Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-31 / 4. szám
Szabad Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1987. január 31. ir 4. szám ★ XXXVIII, évfolyam ★ Ara 1,— КС» Termelési rendszerek a növénytermesztésben Irta: JOZEF MUOROCH agrármér A magyarországi fő tapasztalatok és kedvező eredmények után hazánkban a szemes kukorica termelési rendszer keretében történő termesztése a Bábo'nai Iparszerft Kukoricatermelési Rendszer útján a vágsellyei (Šaľa) Barátság Efsz-ben 1980-ban kezdődött. A termelési rendszerek adta hektárhnzam-nöVelés szlovákiai viszonylatban is beigazolódott Ennek alapján bővült a kukorica- és burgonvatermetési rendszer behozatala a Magyar Népköztársaságból, természetesen olyan mértékben ahogyan azt a külkereskedelem lehetővé tette. A műit évben példán! az MNK-bóI behozott termelési rendszerek 49 ezer hektár területre terjedtek ki. A külföldről behozott termelési rendszerek nagymértékben hozzájárultak az SZSZK növénytermesztése intenzifikálásának elmélyítéséhez. Megmutatták a munka- és technológiai fegyelem megszilárdításához, a munkaszervezés javításához vezető utat, elősegítették a mezőgazdasági üzemek nagy teljesítményű gépekkel, jó minőségű és nagy termőképességíí biológiai anyaggal, valamint növényvédő szerekkel való ellátásának javítását. A szerzett ismeretek alapján a MÉM a kutató és nemesítő intézeteken keresztül biztosította a legtöbb, döntő jelentőségű növénykultúra esetében a termelési rendszerek kidolgozását. Mindez a MÉM szervezési, tervezési és gazdasági alapelvei alapján valósult meg. A gyakorlatban a termelési rendszerek iránt nagy az érdeklődés. Szlovákiában például 1983-ban a termelési rendszereket 88 ezer, egy év múlva 285 ezer, 1985-ben pedig már 310 ezer hektár területen érvényesítették. Azonban nyíltan meg kell mondani, hogy néhány rendszergazda helytelenül értelmezte küldetését, formális és adminisztratív jellegű tevékenységet fejtett ki. A keretek hiányának következtében az anyagi-műszaki e’látás is foghíjas volt. Ezért a kerületi mezöeazdasági igazgatóságok a múlt évben átértékelték a rendszergazdák tevékenységét. A nyújtott szakmai és tanácsadói tevékenység színvonala alapján és a problémák mielőbbi megoldása érdekében visszavonták néhány rendszergazda kinevezését és azokat újakkal helyettesítették, főleg a Közép- és Kelet-szlovákiai kerületben. Míg 1985- -ben az SZSZK-ban a rendszergazdák száma 118 volt, addig a múlt évben számukat 91-re csökkentették. A legjobb eredményeket elérő rendszergazdák közé tartozik a Vágsellyei Efsz (szemes kukorica és napraforgó). az Ekecsi (Okod Efsz (szemes kukorica és napraforgó), az Ostrovi Efsz (szemes kukorica), a I.égi (Lehnice) Efsz (lencse és intenzív fűfélék), a Keszegfalvi (Kameniöná) Efsz (szója), a Nitrai Agrokomplex (néhány növénykultúra esetében), a Slušo vicéi Efsz (szemes kukorica), az Udvardi (Dvory nad Žitavou) Efsz (paradicsom), a Kotešovái Efsz (gyökérzöldségfélék). a Bánovce nad Bobravou, és a Kassai (Košice) ÄG (őszi repce), á Liptovský Mikuláš-i ÄG (burgonya), a Pezinoki Efsz (szőlő) stb. A korlátozott anyagi-műszaki ellátásra való tekintettel a termelési rendszerekbe e'őnvösen a kisebb vetésterületű növénykultúrákat sorolják be, kivételt képez a szemes kukorica. A múlt évben a termelési rendszerek az SZSZK-ban 282 ezer 700 hektár területre, azaz a vetésterület 22 százalékára terjedtek ki, ebből a magyarországi termelési rendszereket 49 ezer hektár területen érvényesítették. A kerületi megoszlás a következő volt: Nyugat-szlovákiai kerület 175 ezer 300 hektár. Kelet-szlovákiai kerület 85 ezer 900 hektár. Közép-szlovákiai kerület 21 ezer 500 hektár. A termelési rendszerekben a legnagyobb részarányt a lencse és a szója (a vetésterület 100 n/o-a), a napraforgó nők, a MÉM osztályvezetője (84 °/o), a bab (81 %.), a dohány (76 °/o). a szemes kukorica (58 %) és a borsó (50 °/o) érte el. Éppen az említett növénykultúrák esetében növekedett az utóbbi években a termelés intenzitása. A múlt évi növénytermesztési eredményekre rányomták a bélyegüket a kedvezőtlen időjárási viszontagságok, főleg a Nyugat-szlovákiai kerületben. Ennek ellenére mindhárom kerületben és minden növénykultúra esetében a termelési rendszereken belül nagyobb hektárhozamokat értek eL mint a rendszereken kívül gazdálkodó szomszédos mezőgazdasági üzemekben. Ennek bizonyítására néhány konkrét adat: a Vágsellyei Efsz IKR-rendszerében 34 ezer 600 hektár átlagában 6,17 tonnás, az Ekecsi EFSZ BKR-rendszerében 12 ezer 100 hektár átlagában 6.02 tonnás hozamot értele el szemes kukoricából, 4318 hektár átlagában pedig 2,68 tonnás hozamot napraforgóból. Az Ostrovi Efsz rendszergazdaként 24 ezer hektár területen gondoskodott a szemes kukorica termesztéséről, s hektáronkénti átlagban 4.81 tonna termést takarítottak be, amit nagy sikerként könyveltünk el. Tény és való, hogy a hektárhazam kisebb, mint az előbb említett két termelési rendszer keretében, de figyelembe kell venni azt, hogy az Ostrovi Efsz tevékenységét a Bratislava!, a Seni,cai a Trenűíni és a Topoföanyi járásokban, tehát a kukoricatermelő körzet északi részén fejti ki. Ennek ellenére a rendszer keretében 1.5 tonnával nagyobb átlagos hektárhozamot értek el. Rendkívüli figyelmet érdemelnek a napraforgó-termelési rendszergazdák fa Voderadyi, az Ekecsi, a Vágse’lyei és a Šuranyi Efsz-ek), amelyek a technológia következetes betartásával és az anyagi-műszaki ellátás javításával mindhárom kerületben még a kedvezőtlen időjárási viszontagságok ellenére is Szlovákia történetében a legnagyobb terméshozamot — 2,29— 2,68 tonnát — érték el. Amint tudjuk, a CSKP XVII. és az SZLKP legntóbbi kongresszusán elfogadták társadalmunk szociális és gazdasági fejlesztése meggyorsításának stratégiai irányvonalát, amely elsősorban a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyors ütemű gyakorlati érvényesítésén alapszik. A magyarországi termelési rendszerek érvényesítésének hétéves és a hazai termelési rendszerek érvényesítésének négyéves eredményei megmutatták, hogy a rendszergazdákon keresztül lehet a leggyorsabban a gyakorlatba átültetni a tudományos ismereteket. A rendszergazdák komplex ésszerűsítő brigádjaiban találkoznak a tudományos-kutató bázis legjobb szakemberei, akik évente fajta-, tápanyag-ellátási, növényvédelmi és gépesítési kísérleteket végeznek. A rendszergazdák rendszeresen megszervezik az új technika napjait, a téli időszakban pedig az agronómusok, a gépesítők és a traktorosok részére tanfolyamokat rendeznek. A CSKP KB 4. és az SZLKP ezt követő ülése értékelte, hogy hogyan teljesítettük a CSKP -XVII. kongreszszusa határozataiból következő feladatokat, különös tekintettel a 8. ötéves tervidőszak első évére. A múlt évi eredmények elemzése megmutatta, hogy míg a szemes kukorica esetében a vágsellyei rendszergazda keretében az Agrokomplex nagymegyeri (Galovo) vállalatánál 1806 hektár területen 8,49 tonnás terméshozamot értek el, addig a Nagymegyeri Efszben 600 hektár területen csak 6,66 tonnát, azaz 27 százalékkal kevesebbet; míg a Vágsellyei Efsz-ben hektáronként 7,27 tonna termést takarítottak be, addig a Vágfarkasdi (Vlčany) Efsz-ben csak 5,49 tonnát, azaz 33 százalékkal kevesebbet; míg a napraforgó esetében az ekecsi (Folytatás a 2. oldalon) A becses vendégeket Ján Plesník akadémikus (jobbról az első) tájékoztatta az intézet munkájáról KÖZÖS CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BIOTECHNOLÓGIAI LABORATORIUM A kölcsönös együttműködés magasabb formája Nyitra (Nitra) országos mezőgazdasági kiállításával, mezőgazdasági és pedagógiai főiskolájával már néhány évtizede bekerült a köztudatba. Sokkal kevesebben tudják azonban, hogy az utóbbi években a párt- és állami szervek, valamint a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia jóvoltából és hathatós támogatásával mérfüldes léptekkel halad a megvalósulás felé az a szándék, hogy az alkalmazott biológiai és mezőgazdasági tudományok országos, sőt közép-európai kutatási központjává fejlesszék. 'Ä várhegytől észak-nyugati irányban. a város peremén túl emelkednek az Állattenyésztési Kutatóintézet első modern épületei, magját képezve egy leendő, európai viszonylatban is jelentős biotechnológiai kutatócentrumnak. Ennek a törekvésnek egyik jelentős állomásához érkezett el hazánk tudományos élete 1987. január 20-án. Ezen a napon a Közös Csehszlovák-Szovjet Állattenyésztési Biotechnológiai Laboratórium ünnepélyes megnyitásán többek között Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a CSKP KB titkára, Viktor Lomakin, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jurij Kandalov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja. Lev Konsztantyinovics Ernszt, a moszkvai V. I. Lenin Mezőgazdasági Tudományok Óssz-szövetségi Akadémiájának alelnöke, Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára, Ivan Knotek, a CSKP KB osztályvezetője, Miroslav Toman, a szövetségi kormány alelnöke, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rudolf Vanűo, az SZLKP KB osztályvezetője és Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, Josef Riman akadémikus, a Csehszlovák, Vladimír Hajko akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke és Karel Kudrna akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia elnöke vett részt. A vendégek. Ján Plesník akadémikusnak, a kutatóintézet igazgatójának kíséretében megismerkedtek az épületben lévő genetikai, mikromanipulációs és a gazdasági állatok irányított szaporodását végző laboratóriumok, valamint a műtő munkájával. Megtekintették a 120 állat befogadására alkalmas kísérleti üzemegységet. Ezek után a vendégek nagygyűlésen találkoztak az intézet dolgozóival. A közel 200 férőhelyes emeleti ülésteremben fehérköpenyes hazai és szovjet szakemberek hallgatták meg František Pitra elismerő szavait, aki többek között kiemelte, hogy az itt megkezdett kutatómunkával a csehszlovák—szovjet tudományos kapcsolatok a szocialista államok közötti együttműködés minőségileg új és magasabb fejlődési szakaszába léptek. Rámutatott, hogy a KGST keretében ez a kezdeményezés egyedülálló a maga nemében. A szellemi és az anyagi erők, ilyetén való koncentrációja hatékonyabbá teszi a tudományos-technikai forradalom eredményeinek a gyakorlatba való átvitelét. Dicsérőleg szélt arról, hogy a Közös Csehszlovák—Szovjet Állattenyésztési Biotechnológiai Laboratórium — atnely munkáját a noszf 70. évfordulójának jegyében kezdi — kutatási tevékenységének már az első szakaszában is igényes, gyakorlati értéket teremtő feladatokat vállal a klónozás, az embrió-átültetés és más biotechnikai problémák, valamint a fiatal kutatókáderek képzése terén. Reményét fejezte ki, hogy a biotechnológiai laboratóriumban végzett közös munka például szolgál és ösztönzően hat majd a tudományos élet más területeire is. Végezetül nagyra értékelte a párt- és állami szervek, valamint a tudományos, intézmények áldozatos erkölcsi és anyagi támogatását, Hangsúlyozta, hogy a CSKP KB továbbra is figyelemmel kíséri az intézet munkáját, és támogatni fogja eredményeinek a gyakorlatba való átvitelét. ’ 'Á csehszlovák—szovjet együttműködés célkitűzéseit a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, )án Plesník akadémikus ismertette. Kiemelte, hogy alapprogramjuk a petesejtek , mesterséges termékenyítésével. az embrió anyaállat testén kívül történő fejlődésével, a kimérákkal, a klónozása] és más biotechnikai feladatokkal kapcsolatos. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy sikerül tökéletesíteniük — elsősorban a szarvasmarháknál — az embrió-átültetést, s így 30—50 százalékkal növelni az irányított szaporodást. — Egy donortól évente legalább 20, magas biológiai értékű' embriót kell nyerni. Egyúttal arra is törekednünk kell, hogy 100 embrióból 100 utódot neveljünk fel. A mikroorganizmusok genetikai befolyásának segítségével olyan mesterséges szervezetek előállítása kívánatos, amelyek a tápanyag-hasznosítás fokát 15—2Q százalékkal emelik — mondotta. Beszélt továbbá az intézetnek a ritka gazdasági állatfajták és az egyes szabadon élő állatfajok génbankjának kialakításában betöltendő szerepéről. Utalt a tevékenységüket hátráltató körülményekre is. Az Avia típusú tehergépkocsiból d Trnavai Zoochýgiena vállalattal közösen kialakított mozgó laboratóriumot („Embryomobll”) mikroszkópokkal, mikromanipulátorral, sterilizációs berendezéssel, 125 literes víztartállyal és vízmelegítővel szerelték fel. Ján Plesník akadémikus szavai szerint felveszi a versenyt a hasonló rendeltetésű francia ás NSZK-beli laboratóriumokkal. Bulgáriai; magyarországi és szovojet intézmények is szívesen megvásárolnák. Sorozatgyártására a nemzetközi érdeklődés dacára mind a mai napig nem akadt vállalkozó! Szovjet részről a közös kutatólaboratórium kialakításának tényét, az együttműködés előnyeit és várható eredményeit L. K. Ernszt méltatta. A délutáni órákban rendezett szimpóziumon politikai és tudományos személyiségek vitatták meg a biotechnológiai kutatások fejlesztésének ütemét és távlatait, ,A főbeszámolókat Robert Sevüoviű szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és L. K. Ernszt akadémikus tartotta. Dr. POMICHAL RICHARD í: \ 1
