Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-25 / 29. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. július 25. A SZOMOLAI-PORTÁN \ Kaszálás közben talál­tunk Szomolai Imrére. Mondhatni: romantikus út vezetett a Kolárovo­­-Nagyszigeti tanyaköz­pontból Kikeletre. Tör­tént ugyanis, hogy Nagy­szigeten szép családi hazában keresve, felesé­gétől ama útbaigazítást kaptuk, hogy a régi por­tára kerekezett. Л gazda (aki immár a Kolárovói Egységes Földműves-szö­vetkezet nyugdíjasa, a közelmúltban töltötte be a 60. életévét) naponta meg-megnézt az egykori szülőt otthont, ahol min­dig akad tennivaló, ka­szálás, gyümölcsszedés s miegymás. A nevezett Kikelet a Kis-Duna má­­tyusföldi oldalának árte­rületén lévő — ma már elnéptelenedő — telepü­lés, amely a múlt század második fele óta adott megélhetést a halászó, valamint erdő- és föld­művelő emberek számá­ra. A helyiek szóhaszná­latában a Hullámtéren (Kikelet) lévő szoba­­-konyhás, jobb esetben két szoba konyhás erdei lakot 1,5—2 méter ma- , gasra, talicskával összehordott, 2—3 árnyl magaslatra építették. így az időnként a medréből kilépő Duna vi­ze nem érte el a házat és az istállót A fűnek, almás- és szllváskertnek nem ártott néhány napos ár. — Ezen a helyen még a nagyapám épített. Később — a harmincas évek­ben — a házat a szüleim átcsinálták, nagyobbították — kezdi a szót a ju­biláns. — Bár, mint látták, a faluban (Nagysziget egy kisebb községnek is beillő bokortanya, üzlettel, kocsmá­val) van az új otthonom, azonban a régi emlék tdeköt. Divatosan mondva: amolyan hétvégi háznak, halászta­­nyának tartom. A gyerekeim már el­maradtak tőle, ők ugyanis már csak a sarat látják benne, temérdek szú­nyoggal, bozóttal... — 'Az idén a fű kövér. Milyen jó­szágot tart? — Csak apróállntaim vannak. A szénát átadom a földműves-szövet­kezetnek Száz kilójáért 90—110 ko­ronát fizet, már 4—5 éve praktizá­lom. Az elveszendő mezőt így gazda­ságosan értékesítem. (Megjegyzem: a többi efsz is követhetné a hasznos példát, hiszen a sok-sok út menti fii, erdei rét sok helyütt veszendőbe megy). Kikeletről a faluig sok minden szó­ba került leginkább Szomolai Imre életútja érdekelt. Hivatalos nyugdíja-' zása óta ts besegít a szövetkezet ál­lattenyésztésébe. pontosabban a tehe­nészetben szokott helyettesíteni; gyakran hívják. — Mióta tagja a közösnek? — 1955 ben léptem be a szövetke­zetbe. Előtte Nnvákyban voltam bá­nyász, három évet dolgoztam a föld (A szerző felvétele) mélyén. Amikor az ötvenes évek kö­zepén a szövetkezetbe kerültem, még kézzel fejtünk — emlékezik. — Ve rövidesen beindultak a jejögépek. Ak­kor bizony keményen kellett dolgoz­ni. Vagy 15 évig a császtai (Kis­­-Duna csallóközi mentén) részlegen voltam fejögulyás és disznóetető, maid Büdösvízen ismét tehenész egé­szen a közelmúltig. — Köztudomású, hogy a büdösvízi telepen a járás, sőt a kerület egyik legjobb tejhozamát értékérik el. He­lyes-e a tálékoztatás? Tegyük föl a 25-ös standon valöban 25 fejőstehén áll? Nem több-e? — Amikor ott dolgoztam, nem csal­tunk. Meg lehetett számolni. Meg­esett', régebben hallottam olyan eset­ről, hogy egyes istállókban a hízónak vezetett állatot is ..fejték“. A mende­mondára nem adhatunk. Mi nem! — No és a „híres" Sándor-Józsefek, búcsúk stb.? — A „hőskorban“ előfordult, hogy a derék Sándorok, Józsefek, Pálok s urambocsá’ Imrék a névnapjukkor ..elfáradtak“ — s a jószág éhesen maradt. Olyankor másnap a sajtár híján volt. Tudni kell, hogy a fejős­tehén nagyon érzékeny a takarmá­nyozásra, ellátásra. Ha bármiben hiányt szenved, apasztja a lejét. — A család? — A feleségem a háztartást vezeti, no meg a kertben tevékenykedik. A legidősebb fiam helyben traktoros, a középső asztalos, a legkisebb pedig kőműves. Mindannyian munkásembe­rek. — Nem tudom, helyesen kérdem-e: a szabadidő? Nehéz kezdet pillanatkép-töre­dékei kerültek előtérbe a be­szélgetés elején. „Bizony, volt ügy, hogy hónapokon fit nem kaptunk fizetést. De bíztunk a holnapban, a jövőben. Tudtuk, egy­szer fordulni kell ama bizonyos koc­kának. He), azok az ötvenes évek Nagyon nehéz időszakot éltünk át.