgel beszél az üzem múltjáról és jelenéről. Százéves épület, benne a világ legmodernebb technológiája. A műszaki berendezések üzemeltetése csaknem teljesen automatizált. Minden termelő egyenjogú tag lehet, ennek csupán egy feltétele van; minőségi áru szállítása. A minőség előirt szint alá süllyedése esetén a termelőt kizárják, ez pedig gazdasága halálát jelenti. Minden gazda érdekelt a termelésben. A szövetkezet a jő eredmény elérésének megkövetelése mellett támogatja is a gazdákat. A tejszövetkezet például rendszeres állatorvosi vizsgálatot végeztet el a taggazdák marhaállományában. Aki tagja a szövetkezetnek és együttműködik, az előnyben részesül. Például olcsóban vásárolhat álló- és forgóeszközöket. Hogy a szövetkezetben a munkájukat szakosíthassák, kooperációkat hoztak létre. Természetesen az egyenlőség és a kölcsönös előnyösség alapján, és nem a másik kárán való meggazdagodás szándékával. Az általunk látogatott tejüzem 12 tagból álló kooperáció, amely 200 farmertől vásárolja fel a tejet. A késztermékeket + 4 C-fokon tárolják. A tej minőségének megállapításánál a fő kritérium az 1 ml-ben lévő élő csírák száma. Csak első osztályú nyerstejet vásárolnak fel. A minősített tejre az jellemző, hogy kórokozókat, béüakó csírákat — coli aerogenseket — nem tartalmaz, amellett csíraszegény, és így előzetes pasztőrözés vagy forralás nélkül Is fogyasztható. Milliliterenként 10 ezer élő csira a legfelső megengedett határ. Aki azt átlépi, attól nem veszik át a tejet. Mikrobiológiából Is felkészültem, amikor megtudtam, hogy lehetőségem lesz Dániában a tej minőségének értékszámait tanulmányozni. A fejés pillanatában egy milliliter frissen fejt tejben mintegy 8 ezer baktérium van. Huszonnégy óra elteltével 15 C-fokon tartva milliliterenként 6 millió található. 25 C-fokon pedig százszor anynyi, vagyis átlagban 600 millió Ezt nagyban befolyásolja a tejkezelő helyiségek, a tejházak és környékének, a fejőgépek, a tejesedények, a berendezések, az eszközök, a padlózat, az állat, a levegő, a gondozó tisztasága is. A Csehszlovák Állami Szabvány 1988. január 1-tól az eddiginél szigorúbb feltételeket szab a tej minőségének a meghatározásában. Az I. osztályú tejnél milliliterenként 500 ezerig, a II. osztályű tejnél 2 millió 500 ezerig, a III. osztályúnál pedig 2 millió 500 ezertől 20 millióig terjedhet az élő csfraszám. (Folytatjuk) A mikor az 1987-es év tervfeladatainak lebontásával foglalkoztunk, az volt az érzésünk, hogy szövetkezetünk az eddigi Idők legigényesebb .feladat« előtt áll. Ezért olyan szervezési intézkedéseket fogadtunk el, amelyek segítségével a különösen nehéznek mutatkozó feladatok megvalósítása reálissá vált. Szinte felbecsülhetetlen előnyt jelent számunkra az a tény, hogy már az előző év szeptemberében Ismertük a terv által előirányzott feladatokat, s így elegendő Időnk nyílt, hogy kellőképpen és Idejében felkészüljünk a teljesítésükre. A feladatok Igényességéből és a tagság pozitív hozzáállásából eredően már az előző év utolsó negyedében teljes felelősségtudattal láttunk hozzá az 1987-es év tervfeladatai végrehajtásának a megalapozásához, mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben az időjárási viszonyok nem voltak éppen a legkedvezőbbek a mezőgazdasági termelés szempontjából — gondolok itt az év elejei kemény fagyokra, az elkésett kitavaszodásra, az egyenetlen csapadékmegoszlásra . a tenyészldő folyamán —, mégis azt kell mondanom,' hogy szövetkezetünk történetében