Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-31 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1987. december 31. „Legjobban a madarakat kedvelem“ — mondja Kiskovács István Richard már megbarátkozott a siklóval П Haj, hideg szél nvar- NTgalászik a csupasz fák '*“ágai között, sűriiszemű eső veri az ablaküveget. Este van. kint ítéletidő tombol Klskovács István a tévét nézi. A fal mentén egymás mellett három Jókora akvárium terpeszkedik. — Eleinte csak díszhalakkal foglalkoztam — pihen meg a férfi tekintete a gondosan karbantartott üvegmedencékben békésen úszkáló apró vitorlás és neonhalacskákon. — Olyan afrikai halam Is volt, amelyik egyedül a Malavl-tóban honos. Sikerült megszoktam! őket, még szaporodtak Is. Csak, vakarja meg a feje búbját. nagyon költséges volt a tartásuk. Ugyanis csupán a kemény vizet'szerették, ezért sokliteres műanyag flakonokban a járási székhelyről. Nagykürtösről (Veľký Krtfs) személygépkocsimmal hordtam nekik az életadó folyadékot. Suttyó koromban — jut eszébe a régi történet — családi házunk kertiébe aprócska tavat építettem. Apu szégyellte a falubelieknek bevallani, miben mesterkedem. Szennyvízgödör készül, mondta a kíváncsiskodóknak Am, amikor néhány héttel később a víztükör felett nyílni kezdtek a gyönyörű tavirózsák, apu volt a legboldogabb. Es már fűnek-fának újságolta: „A fiam munkája, úgy bizony!“ Életem első akváriumát aztán tőle kaptam ajándékba. Szeretem a természetet: az állatokat, a madarakat, a sokszínű virágokat, a növényeket. Az apró állatok hűségesek, ragaszkodnak gazdájukhoz, ápolójukhoz. Fura, bogaras embernek tart szinte mindenki. Ház építésébe is azért fogtam, hogy később szívem szerint hódolhassak kedvenc szórakozásomnak. — Inkább disznót tartana! — mondták már többször, persze csak a hátam mögött, az emberek. Bizony, mi tagadás, nagyot néztek a lakásunkat építő kőművesek is, amikor a munka dandárjában szünetet parancsoltam nekik. „Pihenjenek egy ki- rék az ágya, s fehér egér a vacslt — szóltam az állványokon csóréja. A fogságban eleinte tüsténkedő mesterekre — el kereken egy éven át nem evett, kell látnom élelemmel az állat- Ügy kellett megtömnöm. Abban seregletemet.“ is a fiam segített. Most már a Feleségem is megbékélt már fogsággal és velünk Is megbakülönös hobbimmal. Tizenöt rátkozott. éve vagyunk házasok. Egybe- A vékony, hüvelykujjnyi vaskelésünk után gyakorta zsörtö- tag csúszómászó kéthetente lődött, de most már megért, s egy-két rágcsálót fogyaszt, ennek módfelett örülök. Egészben nyeli le a fehér ege-A házigazda karórájára pH- reket, aztán pihen, emészt. Tellant, aztán feláll a televízió jesen veszélytelen állat, nincs „Szeretem a természetet...“ elől: — Na Richárd — szól az öblös fotelban ücsörgő tizenéves fiára —, Induljunk, elérkezett az esti etetés ideje. Az előszobában mind a ketten csuklyás vízhatlan kabátot öltenek. — Na, menjünk fiú — engedi maga elé a nyurga gyereket. Megkerülik a takaros épületet. A ház túloldaláról nyíló pincében kellemes meleg van. A helyiség zömét elfoglaló dróthálós ketrecsorban papagájok repkednek. A madarak zöme ausztrál papagáj és pinty. — Talán harminc darab .ehet belőlük összesen — veszi számba Kiskovács István a szárnyas jószágot. Régebben, apuéknál vagy 600 madaram is volt. De építkezésbe fogtam, s nem tudtam volna kellően gondozni őket, hát eladogattam, de többnyire inkább csak elajándékoztam őket. Az etetőkbe friss eleség, meg Ivóvíz kerül. Csendben, fürgén dolgoznak mind a ketten, látni nagyon összeszoktak. A fölösleges zaj, a túl hangos beszéd, a lárma zavarná Is az állatkák nyugalmát. Richárd a terráriumhoz lép, benne közel másfél méter hoszszú erdet sikló pihen. — Két éve kaptam egy barátomtól, — emlékezik a 31 esztendős házigazda —, tőzeg és homokkevels méregfoga. Sűrűn, havonta leveti a bőrét, akkor nem lát. Egy kimustrált üvegedényben tücskök ugrabugrálnak, odébb Usztkukacok híznak, gömbölyűdnek. A rovarok nem is sejtik, hogy más állatok élelmezését biztosítják majd. — Többnyire vásárolom ugyan az élelmet jószágaimnak, de amiből lehet önellátó vagyok — mondja magyarázatképpen. Egyébként, amikor hosszú hetekig a kórházi ágyat nyomta, Richárd gondozta az állatseregletet és a növényeket. Mert bizony a házigazda sokféle növény és virág termesztésével Is foglalkozik. Száz, szebbnéls^ebb egzotikus kaktusza is van. A szikla kertben, nyáron töobek között havasi gyopár és magról nevelt tetszetős tárnics ((jencián] Is nyílik. — Ügyes gyerek ez — pihen meg az édesapa tekintete a buzgólkodó fiúcskán. Elkészült a ház, tavaszra teljesen rendbe hozom az udvart Is, készítek Itt is szökőkutat, s betelepítem rózsákkal meg aranyhalakkal. Pici koromban, nézegeti István a csipegető kanárikat, csak madarakkal foglalkoztam. Mások lelövöldözték, esztelenül irtották A fecskéket, verebeket, én pedig óvtam, védtem valamennyit. Ha törött lábú varjút találtam meggyógyítottam. Persze amikor felgyógyult faképnél hagyott — elrepült — és én sírtam utána. Volt egy sündlsznóm is. Szelíd volt, nagyon, a kabátzsebemben hordtam magammal. Aztán ő is meglógott. „A térje után •ment“ — vigasztalt édesapám, de csak sokára nyugodtam bele kedvenc játszópajtásom elvesztésébe. A velem egyidős gyerekek idővel „kinőtték ‘ állattartó , bóbortlukat" én viszont a mai napig ennek a kedvtelésnek hódolok. é-’ °lsö hullámospapagájra losonci (Lučenec) diákéveim alatt, lakatosinas koromban, tettem szert. Katonáskodásom után aztán drágább madarakat Is vásároltam. Legjobban a madarakat szeretem. Ezeknek szabadtéri kifutóik Is vannak. Újabban a kígyók is nagyon érdekelnek. El Is határoztam, hogy beszerzek egy piros siklót, meg egy óriáskígyót. A kertbe pedig távoli egzotikus vidékeken honos fákat, bokrokat telepítek. Az új fajokat veszem, vagy cserebere útján jutok hozzájuk. El is adok néha egy-egy példányt, de ebből nem lehet tőkét kovácsolni. Bújom a szakkönyveket és a szakfolyóiratokat. Sok növénykedvelővel és állatbaráttal levelezek. öt esztendeje horgászom is, és természetesen tagja vagyok a járási természetvédő szervezetnek. A természet védelmére, szeretetére Böhm Józsi bácsi tanított, aki okos, tapasztalt ember. Részt szoktam venni a járási állatkiállításokon is. legtöbb elismerést ezidáig hegyi papagájaimért kaptam. Kiskovács István még egyszer körbepillant a helyiségben, aztán újfent magára teríti esőkabátját. — Gyere, fiam — mondja a siklóval bíbelődő srácnak — „birodalmunk“ lakói aludni szeretnének. — Hát akkor jó éjszakát — fordul vissza Richárd az ajtóból —, s néhány papagáj úgy tűnik, vissza is köszön ... Zolczer László (A szerző felvételei) Amilyen a gazda, olyan a macskája Együtt éld macskák egymáshoz való kapcsolata nagyban függ attól a viszonytól, melyet gazdáik alakítanak ki maguk között. Ha a macskák verekednek, nagy a valószínűsége, hogy baj van az emberi kapcsolatokkal ... Az ötvenes éveiben fdró A. kisasszony egy nap azzal állított be az állatorvoshoz, hogy kedvence állandóan marakszik a másik macskával. A hölgy nemrég tért vissza külföldről, s más megoldás egyelőre nem lévén, ideiglenesen nővéréhez költözött. Egy kis lakást kénytelenek megosztani egymással. A macskák viszálykodása idáig fajult, hogy a lakást territóriumokra osztották. Ez úgy néz ki, hogy gyakorlatilag a tulajdonosad öslakásos macskája birtokolja j A. kisasszony szavaival élve bitoroljál az egész területet, a másik pedig kiszorult. jobban mondva felszorult a szekrény tetejére. A panaszos tanácsot kért, hogyan juthatna macskája nagyobb élettérhez — verekedés nélkül. Nos, az A. kisasszony által leírt apró lakásban nemingen van mód arra, hogy a két állat elkerülje a találkozást, ahogy az szabadon élő macskáknál szokásos. Egyszerűen kénytelenek keresztezni egymás útját, szembekerülnek egymással. A hölgy beszélgetés közben mintegy mellékesen azt is megjegyezte, hogy nem valami tói jönnek ki a nővérével. A veszekedés főként a macskákkal kapcsolatban tör ki köztük. Nem ritka, hogy egy családban a „kalapot viselő“ személy macskája is domináns szerepet tölt be, s az állatok mintegy lemásolják az embereket a rangsor tekintetében. Könynyen lehetséges, hogy a szóban forgó két macska is megérezte a feszült légkört, e feszültség közéjük telepedett és megrontotta kapcsolatukat. A'macskák viszonya tehát a nővérek közt kialakult helyzetet tükrözte. Amikor két macska nem tudja elkerülni a találkozást és szembekerül egymással, lépésről lépésre valamiféle hierarchia alakul ki közöttük. Bár fenyegető magatartást vesznek föl, a találkozások szertartásszer üek, mentesek a csetepatéktól. A macska ugyanis olyan állat, mely képes megoldani problémáit. Előfordul azonban, hogy külső okoknál fogva esetleg nem fogadja el a hierarchikus rendet. A. kisasszony, aki a tényleges erőviszonyok teremtette helyzetbe képtelen volt belenyugodni, s szinte mániákusan azon volt, hogy macskájának egyenlőségi alapon eröszakoskodfon ki elegendő életteret, tulajdonképpen konfliktushelyzetet teremtett. Valójában 6 volt az, aki nem fogadta el az alárendelt státust, s ezt örökölte macskája is. Ha ugyan szabad folyást engedünk a dolgoknak, tehát hagyjuk a rangsort kialakulni és megszilárdulni, akkor a következőt tapasztalhatjuk. Az alárendelt helyzetbe került macska először teljesen össze van törve, úgy érzi, hogy kidobták a szemétdombra. Ez a kitaszítottság szakasza. Aztán beletörődik és elfogadja a kialakult szituációt, megtanulja elfoglalni a helyét a hierarchiában anélkül, hogy a másikből agressziót váltana ki, s végül tulajdonképpen Ideális helyzetbe kerül, alig valamivel a domináns alatt. A. kisasszony tehát csak magát hibáztathatja, mert azzal, hogy foggal-körömmel harcolt a kialakult helyzet ellen, macskáját a kitaszítottság szakaszába kényszerítette, nem engedve, hogy a dolgok természetes rendjének megfelelően a körülményekhez képest ideális helyzetbe kerülhessen. (B) [Kontár Gyula illusztrációs felvétele) A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál az idén jelentek meg a 08 színes oldal a déligyiimölcsökröl című könyvek. —o— Az előbb említett könyv a vízi-, a vízparti, a mocsári, Illetve a nedves réti élőhelyek fajokban gazdag, dús növényvilágát mutatja be. A könyvben bemutatott növények vízigény, illetve vízellátás szempontjából három csoportba tartoznak: 0 a vízinövények (hidrofttonok) a víz felszínén, illetőleg alámerülten lebegő vagy gyökerező hínárnövények, © a mocsári növények (helofHonok) az időszakosan vagy A 88 huzamosabb ideig vízzel borított talajon élnek; Э a kedvező vízellátasú növények (higrofitonok) a nedves talajon élő, nagy vízfelvételü, erősen párologtató, laza szöveti felépítésű növények. A könyvben, gazdag ismeretanyag található többek között a sziki cickafarkról és őszirózsáról, a magyar- és barna palkáról, a vlrágkákáról, a parti nádtippanról, a mocsári gólyahírről, a réti kakukktormáról, a zsombék, a téli, a deres és az éles sásról, a keskenylevelű ezerjófűról, a gilisztaüző varádicsról, az őszi kikericsről, a borzas füzikéről, a kockás- és sárga liliomról, a vízi harmattáskáról, a békatutajról, a sárga és szibériai nősziromról, a békalencsékről, a mocsári páfrányról, a réti és vesszős füzényről, a lombosmoháről, a süllőhfnárról, a tündérrózsákről, a nádról, a keserűfüről, a békaszőlőkről, a nádi és kúszó boglárkáról, a tavi kákáról, a martilapuról, a kemény- és szészínes oldal sorozat két kötetéről természetes előfordulás és a nevelés optimális vízmélységével. A könyv a magyar nyelvű névmutatóval és a szakkifejezések magyarázatával fejeződik be. —o— Az utóbb említett könyvben az olvasó megtudhatja, hogy az igazán értékes és a nagy inenynyiségben termesztett déligyümölcsök száma százötven körűit. Mint ahogy az a sorozat címéből is kitűnik, a nyolcvannyolc kiválasztott növény a legjelentősebb családokat és nemzetségeket képviseli. Az olvasó többek között megismerkedhet a kínai datolyával, a szamóca-, paradicsom-, olaj-, kenyér-, dinnye- és a tojásfával, a japán naspolyával, a kaki-, lótusz-, virginiai és a mexikói szilvával, a bogyósjukkával, a barbadosz- és a főldicseleslevelű gyékényről, valamint a A könyv végén az olvasó a la- resznyével, az avokádóval, a közönséges rencéről. tin nyelvű névmutató alapján mandulafenyövel, az ananásszal, A szerző — Bottá Pál — a táblázat formájában Tsmerked- a brazil és a szamóca guavánövények tárgyalásakor víz- hét meg az egyes növények tár- val, a szentjánoskenyérrel, a igénytől függően nyolc társu- sulási fokozatával, akvarisztl- kivivel, a japán egressel, a füláscsoportot különböztet meg. kai alkalmazásával, valamint a gével, a genipával, a kakaóval, a kesudióval, a mangóval, a naranccsal, a mandarinnal, a cédrátcltrommal, a pomelóvjl, a citrommal, a vadcitrommal, a grape-fruittal, a törpebanánnal, a banánnal, a balzsamfával, a p-assiógyümőlccsel, a cukoralmával, a virginiai és az óriás fügekaktusszal, a töviskörtével, a gránátalmával, a datolyával és a kókusszal. A könyv befejező (Néhány tanács a déltgyümölcsök neveléséhez) részében bővebb információ található azzal a húsz gyümölcstermő fajjal kapcsolatban, amelyek a Magyar Népköztársaságban is sikerrel nevelhetők a szabadban. Azok számára, akik szobában, fűtött verandán, vagy kis üvegházban szeretnének gyümölcsöket nevelni, szintén található Ismeretanyag. A könyv a magyar és a latin növénynevek mutatójával fejeződik be. Mindkét könyv a hazai könyvesboltokban 46,— koronáért, Magyarországon pedig 66,— forintért vásárolható meg. (blm) (A szerző felvétele)
