Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-14 / 45. szám
A taíaj meszelésének jelentősége A kalcium (Ca| a gyümölcs- és a zöldségtermesztést közvetlen vagy közvetett módon is befolyásolja. Részt vesz a cukrok, a fehérjék szállításában valamint a káliummal együtt részese a gyök érzet ben zajló fehérjeszintézisnek Elősegíti a gyökérrendszer normális fejlődését Hatással vun a sejtek protoplazmájának kolloidális állapotára és közömbösíti az anyagcsere-folyamatok savas termékeit. Mellékhatásai közül megemlítendő, hogy a savanyú talajok kémhatását tompítja, javítja a föld struktúráját és légkapncltását, serkentőleg hat élővilágára — köztük a nitrogénkötő baktériumokra. A gyökérgümő-baktériumok 10 négyzetméternyi talajon egy év alatt 200 grammnyi nitrogént Is megkötnek, míg a szabadon élók csak 0 (Clostridium pus teurlanum), illetve 10 (Azotobacter chroococum) grammot. A kalcium a különböző vegyületekbol felszabadítja u tápanyagokat. elősegíti a (például a foszfor, a molibdén esetében) felszívódásukat, harmonikussá tBszi bomlási (disszociáció« | folyamataikat. Kertünkben a talaj vegyhafását meszezéssel úgy kell befolyásolni, hogy az ott termesztett zöldség- és gyümölcsfélék többségének megfeleljen. Abból az alapelviről kell kiindulnunk. hogy a könnyebb szerkezetű, 200 mm vastagságú talajoknál kémhatásuk 1 pH-val való csökkenéséhez 10 négyzetméterenként 1 kg mészkövet (СаСОз) vagy 0,5 kg égetett meszel (CaO| kell kijuttatni. A nehéz, tömött talajok esetében az előbbi mennyiséséget meg kell háromszoroznunk. A 0.6 méterig terjedő talajforgatásnál (rigolfrozásnál) 3—9 kg mészkőport vagy 1,5—4,5 égetet meszel használjunk. NÉHÁNY növény TERMESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES OPTIMÁLIS pH ÉRTÉK Termény Optimális Termény Optimális pH pH Fokhagyma 6,0—7,0 Vöröshagyma 6,5—7,5 Őszibarack 6,5-8,0 Bab 5,8—7,5 Cseresznye 6,5—8,0 Torma 6,5—7,5 Körte 6,2,—8,0 Karalábé, káposzta. kel 6,3—7,8 Alma 6,2—7,5 Karfiol 6,3—7,5 Eper, mogyoró 4,5—6,5 Répa 6,5—7,5 Kajszi, dió 6,5—8,0 Petrezselyem 6,0—7,0 Ribiszke 5,5—7,0 Póréhagyma 6,0—7,5 Szilva 6,5—7,0 Paradicsom 5,6—7,0 Szőlő 6,0—7,5 Saláta, spárga, spenót 6,0—7,5 Meggy 5,5—6,5 Uborka 6,0—7,2 Zeller 6,5—7,5 Burgonya 4,7—6,2 Ä könnyebb talajok esetében I mészkő- vagy dolomitos mész- I kőport (a 10 százaléknál több 1 magnézium-karbonátot tártál- 1 mázó tekinthető ennak) hasz- j náljunk. A homokos talajoknak ' viszonylag ugyanis alacsony a kiegyenlítő (puffer) képessége. 1 Ä karbonátos kötés ilyen eset- < ben azért előnyös, mert meg- 1 akadályozza a talaj radikális < alkalizációját (lúgosodását). 1 A meszezést a betakarítás í után rögtön elvégezhetjük, de ■ az ősz végén sem késünk el < vele. Ügyeljünk azonban arra, 1 hogy gondosan, egyenletesen dolgozzuk be a talajba. Ameny- < nyiben ősszel istállótrágyát is i alkalmazunk, akkor azt külön, 1 egy másik időpontban juttas- 1 suk ki. i J A mészkőport — eltérően az égetett és az oltott mésztől — vetés előtt, esetleg a vegeta- í ciús idő alatt (például a búr- ' gonya kizöldülésekor) is hasz- j nálhatjuk. Mennyisége azonban i 10 m2-ként ne haladja meg az I 1 kg-mot i 1 Az égetett és az oltott me- i szét inkább a nehéz, tömött, i talajok javítására használjuk i föl. Közepesen nehéz talajokon í csak akkor alkalmasak, ha a föld elegendő szerves anyagot Nemszeretem állatok A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál a közelmúltban joleni meg Schmidt Egon Nemszeretem állatok című könyve. A szerző egy mezőőrrel való találkozás után szánta rá magát, hogy könyvet írion a „nemszeretem'' állatokról. Az