Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-18 / 28. szám
SZABAD FÖLDMÜVE?. 1987. július 18. 9 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 й liiiisz íifásziiiÉáii Az akác hasznosítása is képet ad a családok állapotáról (Fotó: Pomichal Richárd) Az utóbbi évtizedben hazai méhészetünk viszonylag sokat fejlődött. Annak ellenére, hogy a varroatózis miatt nehéz körülmények között méhészkedőnk, a mézhozam mégis megkétszereződött. Ma már a tapasztalt méhészeknél nem ritka a harminc kilogrammos átlagos mézhozam. Napjainkban a méhészek közül sokan méhtenyésztésse! is foglalkoznak. A sikeres eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárul a Liptovský Hrádok-i Méhésaeti Kutatóintézet szakembereinek becsületes munkája. Különösen a varroatózis gyógyításában és a nagyobb teljesítményű ruébfajták tenyésztésében jeleskednek az intézet munkatársai. A hetvenes években Ausztriából importáltunk fajtatiszta krajnai mehet. Ezt követte a Szovjetunióból behozott kárpáti krajnai fajták választéka, valamint a hazai krajnai fajták nemesítése mesterséges megtermékenyítéssel. Ezek a nemesített fajták a nyilvántartott nevelők révén eljutottak hazánk méhészeihez. Annak ellenére, hogy a krajnai méh az Európában ismert méhfajták közül a legjobban alkalmazkodó a megváltozott környezett és éghajlati viszonyokhoz, az első években néhány helyen nehézségek mutatkoztak. Egyesek dicsérték, mások elmarasztalták az új fajtát. Az anya két. esetleg három évig használható a méhcsaládban, Közben megrajzik vagy csendes aiiyaváltássa) cserélődik. Az utódok a többi méhvel keveredve már a helyi környezethez alkalmazkodnak. A sokak által elmarasztalt anyák utódai között már megjelentek a kiváló tulajdonságú családok. Mivel a herék csak az anya tulajdonságait öröklik, az ilyen családokból származók jelentős mértékben befolyásolják a méhállománv javulását. Az importált méhek keresztezése helyiekkel egyben vérfrissítést is jelentett, m*vel egyazon fajtához tartozó. de más tenyészetből, különböző éghajlat) viszonyok közül származó méhekrő! volt szó. Köztudomású, hogy a vérfrissítés a rokontenyésztés ellensúlyozásának nélkülözhetetlen eleme. Igaz. hogy a legtöbb termelő méhésznek sem ideje, sem pedig lehetősége nincs arra, hogy nemesítéssel foglalkozzon, de megteszik ezt helyette a nemesítőállomások dolgozói vagy a központilag nyilvántartott nevelők. A nemesítés egyik fontos ága a kiválogatás, ami a sikeres tenyésztés ele.ngedhetetien feltétele. Ezt viszont minden méhész meg tudja önmaga is valósítani. A válogatást valamikór a természet végezte. A gyenge, rossz tulajdonságú méhcsaládok az ember védelme nélkül kipusztultak. Már a yégi kasos méhesben is volt némi kiválasztódás. A gazda a könnyűnek találtatott kast nem hagyta meg, hanem a családot lekénezte és a mézét elszedte. Ma sokszor a családok létszámának megtartása végett a gyengébb családokat is segítik fiasítással vagy pedig cukor beadásával. Sokan mindent elkövetnek annak érdekében, hogy javítsák a gyengébb állományt; a legfontosabbról, az anyacseréről, azonban elfeledkeznek. Az anyanevelésnek több féle módszere van. amelyek közül a méhész kedve szerint választhat, Természetesen a körülményeket, illetve a lehetőségeket ésszerűen felmérve lehet csak eredményes módszer alkalmazásához folyamodni. A méhésznek nyilvántartás nélkül is tudomása van arról, hogy mely családok fiasítása terjedelmesebb, s hol termelődik a legtöbb méz. Az ilyen családoknál az anyát általában hosszabb ideig meghagyják, s nevelésre is innen választanak ki „jelöltet“. Ha több anyára van szükségünk, akkor két vagy több kiválasztott tenyészcsaládtól nevelünk, hogy elkerüljük a rokontenyésztés veszélyét. Általában az anyákat kétévenként cseréljük, pontosabban két termelési évet követően júliusban vagy pedig augusztusban. A kijelölt családok esetében megvárjuk a harmadik termelési évet. A harmadik évben valószínűleg rajzásra vagy csendes anyaváltásra készülnek az Ilyen családok. Megfigyeléseim