Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-07 / 5. szám
K. F. bodrogszardalmlyi (Streda nad Bodrogom) és egy magát meg nem nevező előfizetőnk az ősziharackfák mézgásodásávul kapcsolatban fordult kérdéssel lapunkhoz. A mézgásodás általában a fák rákos megbetegedéséről, elhalásáról árulkodik. Okozója legtöbb esetben a Cytospora cincta nevű gomba vagy a Pseudomonas syrlngae nevö baktérium. Mindkét kórokozó azonban csak sebeken keresztül tudja megfertőzni az ószlbaracfákat. A fertőzésre a fák az őszi lombhulástól a tavaszi rügyfakadásig a leghajlamosabbak. Ebben az tdőszakban a fákat leginkább az erős téli fagyok károsítják. A fagyállóság szorosan összefügg a tápanyagellátással. Köztudott, hogy a nitrogén túladagolása a fákat a faggyal szemben érzékennyé teszi. Kiegyensúlyozott trágyázással ezt az érzékenységet csökkenthetjük. A fertőzés szempontjából a fagykárokon kívül a fák metszésekor keletkezett sebek sem elhanyagolhatók. Különösen akkor nem, ha ezt még az említett kritikus Időszakon belül (tehát a tél folyamán vagy még rügytakadás előtt) végezzük. Nagyüzemi viszonyok között nehezen lehet elkerülni a tél! metszést; a házikertekben viszont könnyen megtehetjük, hogy csak a rügyfakadás után metsszük a fákat. Az elmondottakból látható, hogy a mézgásodás ellen közvetlenül nem tudunk védekezni. Az őszibarackfák e legsúlyosabb károsdása ellen csakis különböző megelőző beavatkozásokkal íkiegyensúlyozott trágyázás. rügyíakadás utáni met-Mézgacsepp az őszibarackra törzsén szés, óvatos talajművelés) harcolhatunk. Az említett kórokozók hasonlóan fertőzik meg a kajszlbarackfákat is. Ezek gutaütésszerűen, gyorsan pusztulnak el, az őszibarack viszont évekig sínylődik és sokszor csak egv-ogy ága pusztul el. Ha a mézgásodás sok apró mézgacsepp formájában a törzsön jelentkezik, okkor a fa előbb-utőbb kipusztul. Ha viszont csak az ágakon található, akkor a beteg részeket minél hamarabb távolítsuk el. így a fák megmenthetők. Ha a törzsön csak egy vagy két rákos seb van. ezeket éles késsel az egészséges részekig vágjuk ki, utána podig oltóviasszal vagy latex festékkel kenjük be. Legjobb ezt a sebkezelést ts a rügyfakadás utáni tdőszakban végezni, mert a sebek leggyorsabban tavasszal forrnak be. V. A. komáromi (Komárno) olvasónk a kála telelletése és a paprikáimig csírázóképessége Iráni érdeklődött. A kálát cserepekbe ültetve, nem túl sötét helyiségben 6—8 C-fok között teleltetjük. Később, márciustól 12—15 C-fokra emeljük a hőmérsékletet és több fényt biztosítunk a növényeknek így általában május folyamán virágot hoznak. M. I. mérnök, nagymegyeri (fialovo) olvasónk a mályva termelése és eladási lehetőségeivel kapcsolatban érdeklődött. A mályvaféléket (pl. fehérmályva vagy orvosi ziliz) napos oldalra, tápanyagdús, humuszos, könnyú talajba ültessük ahol elegendő talajnedvesség áll rendelkezésére. Száraz, kötött talajon gyökérzetflk nem fejlődik jól. A fehérmálvva (Althaea officinalis) bármely növény után vethető, de friss gyeptörésbe nem. A magot előnyös frissen trágyázott állandó helyre, vagy a palánta előnevelése céljából szabadföldi ágyakba vetni. Állandó helyét már előzőleg porhanyősítsuk. Tavasszal, márciusban. vagy áprilisban 50—60 cm sortávolságra ritkán, 1—2 cm mélyen vetjük. Áprilisban 3—4 szem magot 50 + 50 cm-es fészkekbe Is tehetünk. Ha a palánták megerősödtek, a sorokat egyeltük; a fészkekben a legfejlettebb növényeket hagyjuk. Palántaelőnpvelésnél a magot június végén, július elején 120—150 cm széles szabadföldi ágyakba, 15 cm sortávolságban vetjük. A vetést rendszeresen kell öntözni. Az előnevelt palántákat végleges helyükre szeptember—októberben, vagy a következő év tavaszán, márciusban — amikor gyökerük legalább ceruzányl vastagságú —, jól megmunkált, porhanyós talajba 50X50 sor- és tőtávolságnyira, mélyen ültessük. Ha ezt a műveletet eső után végezzük el, a palánták jobban mogerednek. Vegatatlv úton tavasszal, ml* kor a növények hajtant kezdenek, sarjhatásokről, Illetve gyökérfejekről szaporíthatjuk A' tövekről 2—3, esetleg 4 gyökérfejet vághatunk le A töveket 1 m sor- és 50 cm tötávolságba, bakhátakra telepíthetjük. A bakhátak közelben zöldséget nevelhetünk. Tőosztással Ősszel vagy tavasszal, a tövek kiásása idején szaporítunk. A mályvafélék termesztésénél fontos, hogy a talajt kellő mélyen munkáljuk meg. mert szép, hosszú, vastag gyökeret csak laza földben fejleszt. A szlovák nyelvű szakirodalom szerint, ha a mályvái virágáért szándékozunk termeszteni, és azi értékesíteni akarjuk, akkor csak a sötét, teketéslila szfnű, nemesített Althaea rosea var. nigra-t termesszük. Termelésével és felvásárlásával kapcsolatos további kérdésekre válasz az alábbi címen kapható: Slovakofarma n. p., Nákupňa liečivých rastlín. Hlavná ul. 330, telefon: 973 04. 964 34 Vojnice, okr. Komárno. Különböző méretű Petri csészéket az tekben vásárolhatunk A paprika magja általában 3—4 évig őrzi csírázóképességét, ami persze évről-évre csökken. Ezért néhány héttel a vetés előtt érdemes prébacsíráztatást végezni. Erre a célra legmegfelelőbb az ún. Petrl-csésze, de bármilyen sima fenekű üvegtálat Is használhatunk. A tál aljába helyezett nedves Itatóspapírra 50 vagy 100 magot teszünk. Majd a tálat többé-kevésbé légmentesen letakarjuk pl. tányérral. Ogyelegészségügyi szakiizle-Fotó: F R.J jünk arra, hogy az itatóspapír mindig nedves legyen. Néhány nap múlva a magvak csírázása megindul. Két-három nap elteltével megszámláljuk a kicsfrázott magokat és kiszámítjuk a csírázóképesség százalékát. Abban az esetben ha a birtokunkban lévő magvak 50—60 százalékon aluli csírázőképességgel rendelkeznek. akkor azokat már nem érdemes felhasználni. Matlák György agrármérnök Ä kála, télen megfelelő körülmények között tartva ú] levelet is hoz 1987. február 7, fi Az előzőekben a brojlercsirkék takarmányozásával^ tartásával kapcsolatos legfontosabb teendőket Ismertettük. Az anyagforgalmi betegségek, de legtöbbször még az élősködők és egyéb fertőző megbetegedések is szorosan összefüggenek az elkövetett mulasztásokkal. Érthetőbbek lesznek ezek az öszszefüggések akkor, ha arra gondolunk, hogy a naposcsirke eredeti súlyát viszonylag rövid idő. 50 —56 пор alatt akár ötvenszeresére is növelheti. A már többször említett vitaminellátásban kiemelkedő fontosságúak az A-, O- és az E-vitaminok, mivel a takarmány béltartalma rendszerint nem azonos a szervezet igényével. A vitaminkezelés nőm csodaszer. Ä szükségleten felüli adagoktól nem várhatunk jobb eredményt és a legtökéletesebb vitaminkezelés sem pótolja a higiénia vagy a takarmányozás egyéb hiányosságait. Különösen nélkülözhetetlen a folyamatos D-vitaminellátás, ugyanis a szervezet ezt képtelen hosszabb Időre tartalékolni. Hozzávetőleg a májban Is csak annyi D-vltamlnt találunk, mint a keringő vérben. Fontos feladata a gyorsan fejlődő csontváz alapanyagainak, a mész és a foszfor felhasználásának elősegítése. Ezek hiányában a D-vttamint mozgósítja a csontokban elraktározott készleteket és így átmenetileg biztosítja a szervezet zavartalan működését. A fiatal, növekedésben lévő állatok Jóval igényesebbek náluk: a vitaminhiány már 2—3 hét múlva észlelhető. Ennek kövotkezményeként 8 fiatal csirkéknél csontképződési zavarok lépnek fel, e csontozat mészhiányus lesz. szárnyasaink angolkórba (Rachitis) esnek. Súlyos esetekben az angolkőros csirkék egy része elpusztul, de a túlélőknél Is csökken a növekedés, a takarmányhasznosltás és az ellenállőképesség egyéb betegségekkel szemben. A hiányos mész- és foszforellátás csak súlyosbítja a helyzetet. A következményeket legjobban a fejlett egyedeknél, főleg a kakasoknál észlelhetjük. Mozgásuk nehézkes és fájdalommal jár. Ügy tűnik mintha rövldebb lábuk volna, mert a fájdalom miatt Ízületeiket nem nvújt|ák ki. Súlyos esetekben az állatok képtelenek lábraállnl. csőrök puha, gumiszerflen vagyunk, mivel a felnőtt állahajlíthatő. Szárnyasaink gyógy- toknál a máj akár két-három kezeléséhez, a betegség meg- hónapra is tartalékolja ezt a előzéséhez a már említett, ivó- vitamint. A kiscsirkék „világvízbe adagolható Combinál rahozott” készlete azonban A + D3, — ez az esetleges A-vi- két-három hét alatt kimerül, tamtn hiányt ts pótolja —, A zöldtakarmányokban, elsövagy magában a Ds-készítmé- sorban a magvak csírájában nyékét alkalmazhatjuk sikere- és az állati eredetű termékeksen. Az А-vitamin annak Ide- ben az E-vttamin Is megtalál- Jén joggal kapta a fertőzései- ható. Mivel a levegő hatására lenes vitamin nevet. Hiányé- az őrleményekben ős a száriban az állatok olyan fertőző- tott zöldtakarmányokban ha-Miért nem sikerül a pecsenyecsirke-nevelés? sek következtében ts elhullanak, amelyek egyébként nem okoznak gondot. Igaz, hogy a fertőzésellenes Jelző nem szűkíthető le csak az A-vitaminra, mert a bőr és a nyálkahártyák épségéért a B-csnportha tartozó vitaminok többsége is felelős. Hiányos vitamlnellátáskor a sejtek osztódása is lelassul. A természetes karottnforrások fedezik az A-vltaminszükségletet, de maga a kukorica nem tartalmaz elegendő mennyiséget. A cstrkehlzlnlásnál a természetes zöldtakarmányban található karotinok nem jönnek számításba, ezért szintetikus, gyárilag előállított forrásokra szorulunk. Ellentétben a D-vltaminnal. Itt jobb helyzetben mar tönkremegy, hiányával számolnunk kell. Az E-vttamin Combinál E néven kerül forgalomba. Hiánya esetében érmegbetegedés lép fel. Az ebből származó vérkeringés! zavarok idézik elő a csirkék agylágyulását. Az E-vitaminszükségletet a zsírok összetételiektől és minőségüktől függetlenül növelik, ezért hiányakor az agylágyulás súlyosabb. A csirkék 3—5 hetes korban betegszenek meg (csak kivételesen korábban vagy később). Köztük két-háromszor több a beteg kakas, mint a jérue. jellemzőek ilyenkor az idegrendszeri zavarok, a kényszermozgás és a merevgörcsök is. (S. Buksár felvétele) Áz E-vitamin hiányával magyarázható egy másik betegség is, amely 3—5 hetes korban általános vízenyövel párosul. A vérsavő kilép az erekből a has- és szívburoküregbe, valamint a bőr alatti kötőszövetbe. Ez a jelenség a has alján, a combok között a legfeltűnőbb. A has bőre eleinte csak vastagabb, tésztás tapintású, később a kilépett bomlástermékekből zöldes színt kap. A vérkeringést zavarok a légzést Is nehezítik. Az állatok alig mozognak. Ä csirkék kannibalizmusát, a tollcsipkedést anyagforgalmi hántalmak is okozhatják. Előfordulhat ez annak ellenére, hogy a brojlercsike nyugodt vérmérsékletű. Ezzel a jelenséggel csaknem kizárólag a zárthelyen tartott, általában háromhetesnél Idősebb állatoknál találkozunk Tünetei a háti fedőtollak és a farktollak csipkedésével kezdődnek. A megsérült, vérző bőr további csipkedésre ingerli az állatokat. A baj okát több tényezőben kell keresnünk. Az Intenzív tartásnál az állat mindent készen kap és így rövid Időn belül kielégítheti szükségleteit. Ezért az Időfelesleg hatására az agresszív egyedek gyakran zaklatják társaikat és rákapnak a tollcstpkedésre. A zsúfoltság, a korlátolt mozgási lehetőség csak fokozza az unalmat, az áldozatok pedig csak alig tudnak kitérni a támadás elől. Az egyéb okok közül a fehérje- és a nyersrosthiány egyaránt számításba jöhet. Az éhség, az erős megvilágítás, a magas hő, a száraz levegő külön-külön is elegendők a baj előidézésére. Gyakran lehet a nyugtalanság az agresszivitás oka az állatok zavarásából, áthelyezéséből eredő Idegrendszeri állapot is. A megelőzés csak akkor eredményes, ha lehetőség szerint eleget teszünk a csirketartás korszerű követelményeinek Nem mondhatunk le ugyan a férőhely maximális kihasználásáról, de ezt megfelelő szellőztetéssel világítással és takarmányozással kell ellensúlyoznunk. Ezek után talán úgy Is mondhatjuk, hogy a hízőcsirka kannibalizmusa egy kicsit a gazda szakmai „betegsége” ts. MVDr. Kórósi Rudolf állatorvos
