Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-26 / 8. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1988. febrnár flb Csehszlovák kulturális napok a Szouietunfohan Szamos jelentős évforduló legyé­ben, illetve több közelmúltbeli fontos társadalmi esemény fényeinek figye­lembevételével rendezik meg az idén a csehszlovák kultúra napjait a Szov­jetunióban. A történelmi dátumok kö­zül egyértelműen a dolgozó nép feb­ruári győzelmének 40. évfordulója kí­vánkozik az elsó helyre, amely szo­cialista kultúránk kibontakoztatásé­nak legfontosabb feltétele volt, de az idén emlékezünk meg például a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulásának 70. évfordulójáról is. Napjaink nagy horderejű társadalmi történései kö­zül a rendezvénysorozat szellemére és célkitűzéseire mindenekelőtt a CSKP XVil., illetve az SZKP XXVII. kong­resszusának határozata voltak hatás­sal, s ez mindenekelőtt a nyíltság, a nyitottság, az egymás minél jobb megismerésének óhajában nyilvánult meg. Mindez természetesen hatványo­zottan érvényes népeink kultúrájára, s ezt a célt a legeredményesebben éppen az ilyen és hasonló rendez­vénysorozatok szolgálják. A művészekből és kulturális dolgo­zókból álló, rendkívül népes — több mint ezerőtszáz tagú — küldöttséget Matej Lúčan, a CSSZSZK Szövetségi kulturális minisztere vezeti, s tagjai között van mindkét állam kulturális minisztere is. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága külön delegációt küldött, amelynek az élén Ivan Chocholouš áll. Mielőtt rátér­nénk a művészegyüttesek ismerteté­sére, feltétlenül meg kell említenünk, hogy a rendezvénysorozat néhány nappal ezelőtt — egészen pontosan február 24-én — már megkezdődött. Nyitórendezvénye Eugen Suchou Svätopluk című operája volt, ame­lyet a Szlovák Nemzeti Szfnház Ope­ratársulata adott elő a moszkvai Nagy Színházban. Ez az együttes egyébként a legnagyobb létszámú, (összesen 300 személy), emely részt vesz az idei csehszlovák kulturális napokon. Moszkvában még három elő­adást tartanak, majd a Litván SZSZK fővárosába, Vilniugzba utaznak, ahol szintén háromszor lépnek fel. A Cseh Filharmónia társulata 200 taggal ér­kezett ,a Szovjetunióba, és Dvofák-, Janáček- és Smetana-művek mellett előadják Mozart Prágai szinfőniáját is. A „nagyegyüítesek“ közül az őst­­ravai Állami Szfnház Operatársulatát említjük még meg, amely már rég­óta szorosan együttműködik a rigai Lett Állami Opera- és Balettszínház­zal. Ez lesz a helyszíne mind a négy előadásuknak, amelyet a két társulat tagjainak közös hangversenye követ majd. A kisebb létszámú, 111. kamara-jel­­legfl együttesek közül fellép a bratis­­levai Állami Bábszínház, az Imagi­nativ kísérleti színház, a prágai Fa­vei Smnk Balettkar és az OlSava mű­kedvelő népművészeti együttes. A komoly műfajoknál maradva feltétle­nül meg kell em'ítenünk két szólis­tát is, mégpedig Zsapka Józsefet, az ismert gitárművészt és feleségét, Dagmar Sebestová fuvolaművészt. Természetesen egyoldalú lenne a kulturális kínálat, ha kimaradnának belőle a könnyebb, szórakoztató mű­fajok. Láthatják és hallhatják például a szovjet fiatalok a jelenleg legnép­szerűbb csehszlovákiai rockegyüttest, az Elánt; három koncertjükre a vár­ható nagy érdeklődésre való tekintet­tel a legnagyobb moszkvai sportcsar­nokban kerül sor. Ugyancsak sikerre számíthat Dalibor ]anda és együtte­sé, a könnyűzene igényesebb ágainak kedvelői számára pedig minden bi­zonnyal csemegét jelent majd Vlado A Moszkvai Képcsarnok épülete — a „Kur és művészet" című kiállítás színhelye Egy év mérlege A Csemadok Sládknvičovói Alap­szervezetének tagjai a közelmúltban tartották meg értékelő taggyűlésüket, amelyen vendégként részt vett Hajdií István a Csemadok Galántei (Galan­te) járást Bizottságának küldötte, Rekaií István, a városi bizottság tit­kára, Somogyi Kornél mérnök, az SZSZK Nemzeti Frontja városi bízott ságának elnöke Az értékelő gyűlés résztvevőit színvonalas műsorral kö­szöntötték a helyi magvar tannyelvű alapiskola kis citerásal és diákiak valamint a felnőtt citeraegyüttes. Vígh Sándor citeraszólista és Macsali Ala­jos. A kultúrműsort köszöntő taps után Pethő Mária tartotta meg a szervezet 1987. évi tevékenységéről szőlő beszámolót. Elmondotta, hogy az 1986 december 14-én megválasz­tott vezetőség 10 összejövetelt tar­tott az év folyamán, amelyeken a megjelenés 75 százalékos volt. Köz­gyűlést évközben a szervezet nem tartott, mivel a művelődési klubon keresztül kapcsolatban álltak a tag­sággal ^Az alapszervezet taglétszá­ma 306 fő; 1987-ben 37 új taggal gyarapodtak. A szervezeti életben a sikerek mel­lett kisebb hanyatlás is észlelhető volt. Ebből kifolyólag az elmúlt év munkatervének nem minden pontja volt teljesítve Elmaradt például a majális megrendezése, a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójára ter­vezett ünnepi műsor, egy magyaror­szági kirándulás és egy magyaror­szági művészeti együttessel tervezett közös műsor Az alapszervezetben három aktív csoport működik- az Oj Hajtás nép­tánccsoport. a Vmt Humana vegyes­kar és a citeraegyüttes, amely együtt is szerepel a vegyes éneklő­csoporttal. Jól dolgozik a Lőrincz Gyula Művelődési Klub. Az említett csoportok közül tavaly az énekkar és a tánccsoporf kevesebbet szerepelt a korábbi évekhez viszonyítva. Néhány szót az énekkarról; fennállásának történetében alighanem a múlt év volt a 'egszeeénveb Mlnlrtssze négv alkalommal léptek fel, s a kórus kis (Fotó; —ss) ValoviC VV-Systém nevű dzsessz­­együttesének bemutatkozása. S hogy a rendezvénysorozat szervezői ezúttal az átlagosnál jobban szem előtt tar­tották a fiatalok igényeit, azt bizo­nyítja az is, hogy diszkó is lesz, még­hozzá három egymást követő napon, a luzsnyikl Barátság Sportcsarnok­ban, természetesen főleg csehszlovák előadók bemutatásával. Az említett komoly- és könnyűzenei együttesek, illetve színtársulatok közül egyébként több a kulturális napok befejeződé­se után (március 6.) Is a Szovjet­unióban marad és hosszabb turnéra indul. A közel két hét során egyéb jellegű kulturális rendezvényekben sem lesz hiány. Ezek közül az első helyre kí­vánkozik a „Kor és művészet“ című kiállítás, a februári győzelem 40. év­fordulójának tiszteletére. Színhelye a Moszkvai Képcsarnok, s látogatói mintegy 100 festményt, 50 kisplaszti­kát, 20 tapiszérlát és 70 kerámiát tekinthetnek meg, amelyek többsége a 70-es, Illetve a 80-as években ké­szült, tehát szocialista társadalmunk fejlődésének legutolsó szakaszát áb rázolja. Ugyancsak jelentősnek nevez­hetjük azt a könyvillusztrációkkal és fotóportrékkal egybekötött könyvkiál­lítást, amelynek a megnyitására feb­ruár 29-én kerül sor az ismert fekete­tengeri fürdővárosban, Szuhumlban. A válogatás kb. kétezer kiadványból áll, amelyek az utóbi 2—3 év hazai j könyvtermését ölelik fel. Ugyancsak bemutatja legújabb kiadványait mind­három csehszlovákiai hanglemezkiadó vállalat, tehát a Supraphon, az Opus ép a Pánton; a kiállításra a Melódia szovjet* hanglemezkiadó reprezentatív áruházában kerül sor. Lesznek továb­bá kiállítások népi hímzésekből és varrottasokbél, a világhírű csehszlo­vák blzsutéria termékeiből és még több más témakörből. A nagyközönségnek szánt rendez­vényeken