Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-10 / 40. szám
1987. október 9. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Bűil&rkányftcrcks (4) CSIKÓS györgyné pere Kilenc évvel később, 1742-ben Csikósat у Örgy né Fábián Erzsébet ellen Indul meg a vizsgálat. A vádlott nem tagadja, hogy fürdőket készített, és gyógyított, mint oly sokan abban az Időben. Bátran szemébe mondja bírálnak, hogy hamis tanúk vádolták be őt. Ä tanúvallomásokból az derült ki, hogy a különféle gyógyfüvekből készített fürdőkkel sokakat kezelt, s azok rendszerint kigyógyultak nyavalyájukból. Sokáig faggatták, de az ellene szóló bizonyítékok hiánya miatt valószínűleg ép bőrrel szabadult. Biztosra nem állítható, ugyanis a Jegyzőkönyv vége hiányzik... JÁMBOR KATA PERE Jámbor Kata Igencsak híres madart javasasszony volt, s mivel ellensége több volt a kelleténél, nem csoda, hogy a vármegye kezére került. A tanúvallomásokból az derült ki, hogy az eddigi „boszorkányok“ közül talán 6 „rontotta meg“ a legtöbb embert. Csikós János madarl lakos egyszer nagyon rosszul lett, és Jámbornét hívták hogy kenje meg. A vádlott azonban a beteg feleségének sürgető hívására ezt mondta: — Sem gerebent, sem rostát nem adtál kölcsön, ezért én bizony nem megyek hozzátok! A tanú, akinek Csikós János a vóie volt, így folytatta vallomását: • Ét szakára kelvén, Jámboráé ablakiak alá ICstkÓs Jánosékbozl ment, meg ugrálta magát háromszor, s úgy meg Vei tálé a vele Csikós Jancsi, hogy egy egész héttg meg nem alutt gyertyáluk jegy hétig virrasztónak mellette), mindenkor kellett Istrázsálnt olly félelemben volt.0 Egy Czut Kata nevezetű madari fiatalasszonynak a kelleténél lényegesen többet Járt a szája és sok rosszat beszélt Jámbornéról Is, akinek ezt siettek visszamondani. S ml történt erre? Czut Kata szája félrehúzódottl Úgy elferdült, hogy rossz volt ránézni Is... A jó szomszédasszonyok erre összedugták fejüket és többek között a következő „orvoslást kommendálták" a szájára: ' ... akitől meg rontatott volna szálfa, annak vtzelletltUl meg gyógyulna; azt cselekedtek, hogy bizonyos Asszonyra rája bízták, hogy lesné meg mikor vlzellene, ügy cselekedet fámbroné után a húgyos földet föl vette és azzal szálát békötötték, mikor szálán volt azon húgyos föld, mikor fekOI az ágyán egy nagy varas béka hasára mászott, a szája helyére a regi Komárom varmegyében ment, a békát hirtelenségei kiáltvány Annyát, kereste de sehol meg nem találta." Ez a Czut Kata vallja még: Jámbornénak kamatként Rgý mérő tiszta búzát adott, Jámbőmé azonban azt mondta erre. hogy gaz búzát adott néki, ezért „valamelly szókat szóllott" Jámborod ellen, ezért aztán a keze „össze feketedett és kékült“. Másfél hétig volt a kézéin ez a nyavalya, aztán Jámborné gyógyította meg ... Feró Jánosnétól egyszer tefet kért Jámbor Kata, de az nem adott neki. A fiatalasszony „azon estve betegen ment haza s negyed napig vért h ... .zott, negyed nap múlva pedig Teheneinek fejt tejét mind elvitte Jámbornénak így panaszkodván előtte: — Többet vitt volna, úgymond, de nem fejhetett többet teheneitől, mert elromlott tehene.“ Jámborné tanácsára, tiszta füvet „hogy főzne neki és abban megmosná, a mellyel meg nem cselekedett, mind az által Tehene estvére meggyógyult, mint annak előtte volt, olyanná lőtt." Csikós Jánosné megismétli anyjának, az elsőként kihallgatott tanúnak vallomását: „Azon étszaka ablakiok alat embernyioálás hallattól, úgy megljet az ura, hogy egy egész hétig csak futó léiben volt licitben a nagy félelemnek miatta...“ Több tanú eskü alatt vallja, hogy Jámborné megrontotta a teheneiket Varga Jánosné vallomása csak még inkább súlyosbítja a vádlott már amúgy Is reménytelen helyzetét. Tóle mézet kért Jámborné. de nem adott neki. Másnap a boszorkány elment a házuk előtt és megszállotta: — Mit főztél, örzse? — Levest főztem — válaszolta a tanú. — Nem adtál mézet, amikor kértem tőled! — mondta vészjósló hangon Jámborné és elment. De mi történt ezután? Akkor éczaka történt, hogy mikor le akartuk fektlnnl már nagy éüel kemencéteken valamely tüzet piszkáló lyuk volt, a mellyen minden tiszta tűz, a melly a kemencében volt, mind a ház közeplre és széllyel azon lyukon szóródott úgy annyira, hogy az egész házak el lepve alig maradhattak meg magok is ieicslnbe múlt, hogy mindnyájan meg nem égtek. Kemenczélyekjek szája is be vöt rakva a pitvarban fával és tévővel Ja tévő sárral betapasztottt, félkör alakú vesszőfonás, melyet a kemence szája elé tesznek faluhelyen, hogy meleget bent tartsa), a fának semmi gondgya nem volt.“ Ez volt a legsúlyosabb vád, ami a tanúk kihallgatása során elhangzót«. A gyújtogatás akkor, amikor a házak túlnyomó többségét még náddal vagy zsúpszalmával fedték, az Ilyen tűzeset beláthatatlan következményekkel járhatott: koldussá földönfutóvá tehette egész falvak vagy városok népét. Varga Jánosné után a férjet, Varga Jánost hallgatták kl, s 6 szinte szóról-szóra ugyanazt mondja, amit a felesége: „Jámbo,rné mézet kért, nem kapott, azon étzaka a kemencéjük piszkáló lyukán keresztül a tiszta tűz beszóródott a szobába, úgy hogy majd mind benn égtek. Másnapra virradfán jó reggel Jámborné hozzátok ment, a pitvarban megállóit és azt kérdé: — Mint vattak, mt lölt benneteket?" A tanú vallomása szertnt. Jámborné sem azelőtt, sem azóta nem járt náluk! Most már csak az lehetne a kérdés, hogy kl volt a tűz okozója? Valóban Jámborné mesterkedése okozta-e a tüzet, vagy a háziak hanyagságának volt a következménye? Még egy tanút hallgattak kl. Szabó István madarl lakos ezt vallja: „Jámborné elment hozzájuk kenyeret kérni. Nem adtak néki, és azon éjjel történi, hogy leányának keze annyira öszve dagat és romlott, hogy maga erejtvel reggel még csak Öltőzetit Is magára nem vehette. Leányát küldötte, hogy valami orvosságot mondana kézinek, Jámborné Ilyen orvosságot comendált: kilenc legyet, kilenc pókot, kutyasz. л hájjal parancsolta összetörni s azzal békátni a mellyel harmadnapra szépen meg gyógyult.. .* Valóban Szabó István volt az utolsó tanú, nem tudhatjuk, mint ahogyan nem Ismerjük Jámborné további sorsát sem. Aligha kerülte el a megkínzatást és a máglyát... A NAGYMEGYERI BOSZORKÁNYOK Most pedig menjünk át megyénk csallóközi járásába! 1700-ban Nagyraegyer község elöljárósága azt állíttotta, hogy pallosjoga van. Vagyis az elítélt bűnösöket kivégeztethetll Mivel Komárom vármegye ennek az állításnak nem adott hitelt, megindult a bizonyítási eljárás. Nagymegyer szavahihető tsnúkat állított, akik azt vallották, hoy „láttak boszorkányokat és egyéb bűnös személyeket“ elítélni és kivégezni Nagymegyerea (Komárom vármegye inquisitiója aziránt, hogy Nagymegyer városiak bírtak-e városi privilégiumokkal, bírtanak-e a Jus gladlt törvényes szabadságával.) A bizonyítás! eljárást 1701'. augusztus 23-án ejtették meg Komáromban. A kérdés Így hangzott: „Tudja-e a tanú, emlékezlk-e rá’ hogy ezen Nagymegyer Városiak privilégiumok mellett adatott jus gladlii törvényes szabadságával ha élte-e vagy nem és ha embert vagy aszszonyt maguk törvényével vesztettek-e vagy nem?“ Az első tanú, Szendy Balázs, hetvenégy éves komáromi nemes, így vall: „Tudja, látta szemeivel, hogy Nagy-Megyer városiak megszentenciázott embert a maguk törvényét szerint akasztanak és a boszorkonyasszonyt is hasonlóképen a maguk törvényei szertnt megszentencldzván, elégették." A második tanú, Posgay Pél várbogyat nemes, aki hetvenhét éves, így vall: „Tudja, hogy ezen Nagy-Megyer mezőváros boszorkányaszszonyt égetett meg és 0 maga — gyermek lévén —, vizet is vitt italra a boszorkánynak, hogy vallhasson a tűz között. A harmadik tanú. Both Jánoz öregbélel nemes, aki hetvenhárom éves és nagymegyeri lakos, ezt mondja: ,Tudja nyilvánosan, hogy Nagy-Megyer Városiak a maguk törvényei szerint megszentenciázván egy boszorkányaszszonyt meg ts égettenek. Az okmányt aláírta Beddy Pál szolgabírö és Nagy Mihály esküdt. A tanúvallomások szerint a boszorkányégetés 1630. és 1640. között eshetettt meg. Abból kiderül, a máglyán vergődő szerencsétlen asszonynak még Inni is adtak, hogy „vallhasson a tűz között“... Bizonyára azért, hogy végső kétségbeesésében másokat Is belekeverjen a boszorkányság rettenetes gyanújába! + + + Sötét idők sötét emlékei ezek, melyek Kálmán király felvllágosodott szellemének szomorú és elborzasztó Iróniájaként oly sokáig béklyóban tartották az emberi szellemet. Azután megszelídült a törvény, mármint a boszorkányokat Illető törvény, de ez emberek hitében, tudatában még sokáig voltak boszorkányok. Ezeket azonban már nem a törvény képviselői, hanem maguk az emberek ítélték halálra és végezték kl... Erről azonban majd máskor. (Vége) Összegyűjtötte és feldolgozta: N. László Endre CSONTOS VILMOS*: Még egy lépés Még egy lépés, s gyalogosan, Utolérlek — kerek nyolcvan. Mit sosem hittem volna: Sors kegyét úgy pazarolta Rám, hogy lépjek mind bátrabban, # S virágozzak ki a dalban... Virágozzak, hogy az élet Bennem Is találjon szépet. Olyan gyümölcsöt teremjek, Mit kézbe örömmel vesznek. — Úgy nőttem én porban, sárban. Mint a kalász, tüzes nyárban. S ha csillan a kasza éle: Legyen belőlem dús kéve, Dús kévének olyan magja, Mely kenyér lesz az asztalra. * A költő október 11-én tölti be 80. életévét JEGYZET Kategorizálok Nem tudom, észrevették-e, hogy manapság egyre több termék neve mellé biggyesztenek oda ráadásként egy-két rejtélyed betűt, amelyek azt hivatottak jelezni, hogy valami különlegessel, az átlagtöl eltérővel van dolgunk. Nézzük csak például ez autókat: ma már elválaszthatatlanul a nevükhöz tartoznak olyan rövidítések, mint „L— „LS“— „GLS“— „GT* „GTI“ — „GTD“ — és így tovább, de ugyanígy felsorolhatnánk egy csomó más produktumot, a fogpasztától a növényvédő szereken át egészen a magnetofonokig. Nomérmost: elgondolkoztam azon, hogy ha minden gyártónak loga van így kidekorálnl, s ezáltal titokzatosabbá tenni az általa előállított árut, ml a toll emberei mért ne tehetnénk meg ugyanezt? Ml talán nem termelünk, s a ml munkánk eredményére tán nem férne rá egy kis önminősítő reklám, néhány elegánsan hangzó címke formájában? Alaposan meghánytam-vetettem magamban a dolgot, minek következtében arra a szilárd . meggyőződésre jutottam, hogy ennyi bennünket Is mindenképpen megillet. Legfeljebb a kritériumokkal akadhat némi probléma, mert ugyebár mondjuk az autó az mégiscsak autó, az írás pedig írás: szellemi termék, szürkeállományból fogant matéria, amelyet mégsem lehet aszerint minősíteni, hogy dízelolaj-e az üzemanyaga vagy szuperbenzin. X helyzet azonban nem kilátástalan, és én úgy érzem, megtaláltam a megoldás kulcsát. Ennek bizonyságául ezennel a széles nyilvánosság elé tárom az általam kidolgozott, Írott formában velő megnyilatkozások — elsősorban újságcikkek — minősítésére szánt speciális Jelzésrendszert, amely segítségével a mt termékeink Is szépen és egyértelműen besorolhatók lennének az őket megillető kategóriába. Módszerem természetesen még nincs szabadalmaztatva, de bízom benne, hogy előbb-utőbb erre Is sor kerül; ez esetben jutalom gyanánt szerényen beérem annyival, ha rőlam nevezik el. Most azonban még ne kergessünk hiú ábrándokat: lássuk elébb, miről Is van tulajdonképpen szó. A sajtótermékek minősítését a többi termékéhez hasonlóan az ábécé nagybetűivel kívánnám megoldani, Ismert Idegen nyelvű rövidítések alapján. „L“ (Long) jelzéssel lehetne ellátni például a különlegesen hosszú, mondjuk ötezer betűnél többet tartalmazó cikkeket. Ezek ellenpólusaként „E“ minősítés — Economic, tehát gazdaságos — Illethetni meg azokat az írásokat, amelyek nem foglalnak el több helyet a lapban egy bizonyos négyzetcentiméter-határnál. Az elegánsan hangzó „LOW“ szócska — mély, Illetve 'alacsony —1 dukálna az olyan cikkeknek, amelyben a mély hangrendfl magánhangzók száma meghaladja a matematikai középátlagot. Ebből egyúttal az Is lo» gikusan következik, hogy a magas hangrendű magánhangzókban bővelkedő írások mtnósltése csakis „HIGH“ lehetne, aml ugyebár annyit jelent, hogy magas. A mássalhangzókról sem szabad megfeledkeznünk: „ZGS“-sel jelölhetnénk például azt a sajtóproduktumot, amelyet a zöngés, „ZTL“-el pedig azt, amelyet a zöngétlen mássalhanagzök gyakorisága jellemez elsősorban. Az „M“ jelölés. tömörsége ellenére ezokat a cikkeket lenne hivatva minősíteni, amelyekben sok a többszörösen összetett, hosszú körmondat fa „multi-“, mint tudjuk, előtagként többszöröst 1elentj. A szóban forgó mondatok természetesen külön-kfllön centiméterekben Is mérendők lennének. így az írásnak szerencsés esetben kijárhatna a* kár az ,„ML“ JMultl-Jong) minősítés Is. Aztán lehetne még „LIT címke, a „literatúra“ szóból: az olyan írásoknak Járna kl Jogosan, amelyekben flekkenként legalább egy könyveim vagy író neve előfordul. Szükségesnek látnám továbbá az „N“ (Numerus) rövidítést, azon úlságíről szülemény esetében, amelyekben a számok aránya a betűkéhez képest legalább 50 százalék, Illetve annál nagyobb. Hasznos lenne a „H“ jelzés bevezetése Is, annak Illusztrálására, hogy a cikk szerzője honoráriumra tart Igényt. Nagyiéból ennyi, ami így hirtelenjében az eszembe jutott; természetesen még majd gondolkodni fogok esetleges további kategóriákon. Elvégre Ideje volt már rendet teremteni ebben a zűrzavarban, hogy tulajdonképpen azf sem tudtuk, mit teszünk le az asztalra. Majd megtanuljuk szénen értékelni és minősíteni magunkat, s akkor nem lesz semmi probléma. Tessék?... Hogy hol maradtak olyan dolgok mlqt minőség, stílus, színvonal, műfajt tisztaság? Ugvan kérem; kit érdekel az Ilyesmi? (vass) A Matesz októberi műsora 10., szombat Komárom (Komárno) 13., kedd Kassa (Košice) 14., szerda Kassa 15., csütörtök Kassa 16., péntek Rimaszombat (R. Sob ) 17., szombat Fülek ÍFlfakovo) 21., szerda Štúrovo 22., csütörtök Komárom 23., péntek Komárom 24., szombat Komárom 27., kedd Nagymegyer (Calovo) 28., szerda Érsekújvár JN Zámky) 29., csütörtök Komárom 30., péntek Nagykér (Milanovce) Egy szabad ember 1930 Fácia Negra 19.00 Fácia Negra 19 00 Fácia Negra 19 00 Fácia Negra 1900 Fácia .Negra 19 00 A Doktor Úr 19.00 Bgy szabad ember 19 30 Cseresznvéskert 19 30 Egy szabad ember 19 30 A Doktor űr 19 00 Fácia Negra 19.00 Többgyerekes ... 19 30 Többgyere kés ... 19.30 A színház a műsorváltozás Jogát fenntartja!
