Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-11 / 27. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. július 11 == AZ TiíÜomínyos-mfiszaki fejlesztés: sajtónkban immár évek óta alighanem az a leggyakrabban hangoztatott, „divatos“ szókapcsolat. Abban igazán teljes az egyetértés, hogy a műszaki fejlesztést gyorsítani szükséges. Az utóbbi egy-két évben ez a kívánalom különösen gyakran és erőteljesen fogalmazódott meg a hazai gazdasági ÉREM MÁSIK életben. Az alsóbb irányítási — járási — szinteken is kidolgozták a fejlesztési programokat, amelyeket aztán — rengeteg munkaidő-ráfordítással — tárgyalnak', elfogadtatnak, vitatgatnak. Gyakran frázisokkal, fedezet nélküli kijelentésekkel hígítják, általánosítják. Miért említem mindezt? Mert tapasztalataim igazolták, hogy a tudományos-műszaki fejlesztést a legtöbb helyen a régi módszerekkel és gondolkodásmóddal akarják végrehajtani. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban ezen a téren a következő a helyzet: A járási mezőgazdasági Igazgatóságon van egy — a tudományos-műszaki fejlesztéssel foglalkozó — egyszemélyes „részleg“, amelynek felelős vezetője és egyben dolgozója Mária Uliéná mérnök. Sajnos nem végezheti érdemben munkáját, mert állandóan a műszaki fejlesztéstől távoleső feladatok elvégzésével bízzák meg. Így a tudományos-műszaki fejlesztéshez annyi köze van, hogy nyilvántartásokat vezet, jelentéseket készít. Félévenként meglátogatja a gazdaságokat, ahol a kérdéseire adott válaszok alapján megírja a statisztikai összegezést. Mindehhez persze tudni kell, hogy a mezőgazdasági üzemekben nincsenek a tudományos-technikai fejlesztés Irányításával megbízott felelős szakemberek. Akkor meg milyen hatékonyságra van kilátás? Tudom: sokan azzal érvelnek, hogy a járási mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei — főagronómus, főgépesítő, főállattenyésztő — külön-külön nagy felelősségtudattal és nem is eredménytelenül foglalkoznak a műszaki haladással. Sorolják Is az eredményeket: Klenovecen, Fazekaszsaluzsányban (Hrnčiarske Zalužany), Rimalánosiban (Rimavské Jánovce) már megkezdték az embrió-átültetést; > két gazdaságban hasznosítják a napenergiát: évente több tízezer gigajoul energiát takarítanak meg; fokozottabban élnek a kooperáció lehetőségeivel; lavul az erőgépek vonóerejének a kthasznáH- sági foka; számszerűleg növelték az Iparszerű termelési és tenyésztési rendszerekbe való bekapcsolódást; minden gazdaságban van már számítógép. Az elért eredményeket senki sem vitatja el. Nőm ezek kisebbítése a célom. Csupán viszonyítani akarok: vajon a lehetőségekhez, az előirányzott, reálisnak tartott tervekhez képest Is olyan büszkék és elégedettek lehetünk? Ugyanis a fejlődésnek, egymástól elszigetelt mozzanatainak kinagyításával önámítást és önbecsapást követünk el. Az effajta önelégült érzéktelenség lényegét és jellegét a következő frappáns szólásmondással tárta fel egy gazdasági szakember: a kecskét mindjárt el fogod felejteni, ha megismered a tehenet. * * Az előbb utaltam megnyugtatónak minősített eredményekor. Most nézzük meg, mt(lyen hiány) van az érem másik oldalán. elemzéseken alapuló tudományos módszerek bevezetését. Elégedetlenek a tetemes anyagi ráfordítással kiépített öntözőberendezések kihasználásával Energiagazdálkodás: Már évekkel ezelőtt kiadták az utasítást a tej hűtése során keletkezett hulladékhő kihasználására, de még mindig akadnak olyan gazdaságok, ahol maradt minden a régiben. A villanymotorok „kompenzációja“ kondenzátorok hiányában még korántsem megoldott. A Ma a járás minden mezőgazdasági vállalatánál van számítógép... Fotó: Š. Krajčovič Magasak a termelési költségek. Alacsony hatékonyságú a vegyszeres növényvédelem. A tucatnyi iparszerű termelési rendszer közül csak a Vágsellyei (Sala) Ipars^erű Kukoricatenmelésl Rendszer „funkcionál“. Jobban ki kellene használni a genetikai adottságokat. Megoldásra vár a legelteséses állattartás müszaki-technológial feltételeinek a kialakítása. A talaj tápanyag-utánpótlásban általánossá kell tenni a talaj- és növénymezőgazdaságí üzemeknek a napkollektoros fűtőberendezések iránti érdeklődését a gyártók és forgalmazók nem kezelik kellő komolysággal. A beadott megrendeléseket esetenként még válaszra sem méltatták. A biogáz-előállítással csupán a bátkai és a jesenskél gazdaságokban foglalkoznak. Valamennyi mezőgazdasági üzemben van energetikus. Ennek ellenére többségük nem rendelkezik megfele-OLDALA lő szakképzettséggel és hozzáértéssel. Sok energetikusnak az a feladata, hogy Időszakonként statisztikai kimutatásokat készítsen. Azon kevés, hozzáértő, újító szándékú, vállalkozókedvű szakember munkakedvét, viszont felaprózza a megannyi — a változásokat nem kedvelő s nem is akaró gazdaságvezető által meghiúsított — próbálkozás. Ojítómozgalom: A Rimaszombati járás mezőgazdasági üzemeiben az elmúlt évben 95 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Többségük a gépek és berendezések üzembiztonságának javítására, a selejt csökkentésére, a nehéz fizikai munka kiküszöbölésére Irányult. A megvalósított újítási javaslatokból 2 millió 600 ezer korona haszon származott. Ez jóval nagyobb is lehetne, ha az újításokat a lehető legszélesebb körben alkalmazták volna. A mezőgazdaoságl üzemek között ilyen szempontból még nem kielégítő az együttműködés. A központi szervek által meghirdetett és megfelelő módon jutalmazott újítási javaslatok sokszor el sem jutnak az Illetékesekhez, mert az egyes üzemeknél vagy hiányoznak az „újítási felelősök“, vagy nem végzik lelkiismeretesen munkájukat. Csakis ezzel magyarázható, hogy az elmúlt évben a járás mezőgazdasági üzemeinek részvétele a központilag szervezett újítási akciókban mindössze 12 százalékos volt. Változatlanul hosszadalmas az újítások útja az ötlettől a megvalósulásig. Nem hat serkentőleg az ötletgazdák maroknyi táborára, hogy a tiszteletdíjaket csak megkésve, kellemetlen utánjárások után fizetik ki. A számítógép a fejlődéssel valő lépéstartás szimbóluma lett. A járás mezőgazdasági üzemel immár 12 éve barátkoznak a számítástechnika széles körű alkalmazásával. Tavaly a rimaszombati számítóközpont és a jmi döntése alapján valamennyi mezőgazdasági üzem vásárolt egy-egy Robotron A-5130-as mikroszámítógépet. Kell, vagy kötelező? — merült fel akkor az óvatoskodó kérdés a termelők körében. Most már van. Ez mind rendben lenne, ha a számítógép kezelését szakképzett, értő emberekre bíznák, és nem másodállásban, társadalmi munkában „játszadozna“ vele szaktanfolyamnyi tudással rendelkező kezelője. A számítógépeket sokszor ugyanúgy használják reprézentációra, mint a kávéskészletet: „Lám, nekünk már ilyenünk is van". Ez a divat, ez a sikk... A számítógépekkel dolgozó üzemek, Intézmények legnagyobb részében a felhasználás rendkívül korlátozott, többnyire bér- és anyagnyilvántartás. Holott teljes joggal el lehetne várni, hogy a magasabb szintű alkotó szellemi tevékenységet, például a tervező-termelőmunkát, az irányítást, a szervezést a döntéshozatalt a jelenleginél sokkal jobban támogassák a számítógépekkel. Mindenhol tudomásul kellene venni: a számítógépek gyakorlatilag minden olyan eljárás végrehajtására alkalmasak, amely egzakt módon megfogalmazható. S lám, több gazdaságban még az elhelyezés Is nehézséget okozott, másutt a villamosáram biztosításával volt problém,a. Jelenleg még csak használgatják, de máris kevés a mágneses kazetta, és program sincsen elegendő ... A tudományos-műszaki fejlesztést tehát sok mindenre ki lehetne, és ki is kell terjeszteni. Csakhogy a gazdaságfejlesztési programok megoldását országos kutatási programoknak is kell segíteni. Ezen az úton Is gyorsítható lenne a műszaki halahás. Ezzel szemben a pőre valóság ez: a Rimaszombati Jmi számos kutatóintézettel szándékozik felvenni a kapcsolatot. Az elmúlt év őszén valamennyinek megküldték az együttműködést kérelmező szerződéstervezetet. A több mint egy félév elteltével mindössze öt kutatóintézet méltatta válaszra a termelőket... Azt hiszem, ehhez nincs mit hozzáfűzni. A műszaki fejlesztés gyorsításának szelmélyi feltételei Is vannak. Igen nagy súlyt kellene helyezni az egyetemi oktatás fejlesztésére, a mező* gazdasági üzemek, egyetemek,, kutatóintézetek szorosabb kapcsolatát szorgalmazva. Ugyancsak alapvető kérdés a szakmunkásképzés színvonala, hiszen a Jövő műszaki fejlődésének egyik Igen fontos szereplői© a szakmunkás és az 6 felkészültsége. S ide tartozik még a mezőgazdasági értelmiség, pontosabban a szövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozó főiskolát végzett szakértelmiség nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésének jogos igénye Is. összegezésként: a feladatok Igen sokrétűek, s a tudományos-műszaki fejlesztés gyorsításának számos feltételére kiterjednek. Remélhetően a program keretében elhatározott Intézkedések megvalósítása érdekében — a műszaki fejlesztési kényszer erősítésével — a Rimaszombati járásban a mainál kedvezőbb feltételeket teremtenek. korcsmaros lAszlü Együttműködés a komlótermesztésh Az elmúlt évi ko-mlótermésünk sikeres betakarítása elsősorban természetesen az érintett termelőszövetkezetek munkáját dicséri. Része van azonban a jó eredményekben a KGST- tagországokka! folytatott együttműködésünknek Is, amely a fajfavizsgálatok eredményeinek cseréiétől a közös tanfolyamok megszervezésén át egészen a komlótermesztés gépesítéséig terjed. A különféle gépek és berendezések alkalmazása a komlótermesztés koncentrálása lévén vált lehetővé. 1960-ban az NDK-ban még több mint kétszáz szövetkezetnek volt komlóültetvénye, jelenleg már csak hetvennek van, pedig az e célra használt termőterület nagysága összességében növekedett; me már a 2400 hektárt Is eléri. Csehszlovákiában, ebben a nagy komlótermesztő hagyományokkal rendelkező országban hasonló tendencia figyelhető meg: lelenleg körülbelül százhúsz nagyüzem 12 ezer hektárnyi területen termeszti a hűvösen habzó Ital alapanyagát. V A szinte azonos termesztési feltételek lehetővé teszik a közös műszaki fellesztést. A csehszlovák partner Irányításával nemzetközi kooperációban létrehozott géprendszerhez tartozó berendezések — az ültetésre, fúrásra, szántásra, az Indák leszakítására, bálázásra és a pelle'átásra szolgáló gépek — gyakorlatilag csak a komlótermesztésben alkalmazhatók. „Éppen ezért célszerű, ha több ország közösen feflesztl ki ezeket a berendezéseket. Ezen a területen rendkívül nagy jelentősége van a nemzetközt tapasztalatcserének“ — véli Karl Borde, a Sör- és Malátaipari Tudományos-Műszaki Központ csoportvezetőié. Legfontosabb feladatként azoknak a munkafolyamatoknak a gépesítését emelik ki, amelyek a legnagyobb ráfordítást Igénylik a manuális művelés során, s ugyanakkor Igen rövid Idő Jut az elvégzésükre. Äz NDK—csehszlovák együttműködés ’nem szorítkozik kizárólag a gépesítésre. Rendszeresen kicserélik a különböző növényvédő szerek alkalmazása és a trágyázás terén szerzett tapasztalataikat Is, nagy gondót fordítva minden évben a kártevők elleni védekezésre. Mfvel a kórokozók egy Idő után rezlsztenssé válnak bizonyos szerekkel szemben, különösen fontos a preparátumok cseréié. Ä komlőtermesztés és feldolgozás terén folytatott kooperáció bővítéséről kötött újabb szerződések alapján hazánk 1990-lg még szorosabbra fűzi eevüttmOkődését Csehszlovákiával, így például a komtótermesztésl kutatóintézettel, de a más KGST-országokban levő partnereinkkel Is. (NDK) A sör aromáját és ízét adé kumlót a sörgyártás során először is meg kell örülni. Ezt a műveletet a lipcsei komláfel* dolgozóban, az NDK egyetlen Ilyen jellegfi üzemében végzik el. Az egész országból ide érkező komló felét ön. extrakttá dolgozók fel. A másik felét közvetlenül a sörgyárakba küldik. A komló százötven kilogrammos hengerekké préselve érkezik meg lipcsébe (1. felvétel). A laboratóriumban megállapítják a növény keserííanyagának részarányát (2. fotó). Az óriás után metilkloridot kevernek a darához. Ez az oldat, amely később elpárolog, kivon* ja a keserűanyagot tartalmazó lupuünt, a komlónak a sörgyártás szempontjából leglényegesebb részét. A felvételen látható, majdnem 15 méter magas berendezéssel állítják elő a nyúlós, sötét színű pépet, az extraktot. Ebben a masszában minden megtalálható, ami az ízletes világos, pilzeni vagy sötét sör elkészítéséhez szükséges. Ezt 1 kilós csomagolásban továbbítják az NDK százhatvan sörgyárába. Egy-egy ilyen doboz tíz kilogramm komló kivonatát tartalmazza. A kívánat előnye a hosszabb raktározhatóság és a viszonylag egyszerű gyártási technológia alkalmazásának lehetősége a sörgyárakban.