kívül természetesen számos szakmai találkozóra, beszélgetésre, szemináriumra stb. is sór került il­letve kerül még a kulturális napok keretében Mindezek együttesen re­mélhetőleg tovább mélyítik maid'ha­zánk és a Szovjetunió népeinek ba­rátságát. hozzájárulnak a rugalmas kulturális Információ- és őrtékcseré- Iibz, hogy minél jobban megismer­hessük egymás nagymöltű, gazdag kultúráját. S ami legalább annyira fontos, mint a múlt, illetve a legje-, iesebb müvek, alkotások ismerete; hozzásegíthetnek az új gondolkodás­­mód. a nyitottság jegyében fogant, új minőségű kultúra kölcsönös elfogadá­sához és elfogadtatásához is. VASS GYULA A klubban Ä közösségformáló Aktívan dolgoztak létszámára való tekintette] nem tn­­dulak semmilyen versenyen Sajnos a kórusból több tag kiíépett, s az utánpótlás akadozik Hasonló a hely­zet az 0) Hajtás tánccsoporttal Is. ök mindössze 5-ször léptek fel az el­múlt év folyamán, utoljára július 13-án Clterásaink egy nagyon ered­ményes évet tudhatnak maguk után. Vígh Sándor vezetésével 17 alkalom­mal szerepeltek a nagyközönség előtt, többnyire a helyi állami gazdaság „színeiben“. A Tavaszi szél vizet áraszt tavalyi körzeti bemutatóján lépett először a közönség elé az ál­taluk kísért énekiőcsoport is, mely eljutott az országos döntőbe. Szólni kell még a 10 tagú gyermek citera­­zenekarröl, melyet Vígh Sándor ala­pított és vezet. Minden héten próbái­nak és rövid idő alatt szép ered­ményt értek el. Ha így folytatják, még sok szép sikerben lehet részük. Nagy közönségsikert aratott a szervezetünk által megrendezett far­sangi magyarnóta-est és a júniusi bé­kekoncert, melyen vendégként részt vett a losonci .(Lučenec) férfi kórus is. A népművelés terén nagyon .aktív munkát végzett a Lőrincz Gyula Mű­velődési Klub. Hét előadást rende­zett. amelyeket közel ötszázan hall­gattak meg. Szólnunk kell még az SZSZK Nem­zeti Frontjában végzett munkánkról. Az NF városi elnökségében a Csema­­dok-alapszervezetet Krommer Rudolf és Juhász János képviseli, akik az el­nökség minden ülésén részt vettek. Az év folyamán az NF elnöksége megtárgyalta alapszervezetünk eddi­gi munkáját, amelyet nagyon pozití­van értékelt. Az elmúlt év folyamán eredményes volt együttműködésünk az NF többi alapszervezetével, s ezt a munkát tgyekszünk még Jobban el­mélyíteni és szorosabbá tenni. NAGY MIHÁLY Gazdag tevékenységről számolha­tott e a Csemadok Egynázfai (Kos­tolná pri Dunaji) Alapszervezetének vezetősége is az értékelő tagsági ülé­sen. A 95 tagú szervezet aktívan ki­vette részét a társadalmi munkából: 1500 órát dolgoztak le a falu szépíté­sén, az ül könyvtár létrehozásán és a különböző kultürrendezvények elő­készítésén. Az énekkar részt vett a „Tavaszi szél..verseny járási fordulóján Galántán /Galanta), ahol ezüst foko­zatú minősítést kapott csakúgy, mint a szólóénekesek kategóriájában ver­senyző Hamerlik Zsuzsanna. Október 11-én nagyszabású szóra­koztató műsort mutattak be „Vidám délután“ címmel. Színházlátogatással egybekötött kirándulást szerveztek Budapestre, amikor a Fővárosi Ope­rettszínház előadásán a „Hegedűs a háztetőn“ című zenés játékot tekin­tették meg. Megemlékeztek minden jeles évfor­dulóról, s aktívan bekapcsolódtak a járást bizottság által szervezett ren­dezvényekbe is. A szervezet minden évben könyvvel ajándékozza meg azo­kat a tagokat, akik 50. születésnap­jukat ünnepük. A szervezet krónikáját Szikhart Er­zsébet vezeti, aki minden megmozdu­lást pontosan rögzít, hogy évek múl­tán is tudjanak róluk. A szervezeti élet területén is ma­radéktalanul teljesítik feladataikat. A tagsági bélyegeket