az egyik legeredményesebb évet zártuk. Szövetkezetünk az elmúlt évben kalászos gabonából 6,2 tonnát, szemes kukoricából pedig 7,3 tonnát takarított be hektáronként. A Nyltral (Nitra) járásban ezáltal a legnagyob hektárhozamot értük el. Gabonatermelésünk elérte a tízezer tonnát, ami a tervhez viszonyítva 1500 tonna terméstöbbletet Jelentett. Mindez lehetővé tette, hogy az állami alapokba irányuló felvásárlási terv teljesítése mellett takarmánygabona-szükségletünket is teljes mértékben fedezzük. Sőt az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának tartalékalapjába is 1400 tonna gabonát eladhattunk. Tavaly figyelemre méltó volt a gabona minősége is Az őszi búza túlnyomó hányadát élelmlszer-lparl gabonaként, a tavaszi árpát pedig kimondottan sőrárpaként értékesítettük, ebből több mint 500 tonnát első osztályú minőségben. Miért említem mindezt? Mindenekelőtt azért, mert az élelmiszer-ipariként értékesített búzáért 688 ezer koronával nagyobb bevételre tettünk szert, mint ha w hasonló mennyiségű takarmánygabonát adtunk volna el. Az ötszáz tonna — első osztályban értékesített — sörárpa jóvoltából pedig félmillió koronával növelhettük a bevételünket a takarmányipari árpa értékesítési árával szemben. A szövetkezeti kassza szempontjából ezek nem elhanyagolható összegek. Kevésbé lehetünk azonban elégedettek a cukorrépa termelési feladatainak teljesítésével. Ebben az ágazatban az aszályos időjárás következtében a vártnál gyengébben alakult a termés. Igaz, hogy az elért 32,7 tonnás hektárhozam a Nyitral járás harmadik legjobb cukorrépa-termelő gazdasága lettünk, de ez sem ad okot az elégedettségre. A végeredmény ugyanis nem volt arányban a termelési ráfordítások nagyságával és a kifejtett igyekezettel. A legnagyobb kiesést a szőlőtermelésben könyveltük el. A többi növénykultúra termesztésében — mint például a hüvelyesek, az olajnövények, a zöldségfélék és a dohány — termelési tervünknek maradéktalanul eleget tettünk. Az állattenyésztés szakaszán szövetkezetünk valamennyi feladatát hiánytalanul végrehajtotta. A baromfihús felvásárlási tervét már a múlt év novemberében teljesítettük s valamivel később az egész évi húsértékesítési feladatunkat — marhahúsból és sertéshúsból egyaránt — Is. Még az év befejezte előtt, azaz december 27-re eleget tettünk tejfelvásárlási kötelezettségünknek. Szövetkezetünkben a tehenek egyedi évi fejési átlaga az utóbbi öt évben elérte a négyezer litert. Та-A mirnka meghozta gyümölcsét valy viszont már 4 ezer 240 literre növeltük a tejtermelés átlagát. Igaz, a tejtermelésben is találhatók még tartalékok, főleg a termelőképességben tapasztalt eltérések tekintetében az egyes állattaró telepek között. Hiszen például a Dolné Krškany-i tehenészeti telepen — ahol az aranyérmes szocialista brigád tagjai dolgoznak — már tavaly tehenenkéntl évi átlagban 5187 literes tejtermeléssel dicsekedhettek. Ezzel szemben a berencsl (Branő) tehenészeti telepen alig érték el a négyezer literes fejési átlagot. Tehát a jövőben erre a területre kell összpontosítani majd az állattenyésztők figyelmét. Elégedettek lehetünk az állattenyésztésben elért súlygyarapodással Is. Hiszen a szarvasmarha-hizlalásban napi átlagban 0,82 kilő, a sertéshizlalásban pedig 0,62 kiló felhízást mutattunk fel. Kedvezően alakultak a szaporodásbiológiai mutatók Is. Itt említést érdemel, hogy száz tehén átlagában 108,1 darab borjút, egy kocától pedig húsz malacot választottunk el. Tavaly az előző évhez viszonyítva 88 darabbal több borjút és 675 darabal több malacot neveltünk fel. Ezáltal szövetkezetünkben kedvező feltételeket teremtettünk az idei húsértékesítési feladatok teljes mértékű és egyenletes teljesítéséhez. A gazdasági mutatók alakulását Illetően ki kell emelni azt a tényt, hogy szövetkezetünk túlteljesítette mezőgazdasági bruttó termelési tervét, annak ellenére, hogy a szőlőtermés számottevő kiesése miatt a termelés értéke 4 millió 200 ezer koronával megcsappant. A teljesítmények tervét is mintegy 8,6 százalékkal túlteljesítették. Értékük egy hektár mezőgazdasági területre átszámítva megközelíti a 30 ezer koronát. A módosított saját teljesítmények — amelyek a bérkeret nagyságát határozzák meg — 1 millió 800 ezer koronával haladták meg a tervezett értéket. De nézzük meg, hogyan alakult a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltsége. A nyolc és fél millió koronás tiszta nyereségből úgyszólván 2 millió koronát jelöltünk ki a gazdasági eredményeken való részesedésre. Említést érdemel, hogy szövetkezetünkben Immár tíz éve a belüzemi önelszámolási rendszert alkalmazzuk, s ennek keretében dolgoztuk ki a tagság anyagi érdekeltségének elveit Is. A gazdasági eredményeken való részesedés elosztásánál betartottuk a differenciált jutalmazás elveit az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint. A jutalom elosztása során figyelembe vettük a dolgozók munkakészségét Is. Vagyis tekintettel voltunk azokra a dolgozókra, akik mindig munkába álltak, amikor szövetkezetünknek erre a legnagyobb szüksége volt, tekintet nélkül az időpontra és a napra. Az ilyen önfeláldozó dolgozókat szövetkezetünkben megbecsüljük s anyagilag is ösztönözzük. Napjainkban szövetkezetünk valamennyi tagja már az idei tervfeladatok teljesítésén dolgozik. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a feladatok Igényesek s tulajdonképpen már egy bizonyos felkészülést jelentenek a gazdasági mechanizmus átalakítási folyamatának a beindítására, amely a jövő évben lép érvénybe. Mivel az új gazdasági mechanizmus lényegét nagyjából Ismerjük, erre az évre is olyan intézkedéseket fogadtunk el, amelyek egyértelműen a minőség javítására irányulnak. Az új gazdasági mechanizmus szabályozói ugyanis az eddiginél még hatékonyában ösztönzik anyagilag a minőséget. Jelentős tartalékokat fedezhetünk fel azonban az aránytalanul magas termelési költségekben. A költségek csökkentésének lehetőségét több tényezőben látjuk. Elsősorban a fokozott talajvédelemben és az eddiginél nagyobb arányú szerves trágyázásban. A trágyakezelés javítása érdekében szövetkezetünkben áttértünk az Istállótrágya konténeres kihordására, valamint a szilárdított trágyatelepek építésére, amire négy és fél millió koronát fordítottunk. További fontos tényező a talajelemzéseken alapuló Irányított műrágyázás, az állattenyésztésben pedig a takarmányvizsgálatokra épített takarmányozás. A tápanyagok, Illetve a takarmányadagok meghatározásában figyelembe vesszük a növény, illetve az állat Igényelt és a várható hozamokat vagy termelőképességet. A termelés hatékonyságának növelésében azonban a legnagyobb tartalékaink az emberekben rejlenek, a munkához való hozzáállásunkban és kezdeményezésünkben. Ezért ennek a kérdésnek Is megkülönböztetett figyelmet szentelünk. Nem egyszer meggyőződhettünk róla, hogy ez sokszorosan kamatozfidő befektetés. JOZEF LIJKÄC mérnök, a nyltraivánkal Virágzás Egységes Földműves-szövetkezet üzemgazdásza 7
