Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-12 / 49. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1987. december 11. A jő szakember holtig tanul... de nem, feltétlenül bután hal meg, amint ezt a kissé gunyoros közmon­dás hajdanában a könyveket bújó papokról állította. Ma a tudás, a ta­nulás létkérdés. Az utóbbi évtizedek­ben ugyanis a tudományos-műszaki forradalom információáradattal hal­mozta el a szakmai világot. Még a leg­korszerűbb számítógépek segítségével is szinte lehetetlen feldolgozni és tárolni a világszerte robbanásszerűen szaporodó új ismereteket. Az, ami öt évvel ezelőtt újszerű volt, ma elavult. Mire kiadásra kerül egy tankönyv vagy szakkönyv, addigra sokszor ak­tualitását veszíti. Míg a századfordu­lón többnyire egy életre szóló tudás­forrást jelentett az egyetemi végzett­ség. ma csupán az alapokat nyújtja. Folyamatos továbbképzés nélkül ma egyetlen egyetemet vagy főiskolát végzett szakember sem állhatja meg a helyét, ha lépést akar tartani a fejlődéssel. Hazánkban, az informá­ciós központok bővülő hálózata egy­re kedvezőbb lehetőségeket teremt az önképzésre. Am több szakmában sikerrel oldották meg a szervezett továbbképzést. Ide sorolható az állat­­egészségügy is, ahol a szervezett to­vábbképzés immár 30 éves múltra tekint vissza. Ez adta az indítékot arra, hogy MVDr. Vladimír J a­­kýval, a tudományok kandidátusá­val, az Állatorvosok Továbbképző és Nevelő Intézetének igazgatójával az eltelt időszak folyamán végbement változásokról, fejlődésről, beszélges­sünk. 0 Kezdjük talán az elején ... — Az Állatorvosok Továbbképző Intézete 1958-ban alakult Kassán (Košice), s egy régi kolostor átala­kított épülete szolgált otthonául. Az oktatást a humán orvosok az idő tájt már több éve eredményesen működő továbbképzésének a mintájára szer­veztük. A továbbképzés bevezetését a kialakulóban lévő szocialista nagy­üzemi termelés tette szükségessé. Kezdetben intézetünk csupán az ál­­lategészség-ügyi felügyelőségek állat­orvosai számára az első attesztáció elvégzését szervezte. Később, amikor kezdetét vette a mezőgazdasági ter­melés összpontosítása és szakosítása, már nem csupán általános tudású szakemberekre, hanem specialistákra is szükség volt. A hetvenes évektől kezdve gombamódra szaporodó nagy­­hizlaldák, nagyüzemi baromfitelepek, tehénfarmok, a gyors ütemben fejlő­dő takarmányipari és élelmiszer-ipari üzemek állategészség ügyi vonatkozá­sú ellenőrzése szűkebb szakosítást igényelt. A fejlődés követelményének a nyomására az 1972-től kijelölt ál­latorvosok szúkebb csoportja számá­ra intézetünkben a második attesz­táció elvégzését teltük lehetővé. Ezt a szervezési formát a mai napig al­kalmazzuk. 0 Miből áll az oktatás? — Az első attesztáció három fő té­makörre tagolódik. Az első témakör a párt gazdaságpolitikai kérdéseit, stratégiai feladatait érinti. Óriási je­lentősége volt ennek főleg a kezdeti időszakban, amikor szocialista mező­­gazdaságunk még gyermekcipőben járt, s a nagyüzemi termelésnek számtalan buktatóját kellett áthidal­nunk. Az állategészség-ügyi szakem­bereknek is ismerniük kellett a párt agrárpolitikájának feladatait. Hiszen, amfg ma például az egy főre jutó évi húsfogyasztás 86 kiló, akkoriban a 70 kilót sem érte el. A nagyüzemi állattenyésztés fejlesztésében pedig kétségtelenül nagy szerepet töltött be az állategészségügy. De hogy visz­­szatérjek az eredeti témához. A má­sodik témakör a tudományos-műszaki haladás legújabb ismereteivel foglal­kozik, s többnyire a területi állat­­egészség-ügyl szolgálat, a laborató­riumi diagnosztika, a megelőzés és az - élelmiszerek higiéniájának terü­letét érinti. A harmadik témakör ke­retében azt vizsgáljuk, miképpen sa­játították el az állatorvosok első gyakorlati éveik során a jogszabá­lyokat, előírásokat, normákat stb. A második attesztációnál a szakembe­rek továbbképzését az egyes ágaza­tok sajátos igényei alapján irányít­juk. Az évek folyamán a specializá­­ciók száma is bővült, összhangban a fejlődéssel. Így például az egyes ál­latcsoportok szerinti szakosítás mel­lett szakembereket képezünk az élel­miszerek higiéniai ellenőrzésére, a gazdasági állatok takarmányozásának az Irányítására, a laboratóriumi diag­nosztikára, az utóbbi években pedig a szaporodásbiológiai folyamatok irányítására, az embrió-átültetés vég­rehajtására, továbbá a rádióimmuno­­lóglai és rádióbiológiai vizsgálatokra 0 Az idén az Állatorvosok Tovább­képző és Nevelő Intézetére változtat­ták át nevűket. Mit jelent ez a gya­korlatban? — Elsősorban nagyobb jogi önálló­ságot és hatáskört. Ettől az évtől ön­álló elszámolási állami szervezetként szerepelünk. Másodsorban bővült a tevékenységi körünk. Ezentúl intéze­tünk felada lesz a népgazdaság vala­mennyi területén dolgozó állatorvo­sok továbbképzése. Hozzájárulunk a tudományos-műszaki haladás ismere­teinek gyakorlati alkalmazásához a mezőgazdaságban, továbbá gondosko­dunk a társadalmi és érdekszervetek tagjainak — a kisállattenyésztők, horgászok, méhészek, vadászok — továbbképzéséről. Hogyan indultak az új „köntös­ben“? — Az idén Szlovákía-szerte hét ki­helyezett munkahelyet létesítettünk, amelyeknek fő feladata lesz a szak­emberek nevelése a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Első­ként a szarvasmarha szakszerű kö­römkezelésére tanítottunk be embe­reket. Köztudott ugyanis, hogy a nagyüzemi kötött tartásmódnál arány­lag gyakori a szaru túlnövése, ami kezelés nélkül zúzódást, fekélyt vagy íngyulladást okozhat, s ez hozam­­csökkenéshez vezet. A mezőgazdasá­gi üzemekben sajnos alig akad em­ber, aki elvégezné ezt a nemcsak szakmailag, de fizikailag is igényes munkát. Az idén 120 ilyen szakem­bert képeztünk ki. Igaz, ez nem sok, de már az is valami, ha egy-egy já­rásban 2—3 ember szakszerűen el tudja végezni a körömkezelést. Kiha­lófélben van a kovácsmesterség is. Alig akadnak néhányan, akik rende­sen meg tudják patkolni a' lovakat. Holott a lótenyésztés fellendülőben van. Az Ilyen szakemberek képzésére is vállalkoztunk. 0 A tej minőségének javítása ér­dekében is tettek valamit? — Mér tavaly elgondolkoztunk ezen a kérdésen, amely bennünket is érint, mert az állategészség-ügyi fel­ügyelőségekre hárul majd — az új szabvány életbelépése után — az el­lenőrzés egy része és a peres kérdé­sek eldöntése. Szembeötlő a bevételi árak alakulása Is, a tej minőségétől függően. Vegyünk csak egy egyszerű példát. Ha ezer tehén és tízliteres napi fejésl átlag esetében az összes tej első osztályba kerül, akkor a 3,60 koronás felvásárlási alapár az árpőt­­lékkal és -kiegészítőkkel együtt kite­heti literenként в 7 koronát. Ez na­ponta 70 ezer korona bevételt Jelent a szövetkezetnek. Gondolom, Ilyen bevételi lehetőség mellett megéri mindent megtenni az első osztályú tej értékesítéséért. A másik oldalon a tárca részéről zöldet kapott a me­zőgazdasági üzemekben a laborató­riumok építése. A tej minőségének a gazdaságokban végzett vizsgálata nem csupán a tejüzem ellenőrzése szempontjából előnyös, hanem a bel­­üzeml ellenőrzés tekintetében Is tám­pontot nyújt a dolgozók jutalmazá­sára, és az észlelt hibák rugalmas áthidalására. Tudatosítottuk, hogy az utóbbi években bővülő üzemi labora­tóriumi hálózat dolgozói is megfe­lelő képesítést igényelnek. Így már tavaly megszerveztük a mezőgazda­­sági üzemek agrolaboratórlumi dol­gozóinak a továbbképzését azzal, hogy felkészítsük őket az új szab­ványra. Erre a célra külön tananya-A Príroda Díját, az 1986-os év leg­jobb szakkönyve szerzőinek — Jaro­slav Prugar mérnöknek, docensnek, a tudományok kandidátusának és Šte­fan Hrášku professzornak, a tudomá­nyok kandidátusának — „A búza mi­nősége“ (Kvalita pšenice) című könyvért a közelmúltban Vincent Su­gár mérnök, a Priroda Könyv- és Lap­kiadó n. v. igazgatója és Július Med­ved, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének első he­lyettese adta át. A könyv — amely „Az emberiség a 21. század küszöbén — a világ élelmiszer-problémája“ so­rozatban jelent meg — hasznos tudo­­mánvos és szakmai ismereteket közöl a környezetnek, az agrotechnikának, a trágyázásnak és a növényvédelem­nek a búza minőségére gyakorolt ha­tásáról. fj. b.) Fotó: —ld got adtunk ki, beleértve a szabványt is, amely akkoriban hiánycikknek számított. Tavaly ezen a tanfolyamon 160-an vettek részt. Az idén újabb, ám az előbbinél magasabb szintű tanfolyamot szerveztünk a járási me­zőgazdasági igazgatóságok főállatte­nyésztői és a mezőgazdasági üzemek állattenyésztési vezetői számára. Az előadásokat az adott témakör legki­válóbb szakemberei, többnyire a Kas­sai Állatorvosi Főiskola és a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola mun­katársai tartották. Megelégedéssel nyugtázhatjuk a továbbképzés iránt tanúsított páratlan érdeklődést. Pél­dául a Kelet-szlovákiai kerületben 110, a Nyugat-szlovákiai kerületben pedig 105 szakember vett ezen részt. 0 A további elképzelések? — A közeljövőben az állati eredetű termékeket feldolgozó élelmiszer-ipa­ri üzemek dolgozói részére szeret­nénk hasonló továbbképző tanfolya­mot szervezni. Gondolom, ez iránt is nagy lesz az. érdeklődés, mert még mielőtt szétküldtük volna az értesí­téseket, a Tejipari Tröszt vezérigaz­gatósága megelőzött bennünket, és felkért minket a továbbképzés szer­vezésére. Bővíteni kívánjuk saját szakemberképzésünket is. Hamarosan átadásra kerül a 34 millió korona költséggel épülő 150 férőhelyes, kor­szerűen berendezett oktatóközpont. Ma a tudományos-műszaki haladás­nak elsődleges szerepe van a terme­lés hatékonyságának a növelésében és ez szükségessé teszi a továbbkép­zés gyakoriságának a növelését. Pon­tosabban fogalmazva a második at­tesztáció felújításáról van szó. Hiszen ennek elvégzése után szakállatorvo­saink még húsz-huszonöt évet aktí­van dolgoznak, és az új ismeretek elsajátítása nélkül nehezen tarthat­nak lépést a fejlődéssel. Ezért, ha egy specialista meg akarja tartani státuszát, akkor ötévente el kell vé­geznie kéthetes továbbképző tanfo­lyamok keretében á második attesz­táció felújítását. Vagyis napjainkban a továbbképzés egy szüntelen, le nem állítható folyamat. KLAMARCSIK MÄRIA Vetőmagvak világszínvonalon A magyarországi Vetőmag Vállalat az 1874-ben alapított és világhírnév­re szert tett Mauthner magkereskedő cég jó hagyományainak folytatója. 1962 óta szervezi a hazai és a külföldi piacra egyaránt a zöldség- és dísznövények vetőmagjának kereskedelmét. A magyar vetőmagtermelés és feldolgozás hallatlan méretű fejlődésének és további színvonalemelésének Igazi fordulata a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek nevéhez fűződik. Csak így válhatott lehetővé stabil, évről évre növekvő szerepük nemzet­közi színtéren, a hazai ellátás bőséges biztosítása mellett. Ma egy lakosra számítva Magyarországon a zöldségfogyasztás 85 kiló. exportjuk pedig — a friss és tartósított zöldségfélék együttesen — 450 ezer tonna. És ez az áru nemcsak több száz fajtát jelent, de benne szerepel a világ legkor­szerűbb fajtáinak és hibridjeinek hazai