Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-31 / 4. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. január 31. Ahol az újítómozgalom az általános fejlesztés szerves része Fabrik László gépjavító számos újítás „tulajdonosa" Sárközy Lajos műhelymester (jobboldalt) és Zalka Lajos a „kockázógép” mellett Gazdasági vezetőkkel, gépesítési szakemberekkel beszélgetve nem egy esetben tapasztaltam azt, hogy az újítómozgalmat nem úgy értelmezik, mint ahogyan azt valójában értelmezni kellene. Sokan ezt a tevékenységet leszűkítik egy gépjavító műhely feladatkörére, így nem is fejtenek — nem is fejthetnek ki — kellő propagációs tevékenységet az irányban, hogy ez a feladat minden munkarészlegen — legven szó állattenyésztésről, növényvédelemről, melléküzemági termelésről stb. — teljesítve legyen s meghozza gyümölcsét. Természetesen vannak gazdaságok, ahol az újítómozgalmat — helyesen — az általános fejlesztés szerves részeként kezelik. Ezek közé tartozik a csilizradvánvi (Ciližská Radvaň) székhellyel működő Csilizköz Efsz is. ahol nagy hangsúlyt fektetnek az új, a korszerű éltetésére, annak gyakorlati felhasználására. A MEGFELELŐ SZERVEZETTSÉG JŰ HAJTÓERŐ Ogy gondoltam, hogy jó helyen járok, amikor a gépesítők Irodájában érdeklődtem az újítási előadó Iránt. Tévedtem. A gyors útbaigazítást követően tudtam meg, hogy a keresett személy az állattenyésztési főágazat-vezetői tisztet tölti be. .. Lám, lám... Lehet, hogy itt jobban odafigyelnek a korszerű, az új «meghonosítására — teszem azt — az állattenyésztésben is? Persze, Bozsaky László agrármérnök — állattenyésztési szakember létére — komoly műszaki tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen korábban hosszú Ideig a gépesítés területén dolgozott. Az újítási előadó beszélgetésünk alkalmával a mozgalom kibontakozásáról, fejlődésről szólt: — Az 5 ezer 500 hektár szántóterületen gazdálkodó szövetkezetünk hét gazdasági egység összevonásával 1974-ben egyesült, így ettől az időszaktól kezdődően tartjuk nyilván újítómozgalmunk tevékenységét. Az említett évben három újítást nyújtottunk be a járást szerveknek. Aljban az Időben például komoly gondot jelentettek a drótférgek, így ezek irtásával kapcsolatban egy olyan vegyszeres adagológépet fejlesztettünk ki, amelyet később sok-sok szövetkezetben alkalmaztak. Komoly probléma volt a betakarítást veszteségek csökkentése, így a betakarítógépek tökéletlensége alaposan „mozgásba hozta” szakembereink fantáziáját. 1976-ban már hat újításunkat fogadta el a járás, a kővetkező években pedig már fokozatosan gyarapodott a bpnvűltott ötletek szánta. Tavaly például már 17 újításunk volt, melyek — egy évre vonatkoztatva — 760 ezer korona értéket hoztak a köz asztalára. Az újítások „rögzítése” céljából az illetékesek egyelőre nemigen használják a rajztáblát, hanem Inkább — a leírás mellett — a fényképezőgépet. Ezzel azt ts elárultam, hogy a már „legyártott”, tehát kipróbált újításokat nyújtják be — továbbterjesztés céljából. Am nem mindig az a dolgozó szerkeszti meg az újítást étűben is, aki azt kigondolta__ — Ez a tény — folytatta Bozsaky elvtárs — arra az elhatározásra késztetett bennünket, hogy mind az újítókat, mind pedig az újítások kivitelezőit jutalmazzuk. Nem véletlenül született ez a döntés: a „felekben”, vagy az egyszerű technikát rajzon felvázolt újítások a kivitelezések folyamán olykor rengeteg rébuszt rejtenek magukban, melyeket rendszerint a kivitelező old meg. így ő is megérdemli a honoráriumot, hiszen nemcsak a szerszámait, hanem a leleményességét is kamatoztatta. S ezt mindenképpen értékelni kell... — Egy efsz újítómozgalmának milyensége nagvban függ attól, miként is teljesíti feladatát a gazdaság újítási bizottsága ... — Ez a bizottság nálunk kéthavonta ül össze. Mivel tagjai a legkülönbözőbb ágazatok képviselői, egyben értői így rugalmasan tudnak dönteni minden olyan kérdésben, amely az újítások bírálásával, fejlesztésével, jutalmazásával stb. kapcsolatos. Ez a bizottság minden évben meghirdet egy tematikus feladatot, melynek megoldása elősegíti majd az itteni gazdasági élet menetét. Sajnos, mi sem mindig tudjuk megoldani az említett feladatokat. NINCS ALTALANOS FE1LESZTÉS OjlTÄS NÉLKÜL Ä műszaki fejlődés gyors üteme eleve kizárja azt, hogy egy-egy gazdasági egység csakis saját fejlesztéseire, újításaira támaszkodjon. Tehát az információ-beáramlás és -felfogás milyensége — egy-egy gazdaság életében — döntő jelentőségű. Mivel az újítások terjesztése. technikai vívmányaink széles körű „térítése” körül, sajnos, sok gond merül fel, a szóban forgó gazdaságban arra kerestem választ, hogy miként is értelmezik az újat. a hasznosítható ötletet. Vörös László gépészmérnök, gépesítési főágazatvezető így reagált a felvetett kérdésre: — A korszerű technológiákra, vagy apró ötletre való gyors feifigyelés gyorsasága nagyban függ attól, hogy egy gazdaság vezetősége mennyire „nyitott” az új Irányába, miként tudja a tagokat arra késztetni, hogy aktívan vegyenek részt a fejlődési-fejlesztési folyamatban. Én úgy érzem, hogy nálunk az említettekkel kapcsolatban kiváló a légkör: szakembereink elég sokat moa kertészetben jó szolgálatot tevő füldkockákat „gyártó” gép. Az alapötlet adott volt, ám a fejlesztési csoport szakemberei a berendezést tökéletesítették, s több hasznos funkcióval látták el. De szerkesztettek itt traktor után vontatzognak, s mindent regisztrálnak, amit otthon is használhatónak tartanak. Például az Agrokomplexon, Illetve más, hasonló jellegű kiállításokon való résztvétel szinte már kötelező, emellett gépbemutatókra járunk, több magyarországi termelőszövetkezettel tartunk fenn kapcsolatot. Egy jó szakember számára sokszor elég csak az alapötlet „ellesése”, a többi már egyszerű. Máskülönben olyan kiváló gépesítési szakemberekkel rendelkezünk, akik — sokszor kényszerből ugyan, de naponta újítanak... A Csilizköz szövetkezet eldtcsekedhet azzal is, hogy a belüzemi gépesítő részlege keretén belül működik egy 15 tagú fejlesztési csoport, melyet Farkas István vezet. Énnek feladatkörébe tartozik a kísérletezés is. Ugyanis nem mindig válik be egy-egy szerkezet, kisgép, ám a próbálkozás — nélkülözhetetlen. A gazdaság vezetőinek véleménye szerint megéri kockáztatni, hiszen egy-egy igazi ötlet alaposan javít a „sikerarányon”. Persze, a csoport napi feladatokat is végez, kis számban olyan gépeket, berendezéseket gyárt, melyek a piacon nem lelhetők. Például tavaly 150 darab saját fejlesztésű kazánt gyártott, mely hulladékok tüzelésére alkalmas. Hasonló gyártmányuk ható rakodógépet, mely munkaerőt, s mechanizmusokat „takarít meg” a napi takarmányszáilítási munkafolyamatnál. A belüzemi gépesítő részleg vezetője, ifjú Halász János mérnök nehezen emlékszik vissza azokra a korszerűsítéssel, fejlesztéssel kapcsolatos berendezésekre — hiszen sok van belőlük — melyek ma már szép eredményekkel szolgálnak. így az állattenyésztési főágazatvezető, valamint a gépesítők segítettek ezek felidézésében: az állattenyésztés szakaszán rengeteg fejlesztést, újítást alkalmaztak. Az egyik például az a vágóhídi hulladékot feldolgozó gépsor, mely a KAHYB sertésprogram keretén belül a fehérjepótlásban tölt be szerepet. A baromfi-feldolgozó vállalat melléktermékei — a láb, a nyak, a szárny — korábban a szemétte’epekre kerültek, most viszont azokat a takarmánypótlásban hasznosítják. A fejlesztési csoport több újítást is eszközölt az említett program keretén belül, ilyen a trágyalehúzó. a fiaztató korszerűsítése, s egyéb újítások. A kertészetben Is jó ötletekkel segítették a termelést. A tolóasztalos palántaágyasok . a tökéletes. helykihasználást szolgálják, a speciá’ls kertészeti perpietezp berendezéseket sem győzik dicsérni a szakemberek, s az automatikus szellőztető berendezésekkel ellátott stabil fóliaházak is az itteni szakemberek találékonyságának bizonyítéka. AHOL A TAíALÉKONYSAGNAK BECSÜLETE VAN A gazdaság gépesítési ágazata mintegy 200 embert foglalkoztat. Már épül a betonelemekből összeszerelt központi műhelycsarnok, ami egyben annyit jelent, hogy nemcsak a gépjavítás válik korszerűbbé, hanem az ötletemberek is jobb körülmények között dolgozhatnak majd. Am most, a helyszűke ellenére sem „vesztegel” mellékvágányon a találékonyság, hiszen akad bőven a jó ötletekből. Bedé András, a javítórészleg vezetője nem rest elmondani, hogy a gazdaság szakembereinek nem kell írásos kérvényt benyújtani ahhoz, ha nehéz feladat megoldásáról van sző. A fő téma rendszerint nem az, hogy „már megint nincs alkatrész”, hanem; miként is lehetne azt a bizonyos sérült alkatrészt felújítani, vagy egy ötletes megoldással kiiktatni. Sárközy Lajos műhelymesterrel együtt indultam „műhelynézőbe”. A gépjavítók valahogy nemigen figyeltek oda „télúr” rakoncátlankodásaira, így szükség esetén kinn a műhelyek előtt is nekiláttak a télen is „szolgálatos” gépek javításának. Bent a műhelyben alkalmam volt látni egy már kész kockázógépet, melynek összes alkotóelemét itt készítették A gépjavítóktól hallottam: Földes Pál esztergályos — már szakmájánál fogva is — jóformán minden újítás „részesíársa”. G erről — gépét néhány percre leáľítva — így szólt: — Legyen szó fejlesztési programról, vagy egy konkrét újításról, rendszerint részt veszek azok megvalósításában. Persze, emellett saját újításaim is vannak. Például korábban rendszerint eltörtek üzemeltetés "közben az E -516-os kombájnok hajtótengelyei. Ezeket — még újkorukban — megerősítettem, így azután nem volt szükség országot járva alkatrész után kutatni ... Fabrik László 1957-ben vált szakmája mesterévé, 1976-ig a Gellei (Holice) Gép- és Traktorállomás alkalmazottja volt. Munkatársai véleménye szerint a legkiválóbb szakemberek egyike, aki mestersége területén mindenhez ért. Ö is számos újlitás tulajdonosa. Nagy szakértője például a permetezőgépeknek, melyeken szintén sok-sok újítást eszközölt már. A gazdaság újítói közül nem lehet említés né’kül hagyni jó néhány gépjavító nevét: Both Lajos például a hidraulikus berendezések kiváló tudója, Zsidó Ferenc, a vontatott gépeken, motorokon eszközölt sok újítást. Zalka Lajos — legutóbb — a „kockázógép” hibátlan működéséhez járult hozzá jó ötleteivel. Vida Zoltán és Szabó Ervin műhelymesterek nemcsak hogy támogatói a leleményességüket is érvényesítő mesterembereknek, hanem maguk ' is már sok-sok újítást eszközöltek. Azokban a gazdaságokban, termelőegységekben, ahol a korszerűre, az újszerűségre való törekvés minden dolgozó tudatában ott lakozik, ott a jövőt megcélzó fejlődés folyamatos, adott. Ezt tapasztaltuk a Csilizköz Efsz-bcn is. KATÍTA GÁBOR Épülőfélben az új központt gépjavító műhely (A szerző felvételei) 1} A tolóasztalos pa'.ántaágyásuk kiválóan beváltak
