Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-17 / 41. szám
őszi takarmányozása A nutriák Az ősz a nutriák takarmányozásában átmeneti időszak, amikor a Íris3 zöldtnkarmányról tokozatoson kell áttérni a más összetételű, téli étrendre. Ezt az időszakot nem lehet Időben pontosan behatárolni, mivel az egyes terüle tek sajátos éghajlati adottságaitól függ, s' általában a vegetációs időszak befejeződése, a termés betakarítása szabja meg. Ilyenkor minden tenyésztő számára elsősorban az a fontos, hogy a még meglévő, friss takarmányforrásokat minél jobban kihasználja. Az alapanyagot azok a friss növények (here, lucerna, gyomfélék) adják, amelyek még a gyengébb fagyok beállta ntán is etethetek. A növények növekedése aznnnban ebben az Időszakban inár erősen lelassul, s többségükben a rostanyagok mennyisége növekszik. Ennek következtében ezeket a nutriák már kevésbé szívesen fogyasztják és nehezebben e-Az ókori gyógyászat nemcsak tisztán rendelte a bort, hanem gyógyfüvekkel készült, gyógyborok alakjában ts. PUnius a História Naturales című művében mór több mint hatvan győgybort Irt le. A középkorban a szerzetesek — az ókori Írók nyomán — átmentették a gyógyító hatású bor eszméjét. Borral készült sok gyógyszer. Főleg a 16, —18. században játszott a bor igen fontos szerepet a betegszobákban. Különösen nagy hírre emelkedtek e tekintetben a tokaji borkülönlegességek. Fertőző betegségek esetében a bor és a konyak Igen kiterjedten használatos. De még századunk elején js a bor rendelése minden fertőző, lázas betegnél az orvos el nem mulasztott teendői közé tartozott. Az újabb korban beható élettani kísérletek és vizsgálatok igazolták, hgy a bor csökkenti a lázas beteg fehérjokiválasztását. Napi 40 gramm alkohol már jelentékenyen alább szállítja a fehérje kiválasztását. Knnvi szesz, igen gyenge borból fél liternek, erősebb borból 3 decinek felel meg, tehát bátran rendelhető. Dr. Petőn francia orvos szerint a bor kitűnő előzetes vődekezőszer (profllacticuru) váltóláz ős tífusz esetén. A bor bnktericid hatásával világszerte több kutató foglalkozott. A magyar Ampelológiai Intézet vizsgálatai szerint a higítatlan, kereken 10 v/v% alkoholtartalmű, 6 gramm/liter savtartalmú fehérborok 15 perc alatt, minden esetben megölték a nagy menymészrik meg. A zöldségfélék betakarítása viszont lehetővé teszi, a máshol kidobásra kerülő, különféle zöldsóghulladék hasznosítását. Egyaránt jól felhasználhatok u levél- (káposzta, kel, karfiol stb.) és a gyökérzöld (répa, petrezselyem, zeller stb.) hulladékai is. A zöldséghulladékot azonban sokáig uein tárolhatjuk, ugyauis hamar rothadni és penészedül kezd. Az ilyen táplálék a nutriáknál emésztési zavarokat okoz. Hasonlóan nem alkalmasak takarmányozásra a földdel szennyezett zöldségmaradványok som. Arra is ügyelnünk kell, hogy ne kerüljön közé mérges gyom (például maszlag, csucsor). A cukor- és a takarmányrépa szeletelt, leveleit etetve ügyeljünk arra, hogy ezeket mindig más zöldtakarntánnyal együtt adjuk az állatoknak, ugyanis nagyobb menynylség esetén hasmenést, emésztésl zavarokat okozhatnak. Zöldtakarmányként hasznosítnyiségben hozzájuk került tífusz bacilusokat A borban lévő savak is jelentős baktericid (baktériumölő) hatásúak. Francia adatok szerint, a sok bort termelő és fogyasztó vidékeken aránylag kevesebb a tüdő megbetegedése. Emésztőszervek megbetegedése esetén, a fogyasztott vörösbor összehúzó (adslringens), az * utóerjedésben levő fehérbor pedig has hajtó (purgatív) hatású. Egyszerre alkalmazható a bor tápanyag- és gyógyszerként a cukorbetegeknél. Hazai és külföldi klinikai vizsgálatok szerint naponta 0,5-—1,0 liter bor fogyasztása jelentősen visszaszorította áz acetohitrát —, csökkentette a cukor- és fehérjekiválasztását. Vérszegénységre jó a vörösbor, s lábadozás idején elsősorban a Tokaji aszii igen előnyös. A modern élet sok izgalma, az agyvelő fokozott tevékenysége, erősen gátolja az emésztőmirigyek működését. A bor e gátlásokat -képes feloldani. E- zért helyes az étkezést borral kiegészíteni. A bor viszonylag csekély alkoholtartalma előnyösen hat az idegekre, a szívre és az érrendszerre, csökkenti a lelki teszül tségeket, amelyek érszűkítő hatásúak. A bor tágítja az ereket és hozzájárul ahhoz, hogy a szívizom több vérhez jusson. Azokban az országokban, ahol jelentős a borfogyasztás, lényegesen kevesebb a szívbetegek száma és ritkább a szívinfarktus is, mint ott, ahol az égetett szeszes Italok fogyasztása a nagyobb. (Kertészet és Szőlészet 1987/39} hatók a késői kukoricablbridek, takarmánykeverékek stb. ts, valamint a zöldségfélék, amelyek jól viselik a fagypont alatti hőmérsékletet Is, mint például a tokurmány káposzta. A zöldtakarmány egy részét túlérett tökkel, uborkával, karfiollal megrepedezett, raktározásra alkalmatlan, karalábéval is helyettesíthetjük. Egyes tenyésztők takarmányozási célokra előszeretettel termesztik a „Gigant“ nevű kalarábéfajtát, amelynek figy részót ősszel levelekkel együtt etetik föl, a többit pedig elraktározzak télre. Tápértéke jó, és az említett átmeneti tdőszakban az áltatok szervezetére kedvezően hat. össze) a nutriák etetésére az embert fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsöt is telhaszlálhatjuk. Erre főleg az almas- és egyes csonthéjas gyümölcsüek alkalmasak. A gyümölcsök azonban kevesebb tápanyagot ős sok vizet tartalmaznak. Állategészségügyi szempontból — vitamin- és ásványi anyag tartalmuknál fogva — azonban fontosak. A tápanyagok közül elsősorban — energiaforrásként — a cukrok jönnek számításba. A gyümölcsök cukortartalma érettségi fokuktól függ. Minél, érettebbek tehát, annál . több cukrut tartalmaznak. Nem ajánlatos azouban a nutriáknak nagyobb mennyiségű éretlen gyümölcsöt adni, mivel azok sok szerves savat tartalmaznak, amelyek kedvezőtlenül hatnak szervezetük mészháztaitására. Általában ajánlatos ahhoz tartani magunkat, hogy minél érettebb a gyümölcs, annál többet adhatunk belőle az állatoknak. Említést érdemel, hogy a gyümölcs sok — állatok számára fontos — A-, Bi-, Bz-, és C-vitamlnt tartalmaz. Mivel a csonthéjas gyüraülcsűek nagyon hamar rothadni kezdenek, ezért sokkal célszerűbb hullott almát, körtét etetni. Gyümölccsel a zöld takarmányt nemcsak részben, de a reggeli etetésnél teljes egészében Is helyettesíthetjük. Az etetésre szánt gyümölcsök értékét a férgesség vagy az eny{Folytatás az 1. oldalról) lót— ültetlek. Később pedig népszerűvé vált — és sajnos részben még ma is az — egy további igénytelen fajta, az Egri csillagok. A fehér tömegborszőlő fajták közül nálunk a Pirosszlankamenka terjodt el. A nemesebb fajták telepítése még várat magára ... Károly bácsi még ma Is dolgozik u szőlőben és az oltáshoz, mikor annak egyik módozatát mutatta, még 80 évesen sem használ szemüveget. Kívánom neki, hogy tanúja legyen még a helembai szőlészet, he, kezdődd rothadás nőm csökkentheti. Nagyobb mérvű rothadás esetén azonban a megtámadott részt ki kell vágni. Erősen rothadt gyümölccsel azonban ntár ne etessük az állatokat. Táplálékként a mustkészítés után visszamaradt, kipréselt gyümölcs, illetve paradicsom Is felhasználható. Hátrányuk viszont, hogy hosszabb Ideig nem tárolhatók. Ezt a gyümölcsmasszát gabonadarával keverjük és ásványi sókat vagy takarmánymeszet adunk hozzá. A nutriák a kipréselt szülőt is szívósén fogyasztják. Ez azonban nagyon hamar erjedni kezd és megpenészedik, így fogyasztásra alkalmatlanná válik. Vékony rétegben megszikkasztva viszont egy idetg eltartható. Teljesen kiszárítva télre Is elraktározható. A friss zöldtakarmányt, a zöldséget és gyümölcsöt azonban minden esetben szemes takarmánnyal kell kiegészíteni. A gabonát és a gabonuőrleményt részben szemes kukorica (már a tejes érés idején felhasználhatjuk) etetésével helyettesíthetjük. A vemhes- és szoplntó anyák táplálékában a tejeskukorica mennyiséget a szemes takarmányéval azonos lehet. A felnőtt állatoknál — a nyugalmi Időszakban — és az Idősebb fiáknál mennyiségét még növelhetjük is. Ha az állatokat érett, száraz kukoricával akarjuk etetni, akkor azt előbb megáztatjnk vagy ledaráljuk. A ledarált kukoricát más gabonafélék őrleményével keverjük. A vemhes- és szoptató anyák, növekedő fiák, nagyobb fehérjeigényét állati eredetű takarmányliszttel, tejporral, * olajpogácsával elégítjük ki. Hogy az állatok szervezete a megváltozott tápanyagösszetételhez hozzászokjon, a friss zöldtakarmány megfogyatkozásával párhuzamosan, fokozatosan állunk át a téli étrendre. Az esti etetés alkalmával megkezdjük a széna adagolását, és a friss zöldtakarmányt répával helyettesítjük. A nutriák őszi táplálására fordított! figyelem, a tápanyagforrások minél szélesebb skálájának kihasználása, kedvezően hat a tenyésztésre. (Chovateľ 1987/üj gyümölcsészet föllendülésének, hiszen ezen .a vidéken sokat kell még tenni, s a finom gyümölcsre, szőlőre, sok helyütt szükség van. — Sokkul több bátorság kell minden téren... —• jutnak eszembe a falut elhagyva а — titkár utolsó szavai. Remélem bátorságot, sok szakismeretet adnak majd a szervezet által a téli hónapokra tervezett előadások Is, amelyek közül bizonyára hasznosak lesznek majd Korpás Audrás mérnök tanácsai. Is, akit szintén szándékukban áll meghívni. POMICHAL RICHARD A bor mint gyógyszer Sokkal Ш bátorság kell. Dél-szlovákiai barangolásaim közben aligha jártam szebb fekvésű faluban mint Helemba (Chfubu). A Kovácspataki dombok déli lejtőire települt kis falut keletről az Ipoly torkolatának árterülete, szántóit nyugatról a Garant folyó határolja. A falu kertjei délen lefutnak agész a Dunáig, az északi oldal szőlői, gyümölcsösei pedig felkapaszkodnak a dombok sziklás gerincére. Ha vesszük azt a fáradtságot és felballagunk a hegyre, akkkor megkapó látványban lesz részünk: lenn a sajátos hangulatú falu és a Duna délnek fordulő széles íve, szemben velünk pedig a Börzsöny és a Pilis rejtelmes túlpart! erdői A falu — mint ahogy annak a régi okiratokban nyoma maradt — már а XIII. század elején nagy gyümölcsöskertjéről vált ismertté. II. Endre királyi rendeletben — halálbüntetés terhe mellett — tiltja meg a korábban tde telepített halászoknak az érseki almáskert dézsmálását. # Vajon mit termelnek ma a falu lakói? Tapasztalhato-e Hnlembán is a háztáji kertészkedés területén közel két évtizede bekövetkezett fellendülés? — ezekkel a kérdésekkel fordultam Bngdánji Ferenchez, aki 1985 óta titkára a kertészkedők helyi szervezetének. — Szervezetünk, amelynek jelenleg 110 tagja van, két évtizedes múltra tekint vissza. Mi mindig Is gyümölcstermelő vidék voltunk. Nagyapáink Is úgy emlékeznek vissza, hogy a helembaiafe elsősorban cseresznyét, sárgabarackot termeitek, de fenn a szőlőben vagy a ház körül mindenkinek volt sziivafáia, rlbizlije is. Zöldséget nálunk általában még ma is csak házi fogyasztásra termelnek. Habár az idén — mivel sikerült felvásárlóhelyet létesítenünk a faluban — paradicsommal. uborkával „nagyban" is próbálkoztunk. Ezek a termények azonban nem váltak be. Az uborkatermést elvitte a peronoszpóra, így a termelők összesen alig vittek be két mázsánál többet. Az ipari paradicsomnak alacsony volt a felvásárlási ára, így ebből alig gyűlt volna össze valami, és 3,5 mázsa alatt nem küldenek érte autót, ezért nem vásárolták fel. A legnagyobb kínálat sárgabarackból (1271 kg) és ribizliböl (555 kg) volt. Ez a felvásárlótól, amely csak valamivel több mint 18 ezer koronás forgalmat bonyolított le, részbon az érsekújvári (Nővé Bogdányi Ferenc, a. beleméül szervezet titkára Sokkal Ш bátorság kell... Szajkó Károly bácsi, a falu legtapasztaltabb kertésze (A szerző felvételei) Zámky) Novofruktboz, részben pedig a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Konzervgyárhoz került. — Elmondhatom, hogy a felvásárló munkájával a falu elégedett. Nem vol rá eddig semmi panasz, pedig nehéz körülmények között dolgozik. Nehezítve van a termények elszállítása is, mivel a faluba vezető út fölött átívelő híd alatt nagyobb, megrakott teherautó alig, kamion pedig egyáltalán nem fér át. így traktorral, személykocsival kell átvinni az árut Garamkövesdre (Kamenica nad Hronom), s ez bizony kiadásokkal jár. 9 Mikor a falit legtapasztaltabb kertésze, gyümölcsésze felöl érdeklődtem Bngdány Ferenc a közelben lakú Szajkó Károlyt ajánlotta. Károly bácsi, aki már a nyolcadik X-et tapossa, szívesen emlékezik a régi időkre és veti össze napjainkkal — Az első köztársaság alatt nagy volt a munkanélküliség — kezdi az emlékezést —, e zért az elhanyagolt földeket is megművelték. Főleg cseresznyefákat telepítettek. Jő ára volt akkoriban a cseresznyének. A morvaországi kereskedők nagyon megfizették, ős nálunk gyakran már május 1- ére beérett a korai. Terjedtek is a gyümölcsösök! RRlca volt az olyan család, amelyiknek ne lettek volna fáll Virágzáskor fehér volt a környék akár a tej. Később hajóval vittük Pestre, az volt ám a jó piaci Még 1953-ban is a mi falunk volt a környéken a leggazdagabb. A pénzbeváltást követő napon a városban csak helembalokat lehetett vásárolni látni. Az elszállított 9 vagon cseresznyéért minket már új pénzzel fizettek! — Ma már azonban senkt sem ültet cseresznyefát, az öregekkel együtt azok Is kihalnak. Nem csoda hiszen gy/jkran olyan árat fizettek a termésért, hogy nem volt érdemes leszedni. Az idegennek, aki végigmegy a falu főutcáján elsősorban az -.agyagos“ flöszös) hegyoldalba vájt pincék tűnnek fel. E- gyiktik másikuk évszázadosnál is régibb, tanúságul, hogv a szőlőt a falu lakossága emberöltők óta termeli — Valamikor én is egy Ilyen pincében születtem — mosoiyoöik el Károly bácsi. Sokan voltak ügy, hogy a pincéhez, építettek később házat, s nem a házhoz ásták a pincét A 20-as években főleg direkttermő fajtákat — Nonhot. Ölhet(Folytatás a 4. oldalon)