“ Már gyermekkorában szivéhez nőtt a mezőgazdasági munka, főképpen a gépek körül forgolódott szívesen. „Ezerkilencszázharmincötben szü­lettem Hegvétén ÍKfitníky). Fiatalon alkalmazottja lettem a mezőgazda­ságnak. Hogy mikor? Pontosan 1950- -ben. Nem nehéz kiszámítani, hány éves voltam akkor. A traktorosszak­mában próbálkoztam — mert akara­tom szerint választottam —, s a kez­det jónak, sikeresnek bizonyult. Tel tek-múltak az esztendők, én meg egy­re jobban belelendültem a traktoros­mesterségbe. Természetesen nem volt minden egyes munkanap egyforma Igényesebb munkafolyamatok válta koztak lazább napokkal, késő estébe nyfiló műszakok kurtábbakkal. Köz­ben munkaidő mellett továbbképzés­ben részes«!feni, igaz, csupán egyhó­napos knrznsról volt szó.“ Ä mezőgazdaságból nem szeretne kiválni, a munkáját továbbra is be­csületesen, minden tudását latba vet­ve kívánja végezni. „Sok évet lehúztam már a trakto­ron, s örülnék, ha még lenne erőm és egészségem néhány eredményes esztendőhöz. Szó, ami szó, meg kel­lett szokni a tempót, a körülménye­ket. Embert és gépet egyaránt. Szi­gorú a mostani elnökünk, amit jóma-Becsületesen és kitartással gam végképp nem bánok. Szükség van a fegyelemre, de még mennyi­re... Az állandó, folyamatos ellen­őrzésre. Csakis iiymódon lehet ered­ményes gazdálkodást folytatni. Pon­tos munkát végezni, szívügynek te­kinteni a dologtevést. A traktoros számára, véleményem szerint, a ta­vasz a legnehezebb időszak. Olyan­kor nem ismerünk szombatot, vasár- és ünnepnapot.“ A család ilyen vonatkozásban meg­értő, már megszokta, hogy a család­fő hiányzik az ünnepi asztalnál, „Van úgy, hogy kijönnek hozzám a földekre főleg a fiam. ö sokat se­gít nekem. Ha valamiféle meghibáso­dás fordul elő a gépemen, mint autó­szerelő rengeteg szakmai tanáccsal — Ilyenkor, a szezonban nemigen akad. Sok a tennivaló. Ha mégis, ak­kor szombaton-vasárnap. A Szabad Földművest, az Oj Szót szoktam ol­vasgatni. Néha a kolárovói kultúrház színi előadását is meg szoktuk nézni. A CSSZBSZ-nek vagyok aktív tagja. Munkám elismeréseként az efsz által már többször hazat és külföldi üdülé­sen részt vehettem. Néha a helyi ven­déglőbe is elmegyek. Nem is az ital kedvéért, inkább a szórakozásért. Azon a véleményen vagyok, hogy a nyári hőségben az еду-két korsó sör nem árt, persze,a mértéket tudni kell. Sajnos, egyesek nem ismernek határt, ami mindenképpen káros. — Ha már a szenvedélynél tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy a kaszá­lás közben dohányzott. Pedig a ka­sza „nem szereti“ a cigarettát! — Valöban. Rágyújtottam, pedig nem jó, érzem. Elhatároztam, hogy leszokom róla. Mentségemre szolgál­jon, hogy a Kikeletben a jü között megbúvó szúnyogok ellen füstöltem. Most már az úf házba érve — pél­dás porta köszönt a látogatóra. A vagy hét árnyl telken az árvíz (a du­nai nagy árvíz 1965-ben) után készült ház a kor követelményeinek megfele­lően minden kényeimet megad; össz­komfortos. Az udvaron számos szár­nyas, az ólakban több kisebb-nagyobb nyúl tarkítja az állományt. Már a pa­radicsom és az uborka i$ kínálja magát (fóliasátor alatt), nem is be­szélve az érő cseresznyéről... Végezetül jó egészséget kívánunk vendéglátónknak. Egyszerű, de becsü­letes munkájának — mint láttuk — beérett a gyümölcse. Csiba Géza Még egyszer... A SZÖVETKEZETI MUNKAISKOLA 1986/87-ES ÉVFOLYAMÁRÓL Az említett évfolyam tartalmi be­­méretezése a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének programjából indult ki — a CSKP XVII. kongresszu­sának határozataiból kifolyólag. Az SZFSZ által megjelölt központi té­mákban benne foglaltattak az SZKP XXVII. kongreszsusának legfontosabb határozataiból eredő követelmények is. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága négy központi témái adott ki 12 ezres péidányszámban. A Haladó tapasztalatok iskolája Ifi­­évfolyamának 8 tanáhyaga 20 ezer példányban jelent meg szlovák, 4 ezer példányban pedig magyar nyelven. Az idén is felmerült nem egy prob­léma. Gondok voltak például a nyom­dákban, a lektorok nem kapták meg időben a szlovák nyelvű szövegeket a televíziós adásokhoz, aminek követ­keztében nem tudtak minden esetben kellőképpen felkészülni. A szövetke­zetek állandóan kérik, hogy az egyes tananyagokat még a tévéközvetítés előtt adják ki. Az efsz-ek már több éve elégedetlenek a Csehszlovák Te­levízió eljárásával, hiszen a tananya­gok közvetítési időpontja (11.00 és 16.25 órakor) októberben, november­ben, áprilisban és májusban fisaiéi­ban nem felel meg a szövetkezeti dolgozóknak. A szövetkezetek javas­lata: 6 tananyag sugárzása, decem­ber-március hónapokban — az 1. is­métlés időpontja 9.00 órakor, a 2. is­métlésé pedig 13.30-kor. A Csehszlo­vák Televízió más szempontból is •fe­lelőtlenül járt el. Például nem közöl­te időben az első tananyag sugárzá­sává! összefüggő változást, így több szövetkezetben már későn kapcsoltak be a készülékeket. A televíziósok ré­széről mindenképpen szükség lenne a rugalmasabb intézkedésekre ilyen vonatkozásban is. Az elmúlt tanévben Szlovákia vala­mennyi egységes földműves-szövetke­zeiében — 633 — folyt a továbbkép­­zés a szövetkezeti munkaisko'a köre­tén beiül, 1071 oktatóközonntb ti, ami 42-vel kevesebb az előző évinél A 268 ezer 169 á’landö munkavi­szonyban levő sipvetkezpfi tag közül a szövetkezeti munkaiskola 1988/ /1987-es évfolyamába 157 ezer Pl'-ati kapcsolódlak be. ami 58 8 százalékos aránynak felel meg. A Közép-szlová­kiai kerületben ez a mutató 62,8, a Kelet-szlovákiai kerületben 59.6, míg a Nyiioat-szlovák'ai kerületben 55,8 százalék. Az SZFSZ központi és járási témáit átlagosan 99 ezer 485 szövetkezeti dolgozó hnl'gatta végig, ami 37,1 szá­zaléknak fele! meg. Az egyes szövet­kezetek saját témáit a tagság 38,5 százaléka hallgatta végig. Ha az első tanévhez viszonyítunk, leszögezhet­jük, hogy a központi és a járási té­mákat mintegy 12 ezerrel keveseb­ben hallgatták végig. Sajnos, jelen­tős volt a csökkenés a szövetkezet saiát témáit illetően is — az elmúlt évihez viszonyítva 2,7 százalék, ami kb. 7 ezer hallgatót jelent. A szakmai továbbképzésbe 69 ezer 618 dolgozót vontak be. ami 26 szá­zalékos aránynak felel meg. Összegezésképpen elmondható, hogy viszonylag sok még a hiányosság a szövetkezeti munkaiskola vonatkozá­sában. Remélhetőleg rovu! időn belül sikerül kiküszöbölni azokat — s ez­által hatékonyabbá válik a szövetke­zeti dolgozók szakmai-politikai to­vábbképzése. (gh) Előzetes a szántóbajnokságról A csehszlovák szántók az utóbbi években kimagasló eredményeket ér­tek el mind a hazai, mind pedig a külföldi versenyeken. Hiszen tavaly például megnyerték a KGST-országok szántóbajnokságának csapatversenyét Bábolnán. Az egyéni versenyeket il­letően sem szerepeltek eredménytele­nül, ugyanis a hat induló versenyző közül öten éremmel tértek haza. Ezen nemzetközi siker is fokozza az érdeklődést az idei, immár 18. csehszlovák szántóbajnokság tránt, amelyet a Cachticei Efsz (Trenčíni járás) szántóföldjein rendeznek meg 1987. szeptember 10—12-én. A fő ver­senynap éppen szeptember tizenket­tedikén lesz.