Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-28 / 47. szám

Szabad Földiáin AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1987. november 27. 47. szám XXXVTII. évfolyam Ara 1,— Kél ПМШН Élelmiszereink nyersanyaga Hogy milyen a kenyér minősége? Az egyebek közütt függ a pék lelki­­ismeretes munkáiétól, szakértelmétől, a sütőipar műszaki felszereltségétől de nem utolsósorban attól, hngv mi­lyen a nyersanyag, a liszt minősége Az pedig, hogy a molnár milyen lisz­tet bocsát ótlára. elsősorban a búza minőségétől függ. Rendkívül fontos tehát az össze­függés a nyersanyag és a belőle ké­szült élelmiszerek minősége között. És ma, amikor a követelmények nemcsak itthon, hanem a külpiaca kon is nőnek az élelmiszerek minő­ségével szemben, különösen fontos a két nagy ágazat ,a nyersanyagterme­lő mezőgazdaság és a feldolgozó élelmiszeripar azonos érdekeltségei­nek a megteremtése. Ezért is hang­súlyozzák a párt központi hizottsá gainak határozatai, hogy a feivásár lás során, az átvételi feltételekben fokozottabban kell érvényesíteni a minőségi és beltartalmi követelmé­nyeket. Olvan kapcsolatoknak kell tehát kialakulniuk, amikor a mazngaz­­sági (izem pontosan tudja: mit és mi Íven minőségben kell termelnie hogy abból olvan élelmiszert készíthessen a feldolgozóipar, amilyent a piac követei Ehhez azonban el kell érni azt hogy a ..mindent felvásárolni“ eddigi gyakorlatát a niaci kereslethez iga­zodó termeltetés váltsa fel. Ez te­remtheti meg az alaniát. hogy nőm a felesleget exportáltok, hanem a vá­sárlók igénveinek megfelelő, lúmioő­­ségfi és meghatározott választékú élelmiszerekkel jelenhessünk meg a piacokon. Mfvei pedig — termékei értékestté se révén — főként az élelmiszeripar kapcsolódik a piachoz, a vásárlók igényeit a feldolgozó vállalatoknak kell közvetíteniük a nyersanvngter­­melőkhöz. Az élelmiszeriparnak tehát olvan érdekeltséget és anyagi ösz­tönzőket kell kialakítania, amelyek figyelembe veszik a piaci követeimé nyékét és egyértelműen a minőségre ösztönöznek. Olyan adásvételi kapcsolatokra van tehát szükség, amelyek egymás ér­dekeltségének kblcsönös figyelembe­vételére ösztönöznek, amelyek a vég­termék előállításában és minőségé­ben teszik a lehető legjobban érde­keltté a mezőgazdasági termelést. Ha ttgvanis eltérő az érdekeltség, akkor csak óhaj lesz a minőség. Ma pél­dán! az árn felvásárlásakor a minő­ségi követelményekhez leginkább ak­kor ragaszkodik az élelmiszeripar, ha valamelyik nyersanyagból sok ter­mett. Természetes, hogy ez élelmiszer minőségének alakulását az is befo­lyásolja. hogy milyen a termék ötja a termelőktől a feldolgozóüzemig, hogyan szállítják, tárotják a nyers­anyagot a követelményekhez igazo­dik-e a feldolgozás. Napjainkban — s ez is köztudott — az élelmiszer-termelés alakulását, mi­lyenségét, gazdaságosságát erőtelje­sen formálja a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépgyártás valamint a kereskedelem is. E területek egy­másrautaltságát. összhangjuk és e­­gyiiftmfiködésük fontosságát szinte lehetetlenség lenne eltúlozni. Az összhang nélkül természetesen leg szebb terveink is ábrándok marad­nak, a jó egviittmőködés eredményei viszont az egész népgazdaságra ki­hatnak. Ezért tesznek a párthatáro­zatok oly nagy hangsőlyt az élelmi szer-termelésben érdekeltek kölcsö nős magas színvonalú munkájára, eredményes együttműködésére. Szorosan együtt kell tehát munkál­kodniuk termeiknek és feldolgozók­nak: a kölcsönös jú szándékra az egymáshoz Igazodásra mindenképpen szükség van Ezt kívánja a hazai fo­gyasztás. ezt követeli az export — mindnyájunk érdekében — A szívnél értékesebb az agy — említette orvos ismerősöm. Kis­sé meglepett, aztán elgondolkoztam rajta. Annál is inkább, mert én egy kicsit módosítva, Inkább azt mon­danám: meleg szívnél értékesebb az ember. Igen, akinek „jő szíve“ van — a magyar nyelv szerinti értelem­ben —, a körülötte élők szemében ér­tékesebb. Az Ilyen meleg szívű embertípusok közé tartozik Varga. Gyula, a vásár­­úti tfrhové Mýto) Csehszlovák- Szovjet Barátság. Efsz elnöke is. Ml-, előtt bárki félreértene, hadd mond­jam meg azt. is. hogy az elnök me­leg szíve alatt nem valamilyen alá­zatot értek, és nem is opportunista, pacifista, mindenbe belenyugvó meg álkuvót. A meleg szív nála sohasem zárta ki az újért folytatott könyör­telen harcot, aki megalkuvás nélkül éppen azért tudott és tud küzdeni másokért és a közösségért, mert min­dig megértő, segíteni akaró ember volt, s annak is maradt. — A jobb és boldogabb jövőért fo­lyó küzdelem nem választható el a jobb emberekért folyó küzdelemtől Nem tud jobb világot teremteni az, aki légcsapként nem arra törekszik, hogy egymást jobban értő. jobban tisztelő, a közösséget jobban ' becsülő, szerető embereket neveljen — vallja az el­nök. aki népes családban, 1927-ben negyedik gyermekként Nyárasdon fTopolníky I látta meg a napvilágot. — A szülőkkel együtt tízen ültünk asztalhoz. Édesapám falusi borbély volt, s emellett földnyúzőként pár hold bérbe vett földet is müveit. így aztán még fel sem cseperedtem már napszámba jártam Popper bérlőhöz, és a Laczkó-féle uradalomba. Majd következtek a mostoha inasévek. Az' erdélyi Sólyomkőváron fűszerüzletes­­nek tanultam. Ezerk’lencszáznegyven­­négyben leventeként Németországba' hurcoltak, ahol munkaszolgálatosként szinte gyermekfejjel ismerkedtem meg a háború vérgőzös mészárszéké­vel. A nagy világégés után 1946-ban Szívvel... kerültem haza. Segédmunkásként Bra­­üslavában kezdtem dolgozni, majd a februári győzelmet követően rövid ideig a szakmámat folytattam. 1. Varga Gyula g mezőgazdaság szo­cialista átépítésébe a Nyárasdi Álla­mi Gazdaságban kapcsolódott be. Itt 1951-ig könyvelőként, majd bérelszá­molóként dolgozott. Innen az .Ala­kulgató" Nyárasdi Ejsz-be került. — Л kezdet' olyan volt, akár a fo­lyók forrásvidéke. Azon a tájon ts gyakran elbizonytalanodik a kutató: ez, nagy az az érecske eredeztetl-e a félelmetes nagyereftt, nagyhatalmú folyamatot — emlékezik, majd hoz­záfűzi. — A tagok száz koronával iratkoz­tak be, közös termelés és közös el­osztás volt. A lenini szövetkezeti esz­me lángjait néhai Dömény Jánossal — a vásárútt társult szövetkezet ké­sőbbi elnökével — kezdtük élesztget­ni. Ennek eredményeként 1952-ben Nyárasd szövetkezeti faluvá vált. Az eltelt 35 év ma már egy ember­öltő. Egy emberöltő nagy idő. Törté­nelem is bizonyos értelemben — tör­ténelmi távlatból nézve. A történe­lem a mezőgazdaság szocialista át­alakításában sem tűrte az illúziókat. Ezt elsősorban azért hangsúlyozom, mert a kezdeti sikerek után — az