kipróbálása, előállítása és köz­termesztésbe vonása. Mindez sokoldalú tevékenységet és jól működő kap­csolatrendszert kíván. Különben nem lennének képesek folyamatosan ki­elégíteni a kiváló biológiai és használati értékű új fajtákkal szembeni egyre növekvő hazai és külföldi igényeket. E teljesítmény fenntartásához, illetve fokozásához nagy figyelmet kel! fordítaniuk a vetőmageiőállításra. A vetőmag mint biológiai alap, döntő tényező a nagyobb, minőségileg jobb termés eléréséhez. Különösen fontos a biológiai értékek felszínre hozása azért, hogy a kialakult természtési módszerek mindegyike számára megfelelő, gazdag termést adó vetőmagválasztékkal szolgáljanak. Teljes körű fajtaajánlattal rendelkeznek mind a nagyüzemi, mind a kisüzemi, •mind a bajtatásos termesztéshez. Fajtaajánlatukban megtalálhatók a fel­dolgozóipar számára és a friss fogyasztásra alkalmas zöldségfajták. Barta Endre növénytermesztési és vetőmaggazdálkodási szaküzemmér­nök tájékoztatása szerint a Vetőmag Vállalat évente 50 millió tasak vető­magot értékesít Magyarországon lakossági célokra. Három évvel ezelőtt — egy külföldi céggel együttműködve — felújították a csomagolás minő­ségét. A küllemre tetszetősebb formán és színnyomáson kívül azonban egyéb változtatásokat Is eszközöltek a kertészek, kertbarátok nagy örö­mére. A magvakat, a sima papírcsomagoláson belül (kétéves garanciá­val!) egy légmentesen lezárt minőségmegőrző tasakba helyezik, amelynek hátoldalán az eddiginél részletesebb tájékoztatás olvasható a fajtasajátos­ságokat, a vetés agrotechnikáját, valamint a csávázás módját illetően. Továbbá: a régi, egységáras csomagolásról áttértek a differenciált ada­gok forgalmazására. Mindezen fejlesztést a Skálával közös vállalkozásban hajtották végre. Az eredmény máris lemérhető: az utóbbi két esztendőben húsz százalékkal növekedett a termelők vásárlókedve! A zöldségmagvakon kívül sokféle Import vlrágmagot és fűkeveréket is értékesítenek a világ­hírű Royal Sluiss holland forgalmazó céggel kialakított közös vállalkozás keretében. Mindezekből a szocialista államokban a KGST jegyzőkönyvek­ben évente rögzített kontingens mennyiséget száflítfhatjiák. A Vetőmag Vállalaton belül — annak szerves részeként — néhány esztendeje sikeresen működik a Seedinvest vetőmagtermesztés! rendszere­ket exportáló fővállalkozási Iroda. A világ különböző pontjaira, de főleg a fejlődő országokba irányulóan fejti ki tevékenységét. Komplex technikát, szaktanácsadást és vetőmagot szolgáltat a külföldi vevőknek. Megrende­lésre megterveznek például egy üvegházrendszert hajtatóval meg a hozzá szükséges összes járulékos (gépi) berendezésekkel, amelyet legyártanak, a helyszínre szállítanak, és ott összeszerelik (komplex üvegházi zöldség­rendszerek). Mintaboltjainkon kívül az ország 250 mezőgazdasági szakboltjában és 4000 egyéb üzletében is megvásárolhatók vetőmagvaik. (korcsmáros) Rekordtermés szemes kukoricából Az albári (Dolný Bar) Béke Egysé­ges Földműves-szövetkezetről ottjár-» tamkor két érdekességet is megtud­tam. Az egyik, hogy a Dunaszerdahe­­lyi (Dunajská Streda) járás második legkisebb üzeme. A másik, hogy élén a járás legfiatalabb szövetkezeti el­nöke, a harmincéves Bogyai Alfréd agrármérnök áll. A barátságos, fiatal elnök készséggel válaszolt kérdé­seimre, amikor az őszi mezőgazdasá­gi munkák felől érdeklődtem. — Az albári szövetkezet mindössze 1126 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből a szántóterület 985 hektár. Elsősorban növényter­mesztéssel foglalkozunk. A szemes kukorica termesztésében például min­den évben kiemelkedő eredményeket érünk el. Míg a járást átlag 7—7,5 tonna hektáronként, nálunk 8 tonna az átlaghozam. Az Idén 220 hektáron termesztettünk kukoricát, ebből 120 hektárnyit a tenyészldöszakban állan­dóan öntöztünk. Szövetkezetünk Is tagja a Bajai Kukoricatermelési Rend­szernek, a vetőmagot tőlük kapjuk. A Pioneer kukoricahibridek, amelye­ket ők szállítottak, nagyon jö ter­mést hoztak. Túlszárnyaltuk saját re­kordunkat, s kilenc tonnás hektárho­zamot értünk el. A kukorica betaka­rításában — a munkaerőhiány elle­nére — nem voltak problémáink. Csak a felvásárlóüzem korlátozta munkánkat, mert a 38—39 százalékos nedvességtartalmú kukorica szárítása gondot okozott nekik. A silókukorica termesztésében is kiemelkedő ered­ményt értünk el. A 83 hektár terü­letről 370 tonna elsőősztályú és 3500 tonna másodosztályú silókukoricát sikerült betakarítanunk. Az idén 100 hektáron előszórva vetettünk cukorrépát szemenként! helyrevetőgéppel. A szemenkéntl ve­tés bevezetésével nagymértékben csökkent a cukorrépa kézimunka-Igé­nye, mert fölöslegessé vált az egye­­lés. A tavaszi esőzés miatt későn ve­tettük a cukorrépát, és nagyon egyen­lőtlenül kelt ki. A bevetett terület egy részét kiszántottuk, és újravetet­tünk. Legnagyobb meglepetésünkre éppen ezen a területen értük el a legjobb hektárhozamokat, s a répa cukortartalma is nagyobb volt. A cu­korrépa-termesztésben azonban a 45 tonnás tervet nem tudjuk teljesíteni, ám anyagilag ez nem jelent veszte­séget, mert a hiányt kiegyenlíti a ré­pa nagyobb cukortartalma. Ezenkívül 110 hektáron lucernát, 60 hektáron másodnövényeket, 20 hektáron pedig korai burgonyát ter­mesztettünk. A 85 hektáros kertésze­ti részlegen és a burgonyatermesz­tésben elsősorban a kedvezőtlen idő­járás nagy kiesést okozott, de amint már említettem, a jó kukorica- és cukorrépatermés ezt pénzbevételben is kiegyenlítette. A talaj előkészítését korábban si­került elvégeznünk, ezért hamarább fejeztük be az őszi búza vetését. Ko­moly problémát jelentett a csapadék­hiány, ezért nagyon egyenetlenül kelt a búza. A 280 hektár búzából pedig mindössze 50 hektáron tudunk Idény előtti öntözést végezni. — Említette, hogy a szövetkezet munkaerőhiánnyal küszködik. — Szövetkezetünknek 145 állandó dolgozója van. Bizony az Idénymun­kák idején vannak gondjaink, ám a munkaerőhiány még sosem okozott le­maradást vagy kiesést. A munkákat mindig sikerült időben elvégeznünk. Ennek oka, szerintem, a dolgozók munka- és földszeretetében rejlik. Néha segítség Is érkezik. Az idén például a szemes kukorica betakarí­tásában besegített a Padányl (Padáií) Efsz. — Miiyen tervei vannak a szövet­kezetnek? — Mivel a kukoricatermesztésben •mindig kiemelkedő eredményeket érünk el, szeretnénk erre összponto­sítani. Ogy tervezzük, jövőre 10 Hek­tárral kevesebb burgonyát, 20 hek­tárral kevesebb cukorrépát, és ennyi­vel több kukoricát vetünk. Remél­jük, hogy az Idei rekordtermést jö­vőre tovább növeljük. Növénytermesz­tésre összpontosító szövetkezetünk­ben ugyanis adottak ehhez a feltéte­lek. Póda Erzébet HIRDETÉS A vnderadyi Szovjet Hadsereg Egységes Földműves-szövetkezet (Trnavai járás, 914 42 Voderady) szűrőberendezéseket gyárt és for­galmaz a tej mechanikai szennyeződésének eltávolítására. A következő típusú szűrőberendezéseket szállítja: — FSM 03 — önálló szfirőberendzés — ára: 5970 korona; — FSM 04 — szivattyúval ellátott szűrőberendezés — ára: 12 ezer 400 korona; — FSM 05 — szivattyúval és rozsdamentes acélbél készült tartály­­lyal ellátott szűrőberendezés — ára: 20 ezer 850 korona A szűrőberendezés eltávolítja a tejből az összes 0,05 milliméter átmérőjű mechanikai részecskét, valamint a 0,01 milliméter átmé­rőjű részeckék 90 százalékát. SzF—32.

Next

/
Oldalképek
Tartalom