Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-31 / 4. szám
Telepítés a házikertben (Fotó: M. S.) О Két év mezsgyéjén Pózba az Érsekújvári (Nové Zámky) járás legkisebb falvai közé tartozik. Végtggyalogolva az utcákon feltűnik, hogy a falu aránylag nagy és egyenetlen területen fekszik. Ilyenkor, január végén a hóval lepett, téli álmát alvó kertekben csupasz fóliabordák feketéllenek. A viszszavágott szőlővenyigék katonás .sorban dermedten merednek az égnek. Az életnek sehol semmi nyoma.. Az egyik kertben a diófára szögeit madáretető üresen kínálja magát a didergő madaraknak. Az egyik udvar mélyéről disznóölés illata árad. mely kellemes emlékeket ébreszt bennünk. Hirtelen ráébredünk, hogy a hasunkban már elharangozták a delet. Végre megérkezünk Kiss Palákhoz. Ö a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Pozbai Alapszervezetének titkára. — Nemsokára az elnök is megérkezik, addig érjék be személyemmel — jelenti ki mosolyogva a házigazda. Rövid ismerkedés után rátértünk jövetelünk céljára. — Idejövet feltűnt nekünk, hogy a falu eléggé egyenetlen terepen fekszik — nem okoz ez gondot a kerészkedőkuek? — Ö, dehogynem. Ám érinél súlvosabb gondunk a víz, hiszen anélkül nem lehet létezni. Sok helyütt nyolc méter mélyen is le kell ásni ahhoz, hogy vízhez jusson az ember. Akik ellenben a közelben csörgedező patak mentén laknak, azoknak ilyen gondjaik nincsenek Tudtommal körülbelül a lakosság felének nem áll rendé’kezésére annyi víz. amenynvire szüksége lenne. Másik hátránya ennek a vidéknek az, hogy a környező falvakhoz viszonyítva — s ez a község fekvésének tudható be — ez a leghidegebb terület. Ennek velejárója hogv elsősorban olyan növényeket termesztünk, amelyek bírják ezt a klímát Érdemes megfigyelni, hogy ebben a faluban nagvon kevesen fóliáznak Taián kissé ľurcsán hangzik de fgv igaz Hogv mivel magyarázható ez? Hozzánk közel — Podhajskában — az efsz-nek legalább harminc hatalmas termálvízzel fűtött üvegháza van. Képtelenség felvenni a piaci versenyt ilyen konkurrenciával szemben. Akik mégis vállalkoznak rá, azok főleg fejes salátát, karalábét és paradicsomot ültetnek. — Leginkább milyen zöldségfélékéi termesztenek errefelé? — Nálunk a szőlő teszi ki a termelés nagy részét. A feltételek minden szempontból adottak, s mindamellett eléggé jövedelmező is, s ez sem az utolsó szempont. Igaz, ha valaki most ültette el a tőkéket annak legalább 3—4 évig várnia kell, amíg vállalkozása nyereségessé válik. Vegyük csak a lugas megépítésének költségeit... Az idén jól sikerült a szőlő, s ugyanez érvényes a cseresznyepaprikára is, Ugyanakkor a paradicsom, amely kevésbé vízigényes, egy kissé becsapott bennünket. A tepmés jó volt, sőt túl sok termett ahhoz viszonyítva, hogy mennyit vásárolhattunk fel a tagoktól. így a termés nagy részét csak ipari paradicsomként vették át, holott a minősége minden szempontból megfelelt az étkezésinek. De ez ilyen nagymértékű túltermelés esetében érthető is. A baj csak az volt, hogy kissé korán le szállították a felvásárlási árakat. Ám az uborka is kelendő, s meg is terem a kertieinkben. Az ide! évre is 150 tonna uborka leadását vállaltuk. Ismerek olyan falut a járásban, ahol csak 4 tonnányi értékesítésére vállalkoztak. A tagok termelnek még sárgarépát, karalábét és fokhagymát is. Ez utóbbiból az idén kevés volt. s jövőre se lesz több mivel az ősszel kevés hagymát tudtak az emberek elültetni. Pedig bárom évvel eze’őtt annyi volt a fokhagyma, hogy közel 150 kilót nem vett át a járási felvásárlóközpont. Ez háromezer korona kárt je’entett a tagoknak. — Ön mióta titkára a szervezetnek? — Az új vezetőség megalakulása óta, azaz három éve. Nyugodtan állíthatom, hogy ez az időszak mindenki számára előrelépést jelentett. Eddig a legtöbb munkát a Lehota házaspár végezte. A férj a szervezet e’nöke, s egyben ők a felvásárlók is. A múlt évi forgalmunk 1 millió 600 ezer korona volt. Közben megérkezett Lehota Jenő az elnök, aki az elhangzottakkal kapcsolatban a következőket mondta: — A legnagyobb gondunkon egy ideig még nem tudunk változtatni, pedig elég biztatóan alakultak a dolgok Az volt ugyanis a tervünk, hogy a Kispozbán lévő felvásárlótelepünket átköltöztetjük ide Pozbára. Ugyanis a helyi nemzeti bizottsággal szemben van egy kis, öreg épület. Nos, elhatároztuk, hogy azt önerőből rendbehozzuk. Az épületet a felújítás után szerettük volna bekeríteni, még az udvar füvesítésére is gondoltunk. E- rősen hittünk abban, hogy ez a tervünk megvalósul, sajnos nem sikerült. Az épületből könyvtár lesz, természetesen arra is szükség van. Gondolják azonban el, milyen kellemes lehet a termelőnek másfél kilométeren át cipelni az árut, hogy értékesíthesse! — Hallhatnánk valamit a szervezet tagjairól? — kérdeztük Lehota Jenőtől. — Összesen 150 tagunk van. Gyakorlatilag a falu minden heted’k lakosa szervezetten kertészkedik. Erre többek között a kényszer is ráviszi őket, mivel csakis azoktól vásároljuk fel az árut, akik megfizetik az évi tagdíjat. De maga a felvásárlás sem könnyű, főleg amikor tömegesen érik a zöldség és a szőlő. Néha még éjfélkor is felvásároltunk, nem sajnáltuk azonban az időt, mert a szervezet érdekei mindennél fontosabbak számunkra. A tagok munkájával elégedettek vagyunk. Látniuk kell, hogy a munkájuknak van értelme, ez esetben semmilyen áldozattól sem riadnak vissza. Ámiója átvettem a szervezet irányítását — a száraz ősz ellenére — ez volt a legjobb évünk. Tavaly összesen 800 tonna paradicsomot, s mintegy 120 tonna uborkát értékesítettünk. A szőlőről nem tudok pontos adatokat adni, mivel a szerződéseket az illető borgazdaságokkal a helyi nemzeti bizottság intézi. — Hol szokták megtartani a gyű’éseket? — Bizonyára hihetetlenül hangzik, de megtiltották nekünk, hogy a helyi művelődési házban bárminemű összejövetelt tartsunk — jegyzi meg Kiss Pál. Gyűlésre alkalmas helyiségünk nincs, így aztán hol itt nálunk, hol Lehotáék portáján jövünk össze, persze csak a vezetőség. Aki ismeri a helyzetet, az belátja, hogy közülünk senkinek sincs bárminemű haszna az egészből, mégsem segítik a munkánkat. — Azért a szórakozásra is gondolunk — szól közbe Lehota Jenő mosolyogva, hogy bizonyítsa, nem annyira siralmas a helyzet. — Tavaly voltunk külföldön Is, a Balatonnál és Egerben. Az idén el szeretnénk menni az Olomouci nemzetközi virágkiállításra, valamint Magyarországra ts. Ä szervezet megtéríti az útiköltséget. — Mit várnak az idei évtől? — Bizakodunk, vagyis nagyon reméljük, hogy a tavalyinál is jobb évet zárhatunk majd. A falu minden lakóiának példás összefogásával megvalósítható lenne mindaz, amiről az imént szó esett. A szervezet vezetősége mindent megtesz a