egyes állatokról szóló írásoknak néha v édőbeszód jellege is van, de ez érthető, mert a szerző szereti az állatokat, és segíteni is akar rajtuk. Az olvasó sorrendben álfoyó képet kap a vakond, a földikutya, a vízi- és a mezei pocok, a kormorán, a szárcsa, a tőkés réce, a danka- és ezüstsirály, a vándor- és a házi patkány, a házi és az erdei egér, a szarka, a szajkó, a csóka, a 16-, az árva-, a dalos, a gyötrő, az erdei, az aranylő, a sziki szúnyog és a foltos maláriaszúnyog, a macska, a parlagi- és a keresztes vipera, a törékeny gyík, a réz-, az erdei, a haragos, a vízi- és a kockássikló ja lábatlan gyík, a kecskebéka, a nyest, a gyöngybagoly, a kék galamb, a vadmacska, a nagy pele, a vetést és a dolmányos varjú, a kuvik, az erdei fülesbagoly, az uhu, a hernyók, a pókok, a földigiliszta, az óriás csupasz, a pincelakó házatlan, a magyar és a kerti házatlan csiga, a legyek, a bögölyök, a kullancs, a házigalamb, a seregély, a fekete rigó, az ölyvek, a róka, a kutya, a házi és mezei veréb, a mocsári, a zöld leveli- és az ásóbéka, az unka, a barna, a zöld és az óriás varangy, a vaddisznó, a közönséges és a vadgerle, a gólya, a villás iarká füsti- és a molnárfecske, a burgonyabogár és a denevér világáról, az általuk okozott károkról, hasznos tevékenységükről. Az olvasó sok esetben megtudhatja, hogy az utált állatok teljesen ártalmatlanok az emberre és környezetére. Természetesen az, hogy a „nemszeretem" állatok közé melyek sorolhatók, az olvasó feladata legyen. A könyvet — amely a hazai könyvesboltokban Is megvásárolható — negyvenkét szép állalrafz díszíti. (Ыш) (A szerző felvételeJ „A kajszi olyan, mint a szépasszony...” (Folytatás az 1. oldalról) A mirobalán cseresznyeszllvát a szakirodalom nem nagyon ajánlja, főleg azért, mert a homok talajokban, s ott, ahol kisebb a hótakarő, gyökerei könnyen elfagynak. A Rimaszombati-medencében a kajszibarack fajtái közül tapasztalataim szerint jól bevált a Szabinovi, a Znojmól és a Rakovszky kajszi. A Magyar legjobb azonban — pedig véleményem szerint a világ legjobb barackja — már nem megyen, mindig van vele valami baj__A többeikkel általában szép sikereim vannak. Félszáz fámon jó évben 10 métermázsa gyümölcs is megterem. ф Utolsó kérdésem az, jönnek-e szaktanácsért Lajos bácsihoz az emberek? — Régente, amikor még a Szabad Földműves mellékletébe is Írogattam ( ... „az első számoktól a lap olvasója vagyok“....), hetente jöttek a vendégek. Ma már csak ritkábban zörgetik meg a kertkapui, de néha azért még a fiatalabbak is fölkeresnek. Sajnos, egyes hírek szerint a jövő nagyon szomorúnak ígérkezik. Ügy hírlik, fölszámolják a szarvas-hegyi gyümölcsösöket. A pesszimisták azt suttogják idáig terjed majd a város, mások szerint kisebb parcellákra szabdalják fel a kerteket, hogy egy-egy tenyérnyi hely mindenkinek jusson. Csak arra nem gondol, úgy látszi, senki, hogy így a gömöri gyümölcsészét teljesen elsorvad, nem is beszélve a kajsziról amelynek termesztéséhez Szlovákiában kevés vidék rendelkezik jobb éghajlati adottságokkal, mint a miénk. POMICHAL RICHARD Mielőtt egy faluba, városkába vagy akár egy tájegyégbe riportra indulok szeretek felkészülni. Ha más lehetőségem nincs, vagy az idő sürget, akkor legalább leveszem a könyvespolcról Fényes Elek Magyarország geográfiai szótára című művét, „melyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leiratik“ és a kellő helyen fellapozom. Közel másfélévszázados volta ellenére éregy dombháton kígyózik tovább. Bal felől lejtős szántók, jobbra ugyancsak lejtős domboldal, melyet gondosan ápolt gyümölcsösök tesznek nevezetessé. A kertek mélyén meghúzódó házacskákat körülfogó zöld lombok nemcsak szenvedélyes kertészkedésről, de egy több évtizedes hagyományokon alapuló, jelenleg Is dívó életformáról tanúskodnak. Az Idei verőfényes őszön egyik helybeli barátom társaф Mielőtt Lajos bácsinál megálltunk vulna — amennyire azt a kerítések megengedték — bebarangoltak az egész „szőlőhegyet“. Ügy találtuk azonban, hogy a hegyre — neve ellenére — nem a szőlészet jellemző. (Az előbbi megállapítást az is alátámasztotta, hogy a „hegybéliekkel“ váltott néhány barátságos szó után almabor került elő.) — Az elnevezés még a múlt századból maradt ránk — mon„A kajszi olyan, mint a szépasszony dotta Lajos bácsi. Régen nem Is volt itt más csak szőlő, de az 1875-ös filoxérajárvány elvitte valamennyit. Utána kezdődött a gyümölcsfatelepítés A gyümölcstermelés nálunk a századfordulón, de még később Is, közbirtokosságl keretek között folyt. Egy-egy gyümölcsös területe általában 25 ár volt. Akadt azonban néhány „nagybirtok“ is. Közülük ápoltságával, szakszerű termesztési módszereivel kivált Valaszkay Rezső mintakertészete ... Kerítések itt abban az időben még nem voltak, ki is nézték volna a hegyről azt, aki kerít. A gazdák három kerülőt tartottuk — emlékezik Lajos bácsi —, azok ügyeltek a rendre. Régebben almával, szilvával próbálkoztunk. Elterjedtek voltak a Nemes sóvári, a Törökbálint, a Citrom alma, a szilvafák közül a fehér szilva Akadt azonban egy-egy kajszibarackfa Is. A kezdeti telepítések emlékeként, tanúként, még ma is áll egy száz "éves kajszi. 4$ Most azonban úgy tapasztalom. hogy a barackfák uralják a kertekef... — Rimaszombat környéke — s különösen ez a hely, ahol most beszélgetünk, a Szarvas-hegy déli lejtője — rengeteg napfényt, meleget kap. Ez adta az ötletet, hogy barackost telepítsek. A fák kíültetését még 1953-ban megkezdtem. Néhány esztendő után — hiszen a barackra jellemző, hogy már 3—4 év után termőre fordul — sikereimen felbuzdulva követtek a szomszédok is. Ma már itt számtalan barackfa terem. Sőt még a környező dombok oldalára, az Andrásszögro, a Nagy-hegyre, a Kikirincsre, a lejjebb fekvő Ónomra, Zsidóhegyre is jut belőlük. Tapaszalatai után érdeklődve Lajos bácsi először szabadkozik: — Abból, amit több mint hét évtized alatt felszedtem ma már naponként elpargetek valamit. Némi biztatás után azonban mosolyogva belelendül: — A kajszi olyan, mint a tékes mű ez még ma Is! Annál is inkább, mivel szerzője a korabeli mezőgazdaságot érintő, bár szűkszavú, adatok közlése elől sem zárkózott el, s a múlt néha (?) egy-egy nekirugaszkodáshoz jó támasz. Rimaszombattal (Rimavská Sobota) kapcsolatban az 1984-es reprint kiadás 293. oldalán ugyan mindössze annyi áll, hogy e „nevezetes szabadalmas mezővárosinak „gyümölcsös és szőlőskertjei vannak“. Másutt azt olvastam, hogy környékén nagy kertek találhatók, ahová a városka polgárai vasárnap kihúzódnak, s ezek „jövedelmeztek is“. A századfordulón volt a városnak, a Rima folyócska jobb partján egy specialitása, a „káposztaföldek“. Mindezek ellenőre — tőn földrajzi helyzetéből, a tájegység arculatából adódóan — Érsek-”' újvárhoz (N. Zámky) vagy Komáromhoz (Komárno) mérten Rimaszombat sosem volt úgynevezett „parasztváros“. A „káposztáskertek“ helyén, s azon is túl,, ma már házak, lakótelepek állnak. Kilométereket kell mennie annak, aki ma a régihez valamelyest hasonló, városhoz tartozó kerteket szeretne látni. Az 50-es számú műúton kelet felé haladva, elhagyva a várost, kezdődik egy kanyargós kapaszkodó, majd rtf , azért még a fiatalabbak is fölkeresnek“ (A szerző felvétele) szépasszony — kényes. Dédelgetni, kényeztetni, a széltől is — de főleg a korai fagyoktól — óvni kell! De fordítsuk komolyra a szótl Ne feledkezzünk meg róla sohasem, hogy ez a fa nálunk csak vendég. Eredeti hazája Közép-Azsia és Mandzsúria, még akkor Is, ha a Kárpát-medencében már a XIV. században 'Is termesztették. Az időjárás viszontagságait nem bírja. A fagy károsítja a termőrügyeket és magát a fát Is. A fagykárokra különösen a fiatal fák érzékenyek Sajnos, az utóbbi években ezekből az ártalmakból a barackosoknak bőven kijutott. Az idei télen 5 Idős és 3 fiatal fám elfagyott, s a többi egy-egy ágát Is érte károsodás. Nagyon veszélyes rájuk nézve a tavaszi hőingadozás, ez persze nem csoda, hiszen a többi gyümölcsfajunkhoz képest klimatikus viszonyainkhoz csak részben alkalmazkodott. Hadd tegyük hozzá, hogy a szakirodalom tanúsága szerint „téli álmukból“ a barackfák január 1. után rögtön felébrednek, ha a nappali hőmérséklet eléri a plusz 10 C-fokpt. A napfény hatására törzsük fülmelegszik, a nedvkeringés megindul. A fa védtelenné, kiszolgáltatottá válik, s fgy az éjszakai fagyok gyakran veszélyeztetik és károsítják. ф Hogyan védekezhetünk a tavaszi nappali fölmelegedések, éjszakai lehűlések ellen? — Ősszel a fiatalabb fák törzsét papírral bekötöm, az Idősebbeket pedig mésztejjel lemeszelem, ugyanis a korai erős« napfény hatására, főleg, ha ez a meglévő hótól visszaverődik, a törzs hamar fölmelegszik. (Tanulságos dolog olyankor szétnézni a kertben! A meszeletlen, sötét törzsű fák körül a belőlük kisugárzó hő hatására hamarább olvad a hó.) A fehér törzsek azonban visszaverik a fényt, nem nyelik el a hőt, s Így a nedvkeringés sem Indul meg. Nincs minek tehát megfagynia! Persze az Időjárás szélsőséges alakulásával és a nagyon erős fagyokkal szemben ez a védekezés nemigen segít. ф Bizonyára több kertészkedni érdekelne, hogy Lajos bácsi milyen alanyukat használ, és milyen kajszibarackfajíák váltak be a Szarvas-hegyen és a környéken? — Vidékünkön alanyként jól bevált a fehér szilva A duránciba oltott kajszi nehezen íogamzik, de mint alany jó ellenállóságot kölcsönöz a fának. Széji törzsű, eléggé ellenálló fákat ad az alanyként felhasznált GQmörl nyakas szilva, (Folytatás a 4. oldalon) ságában elindultam, hogy Gömör e csendes zugával, az itt élő, gazdálkodó gyümöicsészek munkájával megismerkedjem. Bevallom nem találomra indultunk el, tudtuk, akihez megyünk, igazi „hegylakó“. Gaál Lajos bácsi ugyanis, amint a föld fagya kienged-, kitelepül a gyümölcsösben felépített házikójába, s csak a decemberi fagyok űzik vissza a városba. Évtizedek óta — rügyfakadástótl lombhullásig — együtt él gyümölcsfáival. (humuszt) tartalmaz. Az égetett mész felgyorsítja a raineralizációs (ásványosodási) folyamatokat és nagyban elősegíti a tápanyagok oldatokba való bejutását. Az égetett meszet — amelyet gondosan, egyenletesen dolgozunk a talajba — kizárólag csak ősszel használjuk. A darabos égetett mész fölhasználásával várjunk addig, amíg az porrá mállik. Ezt meggyorsíthatjuk, ha talicskába, hordóba téve előzőleg vízzel meglocsoljuk. Egyes termények, például az eper, a burgonya, nem bírják a meszet. Az utóbbinál azonban a hajtások megjelenése Idején kellő mértékben adagolt mészkőpor a gumók aszalódását megakadályozza. Ügyeljünk arra, hogy az ágetett mész ne kerüljön közvetlen kapcsolatba tstállótrágyával. húgy- és trágyalével, valamint karbamidnitrogén tartalmú műtrágyával. Ilyenkor ugyanis ammonium szabadul föl, s igy tápanyagveszteség áll be. Szuperfoszfáttal keveredve pedig csökkenti annak oldódási képességét és egyúttal a foszfor felszívódását. —Z.—