ellenséges propaganda hatására •— 1954-ben hatvanhét gazda lépett ki a szövetkezetből. Az eszme erejét bi­zonyítja viszont, hogy ezek a „kishi­­tüek“ 1956—1957 között önként újra jelentkeztek. Varga Gyula szavai, ezek, azé, a ' férfiúé, aki tán mindenkinél mélyeb­ben lélegzett együtt a szövetkezeti mozgalommal, a szövetkezeti pa­rasztsággal. Aki a pattanó rügyben biztos szemmel látta a majdan érle­lődő gyümölcsöt. — Ma már történelmi útról, kor­szakos változásokról, gyökeres átala­kulásról beszélünk. Dicsekedhetünk veleI Talán azért ts, mert — ha kin­­lódva-verejtékézve is — előre tekin­tettünk. Nagykorúvá válásunk, ' önis­meretünk jelé, hogü emiatt egyre kevésbé érzünk csalódást, türelmet­lenséget. Miért is éreznénk! Hiszen ami az eltelt évtizedekben szövetke­zetünk életében, alakulásában, fejlő­désében, eredményeiben történt, az nemhogy kevés lenne, hanem éppen a maximuma annak, ami egyáltalán végbemehetett. И. Ezerkilencszázhetvenhétben a Nyá­rasdi, a Vásárúti és a Csallóközkürtt ' /Ohrady) Efsz társult, s az így ki­alakult 4780 hektáros mezőgazda­sági üzem élére 1978-ban Varga Gyula került. — Mint elnök az első naptól kezd­ve arra törekedtem, hogy olyan fia­tal, jól képzett, vállalkozó szellemű szakemberekkel vegyem magam kö­rül, akikkel közös ’ erővel tovább vi­­rdgoztathatjuk a szövetkezetét. Ma 23 főiskolát végzett szakember szervezi, irányítja a munkát. Nagy érdemnek tartom azt a szemléletet, amely már a hatvanas évek elejétől meggyöke­rezett nálunk. Az ttť dolgozók meg­értették — ezt bizonyltja a szövet­kezetünkben működó 42 szocialista brigád is —, hogy minőségben, szer­vezettségben, munkamorálban és az ésszerű takarékoskodásban fel kell nőnünk a követelményekhez. Ez a szemlélet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy szövetkezetünk nagyarányú fej­lesztése az elmúlt Időszakban töret­len volt. Megalapozott, a tudományos-műsza­ki haladás gyakorlati vívmányait naprakészen alkalmazó korszerű nö­vénytermesztéssel és állattenyésztés­sel rendelkezünk. Sohasem voltam híve a hozamok és a termelékenységi mutatók öndicsérő szellőztetésének, számomra mindig elsőrangú volt és maradt a hatékonyság, a gazdaságos­ság és a rentabilitás. A mezőgazda­­sági termelés ugyanis bonyolult lán­colat, melyet mindig és mindenkor közgazdasági szemlélettel, összefüg­géseiben kell vizsgálnunk. Ebben a láncolatban nálunk is akadnak gyen­gébb szemek, a képzeletbeli szakítási próbát viszont mindenkor kiálltuk. III. Az alapításkor összeadott százak­ból milliók lettek. Mindezt méltóan tükrözi a szövetkezethez tartozó társ­falvak képe ts. — Mi azt társuláskor eldöntöttük, hogy egyik falu sem különb, mint a másik. Én nyárasdi vagyok, de soha eszembe sem jutott, hogy a szülőfa­lumat előnyhöz futtassam — mondja magyarázóan, majd a tények felso­rakoztatásával érvel. (Folytatás az S. oldalon) Tóth józsef felvétele az SZSZK-ban legjobb eredményeket elérő feketenyéki (Čierna Voda) faisko­lában készült. Nógli Károly (balról), a faiskola vezetője Lukovics Eszterrel, az aranyérmes szocia­lista brigád egyik tagjával „Tavaszi szél vizet áraszt “ X. központi döntő Időszerű tennivalók (10.) A termőföld édes verejtéke Az ország mezőgazdasági üzeme (12.) CSIBA LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom