Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-24 / 3. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES, 1937. január 24. A Hodoníni járás Dél-Morvaország keleti részén fekszik. Területének túlnyomó részét a Morava folyó jellegzetes síksága foglalja el, amelyet a Fehér-Kárpátok lankás nvúlványai öveznek. A mérsékelt domborzatú terepv!sznnyok és a meleg éghajlat kedvező feltételeket teremtettek a sző’ő, a gyümölcs és a melegkedvelő zöldségfélék termeléséhez, amely a járás területén régi hagyományokra tekint vissza. A járás mezőgazdasági területe 70 ezer 700 hektár, éhből a szántó 54 ezer 444 hektár. A szőlőültetvények 5,5. a gyümölcsösök és zöldségkertészetek fi, a rétek és legelők ned'g 116 százalékát foeial'Sk el a mezőgazdasági területnek. Bár a tárás éghajlata meleg, ám nagyon aszályos, és a kevés csanadék eloszlása is nagyon egyenlőtlen a tenyész'dő folyamán. Érthető, hogy ez nem csekély gondot okoz a járás mezőgazdászainak, akik a termőhelyi adottságokhoz igazodva igyekeznek m:nél hatékonyabban gazdálkodni a termőföldön. LEGNAGYOBB КПКЛШСА VETŐMAG TERMELŐK Ä szántóföldi növénytermesztés szakaszán a Hodoníni járás mezőgazdasági üzemeiben is e’sűrendű helyet foglal el a szemesek termelése. A gabonaféléket a szántóterület 53,2 százalékán termelik. — Az utóbbi években a gabonatermelés szakaszán szerkezeti változásokat szorgalmazunk a szemes kukorica termőterületének a bővítése érdekében. Nem csupán azért, mert a kalászosokhoz viszonyítva nagyobb hozamokat nyújt, hanem , azért ts, mert járásunk valójában a kukorica-vetömag termelésére szakosodott. Csehország kukorica-vetőmag szükségletének mintegy hatvan százalékát járásunk mezőgazdasági üzemei termelik. Többnyire a CejCi hibridek szaporításával foglalkoznak. Tehát nem véletlen, hogv az elmúlt évben is a szemes kukorica 6 ezer 500 hektárnyi termőterületéről a vetőmagtermelést több mint ötezer hektáron folytattuk. Az 1990-ig szóló távlati tervünk értelmében a vetőmagtermelést 5 ezer 700 hektárra kívánjuk bővíteni. Járásunkban a vetőmagtermeléshez adottak az anyagi-műszaki feltételek, mivel mezőgazdasági üzemeink jól el vannak látva szárítóberendezésekkel és a magkezeléshez szükséges gépsorokkal. Am igyekszünk feltételeinket tovább javítani a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával. Tavaly adtunk át egy modern négykamrás szárítóüzemet, s az elkövetkezendő években további szárítóüzemek építésével számolunk. E zen túlmenően korszerűsítjük a meglévőket. Még az olyan szélsőségesen aszályos év, mint a tavalyi volt, is Igazolta, hogy érdemes a szemes kukorica termesztésével foglalkozni. A vetőmagra termelt kukorica hektárhozama elérte az 1.84 tonnát, a merkantil kukoricából pedig hektáron-Gépujdonságok Az ND5—060-as jelzésű mezőgazdasági manipulátor — tartozékainak váltásával — több műveletre is képes, így talajgyaiuja, emelőkanala, villás emelűberendezése bizonyára jól használható majd a mezőgazdaságban. sikerült helyreállítani a sertéstenyésztés intenzitását. A termelési mutatók igen kedvezően alakultak. Míg 1981-ben a hízósertések napi súlygyarapodási át'aga 0,528 kiló volt, addig tavaly elérte a 0,632 kilosramot. Egv kocától járási átlagban 14,77 malacot- választottak el. Az elmúlt esztendőben jó eredményeket értek el a baromfitenyésztésre szakosított gazdaságok is. M'nriept összevetve az állattenyésztés szakaszán a járás mezőgazdasági üzemei maradéktalanul te’iesítették az előirányzott tervfeladatokat. ä TAKARMÁNYOZÁS SZÁMÍTÓGÉPES irányítása A járásban megkülönböztetett figve'met szentelnek a kellő mennyiségű és a jó minőségű takarmányalap megteremtésének. Számottevő beruházásokat fordítanak a tömegtakarmánvok minőségének a javítására. Az elmúlt évek során 35 ezer köbméter befogadóképességű silóvermet és 19 ezer köbméter korszerű gépesített szénatárolót építettek. Ebben az ötéves tervidőszakban a gépesített fedett szénatárolókat W0 ezer köbméterrel. a silótárolók kapacitását pedig 60 ezer köbméterrel bővítik. — járásunkban immár nyolc éve működik az áliatok takarmányozását irányító központ, amelyet tavaly az agrokémiai vállalat vett át. A központ komplex módon irányítja a szarvasmarhák* takarmányozását, s részben pedig a sertések és a baromfi etetését, elsősorban a takarmányadagok ásványi savakkal való kiegészítése szempontjából. A takarmányok mintavétele a Stihl típusú berendezéssel’történik. A takarmányminták elemzését és értékelését a járási agrolaboratórium végzi. Az adatok feldolgozása számítógéppel történik. A takarmányadagok összeállításának ésszerűsítését és optimalizálását öt mezőgazdasági üzemben saját nűniszámítögépen végzik, a többi gazdaság esetében központi adatfeldolgozással történik — tájékoztatott a takarmányozás korszerűsítésének helyzetéről Drahomíra Bílová agrármérnök, a jmi takarmányozási zootechnlkusa, majd így folytatta: — tavaly az Agritos számítógépes adatfeldolgozó program segítségével áttértünk a takarmánytermelés szerkezetének az optimalizálására is. Első lépésként feldolgoztuk a járás takarmánytermelésének átfogó adatait, s hozzáfogtunk^ az egyes mezőgazdaság gt üzemek takarmánytermelési helyzetének felméréséhez. Az optimalizálási program keretében kiértékeljük a tömegtakarmányok hatékonysági értékét a tej- és a hústermelésre. Továbbá kidolgoztuk a tömegtakarmányok értékelésének egységes módszertanát. Feltérképeztük a siló- és a szénatárolók készleteit, s a tömegtakarmányok nyilvántartásába is bevezettük a technológiai és a raktárkészletlapokat. A tömegtakarmányok átadását a növénytermesztési és állattenyésztési szakágazat között a jövőben már nem a stabil árak. hanem a minőség szerint számolják el. A járási állategészségügyi felügyelőség dietetikusával együttműködve az állatok anyagcsere folyamatait is rendszeresen figyelemmel kísérjük és az elemzések értékei alapján javasoljuk a gazdaságoknak az egyes takarmányadagoknak ásványi savakkal és mikroelemekkel való kiegészítését. A központ szaktanácsadást is nyújt az élelmiszeripari hulladékok hasznosításával, valamint a gyengébb beltartalml értékű takarmányok ízesítésével, s tápériékének növelésével kapcsolatban. Reméljük, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak majd a takarmányalap kérdésének a megoldásához. KLAMARCSIK MARIA' Járási helyzetkép A LIAZ 110 020-as jelzésú konténerszállító teherautó „elődei“ már eddig is sok jó szolgálatot tettek a mezőgazdaságban. Ennek az új változatnak az az előnye, hogy egyszerűbben kezelhető, s megbízhatóbb is. Fotö: Kalita A Slušovicei Efsz gyártja és forgalmazza ezt az SPZ—481 es típusú berendezést, amely a lekaszált füvet sorokba rakja. Az egyszerű szerkezet minimális karbantartást igényel. kénti átlagban 5,41 tonnát takarítottunk be. Ezzel szemben a gabonafélék termelésében járási átlagban mindössze 4,52 tonna termést értünk el. Persze, meg kell említeni azt a tényt is, hogy tavaly a csapadékok ötvenéves átlagának mindössze 40 százaléka hullott le. A másik oldalon viszont igen korlátozottak az öntözési lehetőségeink. Az öntözhető területünk mindössze kétezer hektár. Távlatilag azonban az öntözőhálózatot legalább 10 ezer hektárra szeretnénk bővíteni — mondotta bevezetőül Vykydal agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság termelési igazgatóhelyettese. HIÁNYOS MÉRLEG A kedvezőtlen száraz év a Hodoníni járásban is rányomta a bélyegét a növénytermesztés eredményeire. A növénytermesztés bruttó termelési tervének a teljesítéséből úgyszólván 25 százalék hiányzott. Ez pedig nem jellemző a járás növénytermesztésére. Hiszen a 7. ötéves tervidőszakban a növénytermesztés bruttó termelése elérte az 573 millió 593 ezer koronát, ami az előző tervidőszakhoz viszonyítva hét százalékos növekedést jelentett. — A gabonafélék termelésében mindössze négy mezőgazdasági üzem teljesítette, illetve teljesítete túl tervfeladatát, mégpedig a Čejči és a Prušánky-i Efsz az elért 5,18, valamint a Vnorovy-i Efsz az 5,15, és a Dambor'cei Efsz az 5 tonnás hektárhozammal. járási átlagban a gabonafélék termelési tervének a teljesítéséhez 18 ezer tonna hiányzott. A cukorrépa termelési tervét mindössze 80 százalékra teljesítettük. Viszont az előirányzott nyerscukortermelést — a járási átlagban elért 16 2 százalékos cukortartalomnak köszönhetően — nagyjából teljesítettük. A cukorrépa termelésben rejlő tartalékokról a kimagasló hozamokat elérő gazdaságaink tanúskodnak. így például Damboricén 43, Bzenecen 42,5 és Vnorovyn 29,2 tonnát takarítottak be hektáronként. A tömegtakarmányok termelésében sem értük el a várt hozamokat. Míg az évelő takarmánynövények termése kedvezően alakult, hiszen szénában számítva 10 tonnát takarítottunk be hektáronként, addig az egyéves takarmánynövények termelésében jelentős hiányt könyvelhettünk el. A szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségtermelésben keletkezett károkért összesen 206 m!!lió koronát térített az állam: biztosító — sorolta az adatokat Václav Pivoda agrármérnök, a jmi növénytermesztési szakembere. TÄVLATI CÉLOK Ä CSKP XVII. kongresszusának határozatait a járás feltételeire lebontva dolgozták ki a növénytermesztés intenziHkaciös programját. A fő hangsúlyt továbbra is a szemesek termelésére helyezik. Távlati elképzeléseik szerint a gabonafélék termelésében a hozamokat 5,5 tonnán, a szemes kukorica termesztésében pedig hat tonnán szeretnék stabilizálni. A cukorrépa termelésben el akarják érni a 40 tonnás átlagot, 15 százalékos cukortartalom mellett. Az évelő takarmánynövények részarányát a jelenlegi 13 százalékról 16 százalékra kívánják növelni, járási átlagban pedig szénában számítva legalább 10— 11 tonnás hozamokkal számolnak. A silókukorica termesztésében a fő cél a 38,5 tonnás hektárhozam stabilizálása a 28—30 százalék Szárazanyag elérése mellett. E célok eléréséhez maximális mértékben ki akarják használni a tudományos-műszaki haladás vívmányait, progresszív módszereit. A kukorica termelésében már ezidáig is alkalmazták a Slušovicei KSL termelést rendszert. Több gazdaság érdeklődést tanúsít a Bajai Kukoricatermeiésí Rendszer tránt is. Ugyancsak termelési rendszerbe kívánják vonni az ezer hektáron folytatott repcetermesztést is. Ugyanis ezidáig nem nagy sikerrel járt e fontos ipari növény termesztése, az évente ismétlődő számottevő fagykárok miatt. A növénytermesztés intenzívebbé tételének legnagyobb tartalékait azönban a talaj termőképességének a növe’ésében látják a járás mezőgazdászai. A parcella- és növényspecifikus trágyázási tervek kidolgozásában. valamint a tápanyagok optimalizálásában a múlt év őszétől kezdve áttértek a számítógépes adatfeldolgozásra. Az utóbbi években jelentősen bővült az agrolaboratóriumok száma is. A járás 17 szövetkezetéből ma tízben már laboratórium működik. Az agrokémiai vállalat ts egy korszerű agrolaboratóriummail réndelkezik, A közeljövőben — ha ezt a beruházást keretek lehetővé teszik — legalább a termőterület felén cseppfolyós műtrágyákat szeretnének alkalmazni. Fokozott figyelmet szentelnek az istállótrágya és a trágyalé kezelésének. Ezidáig 28 ezer 600 m3 befogadóképességű szilárdított trágyatelepet építettek. Még ebben az ötéves tervidőszakban 48 ezer köbméter befogadóképességű trágyatelep építésével számolnak. Progresszív termelési módszerek alkalmazásával is próbálkoznak egyebek között a vetőmagok lézeres kezelésével. A növényvédelem hatékonyságának növelése érdekében is ki akarják használni a számítógépes adatfeldolgozást, a termelési módszerek közül pedig a művelőutas termesztést vezetik be. Tavaly már az ősziek vetésének a felén e korszerű módszert alkalmazták. Az erózió elleni védelemben a szemeseknél a szántás nélküli vetéssel kísérleteznek. A zöldség- és gyümölcstermelésben a termés maradék nélküli hasznosítása a cél. A Prušánky-i Efsz-ben már üzemel egy gyümölcssűrítményt gyártó üzem, amely a nem standard gyümölcs feldolgozására hivatott. A közeljövőben hasonló céllal egy gvökérzöldség-feldolgozó gépsort kívánnak üzembe helyezni. A tervbe vett beruházásiakat a feldolgozó iparral együttműködve akarják megvalósítani, kihasználva a rendelkezésre álló integrációs alapot. A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSE Míg a múltban a járásban a sertéstenyésztésen volt a fő hangsúly, az utóbbi években a párthatározatokkal összhangban a szarvasmarha-tenyésztése került e'őtérbe. Ma száz hektár mezőgazdasági területre 90,12 darab szarvasmarha, ebből 33,21 darab tehén jut. — A szarvasmarha-tenvesztés szorosan kapcsolódik a földhöz, mert az istállótrágya termelésétől függ a termőképssége. Persze, nem elhanyagolandó ténvező ezen ágazat árutermelése és jövedelmezősége sem. Ezért három fő alapvető ténvezőre helyezzük a hangsúlyt: az előíránvzott ál'atsűrfiség betartására, a kívánt szintű tej- és hústermelésre, de legfőképpen a minőségre. Tavalv egyedenkénti évi átlagban elértük a négyezer literes fejési átlagot. Kerületünkben ez olyan jó közepes eredménynek számít. Azonban a tejtermelés üsszmenny’ségére való tekintettel a bevétel szempontiából nem mindegy, müven minőségi osztályban értékesítjük a tejet. Az új szabvány életbelépésekor az e'ső minőségi osztályú tej részaránya 75 százalékra csökkent. De az anyagi-műszaki ellátásban, a szerviz-szolgálatban, az anvagi érdekeltségben hozott intézkedések következtében az év vége felé a telnek hozzávetőlegesen 9fl száza’ékát az e'ső minőségi osztályban értékesítettük — mondotta a termelési igazgatóhelyettes. — Az utóbbi évek során jelentős e'őrelépés történt a tejtermelésben — vette át a szót Jaros’av Michna agrármérnök. a jmi főállattenvésztője. Az 1980-as évhez viszonyítva a tejtermelés egyedenkénti évi átlagban úgyszólván 600 literrel nőtt. Javulás állt be a marhahizlfllásban is, ahol tavaly 0.802 kilogrammos súlygyarapodás! átlagot értünk el. Ez az e’őző évhez viszonyítva 47 grammal több. Egyelőre komoly problémát jelentenek a szaporodásbiológiái mutatók. A jövőben csökkenteni kell a borjak elhullását, s növelni a szaporulatot. Ez annyit jelent, hogy járási viszonylatban meg kell oldani a zárt állatforgót, csökkenteni kell a II. és a III. laktációban lévő tehenek selejtezését, száz tehéntől pedig 103—105 borjút kívánunk elválasztani. A haszonállat-elöállítő keresztezést úgy irányítjuk, hogy az állomány egyharmada tejhasznú, kétharmada pedig kéthasznú legyen. A progresszív ál’attenyésztési módszerek közül a Brnói Állatorvosi Főiskolával együttműködve kezdtük alkalmazni a RTA és a Reprovet módszer segítségével az irányított szaporodást, valamint az embriéátültetést. Természetesen ahhoz, hogy teljes mértékben eleget tegyünk a társadalmi elvárásoknak, javítani kell az á’latok takarmányozását, korszerűsíteni az istállókat, tökéletesíteni a borjúnevelési technológiát, s végezetül, de nem utolsósorban hatékony anyagi ösztönzést kell érvényesíteni. A járás sertéstenyésztésében 1981- -ben kezdetét vette az Anjeszky-féle betegség felszámolása. Tavaly már
