Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-24 / 42. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1387. cktóber 23. Gabonaprogram a tények takréhen Szeptember derekán a naszvadi (Nesvady) Csehszlovák—Szovjet Barátság Egységes Földműves-szövetkezet tanácstermében egy közgazdasági pártaktfva keretében a Komáromi (Komárno) Járás mezőgazdasági üzemelnek és biológiai szolgáltató vállalatainak vezetői, valamint a párt- és az állami szervek képviselői a 8. ötéves tervidőszak eddig elért eredményeit értékelték, különös tekintettel a gabonaprogram megvalósítására. A komáromi gabonatermelők konferenciáját Is a köntörfalazás nélküli bíráló hangnem Jellemezte azzal a céllal, hogy közös erővel számot vessenek a felmerülő hiányosságokról, hogy növeljék a mezőgazdasági termelés intenzitását, s hogy fokozatosan valamennyi gazdaságban a tökéletesített irányítást rendszer elveinek az érvényesítésére térjenek át. Ezek a feladatok azért is annyira fontosak, mert a Komáromi Járás Szlovákia Igen kedvező adottságú produktív körzeteihez sorolható. Rudolf Novotný mérnök, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a főbeszámolóban rámutatott arra, hogy a Jelenlegi ötéves tervidőszakban az előzőhöz képest lényegesebb feladatok állnak a gabonatermelők elölt. Hiszen a 7. ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva a szemesek termelését 10,9 százalékkal kell növelniük. Ami anynylt Jelent, hogy a 8. ötéves tervidőszak éveiben összesen 1 millió 142 ezer tonna gabonát — beleértve a szemes kukoricát Is — kell termelniük. Ennek a mennyiségnek mintegy 38 százalékát a szemes kukorica teszi ki. A kitűzött cél megvalósítása érdekében évente legalább 40 ^zer hektárnyi területről — ami a szántóterületnek 58 százaléka — 228 ezer 627 tonna gabonafélét kell betakarítani. Ez feltételezi a kalászos gabonafélék termelésében az 5,59, a szemes kukorica temelésben pedig az 5,95 tonnás hektárhozamok elérését. A végcél az, hogy a 9. öléves tervidőszakban a Járás mezőgazdasági üzemel gabonafélékből önellátóak legyenek, s ne legyenek ráutalva a központi takarmányalapra. Az Igazgató ezzel kapcsolatban arra is fel hívta a figyelmet, hogy az elkövetkezendő években a gabonatermelés nagysága meghatározója lesz az állattenyésztési termelés terjedelmének és gazdaságosságának. A beszámolóból azonban az is kiderült, hogy a járás mezőgazdasági üzemeinek nem sikerült teljes mértékben eleget tenni a gabonaprugram által előirányzott feladatoknak. Tavaly a gabonafélék termelési tervét mindössze 84 százalékra, az idén pedig a kalászos gabonafélékét 97 százalékra teljesítették. Az okok tárgyilagos feltárása az objektív tényezők mellett több komoly hiányosságra Is fényt derített. Iga^, a múlt év őszén egy egész sor intézkedést fogadtak el az előző év lemaradásának a behozására, ám a számításokat, a fokozott erőfeszítést a kedvezőtlen időjárás sok esetben keresztülhúzta. Az őszi szárazság megnehezítette a talajelőkészftést.a vetést, s kedvezőtlenül hatott a növények fejlődésére. A kései kitavaszodás miatt pedig a tavaszi vetést sem lehetett minden esetben agrotechnikai határidőben elvégezni. Viszont a több esetben tapasztalt, a tervezett vetésterület be nem tartása, a megfelelő biológiai anyag hiánya, az öntözési lehetőségek elmulasztása, a szakszerűtlen növényvédelem és a betakarítás hiányos szervezése nem dicséri éppen az egyes mezőgazdasági üzemek hozzáállását, felelősségtudatát. Az Ilyen és hasonló mulasztásoknak Is a rovására írható, hogy a múlt évi lemaradást az idén további adóssággal tetézték. Még akkor Is, ha az előirányzott feladatnak megfelelően járási átlagban a kalászosgabona termelésben elérték az 5,6 tonnás hektárhozamot. Búzából átlagban 5,73, árpából pedig 4.91 tonnát takarítottak be hektáronként. Ar Igazgató rámutatott arra, hogy azon mezőgazdasági üzemekben, ahol fokozott figyelmet szenteltek a gabonatermelésnek, a Jó eredmény sem maradt el. A járás 28 mezőgazdasági üzeme közül tizenkettőben nemcsak tejesftették tervüket, de a vállalt kötelezettségüket is. Ezek közé tartozik a hektáronkénti átlagban 6,63 tonna kalászos gabonát betaka(Mária Ciminermannová illusztrációs felvétele) termesztett kukorica minden bizonynyal még nagyohb hozamokkal fizet majd. Már a járási konferencián is több fontos határozatot és intézkedést fogadtak el a gabonatermelés helyzetének a javítása érdekében. Elsősorban növelik az őszi búza, a tavaszi árpa és a szemes kukorica vetésterületét úgy, bogy jövőre a tervezett termelést 18 ezer tonnával felülmúlják, s ezáltal az eddigi kiesésnek legalább ötven százalékát behozzák f okozatosan szeretnék elérni azt, hogy a 8. ötéves tervidőszak végéig a gabonaprogram által előirányzott termelést maradéktalanul teljesítsék. Már az idol ősz folyamán megkülönböztetett figyelmet szentelnek a magágy előkészítésének és az ősziek vetésének. Az Intézkedések értelmében az őszi búza vetését a terület 60 százalékán október 15-ig, a hátralévő területen pedig október 25-ig akarják befejezni. A feladatok kozott szerepei a fajtaválaszték javítása, továbbá az idény előtti öntözés alkalmazása , Legalább a vntőterület harminc százalékán. A komplex növényvédelem mellett előtéibe került a levélelemzésen alapuló nitrogénes fejtrágyázás. A perbetel (Pribeta) szövetkezet tapasztalatai alapján nyolc mezőgazdasági üzembeii — az legalább hatezer hrektáron — bevezetik a búza művelőutas termesztését. Továbbá bővítik a nagyparcellás fajtakísérleteket. Mivel az idén a tömegtakarmányok termelésének a helyzele kielégítő — elsősorban a silókukorica ló termésének, megfelelő minőségének, valamint a kettős termesztés alkalmazásának a jóvoltából — a silókukorica területének egy részét átcsoportosították a szemes kukoricához. A hagyományos betakarítási mód mellett a CCM-módszerrel hétszáz hektárról gyűjtik be és tárolják a kukoricát. Ugyancsak legalább hétszáz hektáron a Herszonyec kombájnokat alkalmazzák. De mindenekelőtt fokozott mértékben ügyelnek a betakarítás során a munkafegyelemre és a veszteségek minimalizálására. A tervezett munkafolyamatokba beiktatták az utószedést is. A megfelelő munkaszervezés mellett jelentős tartalékok rejlenek a hatékony anyagi érdekeltségben. Csak remélhetjük, hogy a gabonatermelés színvonalának az emelése érdekében hozott intézkedések jövőre már nem okoznak csalódást, s a járás mezőgazdasági üzemeinek sikerül valamit törleszteniük jelenlegi adósságukból. Hiszen a korábbi évek — például az 1984-es és az 1985-ös év — eredményei igazolják,, hogy a Komáromi járás gazdaságai is képcsek a Nyugat-szlovákiai kerület gabonatermelőinek az élvonalához felzárkózni. ( lmj i Síeli a FORTSCHRITT Máján? Erre a négykerék meghajtású, nagy teljesítményű Fortschritt ZT 323-A jelzésű traktorra a legnehezebb aggregátorok is rászerelhetők Ä S. ötéves tervidőszakban is a gabonaprogram következetes i megvalósítása az élelmiszer-önellátás elérésének egyik alapvető j feltétele. Nem véletlen tehát, hogy a nyári munkacsúcs befejezését követő időszakban kerületi ás járási szinten megtartott kon- ; ferenciákon mélyrehatóan értékelték az eltelt időszak eredményeit, elsősorban a kalászos gabonafélék termelésében. A pozitív példák felsorolása mellett tág teret kapott az észlelt hiányosságok tárgyilagos feltárása, a tanulságok leszűrése. — . . , _» - _ ________12 t-. í n í ? ггхтл! rv> f 1-W-H-TI» QT ollrnvtif. rító Csicsói (Čičov) és a 6,56 tonnás átlaggal dicsekedhető Vágfűzési (Vŕbová) Efsz. De a Marcalházi (Marcelova), a Bátorkeszi (Vojnice), a Šrobárovói, a Búcsi (Búé), az Ojgyallai (Dulovce), a Perbetei (,Pribeta), az Izsai (Iža) és a Dunamocsi (Моба) Efsz valamint a Komáromi és a Karvai (Kravany nad Dunajom) Állami Gazdaság is túltett a termelési tervén. Kötelezettségének ugyancsak eleget tett a Madari (Modrany), a Mnrtosi (Martovce) és az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz. Sajnos, a járás Ez 0,18 tonnával volt több az öntözetlen területek termeléséhez viszonyítva. Bebizonyosodott a tevélelemzésen alapuló, osztott nitrogénlevél-trágyázásnak a kedvező gazdasági hatása. A jobb sütőipari tulajdonságok elérése révén a hektáronkénti bevétel esetenként 1500 koronával is nőtt. A Járás termőhelyi. adottságai között a legnagyobb hozamokat a Viginta búzafajta adta, amelyet a vetésterület 38 százalékán termeitek, s amely hektáronkénti átlagban 6,60 tonnával fizetett. A járási átlagot a Danúbia fajta is felülmúlta. Több hasznos tapasztalatot szűrhettek le az idén a tavaszi árpa termesztésében is. járási átlagban a legjobb, mintegy 5,5U tonnás hektár-A mezőgazdasági gépek és berendezések tudományos techni kai fejlesztési programjában Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság immár huszonkét éve együttműködik. Ez a hosszú időszakra visszanyúló szoros kapcsolat komoly eredményekkel járt, melyekhez — saját kutatásaival — nagyban hozzájárult a FORTSCHRITT LANDMASCHINEN Mezőgazdasági Gépgyár is, amely a Brnól Nemzetközi Gépipari Vásárokon rendszeresen bemutatja legü|abb termékeit Az Idei rendezvényen a gyár olyan berendezéseket Is bemutatott, melyek a talajvédelemmel, az üzemanyag-takarékos talajmegmunkálásával, a veszteség nélküli és gyors terménybetakarítással kapcsolatosak. Mivel — Csehszlovákia — a cég egyik fontos üzletpartnere, elsősorban is gabonakombájnokat, ezekre szerelhettő adaptereket hoz be nagy számban az NDK-ból, így a cég a kiállításra elhozta azokat a kombájntípsokat Is, melyeken bizonyos módosításokra került sor. Láthattuk például az E 516-os arató cséplő gépet is, ahol agronómiái átalakításokra került sor, de átalakították a kombájn cséplőszerkezetét is Kiállították az E 516/R 517 es arató-cséplő gépet, amely tulajdonképpen modernebb változata az E 516-osnak. Ez a gép egy nagy teljesítményű, 22 ST jelzésű adapterrel van felszerelve. Az új 514-es kombájn műszerfalát egy egyszerű, könnyen kezelhető számítógéppel látták el, amelyre tulajdonképpen „rákapcsolták a gép összes berendezését. A már a jövőt szolgáló számítógép elsősorban is abban segíti a gépkezelőt, hogy az kombájnjával gyorsabban haladhasson ügy, hogy közben be tudja tartnl a minőséggel és a szemveszteséggel kapcsolatos előírásokat.- A FORTSCHRITT bemutatóján több nagy teljesítményű, világszínvonalat képviselő önjáró burognyabetakarító gépet is láthattunk Ezen kívül burgonyabetakarító és kezelő gépsorokat is bemutattak. Sokan megnézték az E 686 A02-es burgonyafelszedő gépet, amely olyan osztályozóval rendelkezik, amelyik nemcsak a burgonya nagyságára ügyel, hanem a köveket, s más eredetű kemény tárgyakat Is elkülönít anélkül, hogy megsérülne a berendezés. Az említett gyár tervezői ezt a gépet is elektronikus ellenőrző berendezéssel látták el. Л látogatók, főleg a hozzáértő szakemberek működés közben Is megszemlélhették a T-188 típusjelű mezőgazdasági darut, amely minimá , lis villanyenergia felhasználása mel- j lett képes nagy terhek mozgatására, j A terméseredmények növelését cé- : lozva a gyár több talajmegmunkálő gépet mutatott be, melyek közül ki kell emelni а В 173-as típusú forgató ekét. Ez szerkezetében jóformán teljesen eltér hasonló típusú „társaitól“. Szerkezeti szempontból szintén újdonságnak számít а В 365-ös jelzésű nehéz kultivátor. Az üzletkötéssel megbízott szakemberek figyelmét ts lekötötte az a D 037 В 02 típusú trágyaszóró gép, melyet a LIAZ — mezőgazdasági célokra átalakított — teherautó után lehet kapcsolni. Ez a berendezés elsősorban nagy teljesítményével tűnik ki. Nyugati szakemberek részéről is nagy érdeklődés mutatkozott az NDK- ban gyártott lencsefeldolgozó gépsor Iránt, melyet sajnos csak fényképeken láthattak az érdeklődők. Persze azok a szakemberek, akik komolyabban is érdeklődnek e nagyszerű berendezés iránt, megtekinthetik ezt a Bojničkyi Efsz-ben, ahol ezt a gépsort már eredményesen használják. Amikor Günter Bauerrel, a FORTSSCHRITT gépgyár kiküldött konstruktőrével beszélgeltem, az elektronika is szóba került. Elmondta, hogy az A Fortschritt gyártmányú Ijurgonyahctakarító gépsorok például feldolgozó berendezéssel is rendelkeznek: az F-407 A jelzésű berendezés képes a burgonya főzésére, zúzására, emellett nyers állapotban történd szeletelésére is. Ezt a berendezést elsősorban az állattenyésztésben alkalmazzák A szerző felvételen) hátralévő 13 mezőgazdasági üzeme tovább növelte a gabonatermelésben elkönyvelt lemaradást. Persze a beletörődés nem lehet a célravezető út. Szükségszerű, hogy a lemaradás behozásának kérdése jobb munkára, jobb eredmények elérésére serkentsen minden mezőgazdasági üzemet. A termelésnövelés lehetőségeit a vetésterület növelésével, az alkalmasabb fajták kiválasztásával, az ésszerű vetésforgó kialakításával, a jobb agrotechnikával stb. kell megalapozni. Az egyes hozamnövelő tényezők elemzése az Idén is alátámasztotta a korszerű gabonatermelés olyan sokszor emlegetett, s olyan gyakran figyelmen kívül hagyott alapelveit. A búzatermesztésben például az elővetemény, valamint az agrotechnikai határidőben és mlnőségesen végzett alapagrotechnika jelentőségét Ugyan csak nem elhanyagolható az indító, vetés előttti vagy utáni öntözés hozamnövelő hatása sem. A járás öntözött területeiről átlagban 5,93 tonna búzát takarítottak be hektáronként. hozamot a cukorrépa elővetemény után érték el. Jól igazolta ezt a csicsói szövetkezet példája, ahol az egész területen az árpát a cukorrépa után vetették. Igaz, a vetési határidőt és az agrotechnikát is betartották. A végeredmény pedig a 6,2 tonnás átlaghozam volt. Ugyancsak dönlö tényezőnek bizonyult a hozamok alakulásában a vetés időpontja, a talajelőkészltés és a növényápolás mikéntje. Az egyes fajták közül az 5,1B tonnás átlaghozammal az Orbit vált be a legjobban. A leggyengébb eredményt — mindössze 4,3 tonnás átlagot — a Kredit fajta adta. A járás gabonatermelésének a helyzetén — amint ezt az igazgató hangoztatta — sokat segíthet még á szemes kukorica, amelynek a betakarítása folyamatban van. Előzetes becslések szerint minimális betakarítási veszteségek esetén a tervezetthez viszonyítva hétezer tonnával na gyobb termés várható. Járási átlagban legalább 6.4 tonnás átlaghozammal számolnak, de a Bábolnai és Bajai Kukorlcatermeiési Rendszerb utóbbi években a kombinát szakemberei — gyárlátogatások keretén belül — felméréseket végeztek, vajon milyen „szelek Is fújnak“ a világ legtekintélyesebb mezőgazdasági gépgyáraiban. Ezekben a fő téma: az egyszerű, könnyen kezelhető és javítható elektronikai berendezésekkel működtethető, vagy ezek működését ellenőrző gépek tervezése, gyártása A másik Irányzat a gépi berendezések mechanikus részeinek a leegyszerűsítése, és a nagyobb megbízhatóságra való törekvés. A szakemberrel egy olyan fájó témáról is beszélgettem, amely — sajnos — még ma Is aktuális: a Csehszlovákiába exportált NDK gyártmányú kombájnok alkatrészellátása korántsem nevezhető zökkenőmentesnek. Günter Bauer elmondta, hogy korábban a gyár illetékes szakemberei felmérték a helyzetet, s a következő megállapításra jutottak: egy-egy leszállított kombájnra — részarányos állagban vizsgálva — túl sok alkatrészt kérnek a csehszlovák partnerek. A szakember véleménye szerint az NDK mezőgazdászai jóformán a fele alkatrészt igénylik évente egy arató-cséplő gép üzemben tartására. Természetesen nem lehet emiatt — egyöntetűen — csak a gépkezelőt hibáztatni, ennek szakértelmét kétségbe vonni. Éppen ezért a gyár konstruktőrei felülvizsgálták a „romlékony“ alkatrészeket, s ezeket — a fentiekben említett új típusú kombájnoknál — már módosított kivitelben gyártják. Habár több intézkedés* történt az alkatrészellátással kapcsolatban, a jövőben sem oldódik meg teljesen a gond. A „gépszemle“ után mindenesetre leszögezhetjük: hazánkban közkedveltek a FORTSCHRITT márkajelű mezőgazdasági gépek — korszerűségük, megbízhatóságuk miatt Reméljük, ezek a gépek a jövőben megfelelő darabszémban, s kellő szgrviz biztosítása mellett állnak majd rendelkezésükre mezőgazdászainknak. KALITA GABOR