szerint a nem rajzó hajlamú, csak készülődő Családoknem rajzanak irnieg, hanem az öreg anya eltűnése után csendes anyaváltásnak lehetünk tanúi. Az ilyen anyáktól származó rajbölcsőket vagy váltóbölcsőket érdemes felhasználni. A kijelölt családok két célt szolgálnak, egyrészt a tenyész-, másrészt pedig a herés családok kialakítását. Mindkettő szerepe egyformán fontos. Ezeknél a családoknál a varroatózis elleni biológiai védekezést, a herefiasítás megsemmisítését, mellőzzük. Az anya éš a munkás megtermékenyített petéből származik, tehát kát szülődtől örökölhet. Mivel az anya egymást követően több féle herével párzik, az utódok génjét különbözőek. A here terméketlen petéből származik, így csak egy szülőtől, az anyától örökölhet, ezért minden tulajdonsága tisztán örökíthető marad. A here tehát minden utódjára ugyanazokat a sajátságokat örökíti át. A méhanya szabadban történő párzása végett minden tenyésztő érdeke, hogy a kiválogatás valóban szigorú legyen. Rossz választás esetén ugyanis az egész körzetben levő méhek termelékenysége is gyengül, s a rossz tulajdonságok elterjedhetnek. Figyeljük tehát a családok teljesítményét és csak a legjobbaktól neveltessünk méhanyát. Könyörtelenül pusztítsunk el minden olyan anyát, amelynek petézése. vagy pedig csa ládjának tulajdonsága kifogásolható A jeles családokban támogassuk a hereszaporítást. Ne feledkezzünk meg időközben a vérfrissítésről sem, s rendeljünk a nemesítőállomásokról vagy a nyilvántartott nevelőktől fajtiszta, egészséges,, jó tulajdonságú anyákat! ANTAL ZOLTÁN Az állomány ellenőrzése közben (Štefan Krajöovíö felvétele) Egyes területeken, ahol nincs hordás, már júliusban üldözik a heréket a családok. Ez adta az ötletet, hogy a herék fontosságáról beszéljünk. Ezt az írást az anyaneveléssel programszerűen foglalkozóknak szánta a magyarországi Méhészet szaklap szerkesztőgárdája. A cikket kivonatosan közöljük. Ismeretes a közmegvető szólam: a here nem dolgozik, csak eszik. Levenecs 1956-ban kimutatta, bogv ezer here felneveléséhez 750 g méz és 450 g virágpor szükséges, és ugyanez az ezer here életében további 6320 g mézet fogyaszt el. Tghát Irtani kell, mert 7 g mézbe kerül minden egves here? Tévedés ebből a „borzalmas“ számtól ilyen következtetésre jutni. Ma úgy tartjuk, hogy a herenevelés a méhcsalád életrendszerébe szervesen beépül, nem lehet a jelenséget elszigetelten szemlélni; hanem sok, még Ismeretlen tényező kölcsönhatásában kell vizsgálni. A herék által elfogyasztott méz mérése egyáltalán nem mutatja ki, hogy a méhcsalád gazdasági teljesítményére a valóságban milyen hatással van. A here szerepéről nem lehet vita, ha annak utódokra ható genetikai értékére gondolunk. Az anya minősége attól füeg, elégséges számú és minőségű herével tudott-e megpárzaní: 5—7 millió spermasejt szükséges az anya megfelelő „megtermékenyítéséhez“. amely mind élettartamát, mind teljesítményét befolyásolja. A tátszat az, hogy herét nem kell külön nevelni, mert úgyis sok van, de ha nevelni kell. akkor ez nehezebb, mint az anyanevelés. Vannak azonban jó módszerek. Szükséges lehet: — hogv a tenyésztési időszakot meghosszabbítsuk és — bogv a tenvészkiválasztás elve alapián nevelt (ellenőrzött) „apacsa’ádnk“ herén biztosítsuk. A méhcsalád a tenvészidő alatt jól követhető ütemezésben és mértékben nevel heréket. A gyengébb család a tavaszi nemzedékváltás után, az erősebb már előtte is elkezdheti a herenevelést a tavaszi jó méhiegelő hatására. A heresejtépttő ösztön ts kezünkre játszik. Erős családok 90—100 százaléka heresejteket is épít május—júniusban. Viszont, ha van hereiépük, abbahagyják. Free kísérletezett ezzel. Ha minden heresejttől megfosztja a családot ötszörannyi hereflasítást gondoznak, mint azok, amelyeknek van egy kevés hereiépük. Tetszés szerint növelhető a herepetézés a hereépítő keretek be- és kivételével. A 2000 méhből álló család nem nevel herét, 4000-en felül már igen. Karl Weiss erős családot hagyott hajlam szerint herét nevelni, szabadépítményben. Sem anyakorlátozással, sem pörgetéssel nem zavarta a családot. Ügy találta, hogy május végétől június közepéig legkiterjedtebb a herefiasítás, átlagosan 5100 bepetézett heresejtet talált. (2900—8700 szélső értékek között). Ez az összfiasítás 14 százaléka. Az éves fiasmennyiség 4,6 százaléka volt here. Free gyengébb családokkal kísérletezett és 2° százaléknyi herét is talált. Júliusban egyszer 2400 heresejtet, máskor 3400 bepetézett heresejtet is talált. A valóságban ennyi herét nem nevel fel a család. K. Weiss azt találta a szabadra hagyott családoknál, hogy júliusban átlagosan 1400 kifejlett heréjük volt. Csak egy családnál haladta meg a 2000-et. A herefiasításból csak negyedrész lett kifejlődött here. A herék mennyisége nagyon változik a népességhez viszonyítva. Július első harmadában 3,4 százaléknak találta. A méhek nagyon sokat kidobnak. Ami a herék' által „felfalt“ élelmet Illett azt is megállapították, hogy a sok herét nevelő családban nincs kevesebb dolgozófiasítás és amikor в herék kétségtelenül többet elfogyasztanak, a méhek ezt „szorgalmasabb“ gyűjtéssel ellensúlyozzák. Természetesen a herenevelés szorosan függ a helyi hordási viszonyoktól. A bejövő élelem és a készlet a herenevelés feltétele. Életük elején nem táplálkoznak maguk, a dajkák etetik magas értékű méz-pempő-virágpor keverékkel. A herenevelés és -tartás feltételeit röviden így foglalhatjuk össze: 1. Az erős család korábban és többet nevel. 2. A hordás vagy etetés kedvez. Ä virágpornak kiemelt szerepe van. 3. Ami az évszakot illeti, a fejlődési időszak a megfelelő. 4. Az anya kelés! évében alig hajlandó herét petézni, hajlama a korral nő. Az anyátlan családok huzamosabban és jobban gondozzák a heréket. Sőt, a hereépítést is végzik, ha van flasítás. 5 Genetikai adottság: a fajtajelleg is befolyásolhatja a herenevelést, pl. a kaukázusi méhet 1 Уг hónappal gyorsabbnak találták az olasszal szemben a herenevelésben. 6. Már a meglevő herék száma is meghatározó lehet. Szezonban nem jelent nehézséget egy építőkeret behelyezésével 1000— —2000 herét előteremteni, s ezeket egy család is megfelelően fenntartja. Viszonylagos korai anyanevelésnél a „megfelelő Időre“ jobban kell figyelni. Fő szempont: az anya nevelésének kezdetétől 3 hétre megy ki párosodni.A herének ehhez 6 hétre van szüksége. (Ugyanis kéthetes korában válik ivaréretté.) Tehát a herenevelést 3 héttel előbb kell kezdeni. A felsorolt 6 szempontot figyelembe kell venni. A késői tartáshoz folyamatos etetés a iegfoníosabb. mind a herék, mind a dajkacsaládok számára. Biztos heretartásl módszer az anvátlan gondozócsalád. Még novembérben is lehet lierét tartani mesterséges párnztatáshnz. Természetesen az anyátlan dajkát fiasítással erősíteni kell. Fontos kérdés a virágportáplálék. Mindenesetre anyát nevelni szezonon kívül könnyebb, mint herét. Rossz időben is fontos intézkedés az etetés. Meglepődhetünk huzamosabb rossz idő után. hogy egyszerűen eltűnnek a herék. Hogyan nevelhető igen sok biztos származású here meghatározott időre? Ugyanis, ha van már herefiasítás és here, nem nevel tovább a család. Egy és ugyanazon családban így korlátozott a herenevelés lehetősége. Mind a pároztató állomás, mind a mesterséges pároztatási szükségletek re egy vagy csak néhány anyától kellenek herék. Ezért heredajkacsaládokat kell beállítani. A tenyészanyák — a tenyészherék anyái — folyamatosan új hereiépeket kapnak. Ezek bepetézése után a lépeket továbbgondozásra, felnevelésre át kel! rakni más dajkacsaládoknak, fias lépek közé, az anyás résztől anyaráccsal elválasztva. E dajkacsaládoknak természetesen nem lehet saját herefiasítása, sem heréje. Egyébként a herés fiaslép beadása után lecsökken a család saját herepetézfl képessége. A herét petéző anyák nagy tömegben rakják a herepetét. Gyenge életerejű családoknál szinte lehetetlen herét neveltetni, mégha méhekkel erősítjük ts őket. Nem ritka, hogy sok herepete és álca van, de ezek nem jutnak el a fedett kortg. Az éves anyával is