mindig időben rendezik. Az elmúlt évben 10 új ta­got szereztek. A vezetőség minden hónapban rendszeresen ülésezik, s ennek köszönhető, hogy a munkatér­­vükből csupán 2 pontot nem teljesí­tettek, s ezeket is rajtuk kívül állő okok miatt. Aktív munkájukat elismerik a fel­sőbb szervek is. A járási konferen­cia alkalmából a Csemadok KB á Csemadok Emlékérem bronzfokozatá­val tüntette ki a szervezet elnökét, dr. Hamerlik Rudolfot, s ez egyben elismerés az egész szervezet számá­ra. Sz. Manczal Erzsébet Krónikák, fotók kerülnek az asz­talra. Egy rendszeres, eredményes munka dokumentumai. Tíz év, száz­­haremíne rendezvény. Hétezer részt­vevő. Munka, munka és munka. Nem parancsra, nem fizetségért, egysze­rűen csak a munka szépségéért — és másokért. Németh Tibor immár nyolc éve Irányítja és szervezi, a tizedik évébe lépő nagy megy éri (Galovo) Steiner Gábor Művelődési Klubot. „Ci­vilben" a kisváros egyik műszaki cikkeket árusító boltjának a vezető­je. Életútját a család, a kor, az iskola egyengette. 1948 februárja után volt gyerek, illetve járt iskolába. Apja lelkes Csemadok-tag, amatőr rendező volt. Az ő példája, valamtnt a kassai /KoSicef „ipari" légköre, közösség­­formáló ereje mély nyomot hagyott a fiatal fiúban, s meghatározta maga­tartását. Ugyan nem ö alakította meg Nagymegyeren a művelődési klubot, de kezdettől a tagja. Mikor Keszegh István tanárt a munkája Komáromba /Komárno) szólította, átvette tőle a stafétabotot. Irodalmi, történelmi, néprajzi ren­dezvények, beszélgetések sajtónk, könyvkiadásunk képviselőivel, nem­zetiségi életünk tdőszerü kérdéseiről, egészségügyi előadások, élménybeszá­molók, találkozások hazai és ma­gyarországi színművészekkel fémjel­zik az utóbbi évek rendezvényeit. Tu­dok róla, hogy voltak százakat meg­mozgató estjeik, járt náluk fancsó Adrien, Sinkovits Imre, Mensáros László, Nagy Bandő András. De kö­zönségsikert aratott Csendes László Bátyaiként, Boráros Imre Dózsaként. Németh Tibor mégsem elégedett: — A klubnak húsztagú magva van. (Kiss László felvétele) Ez bizony egy közel tízezer lakosú város esetében kevés. Elszomorít az emberek érdektelensége, zárkózottsá­ga. Még akkor is, ha világjelenség. A befelé fordulás, az elidegenedés okát itt és most én sem tudnám meg­­fejteni, sok tényező befolyásolhatja.. Tény, hogy létezik, sőt a fiatalok többségét is ez. jellemzi. A helyi köz­­gazdasági szakközépiskola diákjai maguktól nemigen jönnek a klubba. A nevelőnek kell szólni, hogy hozza el, küldje el őket. Pedig értük is van a klub. Önismeretük elmélyítéséről, gondolkodásuk fejlesztéséről, egyéni­ségük fejlődéséről van szó. Előfor­dul, hogy еду-еду sokakat érintő színvonalas előadás esetén ts csak néhányon lézengünk a klubban ... Ennek ellenére fel sem merül ben­ne, hogy abbahagyta. Az elmúlt évek sikeres rendezvényei ösztönzik. Bízik a klub közösségformáló erejében. Kollégájával, Nagy Viola tanárral, a klub alelnökével a közeljövőben megvalósuló rendezvényeket latolgat­ják. — Kétszáz példányt rendeltünk a Hűség nyelve című * kiadványból, amelyben csehszlovákiai magyar írók vallanak az anyanyelvről. Dedikálás­sal egybekötött beszélgetést akarunk szervezni a szerzőkkel. Majd Czeizel Endrét szeretnénk vendégül látni a klubban . J'. — A közművelődési klubok nagy­részt a kisvárosok kiváltságának szá­mítanak. Falvainkban is meg lehetne honosítani a klubmozgalmat? — kér­dezem Németh Tibortól. — A Csemadok alapszervezetet ke­retén belül ennek semmi akadálya. Élni kell vele. Csak еду-két jó szer­vezőkészségű ember kell hozzá. Olyan csupaszív, ügybuzgó embe­rek, mint Németh Tibor. Kisebb-na­­gyobb közösségek látnák ennek hasz­nát... MARTON IVÁN Sokrétű tevékenység A több településből állő, de szo­ros egységet alkotó Gelle (Holice na Ostrove) csallóközi község jó ered­ményeket elére egységes földműves­­szövetkezetével, a lakosság társadal­mi aktivitásával és pezsgő kulturális életével elismerést és tekintélyt ví­vott ki magának a Dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) járásban. A köz­ség párt-, gazdasági-, állami és tár­sadalmi tisztségviselőinek egyet aka­rása, a lakossággal való közös gon­dolkodása és összefogása rendkívül kedvező feltételeket, jó közeget te­remt az előrehaladásra minden terü­leten. A sok szép eredmény közül most elsősorban a kulturális élet né­hány érdekes és figyelemre méltó mozzanatáról szeretnék beszámolni. Az utóbbi években rendszeres mun­kát végző színjátszó együttesük, éneklőcsoportjuk és népi zenekaruk van a gelleieknek. .Ezenkívül rend­szeresen szerveznek írő-olvasó talál­kozókat, népművelési és egyéb isme­­retterjesző előadásokat, képzőművé­szeti kiállításokat, gyermekrajz-verse­­nyeket, vetélkedőket és egyéb kultu­­lis megmozdulásokat. Nemrég rendezték meg Barta Gyu­la festőművész és leánya, Szapu Il­dikó „Tájak és virágok“ című közös tárlatát. A művelődési ház nagyter­mében igazán szép látvány volt Bar­ta Gyula Csallóköz ihlette száz táj­képe, valamint leánya üde virágcsok­rai és könyvillusztréclői. A kedves szinharmóniájú tájképeken lépten­­nyomon szembesülhettünk a sajátos Barta kifejezés- és látásmóddal, a csallóközi sík vidék rejtelmes szép­ségeivel. Minden müvén érződött a tájhoz való ragaszkodása és annak szeretete. Ilyenkor érzl-látja az em­ber, hogy mennyire változékony, mennyire nem unalmasan egyhangú a csallóközi táj, hiszen az évszakok vál­tozása a színskála szinte kimeríthe­tetlen variációit kínálja művészi meg­örökítésre. A sok tartalmas kulturális rendez­vény és megmozdulás között egy egé­szen érdekes és a járásban Is egye­dülálló eseményről Is számot adha­tunk. Ugyanis alig két hónappal ez­előtt az Alkotóház ünnepélyes meg­nyitására is sor került a községben. Valóban újdonság ez a javából, mert igen szerencsésen oldja meg a régi — a közelmúltban óvodának használt — ógellel iskola célszerű kihaszná­lását. Az alkotóházban ugyanis mó­dot és lehetőséget kívánnak biztosí­tani a község fiataljai számára kép­zőművészeti tehetségük kibontakozta­tására. Ezzel egyidőben megoldják Gódány Sándor valóban tehetséges és egészen űl utakon járó amatőr festő­művész műtermi gondjait is. Azzal is számolnak továbbá, hogy a Csallóközt megörökíteni akaró hivatásos képző­művészeknek is — akik hosszabb ideig akarnak a községben tartózkod­ni —, szívesen biztosítanak alkotó lehetőséget a szépen berendezett házban. Gyermekek számára is szí­vesen vállalnák képzőművészeti nyári alkotó tábor megszervezését a járás‘ népművelést központtal és ez Iskola­ügyi szakosztállyal karöltve. Jelenleg az aikotőház kis- és nagy­termében Gódány Sándor és négy-öt tehetséges fiatal gellei amatőr festő alkotásaiból rendezett tárlatot tekint­hetnek meg az érdeklődők. S máris idekívánkozik, hogy érdemes megnéz­ni, mert igazán vonzók és érdekesek a változatos technikával készült mun­kák. Reméljük, hogy az elkotóházzal kapcsolatos elképzeléseket sikerül a gelleieknek a jövőben közös erővel maradéktalanul megvalósítaniuk. Erre — és egyéb merész terveik valóra váltására — úgy érzem kellő biztosí­tékot jelent az elmúlt évek és hő­napok során szervezett igényes kultu­rális rendezvények sikere. Dr. MAG GYULA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom