Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-19 / 7. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES. 1988. feSraár 19. A szigetek országában KORSZERŰ MEZŐGAZDASÁG Dánia földje ásványi kincsekben szegény. Ércszükségletének 100, ener­giaszükségletének pedig 99 százalé­kát behozatalból fedezi. Az országnak tehát nem volt nyersanyag- és ener­giaforrása ahhoz, hogy a nyugat eu­rópai ipari forradalom idején ver­senyképes gyárakat, üzemeket alapít­son. Mezőgazdasága viszont az észak­európai térségben a legkedvezőbb adottságokat élvezte. Érdekes módon a dán szakemberek a nemzetközi vé­leménnyel szemben a mai napig sem ismerik el a legkedvezőbb talaj- és éghajlati adottság élvezetét. Vélemé­nyük 'szerint az évi 800 mm csapa­dék nem sok, és az évközi megosz­lás kedvezőtlen. Tavasszal és nyár elején túl kevés a csapadék, mfg a betakarítás hónapjában, augusztusban igen bőséges. A tenyészidő rövidebb, mint a dél-európai országokban. A dán mezőgazdaság belterjességé­nek, hatékonyságának világszínvona­la véleményem szerint sem kizáróan a kedvezőbb adottságokkal magyaráz­ható. Mezőgazdasági termelésének vi­lággazdasági jelentőségét és rangját sokkal inkább a százéves szövetkeze­ti mozgalomnak, a korát meghaladó iparosításnak, a gyakorlati és elmé­leti szaktudásnak, a kutatás ésszerű­ségének és korszerűségének, valamint a kutatási eredmények rugalmas gya­korlati alkalmazásának köszönheti. Hogy érzékeltetni tudjuk a fejlő­dés ütemét, vissza kell pillantanunk a múltba, segítségül véve néhány statisztikai adatot. Míg 1950-ben a gazdaságok száma 200 ezer volt, ad­dig 1948-ra ez 92 ezerre csökkent. Az átlagos birtoknagyság 10 év alatt 21 hektárról 32 hektárra növekedett. A farmerek férfi segédmunkaereje 1950- ben 75 ezer volt, 1985-ben ez 15 ezer főre csökkent. Ez annyit Jelent, hogy minden nyolcadik gazdaságban dol­gozik egy segédmunkaerő. A gazda­ságok átlagos fennállási ideje 32—33 év. A paraszti birtoktulajdonosok át­lagéletkora 52 év. A dán mezőgazda­ság termelése az 1950. évi 10 millió­val szemben ma 15 millió ember ál­lati eredetű élelmlszerigénvét fedezi. Míg 1960-ben egy mezőgazdasági dol­gozó 27 ember élelmiszerét termelte meg, addig ma kilencvenét. A tejipari üzemek száma ezerötszázről százra, a vágóhidak száma pedig tizenkettő­re csökkent. Az ésszerűsítés folyama­ta hasonló a baromfiiparban, továbbá a gabona-, a takarmány és a trágya­kereskedelemben egyaránt. A mezőgazdasági termelés egyhar­­mada hazai piacra kerül, kétharma­dát pedig exportálják. Az export egyik fele a közös piaci országok­ba, másik fele pedig az USA-ba és Japánba irányul. A mezőgazdasági ex­port évente mintegy 44 milliárd ko­ronát hoz az országnak, s ebből mind­össze 11 milliárd koronát fordítanak a mezőgazdaság újratermelésére. 1972-től 1985-ig a mezőgazdasági ter­mékek eladási árat 142, a felvásár­lási árak pedig 216 százalékkal nőt­tek. Dánia ma Európa legfejlettebb me­zőgazdaságú, tőkés, agráripari orszá­ga. Fejlettségét a szövetkezeti moz­galom alapozta meg. mely rövid idő alatt az egész parasztságot átfogó szervezetté tömörítette. A szövetkezet Dániában feldolgozó, értékesítő, fel­vásárló és gépkölcsönző szövetkezést jelent. A tejfeldolgozás és értékesítés 95 százalékban szövetkezeti üzemek út­ján történik. A sertések 90 százalé­kát közös vágóhidakon dolgozzák fel. A szövetkezet így a mezőgazdasági exportot, s ezzel az ország külkeres­kedelmének irányítását is kezében tartja, A fejlődés iránya a kivitelre való termelés Ebből a kivitelből fe­dezi ipari nyers- és alapanyagait. A szövetkezés ereje abban rejlik, hogy a parasztok mentesülnek a beszerzés és az értékesítés gondjaitól, s teljes energiájukat és képességüket a ter­melőmunkára fordítják. A szövetke­zetek a gazdáktól egyöntetűen kitűnő minőségű áru szállítását követelik meg: így biztosítják termékeik jó hí­rét és versenyképességét. Szinte mindegyik dán gazda tulajdonostárs, és döntésjogot élvez egy vagy több szövetkezeti egyesületben. A dán gazda termelőeszközeinek mintegy 50 százalékát szövetkezeti ellátóktól, azok elosztásából kapja, és a termékeiknek több mint 75 szá­zalékát ezek a szövetkezeti társasá­gok forgalmazzák. Azzal, hogy a gaz­da a szövetkezeti társaságon keresz­tül ellenőrizheti mezőgazdasági ter­mékeinek útját — a földtől egészen a fogyasztó asztaláig —, közvetlenül befolyásolhatja az árak alakulását, és nagyon sok fölösleges árdrágító lánc­szemet küszöbölhet ki A gazdák maguk választják meg a szövetkezetek vezetőségét. A szövet­kezeti társaságokban az elmúlt évek­ben szerkezeti változásokat hajtottak véghez, a kis hely! társaságok irá­nyából a nagy regionális, illetve or­szágos egyesületek felé. fgy például a tejipari üzemekben, a vágóhidakon és a tojás értékesítésénél. E változá­sokat különösen azon nagyüzemi le­hetőségek és előnyök vonták maguk után. amelyeket a tudományos kuta­tás és a műszaki fejlődés tett lehető­vé. A szövetkezeti és a magánválla­latok között jelentős és hasznos ver­sengés folyik, nevezhetném ezt egész­­ges konkurenciának Is. Ugyanak­kor egymásrautaltságuk folytán je­lentős az együttműködés Is. A válla­latok közötti versengés az általuk ajánlott szolgáltatásokban nyilvánul meg a farmer, illetve a gazda felé. Harc folyik a gazdáért, hogy szük­ségletét tőle vegye, termékeit neki adja. A fő kritérium az áru minősége és a pontosság. Az együttműködés ez­zel szemben a két vállalkozó között A szövetkezeti tej­üzemnek négy ilyen tankkocsija van, ezekkel gyűj­tik be a t ejet a termelőktől Tejtároló- és hűtő­­tartá’yok Földszinti ház kazán­(Archívumi felv.) kifelé Irányul és az exportbizottság­ban valósul meg, ahol mind a szövet­kezeti, mind pedig a privát vállalko­zó képviselve van. A növénytermesztésben tudományo­san megalapozott vetésforgót alkal­maznak. Az Intenzív állattenyésztés a földek szervestrágya-szükségletét ki­elégíti. A talajerő természetes úton való magas színvonalon tartása itt a legsikeresebb Európában. A talajok kultúrképzödménnyé alakultak, ezért az egységnyi területre jutó műtrágya­felhasználás jóval kisebb, mint más nyugat-európai országokban. Hollan­dia például háromszor annyi műtrá­gyát használ fel egységnyi területre, mint Dánia. Dánia mezőgazdaságának alapja a szántóföldi gazdálkodás, A szántó az ország területének 65 százalékát fog­lalja el (a világon a legnagyobb részarány). A növénytermelés az ál­lattenyésztés szolgálatában áll. Mező­gazdaságilag művelhető területének mintegy 60 százalékán gabonát ter­melnek, melyből legfonlosabb az ár­pa (70 százalék). Termelnek ezenkí­vül őszi és tavaszi búzát, továbá za­bot és rozsot. A szántóterületnek mintegy 7 szá zalékán borsót és repcét, 5 százalé­kán pedig cukorrépát és cukorrépa­vetőmagot termelnek. Vetőmagból és cukorból elég nagy a kivitel. A szán­tóterület 2 százalékát a burgonya és a zöldség foglalja el. Takarmányozás céljára kukoricát, takarmányrépát és szálastakarmányokat termelnek. Ma­gas színvonala van a gyepgazdálko­­dásnak. I.egelóik fő növényei a fe­hérjedús herefélék. Ezek egy részét legeltetik, a hátralévő részéről szé­nát kaszálnak, vagy szenázst készí­tenek. Az állattenyésztés szerepe kiemel­kedő. Kitűnik nagyfokú gépesítésével és termelékenységével. A teljesen alá­rendelt növénytermelés nem biztosít­ja a takarmányellátást, így a takar­mányszükséglet egyharmadát Impor­tálják. Az Északi-tengeren és a Skagerrak­­ban folytatott nagyarányú halászat (évente kb. 2 millió tonna) halliszt­tel és halolajjal bővíti a takarmány­választékokat. Nagy szerepe van ezenkívül az állattenyésztés mellék­termékeinek. A sertésállomány nö­vendék állatait írón és fölözött tejen tartják. A farmerek árbevételéhez az állattenyésztés 72 százalékkal, a nö­vénytermesztés pedig 28 százalékkal járul hozzá. A szarvasmarha-tenyész­tés magas fokú tejgazdálkodással pá­rosul. Fejőstehén-állományuk kb 1 millió. A marhaállomány zömét — 52 százalékát — a helyi fajták, a dán vörös marha, 21 százalékát pedig jüt­­landi feketetarka lapály marha adja. Az angol vérű jersey marhát 16, a shorthornt pedig 9 százalékarányban tenyésztik. Ennél még kisebb a He­reford és a Charolais szarvasmarha részaránya. Mindössze 2 százalékot képviselnek az egész állományból. A tejet tankkocslkkal szállítják a tejüzemekbe, amely a szövetkezés hálózatában tulajdonképpen a parasz­tok tulajdona. A tej mintegy 60 szá­zalékából vajat, 20 százalékából saj­tot, 20 százalékából pedig speciális termékeket készítenek a modern tech­nológiával berendezett szövetkezeti nagyüzemek. A teftérmékek kivitelé­ben Dánia Ü]-Zéland után a második helyen áll a világon. Vajexportjának legnagyobb hányadát Anglia, sajtex­­portjfinak legnagyobb hányadát Irán és az NSZK veszi meg A sertésállomány igen tekintélyes: az egy főre jutó állatok száma alap­ján a világon egyetlen ország sem előzi meg Dániát. Míg a szarvasmar­ha-tenyésztés területi elosztása egyen­letes, a hűsírányú sertéstenyésztés a takarmányárpát termelő szigetekre és a tejgazdálkodás körzeteibe települt. A húsos szalonna (bacon) termelésé­ben az USA után a második, de kivi­telében — arai a világexport 55 szá­zalékát teszi ki — Dániának nincs vetélytársa a világpiacon. Az állo­mány zöme gyorsan hízó dán bacon. A sertések alaptakarmánya a hazai takarmányárpa. A dán vágóhidakon évente kb. 15 millió sertést vágnak le, ennek négyötöde kerül exportra. Legfontosabb vevője Anglia. A dán szövetkezeti vágóhidakról a baconok szállítása Angliába konténerekben történik' emberi kéz érintése nálküi. A kiváló minőség miatt az angol pia­con a dán baconnak nincsen vetély­­társa keresletben és árban egyaránt. Korábban kiemelkedő szerep Jutott az íparszerö baromfinevelésből szár­mazó tojás és hús exportjának is, mert minden gazdaságban tartottak baromfit. Napjainkban leromlott az exportra kerülő tojás és baromfihús ára. Ezért egyre kevesebb gazdaság­ban tartanak ma baromfit. Alig 5 mil­lió baromfi van ma Dániában, éppen annyi, amennyi a hazai piacot ellát­ja. Néhány mezőgazdasági üzem vá­­góbaromfitermelésre szakosodott. A gépesítés következtében sorvadó lótenyésztésben a hidegvérű jütlandl tajta dominál, számuk mintegy 42 ezer, az 1960-as állománynak mintegy 20 százaléka. Az egykori juhászat a legelőterület csökkentése következté­ben ma a félsziget nyugati felén folt­szerűen elszőródva található, mintegy 75 ezer darab. A termelés a bárány­­húseladásra épül. Dániának figyelemre méltó a nyérc­­bőrtormelése. A 2 ezer 500 tenyészet­ben évente mintegy 40 millió nyérc­­bőrt termelnek, amivel Dánia a világ harmadik legnagyobb nyérctenyésztő­je. Foglalkoznak azonkívül csincsil­la- és kékrókatenyésztéssel is. Az évente öt alkalommal megrendezett koppenhágai szőrmeaukciónak világ­híre van. A dán szőrmetermékek 99 százalékát exportálják (Folytatjuk) Dr. Köteles Ágoston mérnök, a Bodolói (Budulov) Efsz elnöke A KliKORICATERMEIÍS JELENTŐSEGE EGY JÁRÁS GABONAPROGRAMJÁBAN A kukorica biológiai tulajdonságai­ból adódóan lehetővé válik, hogy mi­nél több termést takarítsunk be egy egységnyi területről. Hiszen a kuko­rica pótolhatat’an energetikai össze­tevője a takarmányoknak az állatte­nyésztésben, s egyben értékes nyers­anyag az élelmiszeripar számára Is. Éppen ezért a 8. ötéves tervidőszak vonatkozásában ez a növénykultúra az Érsekújvár! (Nové Zámky) járás gabonaprograrajában is Jelentős he­lyet foglal el. Termesztésével kap­csolatosan a járás mezőgazdasági üzemeiben valóban gazdag tapaszta­latokról beszélhetnek, hiszen volt olyan esztendő, amikor az Érsekújvá­ri járás egységes földműves-szövetke­zeteiben és állami gazdaságaiban ösz­­szesen 21 ezer 500 hektárnyi terü­leten foglalkoztak a kukorica terme­lésével. Itt azonban rögvest szeret­ném hozzáfűzni, hogy az em'ltett te­rület nagynak bizonyult, problémák merültek fel mind a gépi ellátással, mind pedig a szárítási folyamattal kapcsolatosan — elsősorban a fűtő­olaj és a földgáz hiányából kifolyó­lag. Bonyolultnak bizonyult a kukorica vetésforgóba történő besorolása, mi­vel járásunkban viszonylag kevés csapadék hull évi átlagban, s a me­zőgazdasági földterületnek mindössze 12.6 százalékát tadjuk öntözni. A hoz­záférhető herbicidek használata a gyomn«odás ei'en ugyancsak gyarapí­totta я ráncok számát a termesztők homlokán. Az elért eredményeket nagyftő alá helyezve, s tulajdonképpen minden összetevőt figyelembe véve arra a meg­állapításra Jutottunk, hogv a Járás­ban mintegy 15—16 ezer hektáron le­het érdemlegesen foglalkozni a sze­mes kukorica termelésével. A felső határ azonhan már tényleg a maxi­málisnak tekinthető. Ezt az elgondolást a Járás vala­mennyi politikai szerve helyeselte — s az azzal kapcsolatos támogatást biztosította. Tudatosítva minden po­tenciális lehetőséget, a tudományos­­műszaki haladás jelenlegi színvona­lát, a kukoricatermeléssel kapcsola­tos ismeretek hasznosítását úgy tar­tottuk helyesnek, hogy ezt a növény­­kultúrát is kifizetődőbb termelési rendszer keretén belül termeszteni, pl. az IKR, az Ostrovi, valamint a Sluíovicei Efsz kukoricatermelési rendszerének keretén belül. Tavaly a KITE rendszer keretép beiül termesz­tettük. Természetesen azt a rendszert alkalmazzuk, amely feltételeink köze­pette a legjobban beválik. Egyúttal azonban megvannak a velük szemben támasztott követelmények is, s ha akar|nk, ha nem, respektálnunk kell az érvényben lévő szigoré szabályo­kat. Ma már konkrét képet tudunk adni 8. ötéves tervidőszak első két éve — a gabnnaprogram megvalósítását ille­tően. A tavalyi esztendő szintén bonyo­lultnak bizonyult, de mindenképpen sikeresebb volt as 1986-os évnél. £s valamiben különleges is: ugyanis rit­kán fordul elő, hogy mind a kalá­szos gabonafélékből, mind pedig a szemes kukoricából valóban gazdag terméshozamok vannak. Tavaly pedig egy ilyen évünk volt. Járásunkban a szociaista mezőgazdaság történeté­ben gabonafélékből a második legna­gyobb termést értük el — 285 009 tonna —, a szemes kukoricát ille­tően pedig, a járási mezőgazdasági igazgatóság irányítása alá tartozó üzemek vonatkozásában, a tavalyi évet a rekord évének könyvelhettük el: egy hektár átlagában 8,37 tonna termést