faluért. Ha ez így lesz fordítva is, akkor nem lesz baj. Kép és szöveg: Macsicza Sándor Lehota Jenő, a szervezet elnöke Kiss Pál, a szervezet titkára ŕ\ Síuiui Vdiaiid ícgaici u u négy évtizedre telepítették, та többször csak fele ennyi időre. Ezt nem a biológiai értelemben vett e’öregedés határozza meg. A Szőlő akár évszázadokig is élhet, bár egyre kevesebb termést ad. Az ú] fajták, az új termelési szokások miatt ma rövidebb ideig kell fenntartani a telepítéseinket, mint régebben. Azonban így is több évtizedre szóló kultúráról van szó. Ennek sikere vagy kudarca jórészt már a telepítésnél eldől. Megéri a fáradságot, mert a szőlő egyike a házíkert leghálásabb gyümölcstermő növényednek. MEGFELELŐ HELYRE A szőlő meleget, napot kedve’ő növény, ezért dombvidéken a dé'i és az ehhez közelálló lejtőket válasszuk. Síkvidéken a könnyen melegedő homoktalaiok a legmegfelelőbbek Kerüljük a mélyfekvésű részeket, az úgynevezett fagy-zugokat, itt a téli, tavaszi kora őszi fagyok egyaránt károkat okozhatnak. A házikertben lévő épületek, fák által beárnyékolt részek sem alkalmasak szőlőte'epítésre. A telepítés szempontjából - döntő jelentőségük van a fagyoknak. A téli fagyok káros határából komoly figyelmeztetőt adott az 1984—1985-ös év. Ilyen lehűlések az 1962—63-as és az 1963—64-es telek óta nem voltak. A közbenső időszakban aránylag kis fagyok fordultak elő. ami túlságosan derű átóvá tette a szőlőtermelőket. Az em’ített telek közül egyikre sem illik rá valóban az évszázad tele elnevezés, noha annak idején mindegyiket annak nevezték. A legutóbbi mínusz 22—24 C-fokos lehűlések messze vannak az 1928— —29-es és 1941—42-es teleken tapasztalt fagyoktól. Az Alföldön, de még a dombvidékek i alján található területeken sem szabad erről megfeledkeznünk. A tavaszi fagyok nem okozzák a tőke kifagyását, a vázrészek pusztulását. Terméskiesé. seket okoznak ugyan, de nem i akkora veszedelmet, mint a téli ■ lehűlések. Ugyancsak a mé■ lye’ob fekvésű területeken fordulnak elő. A kora őszi fagyok már nem járnak terméskiesésekkel, de a lomb korai pusztulása csökkenti a termés minőségét, mert leállítja a cukorfelhalmozódást A vesszők beérése is rosszabb lesz, később a téli fagyokkal szembeni ellenállóságot gyen■ giti. A kora őszi fagyok is a mélyfekvésű területeken veszélyeztetik a szőlőt. AZ IDŐPONT i Mindebből nem az következik, hogy sík területen egyáltalán ne telepítsünk szőlőt, hanem az, hogy a fajta megválasztásakor gondoljunk a fagytűrésre, és vegyük számításba a téli' fedés szükségességét is. Régen azt tartották a legmegfelelőbb időpontnak, amikor tavasszal a talaj már jól fölmelegedett. Megfigyelhető viszont, hogy minél korábbi a szőlő telepítése, annál hamarább fakad, és biztonságosabban ered erőteljesebben fejlődik. Az ültetést már ősszel is elkezdhetjük, de ehhez azjszükséges, hogy a talajt idejében készítsük elő. Ha későn, május elején ültetünk, bőséges beöntüzéssel a megeredés még jó lehet ugyan, de a szőlő fejlődése már nem lesz olyan erőteljes. Késői ültetéskor, aszályos időben, főleg ha nern tudunk öntözni, sok tőke kipusztulhat. MÉLYLAZÍTAS. ALAPTRÄGYÄZÄS A fiatal szőlő gyors fejlődéséhez, a későbbi jó termés eléréséhez nélkülözhetetlen a 70 cm mély ásás, az úgynevezett forgatás. Erre legtöbbször a kerti munkák befejezést; után van telő. Ezt az is indokolja, 1 NÉGYZETMÉTERNYI TÉR AJÄNLOTT MÖTRÄG Műtrágya Hatóanyagtartalma, % Szuperfoszfát 18 Kálisó 40 Ha ősszel kevés az időnk, akkor a talajt szalmával, karti hulladékkal takarjuk.-A talaj így nem fagy meg és nem túl erős téli lehűlések idején a fagyok beállta után is tudunk forgatni. A forgatáson kívül van még egy fontos művelet, amely sok évre kihat a szőlő fejlődésére: ez az alap- vagy indító trágyázás. A foszfor és a kálium mélyre juttatása soha olyan jól nem valósítható meg, mint a telepítés ' előtti forgatással, mert ezek a tápanyagok nehezen jutnak le a talaj mélyebb rétegeibe. Tíz év is szükséges ahhoz, hogy az elmulasztott alaptrágyázást pótolni tudjuk. Ha semmiképpen sem áll módunkban talajelemzést végeztetni, akkor a következő trágyaadagok ajánlhatók: négyzetméterenként 6 kg (kb. fél vödör) érett istállótrágya és 0,4—0,7 kg különböző műtrágya ftáblázat) — a talaj gazdagságától függően. Óvakodjunk a túl nagy adagoktól. A túltápláltság. akárcsak az emberi szervezetnek a szőlőnek sem jó. A műtrágya különösen veszélyes lehet. Ha nem végeztetünk talajvizsgálatot, feltétlenül ajánlatos szakember helyszíni tanácsát kikérni. A TELEPÍTÉSI ANYAG Régebben kötött talajra gyökeres oltványt, a laza, úgynevezett immunis homokra, amelyben a gyökereket pusztító szőlőgvökértetú (a filoxéra) nem él meg, saját (nemes) gyökerű, oltás nélküli szaporítóanyagot ajánlottak. Ojabban hogy a talaj az őszi esőktől eléggé át legyen nedvesedve, mert száraz állapotban nehéz felásni. Ha géppel forgatnánk, az is többnyire szüret után lehetséges. Házikertben, ha csak egy sor szőlőt ültetünk, akkor elegendő a talajt egy ároknyi szélességben megforgatni, de a kellő mélységet akkor Is tartsuk be. A megfelelő mélységű forgatás elmulasztása a későbbekben nem pótolható. Ilyenkor a tőkék gyenge fejlődésével, a termőrefordulás elhúzódásával, a későbbi évek gyenge termésével kell fizetnünk. Ulet alafträgyäzAsAra YAMENNYISÉG Műtrágya Hatóanyag szükséglet dkg 15—35 2,7—63 15—35 6,0—14,0 mindenfelé oltványokkal telepítenek. Az igaz, hogy amerikai alanyon (5 BB. 5 C) valamivel erősebben fejlődik, de az oltásforradás esetleges hibája, a tőkenyak sérülése folytán hamarább elgyengülhet, vagy akár el is pusztulhat A' téli fedés elmulasztásakor pedig a nemes rész lefagyhat az alanyról, ami ugyancsak a termőtőke pusztulását jelenti. E- zért a mélyfekvésű részeken az oltványtőke alapi részét ajánlatos fedni. Homoktalajokon a drágább oltványok használata kevéssé indokolt. Óvakodjunk attól, hogy bizonyta’an származású ültntési anyagot vegyünk, mert gyakran csak termőrefordulás után jövőnk rá, hogy valami egészen mást kaptunk, mint amit szerettünk volna. Az oltványkészítéssel és értékesítéssel foglalkozó üzemek, vállalatok és kistermelők növényegészségügy! szempontból is biztonságot jelentenek a kiskerttulajdonos számára. Homoktalajon, szükség esetén 50 cm hosszú gyökér nélküli (sima) vesszővel is telepíthetünk. Ennek megeredése bizonytalanabb és lassabban fordul termőre. Ehhez csak akkor folyamodjunk, ha a termőtőke, ahonnan származik, megnyerte a tetszésünket és jő tulajdonságairól megbízhatóan meggyőződhettünk. Ha a szaporítóanyagot nem ültetjük el azonnal, átmenetileg is olyan helyen tárolíuk, ahol nem szárad ki. nem penészedik meg Legjobb erre a nedves homok. (Folytatjuk) — K. Sz. — e