‘A Cachticei vár alatt a kerületi győztesek találkoznak a megmérettetésen. Három kategóriá­ban hirdettek versenyt — az eketes­tek számából és a traktor vonóerejé­ből kifolyólag. A szakközépiskolák tanulói is vereenveznek majd, s a zsűri külön értékeli ezokat a ver­senyzőket, akik nem töltötték be 28. életévüket. Mindent egybevetve az­után kihirdetik a leglobban szereplő kerületet. A látogatókat több érdekesség vár­ja. Mindenekelőtt meg kell említeni azt,' hogy az érdeklődők megtekint­ed szolgálni. A lányom Vágsellyén CŠaTa) végzett a középiskolában, ké­miát tanait. Egyébként Dunaszerda­­helyen (Dunajská Streda) lakunk, a feleségem a helyi Stavivá nemzeti vállalatnál portás.“ A továbbiakban arról elmélkedik, mily szükséges az egyes mezőgazda­­sági üzemeken belül a vélemény­­nyilvánítás, a tapasztalatcsere, a hét­köznapi gondok közösen történő or­voslása. „Tudjuk, a fiatalok kikerülnek az iskolából, tulajdonképpen a gyakor­lati életben tapasztalatlanok. Elmé­leti tudásuk óriási, de látjuk, a kőnk rét megoldásokat illetően gyakran nehezen tudnak mozdulni. Szerintem az abszolút nem szégyen, ha például egy kezdő' agronnmus meghallgatja az idősebb traktoros ^vagy gépjavító véleményét. S ha mihél több közös megbeszélésre kerülne sor, annál ha­tékonyabbá és eredményesebbé válna a termelés.“ A fentiekben Nagy Zoltán, a He­­gyétei Egységes Földműves-szövetke­zet traktorosa vélekedett. Hogy mi célból kerestük őt fel? Példás dől/ gozó, aki munkáját mindig odaadóatP végezte. S málusban átvehette „Á mezőgazdaság és éleimezésügy érde­mes dolgozója“ ágazati kitüntetést. Kívánjuk, hogy teljesüljön óhaja: még jó néhány évig szolgálja becsü­letes és kitartó munkájával a szocia­lista mezőgazdaságot. fsu-J hetik a megmunkáló ekékkel történő bemutatót. Az ekegyártás hazai mo­nopoltermelője — a Roudnice nad Labem-i Agrozet vállalat — számos­­egyéb termékét is bemutatja, köztük például a speciális versenyekéket. A bajnokság szerves részét képezi továbbá az a kiállítás, melyen a lá­togatók megismerkedhetnek mind a hazai, mind pedig a külföldi modern mezőgazdasági technológiával. Bizo­nyára óriási érdeklődést váltanak ki a látogatók körében az elsősorban kistermelők részére kiállított gépek és gépi eszközök. A Zvolení Agrozet megrendeléseket ls elfogad. A kiállítás keretén belül az érdek­lődők megtekinthetik a Trenčíni já­rás mezőgazdasági üzemei újítóinak és feltalálóinak „alkotásait“. S elhoz­zák Cachtfcébe termékeik javát a gép- és traktorállomások képviselői is. A rendezők kellő mértékben gon­doskodnak frissítőről, valamint az ér­deklődők mezőgazdasági szakiroda­­lom között válogathatnak és néhány mezőgazdasági üzem — pl. a Liptov­ská Osada-i Efsz — is felvonultatja termékeinek egy bizonyos töredékét. A látogatók a kiállítórészlegen bete­kintést nyerhetnek a csehszlovák szántók eddigi sikereibe. Hét esztendő elte!tévéi feliát ismét Szlovákia látja vendégül a legjobb csehszlovák szántókat a hazai baj­nokság keretén belül. Ojfent láthat­juk az olyan mestereket, mint Miro­­s'av Pcspíšil, itj. Václav Milík és Nagy Béla. Kiváló lehetőség ez a ren­dezvény arra fs. hogy az egyes me­zőgazdasági üzemek képviselői saját feltételeik, közé ágyazzák a szántó­mesterséget. A fő versenynapon a1 rendezők több ezer érdeklődőre szá­mítanak. A legjobb csehszlovák versenyzők­re ez évben még két jelentős nemzet­közi megmérettetés vár. Mindenek­előtt a 34. szántő-világbrünokságra gondolunk, amelydt rögvest a cseh­szlovák bajnokságot követő héten rendeznek az ausztriai Marrhfeldben (nem messze Bécstől). A csehszlovák színeket ketten képviselik majd a vi­lágbajnokságon, tebát a teljes meg­engedett létszám. A közelmúltban versenyzőink szép sikereket értek el a világversenyeken. Ezen sikerek kö­zül mindenképpen szükséges kiemel­ni: ifj. Václav Milík harmadik lett a szántó-világbajnokságon, Észak-íror­­szágban, 1979-ben. Az idén harmadik alkalommal ren­dezik meg a szántó Európa-bajnok­­ságot, mégpedig augusztusban Svájc­ban. Jozef Dukes ■яяяяявяяяяяявявяяаяг».’. -ияв! jr Megérdemelt pihenés a jól végzett munka után .. (Fotó: S. B.J

Next

/
Oldalképek
Tartalom