nehéz heréi neveltetni. Ha mégis sikerül, a Hasítás idősebb anya családjánál kell felneveltetni, Terméketlen anyákkal és álanyákkal is lehet herét petéztetni Szűz anvával, még az évben legbiztosabban ügy lehet herét petéztetni, ha széndioxid-kábítással herepetézővé tesszük. Kb. 750 g-os műrajt 3 herelépes kis kaptárba kell helyezni, a kijárót anyaráccsal védjük, célszerű az anya szárnyát csqnkítaní. Az anya 6—10 napos korában két külön napon rövid széndloxidos kábítást kap Kb. a 10. napra megkezdi a herepetézést. Ha sok herére van ^szükségünk, ugyancsak érdemes gondozócsaláddal felneveltetni azokat. —M— A hereméh szerepe Tanácsok kezelő méhészeknek Júlmsban általában már napraforgútengerben lubickolnak a méhek. Ezt alaposan hasznosítani kell, ha iövedelmozőwn akarunk gazdá’kodnl. A méhállománv napraforeótábla mellett' elhelyezése mezőgazdasági szemnontból is jelentős szerepet játszik, íven ám. de mit csináljanak azok a kezdők, akiknek nincs módjukban ■íven helvre vándnrnltatni? * Vr-üetkezökben nekik adunk tanácsokon A tapasztalt méhésztársak nem győzik eleget hangsúlyozni, hogv a következő év jó eredményét már most kell megalapozni. Ha júliusban aszály és forróság van, csak a reggeli órákban adnak a virágok egy kis nektárt. Ez azonban általában a méhcsaládok napi szükségletét sem fedezi. Ilyenkor a ..készlethői“ tartja el mpgát a család. s evorsan fogv a gyakran amúgy is kevés élelem Sajnos, csökken a f:a"í*á' *s. mert az anva a netézést a beevííitött nektármennvi?éghez vagy az etetéshez igazodva szabályozza. Ha hordás nincs vagy csak Igen kevés van. feltétlenül a’kalmazzuk már júliusban a serkentőetetést. A rablás elkerülése végett este öntsiik be a családoknak a szörnöf Szükség esetén úgynevezett fenntartó élelempótló etetésre is sort kel) keríteni, 111 kevés és nagyon fogytán van a családok éteiemkészlete. Ügyeljünk arra. bngv mpgfele'ö számú Hasítása* lép te»vpn minden családnál. A nénesség megíté'ése 'Irénkor csalóka • ehet, mert szétterülnek a méhek. Külön gonddal nevelőink a rajokra, hogv ne leeven éjelemben hiánvnk. Az éhező rai vagv család feüődése meetornart éppen abhan az idősz-'khan. am;knr nagvon fontos az erőnlét fenntartása. A lénénttés m'att la szükséges lehet a rajok etetése. Sok eső után erdős részeken ffflz, nvárs. hars) várható, hogv lesz édesharmat-kénződés. A méhek beeyőjt!k, ám vigyázat, mert nagyon gyorsan kr'stálvosod'k az ilyen méz. Mielőbb ki kell nöreetnl, mert téli ételemnek a családoknak nem felel meg. A gyengén Hasító vagy öree anyag cseréjének itt az ideje. Az fii, fiafal anva még lendületesen netézik. Bő Hasítást nevelhet'a csatád, s ezzel a következő év indulását alapozza meg. Háromévesnél idősebb anyát meghagyni nem szabad. Ha jól netézlW is az Uven anva. magtarisznváia már kimerülöben lehet. A léDeket figy rendezzük hogv ne kerüljön a fészekbe félig kiépített öree. hibás, here- Hasításns énítménv. Legfőbb a fészket világosbarna lénekke! kia'akítani, mert ezeken a méhek jól telelnek, s tavasszal Is megfelelően fejlődnek. A méhbetegségek közül legjobban a nyfilós költésrothadás veszélyeztet ilyenkor. Főleg rablással terjed családról családra, yagy az egyik méhészetből a másikba. A nyfilós költésrothadást, sőt már a gyanúját is be kell jelenteni az Illetékes hatésági állatorvosnak vagy pedig a méhegészségügyi felelősnek. Mindent meg kelt tenni annak érdekében, hogy a méhcsaládok egészségesen, megfelelő körülmények között, jő erőnlétben alapozzák meg az elkövetkező év tenyészsikereit. —rd— Hí* DEIÍS Értesítjük a tisztelt méhésztársakst, hogy a beküldött viaszból megrend»i6sre I0 — koronáért — sónk elvből oedlg kilónként 12,— koronáért lő minőségű mfiiépet készítünk § azt kívánatra fertőt lenit ifik A mfilépet megrendelés szerion méretre váglok, • Ha partnereink kívánják foszforral eljavítiuk hogv a méhek egészségesen szaporodlanak A viaszt a sonkolyt s a megrendelést az alábbi címre kíildiék: Vfrnhfia medzistienok fiút 0Я 2 e I a v a p Telefon: 931-14 r
