Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-28 / 47. szám
Szabad Földiáin AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1987. november 27. 47. szám XXXVTII. évfolyam Ara 1,— Kél ПМШН Élelmiszereink nyersanyaga Hogy milyen a kenyér minősége? Az egyebek közütt függ a pék lelkiismeretes munkáiétól, szakértelmétől, a sütőipar műszaki felszereltségétől de nem utolsósorban attól, hngv milyen a nyersanyag, a liszt minősége Az pedig, hogy a molnár milyen lisztet bocsát ótlára. elsősorban a búza minőségétől függ. Rendkívül fontos tehát az összefüggés a nyersanyag és a belőle készült élelmiszerek minősége között. És ma, amikor a követelmények nemcsak itthon, hanem a külpiaca kon is nőnek az élelmiszerek minőségével szemben, különösen fontos a két nagy ágazat ,a nyersanyagtermelő mezőgazdaság és a feldolgozó élelmiszeripar azonos érdekeltségeinek a megteremtése. Ezért is hangsúlyozzák a párt központi hizottsá gainak határozatai, hogy a feivásár lás során, az átvételi feltételekben fokozottabban kell érvényesíteni a minőségi és beltartalmi követelményeket. Olvan kapcsolatoknak kell tehát kialakulniuk, amikor a mazngazsági (izem pontosan tudja: mit és mi Íven minőségben kell termelnie hogy abból olvan élelmiszert készíthessen a feldolgozóipar, amilyent a piac követei Ehhez azonban el kell érni azt hogy a ..mindent felvásárolni“ eddigi gyakorlatát a niaci kereslethez igazodó termeltetés váltsa fel. Ez teremtheti meg az alaniát. hogy nőm a felesleget exportáltok, hanem a vásárlók igénveinek megfelelő, lúmioőségfi és meghatározott választékú élelmiszerekkel jelenhessünk meg a piacokon. Mfvei pedig — termékei értékestté se révén — főként az élelmiszeripar kapcsolódik a piachoz, a vásárlók igényeit a feldolgozó vállalatoknak kell közvetíteniük a nyersanvngtermelőkhöz. Az élelmiszeriparnak tehát olvan érdekeltséget és anyagi ösztönzőket kell kialakítania, amelyek figyelembe veszik a piaci követeimé nyékét és egyértelműen a minőségre ösztönöznek. Olyan adásvételi kapcsolatokra van tehát szükség, amelyek egymás érdekeltségének kblcsönös figyelembevételére ösztönöznek, amelyek a végtermék előállításában és minőségében teszik a lehető legjobban érdekeltté a mezőgazdasági termelést. Ha ttgvanis eltérő az érdekeltség, akkor csak óhaj lesz a minőség. Ma példán! az árn felvásárlásakor a minőségi követelményekhez leginkább akkor ragaszkodik az élelmiszeripar, ha valamelyik nyersanyagból sok termett. Természetes, hogy ez élelmiszer minőségének alakulását az is befolyásolja. hogy milyen a termék ötja a termelőktől a feldolgozóüzemig, hogyan szállítják, tárotják a nyersanyagot a követelményekhez igazodik-e a feldolgozás. Napjainkban — s ez is köztudott — az élelmiszer-termelés alakulását, milyenségét, gazdaságosságát erőteljesen formálja a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépgyártás valamint a kereskedelem is. E területek egymásrautaltságát. összhangjuk és egyiiftmfiködésük fontosságát szinte lehetetlenség lenne eltúlozni. Az összhang nélkül természetesen leg szebb terveink is ábrándok maradnak, a jó egviittmőködés eredményei viszont az egész népgazdaságra kihatnak. Ezért tesznek a párthatározatok oly nagy hangsőlyt az élelmi szer-termelésben érdekeltek kölcsö nős magas színvonalú munkájára, eredményes együttműködésére. Szorosan együtt kell tehát munkálkodniuk termeiknek és feldolgozóknak: a kölcsönös jú szándékra az egymáshoz Igazodásra mindenképpen szükség van Ezt kívánja a hazai fogyasztás. ezt követeli az export — mindnyájunk érdekében — A szívnél értékesebb az agy — említette orvos ismerősöm. Kissé meglepett, aztán elgondolkoztam rajta. Annál is inkább, mert én egy kicsit módosítva, Inkább azt mondanám: meleg szívnél értékesebb az ember. Igen, akinek „jő szíve“ van — a magyar nyelv szerinti értelemben —, a körülötte élők szemében értékesebb. Az Ilyen meleg szívű embertípusok közé tartozik Varga. Gyula, a vásárúti tfrhové Mýto) Csehszlovák- Szovjet Barátság. Efsz elnöke is. Ml-, előtt bárki félreértene, hadd mondjam meg azt. is. hogy az elnök meleg szíve alatt nem valamilyen alázatot értek, és nem is opportunista, pacifista, mindenbe belenyugvó meg álkuvót. A meleg szív nála sohasem zárta ki az újért folytatott könyörtelen harcot, aki megalkuvás nélkül éppen azért tudott és tud küzdeni másokért és a közösségért, mert mindig megértő, segíteni akaró ember volt, s annak is maradt. — A jobb és boldogabb jövőért folyó küzdelem nem választható el a jobb emberekért folyó küzdelemtől Nem tud jobb világot teremteni az, aki légcsapként nem arra törekszik, hogy egymást jobban értő. jobban tisztelő, a közösséget jobban ' becsülő, szerető embereket neveljen — vallja az elnök. aki népes családban, 1927-ben negyedik gyermekként Nyárasdon fTopolníky I látta meg a napvilágot. — A szülőkkel együtt tízen ültünk asztalhoz. Édesapám falusi borbély volt, s emellett földnyúzőként pár hold bérbe vett földet is müveit. így aztán még fel sem cseperedtem már napszámba jártam Popper bérlőhöz, és a Laczkó-féle uradalomba. Majd következtek a mostoha inasévek. Az' erdélyi Sólyomkőváron fűszerüzletesnek tanultam. Ezerk’lencszáznegyvennégyben leventeként Németországba' hurcoltak, ahol munkaszolgálatosként szinte gyermekfejjel ismerkedtem meg a háború vérgőzös mészárszékével. A nagy világégés után 1946-ban Szívvel... kerültem haza. Segédmunkásként Braüslavában kezdtem dolgozni, majd a februári győzelmet követően rövid ideig a szakmámat folytattam. 1. Varga Gyula g mezőgazdaság szocialista átépítésébe a Nyárasdi Állami Gazdaságban kapcsolódott be. Itt 1951-ig könyvelőként, majd bérelszámolóként dolgozott. Innen az .Alakulgató" Nyárasdi Ejsz-be került. — Л kezdet' olyan volt, akár a folyók forrásvidéke. Azon a tájon ts gyakran elbizonytalanodik a kutató: ez, nagy az az érecske eredeztetl-e a félelmetes nagyereftt, nagyhatalmú folyamatot — emlékezik, majd hozzáfűzi. — A tagok száz koronával iratkoztak be, közös termelés és közös elosztás volt. A lenini szövetkezeti eszme lángjait néhai Dömény Jánossal — a vásárútt társult szövetkezet későbbi elnökével — kezdtük élesztgetni. Ennek eredményeként 1952-ben Nyárasd szövetkezeti faluvá vált. Az eltelt 35 év ma már egy emberöltő. Egy emberöltő nagy idő. Történelem is bizonyos értelemben — történelmi távlatból nézve. A történelem a mezőgazdaság szocialista átalakításában sem tűrte az illúziókat. Ezt elsősorban azért hangsúlyozom, mert a kezdeti sikerek után — az ellenséges propaganda hatására •— 1954-ben hatvanhét gazda lépett ki a szövetkezetből. Az eszme erejét bizonyítja viszont, hogy ezek a „kishitüek“ 1956—1957 között önként újra jelentkeztek. Varga Gyula szavai, ezek, azé, a ' férfiúé, aki tán mindenkinél mélyebben lélegzett együtt a szövetkezeti mozgalommal, a szövetkezeti parasztsággal. Aki a pattanó rügyben biztos szemmel látta a majdan érlelődő gyümölcsöt. — Ma már történelmi útról, korszakos változásokról, gyökeres átalakulásról beszélünk. Dicsekedhetünk veleI Talán azért ts, mert — ha kinlódva-verejtékézve is — előre tekintettünk. Nagykorúvá válásunk, ' önismeretünk jelé, hogü emiatt egyre kevésbé érzünk csalódást, türelmetlenséget. Miért is éreznénk! Hiszen ami az eltelt évtizedekben szövetkezetünk életében, alakulásában, fejlődésében, eredményeiben történt, az nemhogy kevés lenne, hanem éppen a maximuma annak, ami egyáltalán végbemehetett. И. Ezerkilencszázhetvenhétben a Nyárasdi, a Vásárúti és a Csallóközkürtt ' /Ohrady) Efsz társult, s az így kialakult 4780 hektáros mezőgazdasági üzem élére 1978-ban Varga Gyula került. — Mint elnök az első naptól kezdve arra törekedtem, hogy olyan fiatal, jól képzett, vállalkozó szellemű szakemberekkel vegyem magam körül, akikkel közös ’ erővel tovább virdgoztathatjuk a szövetkezetét. Ma 23 főiskolát végzett szakember szervezi, irányítja a munkát. Nagy érdemnek tartom azt a szemléletet, amely már a hatvanas évek elejétől meggyökerezett nálunk. Az ttť dolgozók megértették — ezt bizonyltja a szövetkezetünkben működó 42 szocialista brigád is —, hogy minőségben, szervezettségben, munkamorálban és az ésszerű takarékoskodásban fel kell nőnünk a követelményekhez. Ez a szemlélet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy szövetkezetünk nagyarányú fejlesztése az elmúlt Időszakban töretlen volt. Megalapozott, a tudományos-műszaki haladás gyakorlati vívmányait naprakészen alkalmazó korszerű növénytermesztéssel és állattenyésztéssel rendelkezünk. Sohasem voltam híve a hozamok és a termelékenységi mutatók öndicsérő szellőztetésének, számomra mindig elsőrangú volt és maradt a hatékonyság, a gazdaságosság és a rentabilitás. A mezőgazdasági termelés ugyanis bonyolult láncolat, melyet mindig és mindenkor közgazdasági szemlélettel, összefüggéseiben kell vizsgálnunk. Ebben a láncolatban nálunk is akadnak gyengébb szemek, a képzeletbeli szakítási próbát viszont mindenkor kiálltuk. III. Az alapításkor összeadott százakból milliók lettek. Mindezt méltóan tükrözi a szövetkezethez tartozó társfalvak képe ts. — Mi azt társuláskor eldöntöttük, hogy egyik falu sem különb, mint a másik. Én nyárasdi vagyok, de soha eszembe sem jutott, hogy a szülőfalumat előnyhöz futtassam — mondja magyarázóan, majd a tények felsorakoztatásával érvel. (Folytatás az S. oldalon) Tóth józsef felvétele az SZSZK-ban legjobb eredményeket elérő feketenyéki (Čierna Voda) faiskolában készült. Nógli Károly (balról), a faiskola vezetője Lukovics Eszterrel, az aranyérmes szocialista brigád egyik tagjával „Tavaszi szél vizet áraszt “ X. központi döntő Időszerű tennivalók (10.) A termőföld édes verejtéke Az ország mezőgazdasági üzeme (12.) CSIBA LÁSZLÓ
