Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-07 / 5. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. február 7. A Szövetségi (Folytatás az 1. oldalról) Silóknkoricfiból a tervezett mennyi­séghez viszonyítva 13 százalékkal többet takarítottak be, ami hozzájá­rult a takarmánymérleg javításához. Az állattenyésztésben az 1986. évi tervvel összhangban nőtt a szarvas­­marha- és sertésá'lomány. A terve­zettnél nagyobb volt a baromfi- és tyúkállománv és kisebb a tehénállo­mány. A múlt év végével a szarvas­­marhák száma 3 millió 73 ezer, a ba­romfiak száma pedig 48 millió 717 ezer volt. A tehenek száma ugyanak­kor 18 darabbal 1 millió 842 ezer da­rabra csökkent. Tovább nőtt a tejho­zam, amely elérte az évi 3749 litert, ami 188 literrel több, mint 198S-ben. Intenzivebbé vált a szarvasmarha- és sertéshizlaiás. A kistermelők állították elő a brut­tó mezőgazdasági termelés keretében a vágóállatok mintegy 11,8 százalé­kát (1985-ben 11,2 százalékát), a zöldségfélék 44.8 százalékát (1985- -ben 39,1 százalékát) és a gyümölcs­félék 67,3 százalékát (1985-ben 84,2 százalékát). Ä mezőgazdaság 1988-ban 9338 traktort, 1983 kombájnt, 2298 vetőge­­pet, 375 burgonyabetakarftó gépet és 29 cukorrépa-betakarítégépet kapott Nem sikerült megszüntetni a pótal­katrészhiányt. Tavaly az ágazat 1 mil­lió 898 ezer tonna műtrágyát vehe­tőit igénybe (hatóanyagban számol­va 1, ebből egy hektár mezőgazdasági területre 251,5 kilogramm esett (1985- -ben 257,8 kilogramm). Az év folya­mán 17,2 ezer hektár terület vált ön­­tözhetővé, és 35,9 ezer hektárt csa­poltak le. Az efsz-ek dolgozóinak havi átlag­keresete 2,2 százalékkal nőtt, és el­érte a 3170 koronát Az állami gaz­dasági dolgozók havi átlagbére 2,2 százalékkal, 3033 koronára nőtt. Az élelmiszeripar bruttó termelése 1985-höz viszonyítva 1,7 százalékkal növekedett, ami a tervezettnél 0,1 ponttal volt több. Az élelmiszer-ipari termékek közül mindenekelőtt a cu­kor gyártása növekedett 1,8 százalék­kal, a baromfitermelósé 5 százalék­kal, a disznózsíré 4,2 százalékkal, a sajtoké 4.2 százalékkal, és étolajaké és növényi zsiradékoké 2,6 százalék­kal, a vajé 2,7 százalékkal. Az alko­holmentes italok gyártása 7,8 száza­lékká' lett nagyobb, 1,8 százalékkal több húst termeltünk. A lakosság fo­lyamatos ellátása mellett kis mérték­ben csökkent a kenyér és a tej ter­melése. Kiskereskedelmi árakban ki­fejezve az élelmiszeripar 2,3 száza­lékkal több árut szállított a belke­reskedelemnek. Statisztikai divata ERDÖGAZDASÄG fis vIzgazdAlkooAs Ä fakitermelés tervét az ágazat 100,1 száazlékra teljesítette, összesen 18,8 millió köbméter fát termelt ki. Az év folyamán 52,3 ezer hektár er­dőt telepítettek, így a tervet 103,2 százalékra teljesítették. 1985-höz viszonyítva 1,8 százalék­kal több ivóvizet állítottunk elő, a vízvezeték-hálózatba együttvéve 1299 millió köbméter víz került. A veze­tékes ivóvízhez jutó lakások aránva 76.2 százalékról 77 százalékra, a kö­zületi szennyvízcsatorna-hálózatra rá­kapcsolt épületekben élő lakosok száma pedig 62,4 százalékról 63,2 szá­zalékra növekedett. BERUHÁZÁS X népgazdaságban 181,5 milliárd korona értékben hajtottak végre be­ruházási munkákat, ebből az építő­­munkák értéke 86,5 milliárd koronát, a leszállított gépek és berendezések értéke 75,0 milliárd koronát tett ki. A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum beruházásaira 23.6 mil­liárd korona jutott. Alacsony volt a korszerűsítések és rekonstrukciók részaránya. A tervezési előkészítés, az anyagl-möszakt ellátás hiányossá, gal, a megkezdett építkezések arány­talanul nagy száma negatívan tükrö­ződött az építkezések aránytalanul hosszú idejű kivitelezésében, az új létesítmények megkésett átadásában. Illetve abban, hogy az új kapacitások egv része nem éri el a tervezett mu­tatókat. ÉLETSZÍNVONAL 'A' lakosság életszínvonala tovább emelkedett. 1985-höz képest a szemé­lyi fogyasztás 2,2. a lakosság reáljö­vedelme pedig 2,9 százalékkal nőtt A foglalkoztatottság az állami terv előirányzatának megfelelően növeke­dett. Továbbra is gyorsabban nőtt a foglalkoztatottak száma a nem ter­melési ágazatokban. A népgazdaság­ban a dolgozók száma 1 százalékkal lett nagyobb. A lakosság nomtnáljövedelme 3,3 százalékkal növekedett, és 430,4 mil­liárd koronát ért el. A A népgazda­ság szocialista szektorában a dolgo­zók havi átlagbére (az efsz-eket is beleértve) 1,8 százalékkal növekedett, és 3022 koronát tett ki. A reálbérek 1.2 százalékkal növekedtek. A lakosság pénzkiadásai 1985-höz viszonyítva 2,6 százalékkal növeked­tek és elérték a 412,1 milliárd koro­nát. A betét- és készpénzállomány I jelentésem növekménye 18,3 milliárd korona yolt, ami a lakosság pénzbevételének 4,3 száazléka. A takarékpénztári be­tétállomány 16,0 milliárd koronával növekedett és 324.3 milliárd koronát tett ki. A belkereskedelemben a forgalom 2,8 százalékkal növekedett, és értéke elérte a 304,7 mililárd koronát, ami 0,2 ponttal több, mint amennyit az ál­lami terv előirányzott. Az élelmisze­rek forgalma 1,6 százalékkal, az iparcikkeké 3,9 százalékkal nőtt. A tervnek megfelelően a kiskereskedel­mi forgalom 52,9 százalékát az ipar­cikkek tették ki. A lakosság élelmiszer-ellátása fo­lyamatos volt, helyenként és időn­ként problémákat a választék és szállítás fogyatékosságai okoztak. Annak ellenére, hogy 16,9 ezer ton­nával több húskészítmény került az üzletekbe, egyes olcsóbb húsfajtákból és néhány hústermékből nem sikerült kielégíteni a keresletet, nem volt megfelelő a tejtermékek és sajtok vá­lasztéka, gondok merültek fel a gyü­mölccsel, a zöldséggel és az alkohol­mentes italokkal való ellátásban. A társadalmi fogyasztás továbbra is az életszínvonal fontos része ma­radt. 1985-höz viszonyítva 3,4 száza­lékkal nőtt és összesen 182,7 milliárd koronát tett ki, ami lakosonként 11756 koronát jelent, ami 364 koro­nával több, mint 1985-ben. jelentősen többet fordítottunk az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás fej­lesztésére. A bölcsődei helyek száma 1986 vé­gén 123,5 ezer volt. Az üzemi, illetve szövetkezeti bölcsődék férőhelyeinek száma tovább nőtt. Nyugdíjakra és betegbiztosításra 1985-höz viszonyítva 2,9 száazlékkal többet, vagyis 86,3 milliárd koronát fordítottunk. Az ország területén 78,2 ezer lakás épült. Az állami tervet 94 százalékra teljsítettük. A környezetvédelmi program kere­tében folytattuk a víztisztító és a le­vegő tisztaságának védelmét szolgáló berendezések építését. Nőtt az állam­polgárok részvétele a választási prog­ramok keretében, környezetük vé­delmében és alakításában. Az ország lakosságának száma az elmúlt évekhez hasonlóan alakult. 720 ezer gyermek született, ami 5000- -rel kevesebb, mint az előző években. A természetes szaporulat ezer lakos­ra számítva 2,3 százalék volt. 1988- -ban 120 ezer házasságot kötöttek, és 37 ezer házasságot bontottak fel. Az ország lakosainak száma 35 ezer­rel nőtt, és elérte a 15 millió 555 ez­ret. AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI—ÉLEL­MISZER-IPARI KOMPLEXUMA A Szlovák Statisztikai Hivatal je­lentése szerint az elmúlt év bruttó mezőgazdasági termelésének tervét 98.7 százalékra teljesftpttük, ebből a növénytermesztését 94,3, az állatte­nyésztését 1.02,4 százalékra. A 7. öt­éves tervidőszak átlagához képest a termelés volumene 4,5 százalékkal volt nagyobb. A növénytermesztésben a gabona­félék terme’ése 6 százalékkal, a cu­korrépáé 17,3, a burgonyáéi 10,8 szá­zalékkal volt kisebb a tervezettnél. Kedvezőbb eredménveket értünk el az olajnövények, a tőmegtakarmányok, egyes hüvelyesek, a zöldség és a gyü­mölcs termelésében. Az állattenyész­tésben egyes gazdasági állatállomá­nyok csökkenése ellenére a terme­lés intenzitásának növelésével telje­sítettük a tervet. Az e'őző évhez ké­pest csökkent a szarvasmarha- és a juhállomány, növekedett viszont a ser­tés- és a baromfiáUomány. Jó ered­ményeket értünk el a tej termelésé­ben, nőtt az átlagos telhozam. az egy tojóra eső tojáshozam és ennek kö­vetkeztében több tojást termeltünk. A szarvasmarha- és sertéshizlalás­ban nőtt a napi súlygyarapodás. 0,9 százalékkal túlteljesítettük a tervet a vágóállatok, 2,7 százalékkal a ba­romfi, 3,2 százalékkal a tej és 0,7 százalékkal a tojás felvásárlásában. A vágóállatok ál'ománvának szerke­zetében nem sikerült elérni a terv­feladatokat, nem vá-áro'tnk fel a tervezett mennyiségű sertést és bor­jút. Az élelmiszeripar termelése 1985- höz képest 1,8 százalékkal és az ál­lami terv előirányzatához viszonyítva 0,4 száza’ékkal nőtt. Mindenekelőtt több növényi zsiradékot, étolajat, hústerméket, sajtot és alkoholmen­tes italt gyártottunk. A gazdasági átalakításának Országos aktívaértekezleitet tar­tottak Prágában, amelyen a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határozta­tok teljesítéséről volt szú. A CSKP KB, a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által rendezett tanácskozáson Ľu­bomír Štrongal, a CSKP KB El­nökségének tagja, szövetségi mi­niszterelnök mondott beszédet, a­­melyben az elmúlt évben elért gazdasági eredményeket éviélm”“. Megállapította, hogy a mennyiségi mutatók teljesítése ellenére a gaz­daság hatékonyságában lassú az előrehaladás. Rámutatott a hiá­nyosságokra, ezeknek gyakran szubjektív okaira, majd az Idei év feladataival foglalkozott. Minden energiát az idei feladatok teljesí­tésére kell fordítani — hangsú­lyozta, — közben egy percre sem feledhetjük, hogy ugyanilyen fon­tos a távlati Isérdésekkel foglal­kozni. „A jelenlegi irányítási rendszer és gazdasági mechanizmus továb­bi fenntartása azt jelentené, hogy a CSKP XVII. kongreszsnsán kitű­zött stratégiai irányvonal megva­lósítását súlyos kockázatnak ten­nénk ki. Ez aztán negatív követ­kezményekkel járna, főleg szo­ciális téren és országunk nemzet­közi helyzetére nézve. Nem ta­gadhatjuk, hogy az emberek elége­detlenek a termelési és a munka­folyamat ritmusának, folyamatos­ságának alacsony színvonalával, valamint azzal, hogy gazdaságunk viszonylag kis teljesítőképessége következtében a társadalom nem tudja olyan mértékben és minő­mechanizmus koncepciójáról ségben kielégíteni érdekeit ős szükségleteit, amilven mértékben erre szükség lenne” — jelentette ki. Hosszú távon számos olyan problémával küszködünk, mint a társadalmi munkatermelékenység növekedési ütemének lassúsága, a nemzeti jövedelem képzésének a­­ránytalanul nagy energia- és anyagigényessége, munkánk ala­csony szintű értékesítése a nem­zetközt cserében. Részletesen fog­lalkozott a gazdasági mechaniz­mus átalakításával, amelynek fő jellemzője a vállalati szféra önál­lóságának, jogkörének és felelős­ségének növelése. A beszédet követő vitában ti­zenkilencen szólaltak fel, köztük vállalati vezérigazgatók, gazdaság­­irányítási vezetők és pénzügyi szakemberek. A vitazárót Miloš Jakeš tartotta, aki többek között kijelentette, bogy a gyorsítás pártirányvonalának megvalósítása során előtérbe kerülnek ezok a követelmények, hogy hazánk rész­vétele elmélyüljön a nemzetközi munkamegosztásban. Végezetül ki­jelentette. az eszmei és a politi­kai munka javításával jobban kell hatnunk az emberek tudatára, hogy elsajátítsák az üj eljáráso­kat, megértsék az intézkedések célját, szükségességét és hasznos­ságát, segítsenek végrehajtásuk­ban. E téren nagy szerep hárul a pártszervekre, a szakszerveze­tekre, a SZISZ-re, a tudományos­­-mflszaki társaságra, valamint a gazdasági vezetőkre, és a tömeg­tájékoztatási eszközökre. ADunaszcrdahelyí (Dunajská Stre­da) járás mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemeiben dol­gozó kommunisták megkezdték évzá­ró taggyűléseiket, amelyeken kritikus igényességgel értékelik a 8. ötéves terv első esztendejében elért gazda­sági eredményeket és kijelölik a to­vábbi feladatokat. A járás üzemi párt­szervezeteinek egyik legfontosabb fel­adata a CSKP XVII. kongresszusán meghatározott intenzifikáciős prog­ram megismerése, helyi feltételekre való lebontása és következetes meg­valósítása volt az értékelt időszak­ban. Ennek a feladatnak a maradékta­lan teljesítéséhez a dolgozók széles tömegeinek Tokozott igyekezetére, kezdeményezésének kibontakoztatá­sára volt szükség. Több mezőgazda­­sági üzem és vállalat válaszolt a prá­gai felhívásra, és csatlakozott a noszf 70. évfordulója tiszteletére, a gabo­natermelők által meghirdetett bat és bét tonnás hektárhozam eléréséért meghirdetett mozgalomhoz. A járás mezőgazdasága az 1986-os évben 258 ezer 500 tonna szemes ki­termelésével, és 39 ezer 800 tonna hús felvásárlásával akart hozzájárul­ni hazánk önellátásának biztosításá­hoz. Ennek a tervnek a teljesítésére nnvvon nehéz, embert és gépet foko­zottan igénybe vevő feltételek kiizt kerüli sor. Az aszály okozta károkat még a ruga’masan megszervezett ön­tözés sem tudta teljesen felszámolni. Befolyásolta az új közgazdasági sza­bályozók érvénybe lépése is, amelyek egyértelműen a hatékonyabb és ész­szerűbb gazdálkodásra ösztönözték mezőgazdászainkat. Az üzemi párt­szervezetek aktivitásának, a gazda­sági vezetés rugalmasságának és kö­vetkezetességének, a dolgozók meg­értő és kezdeményező magatartásá­nak köszönhető, hogy a tavalyi évet kedvezőtlenül befolyásoló hatások nem okoztak ’ényegesebb lemaradást a tervek teljesítésében. így az olajo­sok, a hüvelyesek, a korai burgonya, valamint a gyümölcsfélék termelési tervét teljes egészében, maradéktala­nul sikerült teljesíteni. Az aszály legnagyobb kiesést a cukorrépa-ter­melésben okozott, ahol a tervezett 40 tonnás átlaghozam helyett csak 34,98 tonnát ért el hektáronként a járás. Gabonafélékből 12 ezer 800 tonna a lemaradás. Ennek kiegyenlí­tésére a 10 ezer 800 tonnás kukorica­termés-többlet sem volt elegendő, s így szemesekből a lemaradás 1 ezer 952 tonna. A számok mögött azonban látni kell azokat a mezőgazdasági üzeme­ket, amelyek a rendkívüli helyzetben is kimagasló eredményeket értek el. A gabonafélék termelésében a járás legjobbjai között található a Nagy­megyeri (Čalovo), a I.űcsi (Lúč), a Légi (Lehnice) és a Felbári (Horný Bar) Efsz, valamint a Nagymegyeri Agrokomplex n. ?., ahol hét, illetve hat tonnán felüli átlagtermést értek e) hektáronként. Kukoricatermelésbcn a legnagyobb hozamokat az Aibári (Dolný Bar), a Légi, a Lúcsi, az Eke­­csi (Okoč), a Padányi (Padáü), a Csilizradványi (Ciiizská Radvaü) ás a Felbári Efsz, az Agrokomplex n. v. és a Dunatükési (Dunajský Klátov) AG érte el. Ezekben a mezőgazdasági üzemekben a hektáronkénti átlagter­­molés meghaladta a nyolc, illetve a hét tonnát. Így, mezőgazdasági üze­meink felelősségteljes munkájával a termeléskiesés ellenére is maradék­­ta'anul teljesítették az állami alapok­ba való eladási kötelezettségeiket. A 8. ötéves terv második évének egyik legfontosabb feladata lesz — behozni a lemaradást szemesekből és teljesíteni az 1987-es tervfeladatokat. Az állattenyésztésben a tavalyi év­re kitűzött célokat a Járás a húster­melés kivételével — ezt 99,1 száza­lékra teljesítették — elérte, a felada­tokat maradéktalanul teljesítette. Le­maradás — 324 tonna a tervezettel szemben — csnpán a sertéshús fel­vásárlásában volt. A tejtermelésben a járás olyan eredményeket ért el, a­­melyek bátran nevezhetők a nagy­üzemi mezőgazdasági termeíésben történelmi jelentőségűeknek, hiszen először haladták meg а 1ПО millió li­tert, és tehenenként elérték a 4 ezer 553 literes évi átlagos hozamot. A tej minőségét illetően azonban van még javítani való bőven. A tojás és a ba­romfihús termelését a járás a terve­zettnél jóval magasabban teljesítette. A* állattenyésztés nagyfokú haté­konyságát szemlélteti, hogy a Duna­­szerdahelyi járás mezőgazdasági üze­mei egy hektár mezőgazdasági föld­területről 528 kg húst — ebből 334 kg a sertés-, 152 kg a marha- és 42 kg a baromfihús — és 1 ezer 222 li­ter tejet értékesítettek. Az élelmiszeriparban az elmúlt év­ben megvalósított beruházások jó irányban hatottak a termelésre. Húsz új termékekkel bővült az árukínálat, amelyeknek minősége megfelelt a követelményeknek. A legnagyobb prob­lémával a cukorgyár dolgozóinak kel­lett megbirkózniuk, mivel a jól fel­készített üzemben kiváló minőségű munkával sem tudták pótolni a cu­korrépa termelésében keletkezett ki­esést. Az idői gazdasági tervek már elké­szültek. A járás ebben az évben 260 ezer 800 tonna szemes termelésével és ezen felül a múlt évi lemaradás behozásával számol. Növekszik az ál­lami alapokba történő húseladás is, az idén eléri a 40 ezer 284 tonnát. Legigényesebb feladat lesz a 184 mil­lió liter tej kitermelése, de nem ki­sebb horderejű a 3 ezer 700 tonna baromfihús és a 84 millió darab to­jás kitermelése sem. Ahhoz, hogy ezeket a terveket tel­jesíteni lehessen, feltétlenül szüksé­ges a napjainkban oiy sokat hangoz­tatott újszerű gondolkodásmód elsa­játítása és gyakorlati alkalmazása, a szavak és a tettek egysége. Erre ösz­tönöznek a pénzügyi tervek is, ame­lyek 2,4 milliárd korona értékű telje­sítményt, e bből 316 millió korona tiszta nyereséget feltételeznek, írnak elő. A gyors előrehaladásnak érvénye­sülnie keli az irányítás területén is. Következetesen tovább kell tökélete­síteni az önelszámolási rendszert, megszilárdítani az alapjait, el kell távolítani a fő akadályokat, a tehe­tetlenséget, a megszokotthoz való görcsös ragaszkodást és a felületes­séget. Még jobb eredményeket kell elérni a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás bevezetésében, ugyanis ott, ahol következetesen érvényesítet­ték, ez a forma bebizonyította elő­nyeit és létjogosultságát. Újszerűén gondolkodni továbbá azt is jelenti, hogy a szervezésben és irányításban alkotó módon keil alkalmazni a tö­kéletesített irányítási rendszer vala­mennyi elvét, alaposan ismerni az adott területet és megbízható ada»o­­kat kell szolgáltatni a választott szervek döntéseihez. Újszerű hozzáállásra van szükség az adásvételi kapcsolatokban, a beruhá­zások területén és mindenütt, ahol az előző években megtorpanás volt ta­pasztalható a termelőmunkában. A járás élelmiszer-ipari termelése előtt álló fö feladatok közé elsősor­ban az őstermelésben előállított ter­mékek, nyersanyagok maradéktalan feldolgozása, jó minőségű hasznosítá­sa, valamint a termékek tápértéké­nek és exportképességének növelése tartozik. Adottak a lehetőségek a cso­magolástechnika javítására is. hiszen a járásban a csomagolóanyagot, gön­gyöleget gyártó üzemrészleg fejlődé­se a 8. ötéves tervben Is dinamikus lesz. Nem kisebb feladat vár a mezőgaz­dasági szolgáltató vállalatokra sem. Az újszerűséget elsősorban a meg­bízhatóbb, rugalmasabb és szavatolt szolgáltatás jelenti. Egyaránt vonat­kozik ez — többek között — a takar­mányforgalmazó üzemekre, az agro­kémiai vállalatra, az inszeminációra, az állat-egészségügyi Szolgáltatásra., Üzemi pártszervezeteink annak tu­datában tanácskoznak, hogy az igé­nyes feladatokat csak szakmailag fel­készült, és politikailag érett, szilárd erkölcsű és jellemű káderek tudják megvalósítani. Ezért megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak arra, hogy a járás mezőgazdasági és élelmiszcr­­-ipari üzemeinek Irányító szakembe­rei jól felkészüljenek az idei tervek teljesítésére. A hatékonyabb termelés mellett fontos teendők várnak rájnk a szo­ciális programok további megvalósí­tásában is. Elsősorban a munkakör­nyezet higiéniai feltételeinek, a fizi­kai munkát végző nők munkafeltéle­­leinek javítására, a veszélyes munka­helyek számának, a foglalkozásból eredő betegségeknek és megbetege­déseknek a csökkentésére van szük­ség. Az újszerű gondolkodásmód, a na­gyobb igényesség egyre inkább érvé­nyesül a dolgozók kezdeményezésé­ben is, ak<k között — hangadóként — a kommunistáknak kell fellépni, lendületükkel magukkal ragadni munkatársaikat, s mindazokat, akik még lemaradoznak. Az évzáró taggyűléseken 109 üzemi szervezetben több mint 4 ezer kom­munista v’tatja meg a kongresszusi határozatokból eredő feladatokat. A szocialista mezőgazdaság fejlesztésé­ben e'ért eddigi sikerek arra jogosí­tanak fel m’nden becsületes dolgozót járásunkban, hogy az fij, az egyre igényesebb feladatok elé is egészsé­ges optimizmussal tekintsen. MÖRICZ ZOLTANNÉ agrármérnök, a járási pártbizottság munkatársa Felkészültünk az Igényes feladatok teljesítésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom