Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 1. szám

1988. január 8. SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMAI TANÁCSKOZÁS A víz mennyisége bolygónkon korlátozott, nem nö­velhető, esek körforgással újul és tisztul. Ismeretes, hogy a lehullott csapadék a felszínről elpárologva fel­hővé alakul, lehűl, lecsapódik, majd pedig ismét — különböző formában — a talajba, vizekbe, élő szerve­zetekbe kerül. Ezt nevezzük a víz természetes körfor­gásának Emellett azonban a víznek úgynevezett társadalmi körforgása is van, s ez a folyamat annál meghatáro­zóbb, minél több ember szeretné élvezni a civilizáció előnyeit. Arról van szó, hogy a víznek egyre nagyobb mértékű, különböző roódszerfi felhasználásával beavat­kozunk a természetes körforgásba. Az ipari, mezőgaz­dasági, gyógyászati és táplálkozási hasznosítás során a a vizet mesterséges körforgásra kényszerülök. Ez a beavatkozás alapjában véve nem újkeletű, s jő ideig nem ts okozott különösebb gondokat. A tudományos-műszaki fejlesztés ütemének ugrássze­rű meggyorsítása azonban merőben megváltoztatta a ko­rábbi helyzetet. Napjainkban a tudósok egyik legidő­szerűbb feladata: megtalálni a természetes és társa­dalmi vízkörforgás legmegfelelőbb állapotát, illetve módszerét, hogy ne mérgeződjön tovább a talaj, egész­ségesebb legyen a levegő és javuljon a vízminőség. Különösen az utóbbi évtizedekben okoz egyre nagyobb gondot a vegyszerek nagyarányú alkalmazása Mivel a szervezetek vízben oldva veszik fel tápanyagaikat, fo­kozott figyelmet kell szentelni a vizek tisztaságának, a további szennyeződések megakadályozásának. Érdekes és nagyon fontos szakmai találkozó színhe­lye volt az elmúlt év utolsó napjaiban a szlovákiai fő­város. A vízgazdálkodási szakemberek mellett a tudo­mány, az Ipar, a mezőgazdaság, illetve a természet- és környezetvédelem képviselői számára rendeztek Bra­­tislavában szemináriumot. Amint azt Pavol Frolkoviő mérnök, a Szlovák Tudományos-Műszaki Beruházási és Fejlesztési Bizottság alelnöke a szakmai találkozó be­vezetőjében hangsúlyozta: a víz ma már nem sorolható a szabad javak közé. védenünk, óvnunk kell, mert az élet alapvető forrását jelenti. Ennek a megállapításnak a jegyében tanácskoztak a szép számban megjelent szakemberek. Az elhangzott előadások közül főleg Július Cigáneknek, az SZSZK er­dőgazdasági és vízgazdálkodási miniszterhelyettesének a beszámolója lránt volt nagy érdeklődés. Előadásában kiemelte, hogy az utőbbi időszakban kedvezőtlen minő­ségi változások tanúi lehetünk. Ma már csak nosztal­giával gondolhatunk arra, hogy volt idő, amikor fo­lyóink vize tiszta és ihatő volt, napjainkban pedig szin­te már fürdésre alkalmas természetes vizünk is alig­­allg akad. Az ipar, a mezógazdaság és nem utolsósorban a ház­tartási szennyeződés beszivárog a talajba, s ennek kö­vetkeztében a talajvíz mfnősége romlik. Sok helyen a szakszerűtlen vegyszerezés és műtrágya-felhasználás te­tézi az ilyen jellegű bajokat. Ä miniszterhelyettes több Ízben is rámutatott arra, hogy az ivővlzellátásra hasz nált, illetve arra szánt területek vízminősége is egyre romlik. A vízszennyeződés közvetlenül és közvetetten is hat A közvetlen hatás, hogy bűzössé, mérgezővé, ihatatlan­ná és feihasználhatatlanná vélik a viz. Az utóbbi, a közvetett hatás, a nyílt- és talajvízi élővilágban ta­pasztalt kedvezőtlen változásokon érződik. A vízoe ke­rülő különböző szennyezőanyagok megváltoztatják az életközösségek faji összetételét, s kedvezőtlenül befo­lyásolják az egyedszám alakulását. A vízszennyeződé­sek hatására gyakran új szervezetek keletkeznek, ame­lyek nem egy esetben számos probléma forrását képe­zik. Mielőbbi megoldásra váró feladatot jelent például a felszíni és a felszín alatti víz növekvő nitráttartalmá­nak a megakadályozása. Nagyon tontos e probléma gyors orvoslása, mart a túlzott nitráttartalom jelentős mértékben korlátozza a víz felhasználását. A savas esők is őrlési és gyakran helyrehozhatatlan károkat okoznak. Az Ilyen jellegű károk enyhítésére kidolgozott programok eddig nem sok sikert, hoztak, ezért ezen a területen Is adott a lecke a kutatók számára. A vízszennyeződés adatait ismertető beszámolót kő­vetően a szakmai tanácskozás résztvevői fejtették ki a témával kapcsolatos véleményüket, Illetve észrevéte lelket. Több felszólaló Igyekezett reagálni a főbeszá­­rooiőban elhangzottakra, s általában védeni próbálta egy-egv ágazat vélt vagy valós érdekeit. A különböző népgazdasági ágazatok képviselői igyekeztek rámutatni a kedvezőtlen helyzet kialakulásának okaira, ém a bajok orvoslásának módszerét vagy lehetőségeit csak kevesen vázolták. A természet- és környezetvédelmi szakemberek véle­ménye szerint éppen itt keresendő az ismertetett prob­lémák legfőbb oka. A tanácskozás ugyanis jő! példázta a jelenlegi helyzetet. Az ágazatok képviselői jól tudják, hogy a korábbi módszerek további alkalmazása nem jelent megoldást, de ennek ellenére ódzkodnak az ilyen jellegű úttörőszereptől. Az elhangzott hozzászólások egy része rámutatott arra, hogy a szűk látókörűség, a vállalati és üzemi eredményekben való gazdálkodás helytelensége, vala­mint az elsődleges társadalmi szempontok és érdekek háttérbe szorítása okozza a legtöbb problémát. Bár az utóbbi években számos új rendelet és szabályozás látott napvilágot, mégsem sikerült csökkenteni, illetve mérsé­kelni a vízszennyeződést. A népgazdasági ágazatok közül a mezőgazdaság is jelentős mértékben hozzájárult a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Ezért különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőben a mezőgazdasági üzemek éssze­rűbben alkalmazzák a különböző vegyszereket és ada­golják a műtrágyákat. A tanácskozáson alaposan és részletekbe menően elemezték az élelmiszeripar víz­­szennyező hatását ts lapunk következő számaiban ezért visszatérünk e téma tárgyalásához. * • BARDOS GYULA KOMMENTÁR Alapos felkészüléssé! БАКА LÁSZLÓ-----------------------------------------И Élenjárók A dnnaszerdabeiyi gyorstisztító modern gépekkel van felszerelve A Dunaszerdahelyí (Dunajská Stre­da) Járási Szolgáltatóvállalat lövőre ünnepli megalakulásának 40. évfordu­lóját. Létesítése a felszabadulás utá­ni első közős vállalkozások közé so­rolható. Ma már a Nyugat szlovákiai kerület egyik élenjáró vállalata. Jö­vedelmezősége meghaladja a 18 szá­zalékot, ami lényegesen több mint 6—10 százalékos kerületi átlag. Mind­ezt Papp József mérnöktől, a vállalat igazgatójától tudtam meg, miután el­foglalt ember lévén Időt tudóit sza­kítani egy beszélgetésre. Lelkesedés­sel és büszkén szólt az eredmények­ről. Van Is mivel büszkélkednie: a kerületben a dunaszerdahelyí a legjö­vedelmezőbb szolgáltatóvállalat.-r- Vállalatunknak 720 dolgozója és 104 Uzemrészlege van, 46 féle szol­gáltatással. Szolgáltatási házak a Já­rás három fő központjában — fluna­­szerdahelyen, Nagymegveren (Cainvo), Somorján (Samorín) —, valamint a központi községekben működnek. Te­vékenységünk legnagyobb részit я la­kosságnak és a szocialista szerveze­teknek nyújtott szolgáltatások teszik ki. De foglalkozunk termékgyártással, valamint üzleti tevékenységgel és for­galmazással is. Az előbbihez sorolha­tók a szabó- és varrómüheiyek ter­mékei, a cukrászkészltmények és egyéb megrendelésre gyártott árucik­kek. Az utótbihoz tartozik például az, ha segítünk a Csehszlovák Autó­közlekedési Vállalat dunaszerdahelyi üzemének a teherszállításban; példá­ul teherautót kölcsönzőnk. Élenjáró vállalat vagyunk, s tervfeiadataink nagyon Igényesek. De büszkén mond­hatom, mi még ezt a nagyon Igényes tervet is túlteljesítjük. Nemcsak a mennyiségre fordítunk figyelmet, ha­nem a minőségre is. Tervfeladatrjbk közá tartozik a gazdaságosság bizto­sítása, a termelőeszközök teljes mér­tékű kihasználása, modernizálása, üj technika — számítógépek — beve­zetése, az üzemrészlegek biztonsága, a munkahelyi környezet még szebbé, esztétikusabbá változtatása. Azt, hogy eleget tudunk tenni a követelmények­nek, bizonyítja a rendkívül magas ter­melékenység ts. Természetesen nagy­ban befolyásolja ezt a teljesítmény­bérezés. — Milyen új szolgáltatásokkal bő­vítik az eddigieket? — Dunaszerdahelyen a Nyugati la­kótelepen nemrég nyitottuk meg a második szolgáltatási központot. Itt szabóság, virágüzlet, kozmetikai sza­lon, gyorstisztító és ruhakölcsönzó kapott helyet Ezenkívül az akvarisz­tikával foglalkozók Is megtalálhat­ják a hobbijukhoz szükséges segéd­eszközöket. Az új szolgáltatásokhoz tartozik még a színes fényképek ké­szítése és a számítógépes hirdetószol­­gálat is COMMODORE 64-es készülé­kekkel. Nagymegyeren már befejez­ték a szolgáltatási ház átépítését, kor­szerűsítését, s nemsokára egy új rész­leggel — fodrászat, pedikűr — bő­vülve nyitunk. Gabčíkovóban szintén épül egy szolgáltatási központ, jelen­leg a vízlépcsőrendszer dolgozóinak nyújtunk különböző jellegű, általános és rehabilitáció? szolgáltatásokat; például szaunát is működtetünk. — Hogyan gondoskodik a szolgál­tatóvállalat saját dolgozóiról? — A jó munkafeltételeken kívül ügyelünk arra, hogy a dolgozók kel­lemesen és hasznosan töltsék el sza­badidejüket. Különböző sport-, fod­rász- és vlrágkötőversenyekat. kirán­dulásokat, előadásokat szervezünk. Szeretném megemlíteni, hogy nálunk nagyon sok fiatal dolgozik. Az .,Шоп­­сок“ mellé mindig állítunk patrónust, aki tanácsaival segít, hogy minél ha­marabb elsajátíthassák egy-egy szak­ma fortélyait. A fiatalok bizalommal fordulhatnak hozzájuk problémáikkal. A ma már ritkának számító mester­ségre is megtanítjuk őket, ha látiuk, hogy érdeklődnek és tehetségük is van. Ilyen mesterség például a szíj­­gyártás vagy az üvegcstszoiás. Leg­nagyobb sajnálatunkra nem mindig tanúsítanak érdeklődést a fiatalok. A különböző versenyeken is csak na­gyon kevesen vesznek részt, pedig ezekkel is szeretnénk elősegíteni a szakma jobb elsajátítását. Valameny­­nyiünk érdeke, hogy színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtsunk. Szeret­nénk, ha a fiatalok sajátjuknak te­kintenék a vállalatot. A Dunaszerdaheiyi Járási Szolgálta­tóvállalat az elért kimagasló eredmé­nyek mellett gondokkal is küszködik. Az igazgató elsősorban a fiatalok passzivitását fájlalja. Az érdektelen­ségnek ô is keresi az okát. Talán ke­vés a jó szervezőkészségű fiatal, vagy ax érdeklődés egyoldaló. Mindeneset­re ezen változtatni kell. s az üzem vezetősége azon fáradozik, hogy or­vosolja az említett bajokat. t PÖDA ERZSÉBET A nyomdában az értesítők, névjegykártyák készítésén kívül fénymásolást is vállalnak Lapnnk múlt évi 49. számában tájékoztattuk olvasóinkat, hogy а MÉM nyitrai (Nitra) aktiva­­értekezletével kapcsolatban az élel­miszeripart érintő kérdésekre még visszatérünk. Sajnos, a tárcának eb­ben az ágában még bonyolultabbá vált a helyzet. Ez nemcsak az 4987. évi feladatok teljesítésében, hanem az 1988. évi feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésében is megnyilvánult. Köztudott, hogy a nyolcadik ötéves terv az élelmiszer­ipari termelés növekedési ütemének lassítását, a nyersanyagok értékesí­tésének Javítását és a kapacitások Jobb kihasználását, valamint a terme­lés anyag és bérigényességének csök­kentését szorgalmazta. Ez többek kö­zött feltételezte a nyersanyagellátás és a minőség lényeges Javítását, a szállítások időterv szerinti lebonyolí­tását, az élelmiszer-ipari kapacitások korszerűsítését, a gyártás- és termék­­felújitást, az ésszerűsítő intézkedések megvalósítását és a hazai piac igé­nyei kielégítésének javítását, vala­mint az exportképesség, a gazdasági hatékonyság és a nyereségképzés lé­nyeges növelését. Az 1987. évi előzetes eredmények arra engednek következtetni, hogy az említett feladatokat az egyes terme­lési-gazdasági egységekben differen­ciáltan, összességében véve pedig nem kielégítő szinten teljesítették. Ennek bizonyítására néhány adat: míg az árualapokba történő szállítások ter­vét az élelmiszeriparban 1988-ban tel­jesítették, addig a mólt évben — az előzetes adatok alapfőn — mintegy 1,1 milliárd korona értékű lemaradás volt, az 1988. évi tervfeladatok alap­ján — az állami tervhez viszonyítva — mintegy egymilliárd korona érté­kű a csökkenés. Az exportfeladatokat a múlt évben ugyan összességében si­került teljesíteni, de, sajnos, főleg azon termékek árán, amelyek az ex­port szempontjából nem annyira Jö­vedelmeznek. Míg az élelmiszerinar­­ban két évvel ezelőtt a gazdasági tervhez viszonyítva 174 millió koro­nával értek el kisebb nyereségot. ad­dig a múlt évben mintegy 47П millió korona értékű a lemaradás, az aktí­­vaértekezletig pedig az idei évvel kapcsolatban mintegy 476 millió ko­ronával kevesebb nyereség elérését tervezték. Ha ez a kedvezőtlen helyzet пет javulna, akkor nemcsak az állami költ­ségvetéshez való hozzájárulás bizto­sítását veszélyeztetné, de rendkívüli nehézségeket okozna a beruházási program finanszírozásában és a ter­vezett bérfejlesztés betartásában. Nem véletlenül jegyezte meg az aktivaér­­tekezleten Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi minisztere, hogy az élelmiszer­­ipar az előző két év eredményei alap­ján azon ágazatok közé került, ame­lyekben veszélyeztetve van a nyolca­dik ötéves terv teljesítése és a mi­nőségjavítással kapcsolatos párthatá­rozatok végrehajtása! Az élelmiszeripart érintő kérdések­kel az illetékesek már számos koráb­bi MÉM-értekezleten foglalkoztak, de ígyelőre nem tapasztalni lényeges la­zulást. A nyitrai aktívaértekezleten ízért került a figyelem középpontjá­ba az a gondolat, hogy mindenek­előtt a gondolkodásmódban, a vezető dolgozók tevékenységében kell fordu­latot elérni. Itt főleg a munka- és technológiai fegyelem megszigorításá­ra. az irányító- és szervezőmunka ja­vítására, a káderek jobb felkészítésé­re stb. kell gondolni. Az 1988. évi népgazdasági terv nyi­tott problémáival az SZSZK kormánya is foglalkozott. Megállapítást nyert, hogy az élelmiszeriparban kedvezőt­len a helyzet, főleg ami a minőség! mutatókat illeti. A nyitott kérdések mielőbbi megoldása érdekében a kor­mány módosította az 1988. évi végre­hajtási tervek jóváhagyásának idő pontját. A nyitrai aktívaértekezleten а me zőgazdasági és élelmezésügyi minisz tér arra is felhívta a jelenlevők fi gyeimét, hogy minden termelési gaz dasági egységben az igyekezetei fő leg a megkezdett beruházások minő előbbi befejezésére, az űf, korszert technológiai gépsorok beszerzésére, i meglevő gépek és/berendezések jobl kihasználására, a műszaki-innováció: politikát pedig a munkaerő megtaka ritásra, a munkatermelékenység (oko zására és az anyagköltségek csökken tésére kell irányftani. A helyzetet a: még súlyosbítja, hogy az 1988-as év re a beruházások keretét a reszor keretében 675 millió koronával csők kentették. ebből az élelmiszeripar vo natkozásában 225 millió koronával. Az élelmiszer-ipari termelési-gazda­sági egységekben tovább kell tökéle­tesíteni a belső ellenőrzést is, hogy ezáltal a minimálisra csökkenjenek az anyagi és gazdasági veszteségek. Ugyanis az élelmiszerek minőségével nemcsak a kereskedelem dolgozói és a fogyasztók elégedetlenek, de van­nak olyan esetek is, amikor a kivitel­re szánt árut a határról visszakül­dik. Az élelmiszeriparral kapcsolatos problémákra az utóbbi időben két to­vábbi tanácskozáson is rámutattak! Az SZSZK kormánya 1987. december 11-i ülésén többek között foglalkozott a mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezetekben végzett ellenőrzések eredményeivel. Megállapítást nyert, hogy a gyenge minőség okai többnyi­re, szubjektív jellegűek. Főleg a mun­ka- és technológiai fegyelem megsér­tésére, ax emberi tényező szerepének lebecsülésére, a dolgozók nem meg­felelő anyagi ösztönzésére, az ellen­őrző- és irányftómunka alacsony szín­vonalára, az adásvételi kapcsolatok fogyatékosságaira stb. vezethetők vissza. A helyzet mielőbbi javítása ér­dekében a kormány a nyolcadik öt­éves tervidőszakra kidolgozott haté­konyságnövelési programokon keresz­tül feladatul tűzte ki, hogy konkre­tizálják a tej-, a hús- és a sütőipar­ban jóváhagyott intézkedéstervezetet. Az SZLKP KB Elnökségének 1987. december 14-1 ülése többek között je­lentést vitatott meg arról, hogy a szlovákiai minisztériumok és a nem­zeti bizottságok által irányított válla latok gazdasági terveiben hógyae bontják le az 1988. évi állami végre­hajtási tervet. Megállapították, hogy az intenzifikálási tényezők elégteler mozgósítása és alacsony fokú felhasz­nálása következtében a jelenlegi hely­zet nem szavatolja a feladatok folya mates teljesftését. Ez a megállapítás az élelmiszeriparra is vonatkozik. [ i Amint az az elmondottakból ts ki i tűnik, az SZSZK élelmiszeriparának a i nyolcadik ötéves tervidőszak első kél évében nem sikerült maradéktalanul teljesíteni a tervfeladatokat. Az a tény. hogy a lemaradást az ötéves : tervidőszak hátralévő éveiben pótol ni kell, még igényesebbé teszi a terv- I feladatok előkészítését és azok folya­matos teljesftését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom