Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-19 / 7. szám

14

SZABAD FÖLDMŰVES.

1988. febrnár 19.

и Igálatában

A 31. mezőgazdasági könyvhónap megnyitójáról

A Magyar Népköztársaságban február a mezőgazdasági könyvhónap. Erre az alkalomra nemcsak a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál, hanem egyéb kiadóvállalatoknál is jel ennek meg mezőgazdasági szakkönyvek. A Mezőgazdasági Könyvhónap Országos Szervező Bizottsága már hagyományosan olyan mezőgazdasági nagyüzem védnöksége alatt rendezi a mezőgazdasági könyhónap országos megnyitóját, amely valamilyen jubileumra készül. Így volt ez az Idén Is, amikor a 31. mezőgazdasági könyvhónap házigazda! tisztét a barcsi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vállalta.

Ä mezőgazdasági könyvhónap február ötödikéi ünnepélyes megnyitóján — a Mezőgazdasági Kiadó és a Príroda Könyv- és Lapkiadó n. v., valamint a Mezőgazdasági Kiadó és a lapunk közötti gyümölcsöző együttműködés eredményeként — én ts részt vettem. Annak ellenére, hogy február ötödikén hajnalt 2 órától 11 óráig utaztam Barcsra. Ez a Somogy megyei város gyakorlatilag vasúti csomópontot Jelent a magyar—Jugoszláv határ közvetlen közelében, a Dráva mentén. Barcson a termelőszövetkezet negyven évvel ezelőtt alakult meg, egyike volt az elsőknek. Hamarosan országos hírnévre tett szert búza- és kukortcatermesztésével, valamint állattenyésztésével. (A termelőszövetkezet bemutatására és mölt évi eredményeinek ismertetésére még visszatérünk — a szerk. megjegyzése.)

De térjünk vissza a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójára, amelyre a Móricz Zstgmond Művelődési Házban került sor A jelenlevőket először dr. Pallér Endre, a Vörös Csillag Mgtsz elnöke üdvözölte, majd Losonczl Pál. az MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke mondott ünnepi beszédet, aki a barcsi termelőszövetkezet alapító elnöke is volt. Megnyitó beszédében többek között kifejtette: „A tudomány arra törekszik, hogy az agrotechnikai, a biolőgiai és a kémiai módszereket a természetes erőforrások gazdaságos és környezetkímélő felhasználásával ötvözze. A tudomány eredményei viszont csak a szakirodalom révén vá'hatnak közvetlen termelőerővé. Mindez azt Is jelenti, hogy a magyar mezőgazdaság csak akkor őrizheti meg helyét a világ élvonalában, és csak akkor maradhat nemzetközileg versenyképes, ha szellemi háttere tovább erősödik, egyebek között a korszerű Ismeretek terjesztésének segítségével. “

A mezőgazdasági könyvhönapra megjelent művek azt igazolják, hogy kiadóink nagy gonddal és fe'alősséggel látják el ilyen irányú feladataikat is. Ötvenkét új könyv látott napvilágot erre az alkalomra, közel egymillió példányban — állapította meg Losonczi Pál.

A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóján a Művelődési, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Szövosz kitüntette a könyvek szerkesztésében, terjesztésében és értékesítésében élen járó szakembereket.

Ezt követően a részvevők megtekintették a mezőgazdasági szakkönyvekböl és -folyóiratokból rendezett kiáltitást. amelyet dr Gallyas Csaba, и Mezőgazdasági Kiadó igazgatója nyílott meg.

AGROTECHNOLÖGIA:

— A csepegtető öntözés aiapelvei;

— Bevezetés a gyakorlati agrotechnikába;

— A traktorjavitás szerelfíkészülékei;

— Mikroelemek a mezőgazdaságban

I. (Esszenciális mikroelemek);

— A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei és mérgezései;

— Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk.

SZAPÜRQDASBíOLÖGIA:

— A háziállatok szülészete és szaporodásbiológiája;

— Kérdések és válaszok a szaporodásbiológia gyakorlatából.

(Klamarcsik Mária illusztrációs felvétele)

HÁZTÁJI:

KÖZGAZDASÁG:

— A mezőgazdasági termelés gazdaságtana;

vet jelentetett meg a mezőgazdasági könyvhónapra.

— Zöldségkülönlegességek;

— A metszés ábécéje;

— Kii'önleges kerti növények;

— 8fl színes oldal a sziklakerti nö- §•

vényekről;

— Növekedési pályák a mezőgazdaságban.'

— Mezőgazdasági kistermelés, családi terme'és;

— A kert élő díszei. (A növényalkalmazás tudománya).

BIOTECHNOLÓGIA:

A mezőgazdasági könyvhonapra megjelent ötvenkét müvet tíz kiadd gondozta. Közülük természetesen legtöbbet — harminckettőt * — a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, mintegy 600 ezer példányban. A harminckét mű a következőképpen csoportosítható:

— Biotechnológia — mikrobiológia;

—A rekombináns DNS.

alkalmazott

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM:

— Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták (21.);

— Gyógyító munka a biokertben (22.);

— Szerszámok is keskertben (23.);

— A teljes értékű kenyér (24);

— A gyógyító víz (25. Biofüzet);

— Meddig szennyezhető a Főid? (A'

környezetterhelésről);

— Magyar biokertek а XVIII. században.

SZAKACSKÖVYVEK:

— A négy alapiz szakácskönyve: Savanyú;

— Itáliai Izek.

VADÁSZAT:

•

— A vadászat mestere. (önképző gyakorlati útmutató a vadászat kedvelőt részére);

— Vadászat erdőn, mezőn.

Állatvilág:

— Magyarország madárvendégei;

— Az átlátok tannlása a természetben.

— Tábortüzek a Dél Keresztje alatt.

Ezen kívül az Akadémia Kiadó két

— A termelésfeílesztés szabályozása a mezőgazdaságban; A kocsányta’an tölgy—, a Corvina Kiadó két — Magyar borkalauz; Az italok világa, a vii^g italai —, a Kossuth Kiadó két

— A parasztság társadalmi-termelési viszonyainak átalakulása; A mészárlás tengere —, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó szintén két — Arak és költségek a mezőgazdaságban; Társulások a piaci mezőgazdaságban —. a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó három — Gombák 2.; Egzotikus hüllők [Búvár Zsebkönyvek); Az állatok nagy képeskönyve —, az OMIKK három — Biológiai laboratóriumok biztonsági kézikönyve; Kalauz Széchenyi István megismeréséhez; A biotechnológia gazdasági vonatkozásai —. a Statisztikai Kiadó szintén három — Mezőgazdasági szövetkezetek név-, cfm- és termékjegyzéke; A mezőgazdasági vállalatok gazdálkodása. 1986; Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1986 —a VlZDOK két — Vízellátás; Mit csináljak a szennyvízzel? —, a Népszava Lap- és Könyvkiadó pedig egy — Boldogulők a Bácskában és a Duna mentéu — műA Mezőgazdasági Könyvkiadó Vál* lalat gondozásában megjelent könyvekből már néhányat bemutattunk olvasóinknak, s ezt a tevékenységünket a jövőben is szeretnénk folytatni.

Végül térjünk még vissza három gondolat erejéig a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójára. A mezőgazdasági szakkönyvekből és -folyóiratokból rendezett kiállításon a Mezőgazdasági Kiadó mintegy 450, körülbelül 30 ezer forint értékű müvet szerepeltetett, ami gyakorlatiig az utóbbi öt év majdnem egész termését jelenti. A kiadó az összes könyvet a kiállítás befejeztével a barcsi Vörös Csillag Mgtsz-nek ajándékozza.

A kiállításon a legfrissebb terméssel a Könyvértékesítő Vállalat is jelen volt, így a résztvevők — természetesen magamat is beleértve — „gazdag zsákmánnyal“ térhettek haza.

A mezőgazdasági könyvhónap barcsi országos megnyitóját követően az országban még számos egyéb rendezvényre — előadásra, ankétre, konzultációra és könyvbemutatóra — is sor kerül. Mindez azt a célt szolgálja, hogy minél több érdeklődő ismerkedjen meg a mezőgazdasági szakkönyvekkel. Bennünket is ez a cél vezérelt, amikor elfogadtuk a Mezőgazdasági Kiadó meghívását.

BARA LÁSZLÓ

© MÉHÉSZET Ф MÉHÉSZET © MÉHÉSZET © MÉHÉSZÉT © MÉHÉSZET © MÉHÉSZET @ MÉHÉSZET @ MÉHÉSZET © MÉHÉSZET

Átél a nyugalom időszaka. Szabadidőmben, a régi jegyzetfüzeteie lapozgatva, mindig találok tapasztalatszerzésre szolgáló hasznos mnnkaleirásokat. Egy húszéves sárguló jegyxetlapon az álanyás család megmentéséről olvastam. Úgy gondolom, érdemes a témával foglalkozni, mert a szakirodalom a hasonló családok megmentésére más és más módszereket tanácsot.

Bizonyftott tény, hogy a méhanyák életük első két évében rakják a legtöbb petét, s a harmadik esztendőtől kezdődően csökken a petézöképességük. Igaz, vannak négy-öt éves anyák Is, de ezek családjai általában már nem mindig megfelelőek. Csak sínylődnek, s végül is elpusztulnak, mert a család nem akar megválni a dédelgetett anyától, s az árván maradt népnek a tél folyamán nem áll módjában anyát nevelni. Az anyák általában ott merülnek ki előbb, ahol a méhész a mézen kívül virágport is termeltet. A virágportermeléskor a méhek főbb gyűjtőforrésa a gyümölcsfa és a repce, amely már kora tavasszal kezdi bontogatni szirmait. Így a méhcsaládokat is korán kell felkészíteni, hogy megfelelő erönlétűek legyenek. Ezáltal az Ilyen anyák Jóval több petét kényszerülnek rakni évente, mint a normális körülmények között levő családokban. Az anya elpusztulásának, bármelyik időszakban következik is be. az a következménye, hogy munkaméhek veszik át az anya szerepét, azok petéznek Tehát a család álanyás lesz, ha a méhész ezt nem tudja megakadályozni. Ha valamely család öregebb anyával telel, mondjuk három-négy évessel, e tavaszi ellenőrzés alkalmával a méhész ne elégedjen meg azzal, hogy friss petét talál a sejtekben, hanem feltétlenül az anyát ts keresse meg.

Annak Idején az első tavaszi ellenőrzés alkalmával a méhek szépan hordták a virágport, kaptérbontáskor pedig petézést is találtam. Ezért nyugodtan hagytam a családokat azzal a tudattal, hogy minden rendben van. A tüzetesebb ellenőrzéskor, amelyet Jó három héttel később tudtam csak elvégezni, vettem észre a rendelte-Az álanyás család kezelése

nességet. Akkor már három kereten kiterjedt befedett púposiiasítást találtam. Már a petézésnél Is látható volt, bogy álanya petézik, mert egy sejtben több pete is volt.

A tapasztalt méhész a irissen rakott petéknél is meg tudja állapítani, hogy azokat álanya petózte-e. Az álanya, illetve a dolgozó méh nem a sajt közepére és az aljára rakja petéit, hanem rendszertelenül a sejt falára, mert a potroha nem éri el a sejtek alját. Gyakran több petét is rak egy sejtbe. A kisméretű anyapároztatóban is megtörténik, hogy a fiatal anya többet petézik egy sejtbe. Ennek azonban az a magyarázata, hogy a petézésnek nekilendült fiatal anya helyszűke miatt kénytelen 'több petét rakni egy sejtbe.

Az álanyás cseléd sorsát az a tény dönti el. hogy a család elég erős-e, érdemes-e maganyásitanl, s vajon az időszak is alkalmas a az új anya nevelésére. esetleg beadására. Ha a család már legyengült, s az Idő sem alkalmas az anyannevelésre, akkor leghelyesebb az álanyás népet több erős család között felosztani; Illetve szétrakni. A szétosztás kifejezetten népes családok között történjen. Erre koré tavasszal, de késő ősszel Is sor kerülhet az anyátlanná vált családoknál. Ne okozzon gondot, hogy az álanya rendes dolgozó méhek közé kerül. mert az erős család a lépekben lévő „rendetlen" petéket és az alanyát el fogja távolítani.

Az egyesítés előtti este etessük meg az álanyás családot, s a következő nap osszuk szét a méheket a keretekkel együtt. Ne feledkezzünk meg a felosztandó és a befogadó családot gyengén megfü8t6Inl. Az álanyás család szétosztásakor háromnégy erős család népe közé helyezem el a kereteket, mégpedig minden két keret közé egy-egy keretet az álanyás családból. Soha ne tegyünk egymás mellé az álanyás keretből kettőt! Az elosztást követően a méheknek érezniük kell, hogy kisebbségben vannak, erős család befolyása alatt állnak, s tgy hozzájuk kell alkalmazkodniuk.

Ha az álanyás család népes és erős, érdemes megmenteni, mert remény van, hogy hamarosan ütőképes csatáddá fejlődik. A szakkönyvek mellett már lapunk hasábjain is olvastam ilyen tanácsot: „Ha a család népes és tartalék anyánk is van, akkor a kaptárt eltávolítjuk a helyéről és tartalék anyás családot teszünk arra a helyre. Az álanyás családot pedig méhesünktől távol kirázzuk (papírra, ■Vagy arra alkalmas lepedőre). A kijáró méhek azonnal visszaszállnak régi helyükre“. Szerintem az álanyás családot nem szükséges a kaptárral sem a helyéröl eltávolítani, sem a keretekről a méheket leseperni, mert ez egyrészt körülményes, Időrabló munka, másrészt pedig ezt azért nem ajánlom, mert a lesepert család kijáró méhei esetleg visszarepülnek, de nagyobb részük kísebb-nagyob csomókban napokig a lesepert papíron, vagy lepedőn marad, mert ragaszkodik a földön heverő álanyához. Tapasztalataim azt bizonyítják, hogy az álanyás család kaptára maradjon a helyén, elég ha a kereteket a fiasitással együtt méhészetünk legerősebb három-négy családja között szétosztjuk. Ugyanúgy járunk el, mint amikor az álanyás családot feloszlattuk, csak azzal a különbséggel, hogy ahány keretet kapott egy-egy erős család, ugyanannyi fedett fiasftásos, vagy petés keretet veszünk el és azt az álanyás kaptár közepére helyezzük. A többi keretet szétrakjuk a kaptár mindkét szélére, hogy ezek ne alkossanak egységet, ügyeljünk azonban arra, hogy az ilyen családban legyen friss petés és kelőfiasftásos keret egyaránt. Ezt az új családot szintén gyengén füstöljük meg, gondoskodjunk még vlrágporos és mézes keretről. Ezt követően a családot nyugodtan hagyhatjuk.

Három-négy napon keresztül serkentsük és kezeljük a családot úgy, mint egy mürajt. Azt fogjuk tapasztalni, hogy az álanyás család dolgozó méheinek egy része vissza fog térni régi helyére. Ha azonban- ezt az új

(A szerző illusztrációs felvétele)

családot jól megfigyeljük, s megelégedést kifejező zümmögést észlelünk, ez annak a Jele, hogy a család a gyógyulás útján van. Negyedik napon vizsgáljuk meg a csoládot, hogy vajon húztak-e a méhek anyabölcsőt. Ha igen, két lehetőség nyílik az anyásításra. Ha van tartalék petéző anyánk, az anyabölcsőket mind leszedjük és másnap a szokott módon anyásltunk, ha nincs, a család által épített anyabölcsőket hagyjuk meg, bár ez csak kényszermegoldás. Ha az új anya kikelt, kísérjük figyelemmel, hogy megtermékenyülte, illetve van-e már petézés. Ha nálam ilyen eset véletlenül megtörténik, az előbbi anyásításl módot választom, mert egy méhészetben mindig kell, hogy legyen megfelelő mennyiségű és minőségű tartalék anya. így az anyásitas nem okoz gondot. Ha a méhész e'hanyagolja a rendszeres ellenőrzéseket és nem avatkozik b?, az álanyás család előbb-utób elpusztul. A termelő méhész az ilyen családokat azonnal orvosolja.

Megfigyeléseim alapján azt Is tapasztaltam, hogy száraz, hordástalan időszakban a megtermékenyült, petéző anya is rakhat rendetlenül petéket, azt a benyomást keltve, mintha a családban álanya volna. Ezt a jelenséget az éldemhiány okozza. Az anya ugyanis szabadulni kíván a sok petétől, a dolgozók azonban nem találnak élelmet, a peték, illetve az álcák neveléséhez. így az anyát mintegy szőkébb helyre korlátozzák, s az anya ezáltal egy sejtbe több patát is rak.

Remélem, hogy írásomat főleg azok olvassák el, akik még mindig ragaszkodnak az álanyás család kisepréséhez. Az elvault módszer alkalmazását már több méhésznél megfigyelhettem. Én ezzel már több évtizede felhagytam, és csakis a leírtak alapján járok el. A felosztott család kijáró méhei visszatérnek eredeti helyükre, alkalmazkodnak és a munkakedvük is a régi. Ez a gyógyítási mód egyszerű, nem körülményes és ami fontos: eredményes.

VICZÉN ISTVÁN

>

J