Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-25 / 29. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. július 25. A SZOMOLAI-PORTÁN \ Kaszálás közben találtunk Szomolai Imrére. Mondhatni: romantikus út vezetett a Kolárovo-Nagyszigeti tanyaközpontból Kikeletre. Történt ugyanis, hogy Nagyszigeten szép családi hazában keresve, feleségétől ama útbaigazítást kaptuk, hogy a régi portára kerekezett. Л gazda (aki immár a Kolárovói Egységes Földműves-szövetkezet nyugdíjasa, a közelmúltban töltötte be a 60. életévét) naponta meg-megnézt az egykori szülőt otthont, ahol mindig akad tennivaló, kaszálás, gyümölcsszedés s miegymás. A nevezett Kikelet a Kis-Duna mátyusföldi oldalának árterületén lévő — ma már elnéptelenedő — település, amely a múlt század második fele óta adott megélhetést a halászó, valamint erdő- és földművelő emberek számára. A helyiek szóhasználatában a Hullámtéren (Kikelet) lévő szoba-konyhás, jobb esetben két szoba konyhás erdei lakot 1,5—2 méter ma- , gasra, talicskával összehordott, 2—3 árnyl magaslatra építették. így az időnként a medréből kilépő Duna vize nem érte el a házat és az istállót A fűnek, almás- és szllváskertnek nem ártott néhány napos ár. — Ezen a helyen még a nagyapám épített. Később — a harmincas években — a házat a szüleim átcsinálták, nagyobbították — kezdi a szót a jubiláns. — Bár, mint látták, a faluban (Nagysziget egy kisebb községnek is beillő bokortanya, üzlettel, kocsmával) van az új otthonom, azonban a régi emlék tdeköt. Divatosan mondva: amolyan hétvégi háznak, halásztanyának tartom. A gyerekeim már elmaradtak tőle, ők ugyanis már csak a sarat látják benne, temérdek szúnyoggal, bozóttal... — 'Az idén a fű kövér. Milyen jószágot tart? — Csak apróállntaim vannak. A szénát átadom a földműves-szövetkezetnek Száz kilójáért 90—110 koronát fizet, már 4—5 éve praktizálom. Az elveszendő mezőt így gazdaságosan értékesítem. (Megjegyzem: a többi efsz is követhetné a hasznos példát, hiszen a sok-sok út menti fii, erdei rét sok helyütt veszendőbe megy). Kikeletről a faluig sok minden szóba került leginkább Szomolai Imre életútja érdekelt. Hivatalos nyugdíja-' zása óta ts besegít a szövetkezet állattenyésztésébe. pontosabban a tehenészetben szokott helyettesíteni; gyakran hívják. — Mióta tagja a közösnek? — 1955 ben léptem be a szövetkezetbe. Előtte Nnvákyban voltam bányász, három évet dolgoztam a föld (A szerző felvétele) mélyén. Amikor az ötvenes évek közepén a szövetkezetbe kerültem, még kézzel fejtünk — emlékezik. — Ve rövidesen beindultak a jejögépek. Akkor bizony keményen kellett dolgozni. Vagy 15 évig a császtai (Kis-Duna csallóközi mentén) részlegen voltam fejögulyás és disznóetető, maid Büdösvízen ismét tehenész egészen a közelmúltig. — Köztudomású, hogy a büdösvízi telepen a járás, sőt a kerület egyik legjobb tejhozamát értékérik el. Helyes-e a tálékoztatás? Tegyük föl a 25-ös standon valöban 25 fejőstehén áll? Nem több-e? — Amikor ott dolgoztam, nem csaltunk. Meg lehetett számolni. Megesett', régebben hallottam olyan esetről, hogy egyes istállókban a hízónak vezetett állatot is ..fejték“. A mendemondára nem adhatunk. Mi nem! — No és a „híres" Sándor-Józsefek, búcsúk stb.? — A „hőskorban“ előfordult, hogy a derék Sándorok, Józsefek, Pálok s urambocsá’ Imrék a névnapjukkor ..elfáradtak“ — s a jószág éhesen maradt. Olyankor másnap a sajtár híján volt. Tudni kell, hogy a fejőstehén nagyon érzékeny a takarmányozásra, ellátásra. Ha bármiben hiányt szenved, apasztja a lejét. — A család? — A feleségem a háztartást vezeti, no meg a kertben tevékenykedik. A legidősebb fiam helyben traktoros, a középső asztalos, a legkisebb pedig kőműves. Mindannyian munkásemberek. — Nem tudom, helyesen kérdem-e: a szabadidő? Nehéz kezdet pillanatkép-töredékei kerültek előtérbe a beszélgetés elején. „Bizony, volt ügy, hogy hónapokon fit nem kaptunk fizetést. De bíztunk a holnapban, a jövőben. Tudtuk, egyszer fordulni kell ama bizonyos kockának. He), azok az ötvenes évek Nagyon nehéz időszakot éltünk át.“ Már gyermekkorában szivéhez nőtt a mezőgazdasági munka, főképpen a gépek körül forgolódott szívesen. „Ezerkilencszázharmincötben születtem Hegvétén ÍKfitníky). Fiatalon alkalmazottja lettem a mezőgazdaságnak. Hogy mikor? Pontosan 1950- -ben. Nem nehéz kiszámítani, hány éves voltam akkor. A traktorosszakmában próbálkoztam — mert akaratom szerint választottam —, s a kezdet jónak, sikeresnek bizonyult. Tel tek-múltak az esztendők, én meg egyre jobban belelendültem a traktorosmesterségbe. Természetesen nem volt minden egyes munkanap egyforma Igényesebb munkafolyamatok válta koztak lazább napokkal, késő estébe nyfiló műszakok kurtábbakkal. Közben munkaidő mellett továbbképzésben részes«!feni, igaz, csupán egyhónapos knrznsról volt szó.“ Ä mezőgazdaságból nem szeretne kiválni, a munkáját továbbra is becsületesen, minden tudását latba vetve kívánja végezni. „Sok évet lehúztam már a traktoron, s örülnék, ha még lenne erőm és egészségem néhány eredményes esztendőhöz. Szó, ami szó, meg kellett szokni a tempót, a körülményeket. Embert és gépet egyaránt. Szigorú a mostani elnökünk, amit jóma-Becsületesen és kitartással gam végképp nem bánok. Szükség van a fegyelemre, de még mennyire... Az állandó, folyamatos ellenőrzésre. Csakis iiymódon lehet eredményes gazdálkodást folytatni. Pontos munkát végezni, szívügynek tekinteni a dologtevést. A traktoros számára, véleményem szerint, a tavasz a legnehezebb időszak. Olyankor nem ismerünk szombatot, vasár- és ünnepnapot.“ A család ilyen vonatkozásban megértő, már megszokta, hogy a családfő hiányzik az ünnepi asztalnál, „Van úgy, hogy kijönnek hozzám a földekre főleg a fiam. ö sokat segít nekem. Ha valamiféle meghibásodás fordul elő a gépemen, mint autószerelő rengeteg szakmai tanáccsal — Ilyenkor, a szezonban nemigen akad. Sok a tennivaló. Ha mégis, akkor szombaton-vasárnap. A Szabad Földművest, az Oj Szót szoktam olvasgatni. Néha a kolárovói kultúrház színi előadását is meg szoktuk nézni. A CSSZBSZ-nek vagyok aktív tagja. Munkám elismeréseként az efsz által már többször hazat és külföldi üdülésen részt vehettem. Néha a helyi vendéglőbe is elmegyek. Nem is az ital kedvéért, inkább a szórakozásért. Azon a véleményen vagyok, hogy a nyári hőségben az еду-két korsó sör nem árt, persze,a mértéket tudni kell. Sajnos, egyesek nem ismernek határt, ami mindenképpen káros. — Ha már a szenvedélynél tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy a kaszálás közben dohányzott. Pedig a kasza „nem szereti“ a cigarettát! — Valöban. Rágyújtottam, pedig nem jó, érzem. Elhatároztam, hogy leszokom róla. Mentségemre szolgáljon, hogy a Kikeletben a jü között megbúvó szúnyogok ellen füstöltem. Most már az úf házba érve — példás porta köszönt a látogatóra. A vagy hét árnyl telken az árvíz (a dunai nagy árvíz 1965-ben) után készült ház a kor követelményeinek megfelelően minden kényeimet megad; összkomfortos. Az udvaron számos szárnyas, az ólakban több kisebb-nagyobb nyúl tarkítja az állományt. Már a paradicsom és az uborka i$ kínálja magát (fóliasátor alatt), nem is beszélve az érő cseresznyéről... Végezetül jó egészséget kívánunk vendéglátónknak. Egyszerű, de becsületes munkájának — mint láttuk — beérett a gyümölcse. Csiba Géza Még egyszer... A SZÖVETKEZETI MUNKAISKOLA 1986/87-ES ÉVFOLYAMÁRÓL Az említett évfolyam tartalmi beméretezése a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének programjából indult ki — a CSKP XVII. kongresszusának határozataiból kifolyólag. Az SZFSZ által megjelölt központi témákban benne foglaltattak az SZKP XXVII. kongreszsusának legfontosabb határozataiból eredő követelmények is. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága négy központi témái adott ki 12 ezres péidányszámban. A Haladó tapasztalatok iskolája Ifiévfolyamának 8 tanáhyaga 20 ezer példányban jelent meg szlovák, 4 ezer példányban pedig magyar nyelven. Az idén is felmerült nem egy probléma. Gondok voltak például a nyomdákban, a lektorok nem kapták meg időben a szlovák nyelvű szövegeket a televíziós adásokhoz, aminek következtében nem tudtak minden esetben kellőképpen felkészülni. A szövetkezetek állandóan kérik, hogy az egyes tananyagokat még a tévéközvetítés előtt adják ki. Az efsz-ek már több éve elégedetlenek a Csehszlovák Televízió eljárásával, hiszen a tananyagok közvetítési időpontja (11.00 és 16.25 órakor) októberben, novemberben, áprilisban és májusban fisaiéiban nem felel meg a szövetkezeti dolgozóknak. A szövetkezetek javaslata: 6 tananyag sugárzása, december-március hónapokban — az 1. ismétlés időpontja 9.00 órakor, a 2. ismétlésé pedig 13.30-kor. A Csehszlovák Televízió más szempontból is •felelőtlenül járt el. Például nem közölte időben az első tananyag sugárzásává! összefüggő változást, így több szövetkezetben már későn kapcsoltak be a készülékeket. A televíziósok részéről mindenképpen szükség lenne a rugalmasabb intézkedésekre ilyen vonatkozásban is. Az elmúlt tanévben Szlovákia valamennyi egységes földműves-szövetkezeiében — 633 — folyt a továbbképzés a szövetkezeti munkaisko'a köretén beiül, 1071 oktatóközonntb ti, ami 42-vel kevesebb az előző évinél A 268 ezer 169 á’landö munkaviszonyban levő sipvetkezpfi tag közül a szövetkezeti munkaiskola 1988/ /1987-es évfolyamába 157 ezer Pl'-ati kapcsolódlak be. ami 58 8 százalékos aránynak felel meg. A Közép-szlovákiai kerületben ez a mutató 62,8, a Kelet-szlovákiai kerületben 59.6, míg a Nyiioat-szlovák'ai kerületben 55,8 százalék. Az SZFSZ központi és járási témáit átlagosan 99 ezer 485 szövetkezeti dolgozó hnl'gatta végig, ami 37,1 százaléknak fele! meg. Az egyes szövetkezetek saját témáit a tagság 38,5 százaléka hallgatta végig. Ha az első tanévhez viszonyítunk, leszögezhetjük, hogy a központi és a járási témákat mintegy 12 ezerrel kevesebben hallgatták végig. Sajnos, jelentős volt a csökkenés a szövetkezet saiát témáit illetően is — az elmúlt évihez viszonyítva 2,7 százalék, ami kb. 7 ezer hallgatót jelent. A szakmai továbbképzésbe 69 ezer 618 dolgozót vontak be. ami 26 százalékos aránynak felel meg. Összegezésképpen elmondható, hogy viszonylag sok még a hiányosság a szövetkezeti munkaiskola vonatkozásában. Remélhetőleg rovu! időn belül sikerül kiküszöbölni azokat — s ezáltal hatékonyabbá válik a szövetkezeti dolgozók szakmai-politikai továbbképzése. (gh) Előzetes a szántóbajnokságról A csehszlovák szántók az utóbbi években kimagasló eredményeket értek el mind a hazai, mind pedig a külföldi versenyeken. Hiszen tavaly például megnyerték a KGST-országok szántóbajnokságának csapatversenyét Bábolnán. Az egyéni versenyeket illetően sem szerepeltek eredménytelenül, ugyanis a hat induló versenyző közül öten éremmel tértek haza. Ezen nemzetközi siker is fokozza az érdeklődést az idei, immár 18. csehszlovák szántóbajnokság tránt, amelyet a Cachticei Efsz (Trenčíni járás) szántóföldjein rendeznek meg 1987. szeptember 10—12-én. A fő versenynap éppen szeptember tizenkettedikén lesz.‘A Cachticei vár alatt a kerületi győztesek találkoznak a megmérettetésen. Három kategóriában hirdettek versenyt — az eketestek számából és a traktor vonóerejéből kifolyólag. A szakközépiskolák tanulói is vereenveznek majd, s a zsűri külön értékeli ezokat a versenyzőket, akik nem töltötték be 28. életévüket. Mindent egybevetve azután kihirdetik a leglobban szereplő kerületet. A látogatókat több érdekesség várja. Mindenekelőtt meg kell említeni azt,' hogy az érdeklődők megtekinted szolgálni. A lányom Vágsellyén CŠaTa) végzett a középiskolában, kémiát tanait. Egyébként Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) lakunk, a feleségem a helyi Stavivá nemzeti vállalatnál portás.“ A továbbiakban arról elmélkedik, mily szükséges az egyes mezőgazdasági üzemeken belül a véleménynyilvánítás, a tapasztalatcsere, a hétköznapi gondok közösen történő orvoslása. „Tudjuk, a fiatalok kikerülnek az iskolából, tulajdonképpen a gyakorlati életben tapasztalatlanok. Elméleti tudásuk óriási, de látjuk, a kőnk rét megoldásokat illetően gyakran nehezen tudnak mozdulni. Szerintem az abszolút nem szégyen, ha például egy kezdő' agronnmus meghallgatja az idősebb traktoros ^vagy gépjavító véleményét. S ha mihél több közös megbeszélésre kerülne sor, annál hatékonyabbá és eredményesebbé válna a termelés.“ A fentiekben Nagy Zoltán, a Hegyétei Egységes Földműves-szövetkezet traktorosa vélekedett. Hogy mi célból kerestük őt fel? Példás dől/ gozó, aki munkáját mindig odaadóatP végezte. S málusban átvehette „Á mezőgazdaság és éleimezésügy érdemes dolgozója“ ágazati kitüntetést. Kívánjuk, hogy teljesüljön óhaja: még jó néhány évig szolgálja becsületes és kitartó munkájával a szocialista mezőgazdaságot. fsu-J hetik a megmunkáló ekékkel történő bemutatót. Az ekegyártás hazai monopoltermelője — a Roudnice nad Labem-i Agrozet vállalat — számosegyéb termékét is bemutatja, köztük például a speciális versenyekéket. A bajnokság szerves részét képezi továbbá az a kiállítás, melyen a látogatók megismerkedhetnek mind a hazai, mind pedig a külföldi modern mezőgazdasági technológiával. Bizonyára óriási érdeklődést váltanak ki a látogatók körében az elsősorban kistermelők részére kiállított gépek és gépi eszközök. A Zvolení Agrozet megrendeléseket ls elfogad. A kiállítás keretén belül az érdeklődők megtekinthetik a Trenčíni járás mezőgazdasági üzemei újítóinak és feltalálóinak „alkotásait“. S elhozzák Cachtfcébe termékeik javát a gép- és traktorállomások képviselői is. A rendezők kellő mértékben gondoskodnak frissítőről, valamint az érdeklődők mezőgazdasági szakirodalom között válogathatnak és néhány mezőgazdasági üzem — pl. a Liptovská Osada-i Efsz — is felvonultatja termékeinek egy bizonyos töredékét. A látogatók a kiállítórészlegen betekintést nyerhetnek a csehszlovák szántók eddigi sikereibe. Hét esztendő elte!tévéi feliát ismét Szlovákia látja vendégül a legjobb csehszlovák szántókat a hazai bajnokság keretén belül. Ojfent láthatjuk az olyan mestereket, mint Miros'av Pcspíšil, itj. Václav Milík és Nagy Béla. Kiváló lehetőség ez a rendezvény arra fs. hogy az egyes mezőgazdasági üzemek képviselői saját feltételeik, közé ágyazzák a szántómesterséget. A fő versenynapon a1 rendezők több ezer érdeklődőre számítanak. A legjobb csehszlovák versenyzőkre ez évben még két jelentős nemzetközi megmérettetés vár. Mindenekelőtt a 34. szántő-világbrünokságra gondolunk, amelydt rögvest a csehszlovák bajnokságot követő héten rendeznek az ausztriai Marrhfeldben (nem messze Bécstől). A csehszlovák színeket ketten képviselik majd a világbajnokságon, tebát a teljes megengedett létszám. A közelmúltban versenyzőink szép sikereket értek el a világversenyeken. Ezen sikerek közül mindenképpen szükséges kiemelni: ifj. Václav Milík harmadik lett a szántó-világbajnokságon, Észak-írországban, 1979-ben. Az idén harmadik alkalommal rendezik meg a szántó Európa-bajnokságot, mégpedig augusztusban Svájcban. Jozef Dukes ■яяяяявяяяяяявявяяаяг».’. -ияв! jr Megérdemelt pihenés a jól végzett munka után .. (Fotó: S. B.J
