Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
1988. február 28. SZABAD FOLDMOVES 5 ü M tc k ő n é t maradni Megismerni? Hol is. lehetne néhány óra alatt. Végigjárni a falut, szétnézni, mit ragadott magával a fejlődés sodrása. A kurta szemlélődés alapján leszögezhető: minden bizonnyal erős volt az áradás. Az utóbbi négy évtized számos újjal, korszerűvel gazdagította a falut, az arculat változott, bizony, a régebben itt éltek közül naivon sokan nem ismernének rá egykori szülőfalujukra. A hétköznap! délután csendes. nem zavarja a január végi pénteket zord téli szél, hónak nyoma sincs széles e vidéken. A kultűrházban készülődnek a hagyományos batyubálra, az élelmiszerüzletben talán ketten-hánman szemlélik az árut. S a közelben textilüzlet és méteráru — ugyancsak szerény látogatottsággal. — Az elnöknek valóban sokat köszönhetünk, ő az atőja mindennek, am! épül. ami által szépül környezetünk, tulajdonképpen mindenben benne a keze — vallják többen is a nyugdfjasklubban. Gubrica Mária nyolcvannyolc esztendős. Már régóta eljár az idősek klubjába, amely mindennap vár|a az érdeklődőket. Délutánonként össze is lönnek átlagban vagy hűszan-huszonöten. Elbeszélgetnek, kártyáznak. a napi sajtót böngészgetik. Reszkető kezek, mély ráncokkal körülhatárolt szemek. Az asztalokon kávé gőzölög, többen sós kekszet fogyasztanak mellé. Betoppanásunk váratlan, de nem váltja feszültté a légkört. A nyolcvanéves Ördög István tovább citerá^ik. az asztalt jó néhányan körbeülik — s dalolgatnak. Sztranyik Erzsébet a nyugdíjasklub látogatói közül a legfiatalabb, mindöszsze ötvenhét éves. Tavaly nyáron veszítette el a férjét, azóta nem tud otthon egyedül megmaradni. Naponta eljár a klubba. Szíves-örömest teszi, még ha többnyire idősebbek is nála az otthon lakói. Balázs István bácsi például már a nyolcvanhoz közeledik. Ö is szinti minden délután megjelenik a klubban. ahogy vallja, egy kis mókára, kártyapartira. Hiszen mit is csinálna otthon? Oly hoszszűk a délutánok. De nem csupán az ebéd utáni időt töltik tjtt az emberek. Ha tó a tévéműsor, gyakran este is egvbe- BVÖjnek — és együtt szórakoznak a képernyő előtt. Azt mondják, a színes tévében minden műsor iobb. Buchlovics Klára a nyugdtjasklub vezetője-gondnoka. Ez a főállása. Az Idős nénik és bácsik elégedettek a munkájával, sőt... Dicsélik, de 6 szerényen mindössze annyit juttat kifejezésre, hogy ez a dolga — s ezt Igazán szívesen csinálja. — A klub helyisége) a jövőben mindenképpen felújításra szorulnak Mégpedig a közeljövőben. Van is rá ötvenezer Koronánk, csak a munkaerővel vannak gondok-problémák. Remélhetőleg rövid időn belül valóban új otthont kapnak falunk idős polgárai. A továbbiakban tőle tudjuk meg azt is, hogy az idénymunkák folyamán a nyugdíjasok aktívan bekapcsolódnak a mezőgazdasági munkák végzésébe. Segítségnyújtásukkal felettébb elégedett a szövetkezet vezetősége, — vallja Ián Bielik efsz-elnök, aki immár nyolcadik éve áll a gazdaság élén Farnadon (Farná). FEBRUfíR^tO j Saláti Andrásról, a helyi nemzeti bizottság elnökéről többen úgy szóltak, hogy neki Igazán rengeteg köszönhető — ami Farnad fejlődését, korszerűsödését Illeti. Farnadi születésű, szívügyének tekinti szülőfaluja felvirágoztatását — Köztudott, hogv egységben az erő. Tehát egy-e^v sikert sosem írtam csupán a saját számláimra. Tényleg a sző legszorosabb értelmében vett összefogásról beszélhetek. Farnadon az Imént hangoztatott állítás az egység erejéről szerintem hatványozottan érvén vés — vallja mintegy védekezéskénoen a nemzeti bizottság elnöke. — Hiszen ha nem így lenne,' ml haszna volna ievekezetemnek, vagy a faluirányítók közösigyekezetének? — ön a ingtudományolk doV. tora. Neve előtt tüntessük fel a titulust? — Ugyan, kérem, beszéljünk inkább fontosabb dolgokról.. — ló. akkor próbáljuk meg összefoglalni a dolgozó nép februári győzelme óta eltelt négy évtized változásait, a fe|lödés néhánv pillanatképét Farnad vonatkozásában. Tudjuk, kérésünk, óhajunk mily igényes ... — Valóban nehéz, nem egyszerű áttekinteni a negyven év változásait, úgymond dióhéjban. Hol ts lehetne kezdeni? Talán úgy Indítanám, hogy tulajdonképpen 1960-ig nálunk is a háború okozta rombolások helyrehozása volt az elsődleges feladat. Ezzel bizonyára nem tudtak meg tőlem semmiféle újdonságot. Csak talán a differenciálódás. a szelektálás fontosságát szeretném nyomatékosítani e gondolatmenetet illetően. Akkoriban az emberek Farnadon is türelmetlenek voltak, rögvest sokat akartak. — úgyszólván az egyik naptól a másikra mindent. Az igényesebbek például mellőzték volna a közvilágítást, az utak kiépítését — s szívük szerint inkább járdákat hoztak volna létre. Ha hiszik, ha nem. a meggyőzés kemény folyamata volt ez. Emberek. minek nekünk járda, ha nincsenek járható útjaink, úgy ahogy rendezett utcasoraink, — hangzottak részünkről az érvelő szavak. S azok. szerencsére, megértésre találtak. És a szóban forgó időszakot mérlegelve mindenikénpen szükséges szóba hozni a mezőgazdaság szocialista átépítésének mozzanatait is. Vagyis ahogy nem tehet pillanatképekről beszélni, hanem inkább sokakat érintő, bonyolult láncreakcióról. De hát vajon hol értette meg azonnal az a szegény paraszt, hogy mi lesz a sorsa, milyen lesz életének alakulása a közös gazdálkodás folyamán — Szóval inkább a szövetkezet életének alakulására, alaki, tására kellett összpontosítani? — így is fogalmazhatnék. Az elsődleges feladat valóban az volt. hogv rendezzük a mezőgazdasági ügyeket. Persze, közben felújítottuk a szekundáris villanyvezetéket, űj hangosanbeszálő-hálózatot voltunk kénytelenek kiépíteni, arra felettébb óriási szükség volt — már az előbb elnlített szövetkezetesftési folyamat szempontjából Is. S természetesen szükség volt az üzlethálózat kiépítésére, felújítására. valamint az iskolák létrehozására Is. A kultúra házára úgyszintén gondolni kellett. Az egykori Nyttrai (Nitra) kerületiben Farnadon épült fel az első kultúrház. s 1956 szilveszterén már ott játszották „A tanítónő“ című darabot. A régi kultúrház egy kicsi épület volt. laikusok építették, mindennemű terv nélkül. A kultúrházzal kapcsolatos dolgokra még a későbbiekben visszatérek. most Inkább az iskolákról szólnék. Mái 1948-ban volt magyar tannyelvű alapiskolánk, majd 1966. szeptember elsetén megkezdődött a tanítás az ül iskola épületében. Az egész objektum huszonnégy hónap alatt készült el, magyar és szlovák nyelven folyik a tanítás. Ami a felszerelést illeti: van tornaterem, konyha, étkezde, napközi otthon, politechnikai műhelyek stb. Ehhez még hozzáfűzném, hogy nem csupán a diákokra gondoltunk, a tanítóknak négy lakást építettünk fel. Az 1966—1968-as években készült el a négy tantermes óvoda, melyben 120 gyermekről gondoskodnak. Azonnal szeretném hangsúlyozni, hogy az építkezések jelentős részénél a lakosság aktív hozzájárulásával sikerült helytállni. Vagyis: úgyszólván valamennyi létesítmény Z-akció keretén belül „született“. — A szövetségi kormány I. fokú elismerése tehát valóban az egyik legjobban fellődd falut illette meg. 1979 tavaszán. — Az illetékes szervek felfigyeltek a lépésekre, polgáraink faluszépltő tetteire. Az elismerést a májusi ünnepségek kapcsán vehettük át. Azt követően az 1981—1985-ös választási időszakban még két al. kálómmal kaptunk hasonló elismerést — kétszer százezer korona jutalommal mellékelve. Hadd tegyerň hozzá, ezt már egy kis büszkeséggel, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban ilyenre nem volt példa. — Most következik a már megkezdett »kultúrház-sztori« folytatása? — Pontosan idevágó a történet. Ezerkilencszázhetvenkllenc decemberében kezdtünk hozzá a kultúra úi otthonának építéséhez. Nyolcvanhárom mázsában már elkönyvelhettük az átadást. De ezek után még bővítettünk. Az esketőtermet júniusban kezdtük építeni és — sokak óriási csodálkozására — december 28-án sor került annak átadására Is. — S a jelenlegi munkálatok, valamint a tervek a közeljövőre? — 1986 márciusának végén kezdtük építeni az új egészségügyi központot, melynek átadását abbén az évben 'ervezzük. A tavalyi esztendő novemberének elején pedig hozzáláttunk a gyógyszertár építéséhez. Remélhetőleg úgyszintén ebben az évben már a polgárok rendelkezésére áll. — Amint láttuk, beindult egy faluközpont-felűjftó folyamat. A folytatás? — A falu centrumában mindenekelőtt az üzlethálózat felújítását tartjuk szükségesnek, sőt mi több, létfontosságúnak. Tehát elsősorban egy új bevásárlóközpont létrehozására összpontosítunk. Járási viszonylatban Farnadon (ónak mondható az ellátás, főképpen az alapvető élelmiszerekből. Ami viszont problémát okoz: az egyes üzletekben nincsenek megfelelő raktárhelyiségek, így bizony az üzletvezetők gyakran baj. ban vannak a rendeléssel. Ebből adódik az oly gyakran taoasztalt óvatosság, a félelem, hogy az áru netán a raktáron marad — és elromlik. Továbbá a faluközpontban épül a helyi evvséges földműves-szövetkezet irodaépülete, konyhával és étkezdével bővítve. Erre is nagy szükségünk van már. Pártunk szociálpolitikájának alapvető eleme az idős emberekről való gondoskodás. Tetszett látni,, ml „újság“ a nyugdflasklubban. Arra Is gondoltunk, hogy egy szociális gondoskodás házára is szükség lenne. Annak építését szintén a falu központiában tervezzük. És régi álmunk-vágvunk: kiépíteni egy nyári fürdőt, valamint a sportbarátoknak — és a sportolóknak — létrehozni egy igazi sportközpontot. — Farnad lakosainak száma kétezer körUl van. Képes lesz ellenállni a város „támadásainak“? — A mlgrálás jelentős mérté, kű. Most talán a középgenerácló tagjai vannak túlsúlyban a faluban. A fiatalokat bizony csábítla a város. De hadd tegyem hozzá, hogy gyakran „bedőlnek“ a különféle ígérgetéseknek, a szép szavaknak. Egy biztos: állami építkezések nálunk nincsenek, hiszen hiányzik a komolyabb üzem Farnadon. Az egyedüli jövedelemforrást a helyi efsz jelenti. +4-A CSKP KB 7. plénuma többek között leszögezte, hogy az emberek alanvető szükségleteinek kielégítése során a nemzeti bizottságok jelentős szerepet töltenek be. A Farnadi Helvl Nemzeti Bizottság mlndenkénpen hozzáláru! a társadalmi viszonyok demokratizálási folya. matának tökéletesítéséhez. S ami rögvest ezek után kfvánkozlk: a farnadi polgárok tudatában vannak annak, hogy a falufejlesztést illetően az egyéni érdekeket nem szabad különválasztani a közügytől. Teszik ezt a falu állandó tévesztésé érdekében. Igen, Fámádról is sokan elmennek. Legfőképpen a fiatalok. Csábít a város, a evár. az üzem, vagy éppen a lakás. De azért van egy erő, amely viszszatart. S ez nem más. mint a vonzódás az eredetihez, a sajáthoz. Vagy mondjuk fgv: a bölcsőhöz. Bízunk abban, hogv ez az erő még hosszú Ideig nem vész el. Hiszen Farnadon már oly sok mindent tettek — és tesznek — a korszerűsítés, a falugyarapitás érdekében Kár lenne, ha minden eddigi igyekezet és akaiat egyszer teljesen feleslegessé válna. SUSLA BÉLA Néhányan kártyáztak .,, vagy éppen újságokat böngészgették..! (A szerző felvételei! к * Egy délután a klubban — Ördög István bácsi tovább citerázott...