takarítottunk be. A gabonatermesztés tervét ezáltal 6,57 százalékkal túlteljesítettük, mi­közben az 1988-ban keletkezett ki­esésből összesen 18 ezer 974 tonnát pótoltunk, ami 31,5 százaléknak felel meg. A tervteljesftésből a kukorica jelentős mértékben kivette a részét. Összesen 100 ezer 937 tonna szemes kukorica termett Járásunkban. A ki­esés pótlásához 13 ezer 925 tonnával járnlt hozzá (21,2 százalék). A kukoricatermesztés szempontjá­ból a legpozitívabb hangnemben a szőgyénl (Svodin) Csehszlovák—Szír Barátság Efsz-ről lehet szólni, amely bevezette a Járásban a nádudvari Vö­rös Csillag Mgtsz által szorgalmazott KITE rendszert, melynek keretén be­lül 7 ezer 700 hektáron termesztjük a szemes kukoricát, 11 üzemet be­vonva a szóban forgó termelési rend­szerbe. Egyébként méR visszatérve a szőgyénl szövetkezethez: tavaly 1300 hektáron termelték a szemes kukori­cát a rendszer keretén belül, s egy hektárról átlagosan 8,05 tonna ter­mést takarítottak be. Ugyancsak ki­váló eredményeket értek el a csúzl (Dubník) Vörös Lobogó Egységes Földműves-szövetkezeiben, ahol 750 hektáron termelték a szemes kukori­cát, 7,58 tonnás átlagos hektárhozam­mal. Az említett termelési rendszer keretén belül tavaly szemes kukoricá­ból átlagosan 6,83 tonna termést ta­karítottunk be egy hektárról. Ezzel az eredménnyel ez a rendszer az el­ső helyre került a Járásban, már ami az alkalmazott termelési rendszerek „versenyét“ illeti Természetesen egy év eredményeiből nem lehet egyér­telmű és messzemenő következteté­seket levonni. Ogy tűnik azonban, hogy az említett kukoricaterraelési rendszer alkalmazása megalapozott­nak bizonyult. A további rendszerekről most nem kívánok szólni, azok már régebben ismertek. Tudatosítanunk szükséges azonban, hogy állandóan tökéletesíteni kell a termelési és agrotechnikai fegyelmet. Ha azt sikerrel megvalósítjuk, az eredmények egyre Jobbak lesznek. Persze, meg kell tenni a szüksé­ges intézkedéseket a gépesítés fej­lesztését Illetően is. Ezúton szeret­ném megragadni az alka’mat: kérem a külkereskedelem dolgozóit, tanúsít­sanak nagyobb megértést a szüksé­ges gépek és az egyéb anyagi bázis biztosításával kapcsolatosan, ami nél­külözhetetlen a rendszerek komplex érvényesítésénél. A 8. ötéves tervidőszak első két éve már mögöttünk van. Tudjuk, a gabonaprogram megvalósítása vonat­kozásában további igényes feladatok te’jesítése vár járásunk mezőgazda­­sági dolgozóira is. Szilárd meggyőző­désünk, hogy akaraterőnkkel, a leni­ni gondolkodásmóddal és munkastí­lussal, a dolgozók aktiv hozzáállásá­val mindennemű akadályt lekiizdönk — a kitűzött céljainkat valóra vált­ják. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói bebizonyították, hogy képesek meg­birkózni az igényes feladatokkal Tud­juk, hogy bőven vannak még tartalé­kok. S éppen azok feltárását kell szorgalmazni a gazdasági mpchaniz­­mns áta'akításának időszakában — meggyorsítva ezáltal a gazdasági-szo­ciális fejlesztés ütemét, a CSKP XVII. kongresszusának határozatával össz­hangban. Felelősségtudattal, igényességgel, a demokrácia elmélyítésével, a tudo­mány és a gyakorlat szoros együtt­működésével, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas gya­korlati alkalmazásával akarják meg­valósítani a gabonaprogramot az Ér­sekújvárt járás mezőgazdasági dolgo­zói a 8. ötéves tervidőszakban — úgv, ahogyan azt a járási pártbizottság el­nöksége Jóváhagyta. CYPRIAN POLJAClK, az SZLKP Érsekűjvári Járási Bizottságának titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom