Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-14 / 6. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. február Iá. HATÉKONY ISMERETGYARAPÍTÁS Hogy elhangozzék néhány kritikus szó Jogtalanul méltatlankodott az ä vojčicel asszony, akinek cukorrépa­­•parcelláján a termés a határ leg­gyengébb átlagával fizetett. A két szomszédos parcellán ezzel szemben az utóbbi esztendők legnagyobb átla­gát takarították be. Alaptalan volt az elégedetlenkedés, mert mindenki Jól tudta, hogy nemcsak a Vojéicei Efsz határában, de mindenütt a termés sorsa a nyári hónapokban dóit el. A növényápolási csúcsldényben, amikor a kétszeri kapálás tüntette el a gyo­mot és teremtette meg a kultúra erő­teljes fejlődésének feltételeit. Márpe­dig az az aszony, akinek parcelláját egész nyáron át felvetette a gyom, eleve nem várhatott nagy hozamot. Mint ahogy nagyon sok helyütt a bú­za is megsínylette a gyér vetést, a vegyszeres gyomirtáskor a traktoros felületes gépbeállftását. Leleszen (be­les) Is foghíjas kukoricaföld állított ki helyenként kedvezőtlen bizonyít­ványt a traktoros vetési munkájáról, ugyancsak helytelen gépbeállltásnak tulajdonítható — nemcsak e helyen, számos szövetkezet határában — a termérdek üresen maradt sor. És be­szélhetnénk itt az optimális időt jó­val meghaladó vetési munkálatról, mert mindezek mázsákkal, tonnák­kal „vetették vissza” egyes gazdasá­gokban a termésátlagot. X munkaidényekben az örökös haj­sza, a sokrétű feladat természetesen csak kevés időt engedélyezett magya­rázkodásra. A föágazat-vezető beérte egyszer! figyelmeztetéssel, s ezzel na­pirendre tértek az észlelt kihágások felett. Most viszont, amikor már vas­tag hótakaró alatt szunnyadnak az őszi vetések, s amikor a szomjas föl­dek mohón szívják magukba a lehul­lott csapadékot, a szövetkezetekben jut Idő jócskán az elmúlt év tanulsá­gainak levonására. A Tőketerebesi [Trebiíovj járásban Is ősztől kitava­szodásig minden mezőgazdasági egy­ségben, Illetve szövetkezetben sor kerül a hagyományos szövetkezeti munkaiskolára, Illetve a Haladó ta­pasztalatok Iskolája televíziós-mód­szeres oktatására, amely nagyszerű alkalom mindenütt a hiányosságok nyílt feltárására, az eredmények ér­tékelésére, de főként arra, hogy a szakoktatás keretén belül közösen beszéljék meg az idei évi feladato­kat, ami a tagság, vezetőség vélemé­nye szerint hatékonyan elősegíti a nagyobb termésátlagok elérését, Az SZFSZ Járási bizottságán meg­tudtam, hogy a szövetkezeti felnőtt­­oktatásba az alkalmazottak 62 szá­zaléka kapcsolódik be. Az oktatási tervet valamennyi szövetkezetben ki­dolgozták, és annak alapján tartják az előadásokat. A tizenhét szövetke­zetben összesen 36 oktatóközpontot létesítettek. A szakmai előadásokról a Járásban 150 tagú lektorcsoport gondoskodik. Az előadók általában az üzemek vezetői, akik a legjobban Ismerik a helyi körülményeket, prob­lémákat, feladatokat. A jelenlegi tan­évben újdonságnak számít, hogy a továbbképzést a szövetkezetek ágaza­tok szerint tartják. Vlastimír Ondrejko, a vojlíicai szövetkezet oktatóközpontjának a ve­zetője: — Szövetkezetünkben a dolgozók 80 százalékának van szakképesítése. Egyre többen vannak két-, illetve többszakmások. Az előadásokat ága­zatok szerint tartjuk, így el tudjuk érni, hogy a részvétel úgyszólván százszázalékos. Az eddigi előadáso­kat hatszázan hallgatták végig. Ami pedig a tartalmat illeti, az előadók felkészültsége eleve szavatolta az előadások színvonalát. Valamennyi előadó igyekezett a megjelölt temati­kában érdekes, vonzó, gyakorlati pél­dákkal alátámasztott Ismeretet nyúj­tani a hallgatóknak. A vojőícel szövetkezetben az elmúlt gazdasági évben szorgalmasan dol­goztak, hiszen szemesekből 5,01 ton­nás átlagos hektárhozamot értek el, cukorrépából pedig 3Í,2 tonnát taka­rítottak be egy hektárról. Az állatte­nyésztés szakaszán Is az élmezőny­ben vannak, de ennek ellenére az ágazatot sok bírálat érte. Bő alkalom nyílott a következtetésekre minde­nütt, ám a számbavétel egyúttal Irányt mutatott a hibák, ésszerűtlen megoldások Jövőbeni kiküszöbölésére is. Az oktatás keretében az itteni szö­vetkezetben a központi és a járást témák mellett a szövetkezet 10 saját témát dolgozott ki. Takács Miklós, a Bolyi (ВоГ) Elsa oktatóközpontjának vezetője: — Szövetkezetünkben a felnőttok­tatást négy fűágazatban a tervek alap­ján tartjuk. Különösebb problémáink nincsenek, hiszen szövetkezetünk ki­mondottan sikeres gazdasági évet zárt. Minden mutatóban sikerült terv­feladatainkat teljesítenünk. Ennek ellenére eddigi előadásainkat mindig komoly vita követte. Külön kiemel­ném az állattenyésztési ágazatot. Visszatérő vitatéma volt az ésszerű takarmánygazdálkodás, a takarmány­területek javítása, annak az elvnek az érvényesítése, hogy a takarmány számára a lehető legjobb területeket jelöljék ki. Még hozzá szeretném fűz­ni, hogy nálunk a dolgozók 89 szá­zalékának van szakképesítése. Azt hiszem, hogy a több tudás végered­ményben megmutatkozik a termelési eredményekben is. Ma a Leleszi Egységes Földműves­­-szövetkezetben már a dolgozók 80 százalékának van szakmai képesítése. Am ez az arányszám a termelési mu­tatókban nem mutatkozik meg. Az idei téli szakoktatás kitűnő lehetősé­geket biztosit annak felmérésére is, hogy az ősszel véget ért mezei mun­kálatok, az egész évre vonatkoztat­ható állattenyésztési tevékenység mi­ben jelentett előrehaladást, és mi volt az, ami károsan befolyásolta a termelést célkitűzések megvalósítá­sát. S amint az eddig megtartott elő­adások iránt megnyilvánult érdeklő­dés és nem utolsósorban azok tartal­ma, színvonala tanúsítja, e gazdaság­ban az fsmeretgyarapltás betű szer'nt értelmezendő. A növénytermesztési ágazatban főként a termőföld javítá­sa áll a szakoktatás középpontjában, az előadások több vetületében érin­tették e gazdaság határában az ered­ményesebb földkihasználás módoza­tait. A lelesz! szövetkezet nem zárt va­lami sikeres évet. A 4,31 tonnás átla­gos hektárhozammal gabonafélékből, — de az egyéb kultúrákban elért termésátlagokkal sem — tavaly nem sikerült feltornázni magukat a járás élenjárói közé. Egybehangzó kicsengése volt vala­­menyl előadást követő vitának: a résztvevők, a tagság a tavalyi ered­ményeknél Jóval szebb hozamokra számított, de az időjárás, a csapadék­szegény nyár nagyon áthúzta számí­tásaikat. Ennek ellenére figyelmet érdemlő Javaslatok Is elhangzottak a vetésforgó jövőbeni szakszerűbb al­kalmazásával, a hatékonyabb talajja­vítással, s nem utolsósorban a nö­vényvédő szerek használatával kap­csolatban. Sok sző esett a minőségi munkáról is. Az állattenyésztés szakaszán az elő­adások főként a takarmánytermesz­tés, a takarmánygazdálkodás proble­matikáját ölelték fel. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a Tőketerebesi járásban a felnőttokta­tás a legtöbb gazdaságban a tervek­nek megfelelően zajlik. Csupán egyet­len megjegyzésünk van, mégpedig az, hogy a saját témákat illetően az el­adások nrndenekeiőtt a helyi köve­telményekhez igazodjanak, azokra a kérdésekre próbáljanak választ adni, amelyek a különböző munkaiatok résztvevőit leginkább foglalkoztatják, hogy végül az oktatás hatékonysága a termelési eredményekben hűen tükröződjön. Amikor a posta kézbesítette a meghívót — amely a Sládkoviöo­­vói Magtermnsztő Állami Gazda­ság szocialista brigádjainak aktf­­vaértekezletére invitált —, vég­képp nem könyvelhettem el biztos „pontként” utazásom megvalósu­lását. Hiszen január 10. köril! ja­vában tombolt a tél, az autóbusz-, Illetve a vonaláratokban nem na­gyon lehetett bízni. Január lB-án — a szóban forgó értékelő gyű­lés napján — azonban Télúr már viszonylag jószfvfi volt hozzánk (legalábbis a Bratlslava-vldéki és a Galántai (Gaianta) járás lako­saihoz.) Ebhő] kifolyólag eléggé kedvező feltételek közepette utaz­hattam Sládkoviüovóba. Az ünnepi ülés főbeszámolőfá­­nak előterjesztője — Ladislav Ti­to e n s k f, a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom üzemi bizottsá­gának elnöke — többek között hangsúlyozta. hogy üzemükben minden téren jelentős figyelmet szentelnek a szorlalistabrigád­­-mozgatom istápoiásának. Tudato­­sttjták, hogy a mezőgazdasági ter­melés tntenzif'káiási folyamatának fontos horderejű láncszemei a szo­cialista brigádok. A Jelenlévők a rövid bevezetőt követően néhány érdekes infor­mációt szereztek a Sládkovičova! Magtermesztó Állami Gazdaság vonatkozásában a 7. ötéves terv­időszak, valamint az 1988-os év feladatainak teljesítéséről. Egye­bek mellett megtudhattuk, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a bruttó termelési tervüket 1,8 százalékkal teljesítették tót, a tervezett nye­reséget 21,4 százalékkal toldották meg. miközben a munkaráfordítás költségeinek kifejezője: 98,8 szá­zalék. S a tavalyi év néhány mu­tatója? A bruttó mezőgazdasági termelést illetően csupán 92,9 szá­zalékos tervteljesítésről beszélhet­nek. Ha a nyereséget hozzák szó­ba a s’ádknvičuvóiak, az elmúlt esztendőre sem panaszkodhatnak különösebben: több mint tizenhét százalékkal nagyobb a tervezett­nél. Az elmúlt ötéves tervidőszak fo­lyamán — de már az azt megelő­ző időszakban Is — jó néhány al­kalommal mutattak példát a szo­cialista brigádok tagjai. A magter­mesztő állami gazdaságban 40 szo­cialista brigádba 524 dolgozó tö­mörül. Huszonnyolc kollektíva már megszerazte a szocialista brigád megtisztelő elmet. Ha már a szá­mokat elemezzük, megjegyzendő, hogy 84 brigádtag érdemelte ki ez ideig az aranyfokozatot. A dolgozók mnnkakezdeménve­­zése növelésének legelterjedtebb formája Sládkoviőovóban is a szo­­ciaUstabrlgád-mozgalom. A moz­galmat mind az állattenyésztés­ben, mind pedig a növénytermesz­tés szakaszán nagy figyelemmel kísérik. Az állattenyésztési rész­leg negyedévenként értékel ilyen összefüggésben, mtg a többi sza­kaszon az egyes munkák befejez­tével történik az értékelés. Ez ért­hető, hiszen péidénl a növényter­mesztés dolgozóit külön-külön szükséges értékelni a vetést, az aratást, a szántást stb. befejezőén. Ugyanis az említett munkacsú­csokra mindig külön szocialista versenyt hirdetnek meg. As elmúlt esztendőben tulajdon­képpen a magtermesztő állami gazdaság két (a koüúti és a Čier­na Voda-i) üzemrészlegének szo­cialista kötelezettségvállalása állt a figyelem középpontjában: még­pedig a hetvenesek és a kilencve­nesek mozgalmához való társulási szándékkal összefüggésben. Ezen kötelezettségvállalásokat azonban a szóban forgó két üzemrészleg nem tadta teljesíteni. Az okokat, azt hiszem, nem szükséges külö­nösképpen magyarázni. De a szo­cialista brigádok tagjai további kötelezettségváll alásokat terjesz­tettek elő a CSKP XVII. kongresz­­szusa és a képviselő-testületi vá­lasztások, valamint a CSKP meg­­alakulásfinak 85. évfordulója tisz­teletére. Többek között vállalták, hogy 10 ezer órát ledolgoznak tár­sadalmi munkában. Ezt a vállalá­sukat jó néhány órával meg is toldották. Az előzőekben már szó volt a brigádok, illetve az azokba tömö­rülő dolgozók számáról. De néz­zük egy kissé részletesebben a dolgokat. A növénytermesztés sza­kaszán 8, az állattenyésztési rész­legen pedig 9 szocialista brigád csoportosítja a dolgozókat. A to­vábbi brigádok (12) a mechaniz*­­ciós részlegen fejtenek ki tevé­kenységet. Az adminisztráció és az egyéb szolgáltatások pedig 11 szocialista brigádot „valihatnak magukénak". Talán érdekesség­képpen hozzáfűzendő, hogy a szo­­cialistabrigád-tagok közül 478 a munkás, 48 pedig a műszaki-gazda­sági dolgozó. Az összes brigádtag közül IBI a nő, 138-an tagjai a CSKP-nak. 39-en pedig a SZISZ­­-nek. A brigádtagok valamennyien tagjai egyben a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalomnak és a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetség­nek. Persze, az eredmények mellett szó volt a hiányosságokról, a fo­gyatékosságokról is. Mindenek­előtt rámutattak, hogy az egye* brigádok eredményei között sok esetben jelentős különbségek ta­pasztalhatók. Sőt, gyakran a ha­sonló — vagy azonos — feltéte­lek közepette tevékenységet kifej­tő brigádok sem érnek el egyfor­ma eredményeket. Az elkövetke­zendő időszakban arra kell töre­kedni, hogy a mezőgazdasági ter­melés intenzifikálási folyamatá­nak meggyorsítása érdekében a szocialista brigádok tagjai még előbbre kerüljenek a példamuta­tásban, még hatékonvabban járul­janak hozzá a termelési tervekből adódé leiadatok teljesítéséhez. Az állandóan gyarapodó követelmé­nyek figyelembevételével minden­képpen tudatosítani szükséges: kell a hajtóerő ezen formája, nem lehet lazítás, megtorpanás ilyen vonatkozásban sem. Es persze, nem csupán a szóban forgó mező­­gazdasági üzemet illetően. Most pedig nézzük a legjobba­kat. Sok dicsérő szó hangzott el például a Čierna Voda-i és a ko- Súti traktorosbrigádok tagjairól. Nem csupán Képkezelő mestersé­güket dicsérték, hanem többször kiemelték, hogy bizony az Üzem­anyag-takarékosság területén Is példaként említhetők. A követke­zőkben a koáftti, a pusztafödémesi (Pusté Ülany) és a sládkoviöovói mechanizáclős üzemrészlegek javí­­tókollektíváinak szocialistabrigád­­-tagiait hozták szóba dinsérőleg, majd ngvanilyen vonatkozásban megemlítették a nagyfödémesi (Veiké Üfany) javítókollektívát is. A Hajmás-farm állatgondozóiról úgyszintén több elismerő gondo­latot fejtettek ki. Ennyit talán a legjobb kollektívákról. Persze, a kimagasló teljesítményt nyújtó egyének is széba kerültek. Hogy kik? Hát például Štefan 'P o 1 á- 6 e k, aki többszörös szlovákiai győztes a kukoricabetakarításban. A M i t e r к a házaspárt olyan vo­natkozásban méltatták, hogy az 1986-os évben átlagosan 5 ezer 931 liter tejet fejtek egy tehéntől, ami a szlovák-tarka fajtát illetően valóban nagyszerű eredménynek könyvelhető el. Peter G a v в 1 d a nevét meg azért hangsúlyozták nyomatékosabban, mert az 1985-ös év viszonylatában 6 volt a Slov­­osivo termelési—gazdasági egység legjobb sofőrje. Ha a szocialista brigádok műkö­désének elemzésére kerül sor az egyes üzemekben, vállalatoknál, bizony nem mindig beszélhetünk bíráló igényességről, kritikusabb hangnemről. A legtöbb esetben elégedettek a szocialista brigádok tevékenységével, javítanivaló nem nagyon akad (legalábbis kevés az ilynemű megnyilvánulási szándék), tehát általában minden a legna­gyobb rendben van. Mindenekelőtt a kimutatásokban, a jegyzőköny­vekben. És ha netán mélyrehatóbb ellenőrzésre, részletelemzésckre kerül sor, kiviláglik, hogy tulaj­donképpen felszínes tevékenység­ről van sző. És kiderül: ahol a hibákat a legjobban eltitkolják, a kérgeket fényesre simítják, ott a legdurvább a felület. S Ilyeténkép­pen elmélkedvén jó hallani, ha az értékeléseken elhangzik néhány kritikus hangvitelű megjegyzés, a fejlődést elősegftő-gyorslfő útba­igazító szó. Mint például Slfidko­­viőovéban... ILLÉS BERTALAN Ami úgyszintén elősegíti a felnőttoktatást: agy modern agrolaboratúrlnm (Stefan KrajCovlö felvétele] való hatását. Ilyen vonatkozásban megemlítendő, hogy az Illetékes szervek kidolgozták ôs megvalósítják az SZFSZ-funkctonárlusok úgynevezett három lőpesőfokos nevelőmódszerét. A nevelőmunka nélkülözhetetlen alko­tóeleme a továbbképzés. Központi szinten továbbképzésben részesültek az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának plénumtagjal. Az SZFSZ járási bizottságainak elnökei úgyszintén részt vettek a továbbképzésen, amelyre január 8—8. között került sor Trenčianske Tepltcében. A Szövetség járási bizottságai szintén több továbbkép­zést terveznek ebben az évben. Ezek közül megemlíten­dő az SZFSZ Jb tagjai és bizottságai, az efsz-elnökök és a szövetségi tevékenységgel megbízott dolgozók to­vábbképzése. De úgyszintén továbbképzésben részesülnek még a könyvelők, az újítók és feltalálók, a gazdasági ' propaganda dolgozói stb. A járási bizottságok különösképpen odafigyelnek az alapszervezetek részlegbizottságai elnökeinek, valamint a szövetségi bizalmik politikai-szakmai ismeretgyarapl­­tására. Az SZFSZ-.alapszervezetek vonatkozásában továbbkép­zésben részesülnek a részlegbizottságok tagjai, az efsz-ek bizottságainak tagjai, a termelési csoportok, a­­szocialista brigádok, valamint a komplex ésszerűsítő brigádok vezető Is. (gh) Szövetségi továbbképzés X Szövetkezeti Földművesek Szövetsége tevékenysé­gének egyik jelentős horderejű területe ez eszmei­­-nevei6 munka, illetve a továbbképzési tevékenység. A Szövetség ezáltal igyekszik a vezető dolgozókat, vala­mint az alapszervezetek tagjait bevonni a párt gazda­sági é* szociális politikájának megvalósításába. Ezen feladatok biztosításához azonban mindenekelőtt arra van szükség, hogy az SZFSZ-szervek és az alap­szervezetek tagjai hatékonyabb formált keressék a szer­vező-, Illetve az eszmei-politikai munkának. A nevelőmunkát illetően — az efsz-ek X. országos kongresszusa, valamint a CSKP XVII. kongresszusa ha­tározataiból kifolyólag — az SZFSZ állandóan arra tö­rekszik, hogy tökéletesítse a szövetkezeti dolgozókra SUSLA BÉLA'

Next

/
Oldalképek
Tartalom