Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-08 / 31. szám

i 1987. augusztus 8. SZABAD FÖLDMŰVES' II. rész A SZALMA FELDOLGOZÁSÁNAK ÜJ TECHNOLÓGIAI GÉPSORAI Csehszlovákiában kialakították és vizsgálták a szalma mechanikai és kémiai feldolgozására szolgáié gép­sort, amelynek részel: a 000—3 foga­­déasztal és a ZK 4—024 típusú Top­pantó, kémiai feltárással. A fogadé-adagoléasztal fogadja a szállítóeszközöktől a beszállított szal­mát. A berendezés magába foglalja a fogadógaratot, láncos felhordót, adagoló berendezést, keresztszál Utót, a hajtást- és a szabályozó szerkezetet. Méretek: hosszúság 7770 mm, széles­ség 4560 mm. magasság 3020 mm. A fogadógarat térfogata 25 m3. Teljesít­ménye a szalma mechanikai és ké­miai feldolgozásakor eléri az 5 t/h értéket. A gép tömege 3250 kg. A ZK 4—024 szalmaroppantó ren­deltetése a szalma takarmányozási célú feldolgozása állattartó telepek számára. A berendezés három részből áll: roppantó, keverőszerkezet, ahol meg­történik a szalma és az ásványi ada­lékok összekeverése, pneumatikus szállító (ventilátor). A keverőasztal biztosítja a kémiai anyagok (NaOH, karbamid stb.) intenzív behatolását a szalmába. Méretek: hosszúság 3010 mm, szélesség 1240 mm, magasság 1330 mm. A gép munkavégző részéi­nek meghajtását 22 kW teljesítményű, a ventilátorét pedig 5,5 kW teljesít­ményű elektromotor biztosítja. A gép tömege: 1435 kg. , A gépsor átlagteljesítménye max 2,7 t/h. A szalma mechanikai feldolgozá­sát a roppantón kívül a keverőtenge­lyek és a pneumatikus szállító lapát­jai végzik. A gépsorról átlagosan 55 mm hosz­­szúságúra felaprftott szalma távozik. Ezenkívül az apríték keresztmetszete is változik. A hosszában Toppantott szalmarészek aránya 71—82 % A sza­badon ömlesztett szalma átlagos tér­fogattömege 45,6 kg/m3. A gépcso­port teljesítményének 2,4 t/h-ról, 4,8 t/h értékre történő növelésekor a hajtóteljesítmény igény 22,5 kW-ról 32 kW-га emelkedik, a fajlagos villa­­mosenergla-felhasználás 9,37 kWh/t értékről 6,68 kWh/t értékre csökken. Hasonló berendezést sikeresen üze­meltetnek több gazdaságban. A FOGADÖTELEPEK Cj GÉPEI Az említett probléma kidolgozása keretében különös figyelmet fordítot­tak a kombájnoktól érkező termény fogadásának és az 1000—2500 t befo­gadóképességű toronytárolókba jutta­tásának új technológiájára. A megol­dás során kidolgozták és ellenőrizték a 20 és a 40 t/h teljesítményű elő­feldolgozó gépsort. Az előzőkben Ismertetett probléma kidolgozása kapcsán elkészítették és ellenőrizték a gabonatárolásra szol­gáló, Csehszlovákiában tervezett tor­nyokat. A toronytárolókhoz kialakí­tották a 180—240 t/h teljesítményű töltőberendezést, a szellőztetés! rendszert, amely lehetővé teszi a max. 20 °/o nedvességtartalmú gabona tárolását, a toronytárolók padozatá­nak szintjéig ürítést biztosító kitáro­ló berendezést. A toronytárolók sor­ba Illesztésével 20 ezer tonnás táro­lótelep alakítható ki. jelenleg vizs­gálják a 15 ezer tonnás telepet a Znojmól járás Moravský Krumlov-i gazdaságában. A tárolótorony rövid idő (max. 6 hónap) alatt felépíthető. A fajlagos beruházási költség ala­csony, 1 tonnára vetítve kevesebb mint 500 Kős. A tárolőtoronyt vasbeton alaple­mezre szerelik. Az alapozási gyűrű pl. 1,5 m széles, vastagsága max. 1.5 méter. A gyűrűn belül elhelyezkedő alaplemez vastagsága 0,6—0,8 m. Az alap átmérője 1,6 m-rel haladja meg a tárolótoronyét. A tornyot 495 mm szélességű acél­lemezekből szerelik össze. Az alsó ré­szen 4, a felső szakaszon 3 mm vas­tagságú lemezt alkalmaznak. Az 1000 t befogadóképességű torony átmérője 12 m, a 2000 t és a feletti kapacitá­súé pedig 18 m. A torony fedele ge­rendákból áll, amelyhez 1,2—1,5 mm vastagságú acéllemezeket erősítenek. A szállítóeszközök a 20—40 t be­fogadóképességű fogadógaratokba ömlesztik a terményt. A torony fel­töltését 180 t/ha teljesítményű sem­leges felhordóval végzik, teljesít­ményigénye 16 kW. Az űj serleges felhordók szerves részét képező elszí­vó berendezéssel az idegen anyagok, szennyeződések 70—75 százaléka le­választható. A torony relhordójának megrakását 240 t/h teljesítményű szál­lítószalag végzi. A tárolás során a termény szellőzése RSB—630 típusú ventilátorokkal történik. Az 1000 t befogadóképességű tornyokra két ven­tilátort szerelnek, a 2500 tonnásra né­gyet. Az RSB—630 ventilátor teljesít­ménye 2000 Pa nyomás mellett 15 ezer nrVh. A levegő a gerincvezeték­től az oldalsó levegőztető csatornákba kerül. A terménv előfeldolgozásának és tárolásának folyamatai automatizál­tak. A hőmérsékleten kívül mérik a bevezetett levegő relatív páratartal­mát. A kapott léghőmérsékleti adatok és relatív páratartalom alapján auto­matika vezérli a ventilátorokat. A termény kitárolásához a torony alapjában, annak középvonalában a teljes átmérő mentén „technológiai csatorna“ van. A gravitáció hatására a termény 60—70°/o-a kiüríthető. A fennmaradó részkiürítés céljából a torony — a kiürítő berendezés felett elhelyezett — speciális nyílásba 40 t/h teljesítményű csigás szállítót he­lyeznek. Csehszlovákiában az ilyen tornyokból kialakított tárolótelepek néhány technológiai változatát vizs­gálták. A probléma kidolgozása keretében új technológiai vonalakat javasoltak és vizsgáltak a terménybetakarítás utáni feldolgozásra. A technológiai vonal alapgépe a meleglevegős szá­rító. A 20 t/h teljesítményű szárító egytornyos, a 40 t/h teljesítményű pe­dig két toronyszárítóbó! áll. A szárí­­tétorony kétaknás, lehet szakaszos vagy folyamatos működésű. Hőhordo­zóként a nagy hatékonyságú hőcse­rélőkben felmelegített tiszta levegőt alkalmaznak. A technológiai vonal részel a fo­gadógarat, az előtisztító, amelynek teljesítménye 120 t/h, előtároló (több szekcióból áll), szállítóberendezés a termény fogadásához 120 t/h, teljesít­ménnyel, 80 t/h teljesítményű egyéb (Kalita Gábor felvételei) szállítóberendezések, a 4 %-os nedves­ségelvonás mellett 40 t/h teljesítmé­nyű szárító, 40 t/h teljesítményű tisz­títóberendezés, elötárolók a szállító­­eszközök rakodásához egyenként 201 befogadóképességgel. A KOST-tagországok szakértőivel együttesen kidolgozott „A gabonafé­lék szem- és szalmatermésének vizs­gálata“ című témávpl párhuzamosan új gépeket alakítottak ki. A szüksé­ges gépek mindegyike még nem ke­rült kidolgozásra (axiáldobos kombáj­nok, nagyméretű szögletes bálázögé­­pek). Várható, hogy a hiányzó gépek kialakítása a közeljövőben lezárul. A KGST-tagországok szakértői közös munkájának eredményei jelentős vál­tozásokat hoznak a munkafolyama­tokba és technológiai vonalakban. Az előzőekben említett munkafolyama­tok és technológia! vonalak széles körű elterjesztése a gyakorlatban le­hetővé teszi a mezőgazdasági munka terlnelékenységének jelentős növelé­sét, az energiafelhasználás csökke­nését és a termékek minőségének ja­vítását. Д tejfelvásárlás Idei első félévi helyzetéről és a minőség alaku­lásáról július második felében Ismét Ján Broőkn agrármérnök, a Tejipari Tröszt vezérigazgatósága felvásárlási osztályának vezetője tájékoztatott, aki elöljáróban elmondta, hogy Szlovákiá­ban Ismét a Nyugat-szlovákiai kerü­letben alakult gyengébben a tejfelvá­­sárlás. Míg az első félévben a CSSZSZK- ban a tervezett tejfelvásárlást 0,4, а CSSZK-Ьап pedig 0,1 százalékkal túl­teljesítették, addig az SZSZK-ban a túlteljesítés — a Nyugat-szlovákiai ke­rületben bekövetkezett lemaradás el­lenére is — 1,4 százalékos volt. A többlet Csehországban 1 millió 447 ezer, Szlovákiában pedig 11 millió 479 ezer liter volt. Az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva a CSSZK-ban S millió 774 ezer literrel kevesebb, az SZSZK-ban viszont 17 millió 42 ezer literrel több tejet ér­tékesítettek. A kerületek vonatkozásában a tej­felvásárlási kötelezettségnek a Kö­zép-, a Nyugat-, az Észak- és a Kelet­­csehországi, valamint a Nyugat-szlo­vákiai kerületben nem tettek eleget. A legnagyobb arányú tűltellesítést a Kelet- és Közép-szlovákiai, valamint a Dél- és Észak-morvaországl kerü­letben értek el. A Nyugst-szlovákiai kerületben a hiány az első negyedévi S32 ezer literről az első félév végéig 3 millió 758 literre növekedett. A te|felvásár­­lási kötelezettségnek csak a Trenčín! (101,5%), a Senicai (101,1%), a To­poľčany! (100.2%) és a Bratislava­­vidéki (Bratislava-vidiek) járásban tettek eleget. A lemaradás a Duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) járás­ban 1 millió 818 ezer, a Galántal (Ga­lante) járásban 990 ezer, a Lévai (Le­vice) járásban 830 ezer, az Érsekúj­vári (Nové Zámky} járásban 509 ezer, a Komáromi 1 Komárno) lárásban 237 ezer, a Nyílra! f Nitra) tárásban pe­dig 213 ezer literes volt. Váltakozó eredmények Az idei év első felében a múlt év azonos Időszakához képest a tejérté­kesítést csak a Topofčanyl (1,6%) és a Trenčíni (1,1%) járásban növelték, a legnagyobb arányú visszaesés a Dunaszerdahelyl, a Galántal és a Trnavai (96,4%) járásban volt ta­pasztalható. Az egy tehénre számított napi el­adás tekintetében a legjobb ered­ményt a Dunaszerdahelyl és a Bra­­tislava-vidéki. valamint a Trenčíni és a Trnavai (9,7—9,7 liter) járásban, a leggyengébbet pedig a Lévai, a Ga­­lántl és az Érsekújvár! járásban ér­ték el. A Közép-szlovákiai kerületben a többlet az első negyedévi 3 millió 939 ezer literről az első félév végéig 7 millió 888 ezer literre növekedett. tési kötelezettségeknek. A legnagyobb arányú túlteljesítést a Vranovi (10,4 százalék), a Bardefovl (10,0%) és a Prešovi (8,8%) járásban érték el. Az első félévben a múlt év azonos Időszakához képest minden járásban növekedett a tejértékesltés, legna­gyobb mértékben a Bardejovi, a Vra­novi és a Prešovi járásban. Az egy tehénre számított napi el­adás tekintetében a legjobb ered­ménnyel a Kassa-vidékl (Košice-vi­­díek) és a Prešovi (8,3 liter)? vala­mint a Vranovi és a Spišská Nová Ves-1 (8,2—8,2 liter) lárás dicseked­het, a leggyengébb eredményt pedig a Tőketerebesi, a Nagymihályl (Mi­chalovce), a Rozsnyói (Rožňava) és a Popradi (7,6 liter) tárásban érték el. A tej minőségével kapcsolatban meg kell jegyezni, bogy az idei év első félévében az SZSZK- ban az első osztályba a felvásárolt tej 71,5, a másodikba 25,6, a harma­dikba 1,5, a nem standard osztályba pedig 1,4 százalékát sorolták. A Nyugat-szlovákiai kerületben a legtöbb első osztályú tejet az Érsek­újvárt, a Nyltrai és a Dunaszerdahe­­lyi, a legkevesebbet a Galántal, a Bratislava-vidéki és a Trenčíni (65,8 százalék), a Közép-szlovákiai kerü­letben a legtöbb első osztályú tejet a Prievidza! (85,3%), a Považská Bystrica-1 (84,D%) és a Nagykürtösi, a legkevesebbet a Losonci, a Žiar nad Hronom-i (58,9%) és a Liptovský Mikuláš-i (65,6%), a Kelet-szlovákiai kerületben a legtöbb első osztályú tejet a Kassa-viďéki, a Spišská Nová Ves-i (77,1%) és a Rozsnyói, a leg­kevesebbet pedig a Prešovi (60,7%), a Tőketerebesi és a Svldníkl (67,8%) járásban értékesítették. A Tejipari Tröszt vezérigazgatósága felváráslási osztályának vezetőjétől a felvásárolt tej zsírtartalmának alaku­lásáról is érdeklődtem. A Nyugat­szlovákiai kerületben ez 3.751, a Kö­zép-szlovákiai kerületben 3,752, a Ke­let-szlovákiai kerületben pedig 3,759 százalékos volt. A tervezett zsírtar­talmat csak a Közép- és a Kelet-szlo­vákiai kerületben teljesítették túl 0,027, illetve 0,080 százalékkal, a Nyugat-szlováktai kerületben a lema­radás 0,036 százalékos volt. Az idei év első felében a tejfel­­vásárlással kapcsolatban továbbra is az 57 0529-es számú Csehszlovák Ál­lami Szabvánv átmeneti rendelkezése volt érvényben. BARA LÁSZLÓ A Zillnal (98,8%) és a Martini (98,6 százalék) járás kivételével minden további Járásban túlteljesítették a ter­vezett tejértékesltést, a legnagyobb arányban a Prievidza! (5,6%), a Dol­ný Kubin-i (5,2 %) és a NagykUrtősi (Veľký Krtfš) járásban. A többlet a Zvolení (1 mllllő 78 ezer liter), a Dolný Kubín-1 (931 ezer liter) és a Losonci (Lučenec) lárásban (923 , ezer liter) volt a legnagyobb. Az Idei év első felében a múlt év azonos Időszakéhoz viszonyítva min­den járásban több tejet értékesítet­tek. A legnagyobb arányú növekedés a Banská Bystrica-i (9,0%), a Dolný Kubín-1 (8,5%) és a Losonci járás­ban volt tapasztalható. A Kelet-szlovákiai kerületben a többlet az első negyedévi 3 millió 457 ezer literről az első félév végéig 7 millió 374 ezer literre növekedett. A Tőketerebesi (Treblšovl tárás ki­vételével (98,1%) minden további járásban eleget tettek a tejértékesí-A tejfelvásárlás helyzete 1987 I. félévében (ezer literben) Kerület, járás Terv Valóság % 1987/1986 Napi Minőség (%-ban) eladás I. II. III. 1 tehénre Nem standard NYUGAT-SZLOVAKIA 406 933 403175 99,1 97,8 9,2 71.7 26,3 1.1 0,9 Bratislava 37169 37 189 100.0 99,7 10,4 65,3 31,5 1,1 2.1 Dunaszerdahely 47 683 45 865 96.2 94.9 10,5 74,7 24,7 0.6 Érsekújvár 39 151 38 642 98,7 97,9 8,7 78,0 19,8 1.7 0.5 Galánta 34 5S7 33 607 97,4 95,7 8.6 65,1 32.1 2.2 0.5 Komárom 35 035 34 798 99.3 98,1 9,4 74.0 23.? 2,2 0.5 Léva 36 124 35 294 97,7 96.8 7.2 70,9 26,0 2.0 1.1 Nyitra 38 634 38 421 99,4 96,7 8.9 77,8 21,1 0,3 0.8 KÖZÉP-SZLOVAKIA 218 279 226 167 103,6 105,2 — 71,2 , 26,3 1,7 0.8 Losonc 19 300 20 223 104,8 108,0 — 37.9 37,9 3,6 06 Nagykürtös 18 738 19 655 104.9 103.9 — 77.3 21.8 0,8 0.1 Rimaszombat 30 939 31 519 101,9 105,2 — 65,7 31,5 1,8 1.0 KELET-SZLOVÄKIA 143 569 200 943 103.8 108,8 7.9 71,3 23,7 1,9 3.1 Kassa 29 272 29 905 102,2 106.4 8.7 79.2 15,9 1.2 3,7 Nagymlhály 20 819 21 004 101,1 103,2 7.6 68.7 24.7 4.5 2.1 Rozsnyó 11 508 11737 101,3 105,8 7.6 75,6 * 20,9 0.8 2.7 Tőketerebes 25 000 24 519 98,1 103,4 7,4 66,4 28,1 3.0 2.5 SZSZK 818 781 830 260 101,4 102,1 — 71,5 25,6 1.5 1,4 A gabonafélék betakarításának, kezelésének és tárolásának új gépei

Next

/
Oldalképek
Tartalom