Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-07 / 44. szám

12 SZABADI FÖLDMŰVES 1987. november 6, figyelemmel kísérték a lóbab termesztésével kapcsolatos előadást Л szakbemutató résztvevői sok érdekeset láttak, hallottak A kettős termesztés tapasztalatai A légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barát­ság Egységes Földműves-szövetkezet neve a tudományos-műszaki ismeretek rugalmas gya­korlati alkalmazásának fogalmával párosul. Ma már országos hírnév fűződik a szövetke­zetben alkalmazott korszerű technikához, az intenzív főfélék termesztéséhez, az ott meg­valósított lencsetermelési rendszerhez, vagy a kettős termesztéshez, hogy csak a legfonto­sabbakat említsem. A kételkedések elkerii-Nagyon előnyös nagy hozamé és kiváló minőségű takar­mánynak mutatkozik a cirok és a silókukorica keveréke. Per­sze az optimális termesztési technológia egyelőre még vita tárgya rei. Célszerű lenne, ha a közel­jövőben széles körű nagyüze­mi alkalmazásra találna. De nézzük meg közelebbről, hogy ez az élenjáró szövetke­zet milyen adottságok között gazdálkodik, s milyen eredmé­nyeket ér el. A szövetkezet 3640 hektárnyi mezőgazdasági területe a Felső-Csallőköz igen aszályos mikrokltmájú kukori­catermelő körzetébe tartozik. A tenyészidő folyamán alig mértek 300 milliméternél több csapadékot. A termőterületnek úgyszólván az egyharmadát se­kély termőrétegű, homokos ta­lajok alkotják. Az aránylag kedvezőtlen agroökológiai fel­tételek mellett nehéz lenne öntözés nélkül Jó eredménye­ket elérni Ma a gazdaság nö­vénytermesztésének legjelentő­sebb belterjesítő tényezője az öntözés, amelyet 3501) hektáron alkalmaznak. A korszerű öntö­zési technikát a tenyészidő fo­lyamán szüntelenül üzemelte­tik. A korszerű öntözéses gaz­dálkodás és az ehhez igazodó agrotechnika, a tudományosan megalapozott tápanyagpótlás és növényvédelem tette lehető­vé a nem túl kedvező adottsá­gok között is a csúcshozamok elérését. Mi sem igazolja ezt Jobban, mint a búza Idei 8,1, az árpa 7,1, az őszi repce 3,8 és a lencse 1,5 tonnás, vala­mint a szemes kukorica — előzetes becslések szerint — 8 tonnát meghaladó hektárho­zama. Ahol Jól megy a növényter­mesztés, pontosabban van ele­gendő takarmány, gtt rendsze­rint az állattenyésztés eredmé­nyei sem maradhak el. Jól pél­dázza ezt a légi szövetkezet Is, ahol egyedenkénti évi át­lagban 4515 liter tejet fejnek, a marhahizlalásban 0,985 kilo­frammos napi súlygyarapodást rnek el, a sertések felhlzást átlaga pedig 0,651 kiló. Az ál-A lóhab és a tavaszi árpa keveréke egyike a sokféle kísér­letezéseknek (A szerző felvételei] lése végett mindenki meggyőződhet arról, hogy a légiek mit tudnak, milyen eljárásokat alkalmaznak, s milyen eredményeket érnek el a korszerű módszerek bevezetése terén. Légen ugyanis az évente több alkalommal megren­dezett „Üj technika napjai" keretében szíve­sen adják át másoknak is a tapasztalataikat, bemutatják kísérleteiket, korszerű gépeiket s részletesen ismertetik progresszív termelési módszereiket. Az október elején megtartott „Oj Technika Napján“ egy szlo­vákiai méretű bemutató kere­téhen az Immár harmadik éve nagyüzemtleg alkalmazott ket­tős termesztés eredményeiről tapasztalatairól adtak számot A hazánkban mindössze né­hány éves múltra visszatekintő progresszív termesztési tech­nológia szinte páratlan érdek­lődést váltott, ki országszerte Ma már a kettős termesztés­nek tőbh lelkes támogatója is van. Sokan felismerték gazda­sági előnyeit, s ma bár szeré­nyen, de követői Is akadnak. A rendezvényen Vendelín Péter mérnök, az S7SZK Mező­­gazdaság! és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának szaktanácsadó­ja bevezető beszédében rámu­tatott arra. hogv hazánk termő­helyi adottságai között olvan , termelési módszerek és rend­szerek alkalmazására kell tö­rekednünk. amelyek a termő­föld tellesebb t kihasználását teszik lehetővé Ezek közölt kétségtelenül a kettős termesz­tési rendszer kiemelkedő he­lyen szerepel A légi szövet­kezet kezdeményezésének ló­voltából ez a progresszív ter­mesztési technológia túlnőtte a Nvugat-szlováklai kerület határait. A kettős termesztés keretében folytatott kísérletek­nek és próbálkozásoknak kö­szönhetően több intenzív ta­karmánynövény elterjedt a szé­les körű gyakorlatban. Igv pél­dául a Leveles olafretekfafta, amelyet a Légi Efsz ben hono­sítottak meg, s amelyet ma a Nyugat-szlovákiai kerületben hétezer hektáron termelnek. Felszólalásában a kettős ter­mesztésben rejlő lehetőségekre Magyarics Vince, a dunaszer­­dahelyl fDunajská Stredal lá­­rásl pártbizottság vezető tit­kára is utalt. Egyebek között elmondotta, hogv a Punaszer­­dahelyi lárás intenzlfikálási programjában előtérbe kerül­tek az olyan megoldások, a­­melyek a gazdaságosabb, a ha­tékonyabb termelést eredmé­nyezik A Járás mezőgazdasági üzemelnek ugyanis évente 40 ezer tonna húst. 100 millió li­ter tejet és 90 millió darab tolást kell termelniük. A prog­resszív termelési módszerek bevezetése főleg a szarvasmar­ha tenyésztésben vált időszerű­vé. A Járásban 100 hektár me­­zőgazdasáig területre 96 darab szarvasmarha Jut. s a Jelentős állatállomány takarmányszük­ségletét csakis a szántóföldi termesztésből fedezhetik. Ma a takarmánynövényeket a szántó­terület 20—22 százalékán ter­mesztik. A Járás termőhelyi adottságai azonban kedvező felételeket biztosítanak a má­sodnövények termesztéséhez. A járás mezőgazdasági terme­lésében ezért régi hagyomá­nyokra tekint vissza a tarlónö­vények termesztése, amely ma már hatezer hektárnyi terület­re terjed kt. A légiek által ki­fejlesztett kettős termesztés a­­zonban minőségileg más, ma­gasabb formája a hatékony termesztési technológiának, fő­leg az öntözött körülmények között. Eredményes megvalósí­tásához viszont szükséges, hogy a nemesítők Intenzív, de egy­ben Igen rövid tenyészidejű fajtákat állítsanak elő, a Slov­­oslvo pedig a megkövetelt sztntű vetömagellátásról gon­doskodjon. Elsősorban olyan növényfajpkra és -fajtákra van szükség, amelyek lehetővé te­szik a zöldtakarmányozás idé­nyének a megnyújtását. Ma­gyarics elvtárs kiemelte, hogy a kettős termesztést a légiek­hez hasonló technológiával már az Ekecsi (Окой), a So­­morfai (Šamorfn) és a Csillz­­radványl iCillžská Radvaň) Efsz ben Is akalmazzák. Több mezőgazdasági üzemben egy­előre csak kísérleti alapon próbálkoznak ezzel a módszer­hogy míg a téli hónapokban a tömegtakarmányokban kevés a fehérje, s túl sok a szénhidrát, addig a nyári hónapokban ép­pen fordított a helyzet. Kez­detben a káposztafélék ter­mesztésével próbálkoztunk. El­sősorban a Leveles olajretek’ fajtával. Később — a fehérje­tartalom növelése érdekében —■ a hüvelyesek, főleg a takar­­mányborső termesztésével fog­lalkoztunk. A pozitív eredmény hamar megmutatkozott. A ta­karmányborsó ugyanis a vetés­től számítva 60—70 napon be­lül nagy mennyiségű és kiváló minőségű takarmányt adott. A borsó megköti a levegő nitro­génjét, ezáltal növeli a talaj s- Gazdag termést hozott a máso duövényként termesztett takarraányborsó lattenyésztés dinamikus fejlesz­tésében kétségtelenül jelentős része volt a kettős termesztés bevezetésének. Veszprémi Imre agrármérnök, a szövetkezet nö­vénytermesztési ágazatvezetője a kettős termesztéssel kapcso­latban ekképpen vélekedett: — Hagyományos termesztési módszerrel — öntözött körül­mények között Is — silókuko­ricából legfeljebb 30—35 tonna zöldtömeget takarítottunk be hektáronként. így a hatszáz hektáron termesztett tömegta? karmányok mennyisége nem fedezte a számottevő állatállo­mány szükségletét. Újszerű, ha­tékonyabb megoldás után kel­lett néznünk. A kettős termesz­tés bevezetésével ugyanazon a területen megdupláztuk a tö­megtakarmányok hozamát. A kellő mennyiséget ezáltal biz­tosítottuk, de fennállt, még a minőség kérdése. Felmerült a kérdés, vajon milyen legyen a termesztett takarmánynövények összetétele. Köztudott ugyanis, nitrogéntartalmát, de egyúttal javítja a szervesanyag-tartalmát is. Kiváló előveteménye az őszi búzának. A légiek eddigi tapasztalata alapján — a kettős termesztés keretében — nagyon Jól bevált a tavaszi vetésű takarmánybor­só és az ezt követő silókukori­ca kombinációja. A Június 15-ig betakarított borsó 33 tonna, a ТО 70 kukoricahíbrid pedig 37 tonna zöldtömeget adott hek­táronként. Két termésből tehát 70 tonna olyan zöldtömeget ta­karítottak be, amelynek össze­tétele fele-fele arányban fehér­je,- és szénhidráttartalmú. Az ilyen kombináció lehetővé le­szi a takarmányozásban gyak­ran szénhidrát- és fehérjetar­talom között felmerülő arány­talanság kiküszöbölését. A ta­karmányborsó ugyancsak Jól termeszthető, a Június 20-ig a GPL módszerrel betakarított őszi árpa vagy az őszi repce után. De a tavaszi árpa és az őszi búza után Is sikerrel vet tődik a kérdés, vajon ez a kor­szerű termesztési technológia milyen konkrétan fogható e­­redményeket hozott a szövet­kezetnek. A válasz e tekintet­ben sem maradt el. A kettős termesztés beveze­tésével stabilizálták a tömeg­takarmányok termelését, s 20 százalékos tartalékot hoztak létre. A tehenészetben az egye­denkénti évi tejhozamot négy­ezerről 4500 literre növelték, s az ötéves tervidőszak végéig el szeretnék érni az ötezer literes tejtermelési átlagot. To­vábbá lényegesen javult a ta­karmányok beltartalmi értéke is, mivel kiegyenlítődött a szénhidrátok és a fehérjék ará­nya. Megnyújtották a zöldta­karmányozás időszakát, s a fo­lyamatos zöldfutószalag kiala­kításával Jól védik a talajokat az erózió ellen. A hüvelyesek termesztésével növekszik a talaj nitrogéntartalma, ami ol­csóbbá teszt a műtrágyázást, é igen 1 hatékonnyá teszi a hü­hető. A takarmányborsóéhoz hasonló kedvező eredményt ér­tek el a lóbab termesztésében is, amelyből rendszerint 30 tonna zöldtömeget takarítanak be hektáronként. A lóbab au­gusztus közepéig vethelő. A zöldtömege cirokkal és. kuko­ricaszárral keverve Jól szilá­­zsolható. Az Így elkészített szi­­lázs nagy fehérjetartalmú, Jó minőségű takarmány. Hasonló­képpen Jól bevált a szója is. Sikeres termesztésének azon­ban egyik előfeltétele, hogy a vetőmag június végéig a föld­be kerüljön. Az utóbbi években nagyon biztató eredményekkel kecseg­tető kísérleteket végeznek a szövetkezetben a cirok ter­mesztésével — tiszta kultúrá­ban vagy silókukoricával ke­verve. A cirok és a kukorica keverékéből 30—40 százalékkal nagyobb zöldtömeg nyerhető, mint a tiszta kultúrában vetett silókukoricából. Különösen ígé­retesnek mutatkozik az SO­­-29-es cukorcirokhibrtd, amely magas cukortartalma miatt ki­válóan szílázsolható. A káposztafélék közül első­sorban a Leveles olajrepcefaj­­tával foglalkoznak. A jó minő­ségű szllázs előállításához a­­zonban fel kell tölteni a zöld­tömeg szárazanyag-tartalmát ku,korlcaszár hozzákeverésével. A kukoricaszár felaprítására egy-Claas-Jaguár áll a rendelke­zésünkre. Említést érdemel, hogy ma a légi szövetkezetben a szilázsok összetételét illetően az egyes takarmányfélék ke­verését' a tápanyagtartalom la­boratóriumi elemzése alapján végzik. Bár a felsoroltak is érzékel­tetik a kettős termesztés vitat­hatatlan előnyeit, mégis felve­velyeseket követő gabonafélék termesztését. A rendezvényen érdekes szakelőadások hangzottak el. Albín Hlavička mérnök, a Köz­ponti Mezőgazdasági. Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet (KMEMI) osztályvezetője a ket­tős termesztésben felhasznál­ható növényfajokról és -fajták­ról számolt be. Michal Šanta mérnök, a Bratlslavai Talajter­mékenységi Központ Öntöző­gazdálkodási Intézetének mun­katársa a kettős termesztési rendszer közgazdasági vonat­kozásait, valamint a talaj ter­mőképességére gyakorolt ha­tását tárgyalta. Karol Bartal­­ský mérnök, a Slovosivo mun­katársa a kettős termesztés al­kalmazása megvalósításához szükséges vetőmagellátás hely­zetéről számolt be. Šínský mér­nök, a tudományok kandidátu­sa, a Píegfanyi Növénytermesz­tési Kutatóintézet igazgatóhe­lyettese a hüvelyesek jelentő­ségével foglalkozott a kettős termesztés keretében. Pavol Filkorn mérnök, munkatársa pedig a kettős termesztés le­hetőségeit és előnyeit tárgyal­ta az állattenyésztés belterje­­sftése szempontjából. A színvonalas előadássoroza­tot követő szakbemutatőn a érésztvevők megtekintették a kettős termesztés keretében végzett nagyüzemi kísérleteket KLAMARCSIK MARIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom