Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-20 / 24. szám

1987. június 20. ■SZABAD FÖLDMŰVES" .11 Dél-Morvaország központjában, Brnóban, az idén huszonötödik alka­lommal rendezték meg a fogyasztási és közszükségleti cikkek árusítással egybekötött vásárát. Május utolsó he­tében a hagyományoknak megfele­lően ismét nagyon sokan látogattak el hazánk különböző részeiből a vá­sárvárosba. hogy megtekintsék az or­szág — ideiglenesen nyitvatartó — legnagyobb áruházát. Voltak, akik csak nézelődni akartak, de a több­ség, a látogatók nagy része, konkrét elképze’ésekke) érkezett a színhelyre. » A csaknem 45 ezer négyzetméter nagvságá alapterületen közel félszáz kiállító mutatta be és kínálta eladás­ra, megrendelésre termékeit, illetve gyártmányájdonságait. Az idén ismét az ipari szövetkezetek árustandiai voltak túlsúlyban, de a helyi gazdál­kodási üzemek képviselői is szép számban voltak je’en. Ezenkívül ti­zenhat utazási iroda és több mint öt­ven nemzeti vállalat vett részt a ju­bileumi. árnsftássai egybekötött, köz­szükségleti c'kkek vásárán. Mivel a korábbi évek folyamán ál­talában már a bemutató első felében jócskán megcsappantak a kiállítóüze­mek tartalék árukészletei, az idén a vásár utolsó előtti napján látogat­tam Brnóba, ahol meggvőződhettem a jubileumi rendezvény áruellátásáról. Az elmúlt évek tapasztalatéból okul­va a szervezők jóvá! nagyobb figyel­met fordítottak az árukészletek foko­zatos feltöltésére. ígv lényegesen ki­sebb volt a különbség a megnyitó utáni, illetve a kapuzárás előtti kíná­lat között . Ez persze korántsem jelenti azt, hogy aki ellátogatott a dél-morvaor­­szági központba, minden «setben megtalálta számítását és elégedetten távozott. A vásár gazdasági, üzleti sikerétől függetlenül a vásárlók szub­jektív értékelése eléggé kii'önbiiző. A résztvevők azon tábora, amely elkép­zeléseinek. terveinek megfelelő vá­sári csinált, bizonyára kedvezően ér­tékeli az idei rendezvényt. Ellenben a csalódottak keserő szájízzel emle­getik a jubileumi bemutatót, hiszen hiába keltek útra, s áldozták fel sza­badidejüket. A látogatók közül sokan csodálkoz­tak azon. hogy a vásár kínálatából ezúttal több keresett közszükségleti cikk hiányzott. Nem voltak kevesen azok, akik azt gondolták: ha másutt nem is. Brnóban hiznnvára megvásá­rolhatják a hazai gyártmányú színes televíziót, varrógépe», mélyhűtőt vagy pedig a Favorit márkájú kerékpárt. Nos. hiába, mert a rendezvény szervezői és a kereskedelem képvi­selői megelégelték a korábbi évek kiállításai ntáni támadásokat, ame­lyekre az adott okot. hogy az áru­mintavásáron a hiánycikkeknek szá­mító termékekből, gyártmányokból kí­náltak e'adásra korlátozott mennyi­ségben. Mivel még nem ismerem az ezzel kapcsolatos közvélnménvkutatás ered­ményét nem akarok a változás foga­dásáról általánosításokba bocsátkoz­ni. A helyszínen tapasztaltak alapján azonban nyugodtan papírra vethetem, hogy sokan helytelenítették a válto­zás bevezetését. A megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy az ed­dig csak Brnóban beszerezhető köz­­szökségleti cikkeket, ezt követően már sehol sem fog lehetni jó ideig megvásárolni... A brnői vásárváros Шт isi Bár azok közé tartozom, akik he­lyeslik a szervezők módosítását, a csalódott érdeklődőket is meg tudom érteni. Igaz, hogy a napilapok hasáb­jain a nyitást megelőző napokban mindenki elolvashatta: mit nem állí­tanak ki, illetve mit nem kínálnak eladásra; mégsem várhatják el a szervezők mindenkitől a sajtóiroda néhány soros tájékoztatásának alapos áttanulmányozását a napilapokban. Egyrészt tehát a hiányos tájékozta­tás, másrészt pedig a vásárlók el­szántságának következtében a kapu­nyitás után ismét hosszú sorokban álltak az érdeklődők, akik a már em­lített hiánycikknek számító termék valamelyikét szerették volna megvá­sárolni. A látogatók közül sokan — külö­nösen a fiatalabb nemzedék tagjai — annak reményében indultak útnak, hogy végre elképzeléseiknek és ter­veiknek megfelelő bútort vásárolja­nak. A В-pavilon felújítási munkála­tai miatt a bútoripar képviselői idén a G pavilonban állították ki árukész­leteiket. A korábbi évekhez hason­lóan az idén is főleg az ipari szövet­kezetek bútorkínálata iránt mutatko­zott fokozott érdeklődés. Mivel azon­ban az ipari szövetkezetek képvise­lői kapacitáshiány miatt csak korlá­tozott számú megrendelései fogad­hattak el. az utolsó napokban érke­zők már hiába próbáltak felkerülni a listára. Hasonló volt a helyzet más ipari szövetkezetek termékeivel is, ame­lyek nagyon gyorsan eltűntek a pul­tokról. Ismét bizonyságot nyert, hogy az érdeklődók inkább megvásárolják a drágább cipőket, a divatosabb fel­sőruházati cikkeket, a korszerű lak­­berendezési tárgyakat, mint a nagy­üzemekben gyártott, sokszor divatja­múlt termékeket. Ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartok megjegyezni néhánv észrevé­telt. Mindenekelőtt a szakemberek­nek nem volna szabad szem elöl té­veszelniük azt, hogy aipari szövet­kezeteknek mi az elődleges felada­tuk, illetve szerepük. Semmiképpen sem az, hogy kiszorítsák a piacról a nemzeti vállalatokat, hanem ellenke­zőleg: az árukínálat gazdagítása az elsődleges cél. Emellett a nagyüzemi szinten nem kifizetődő termékek gyártása is fontos feladatot jelent. Bár a kisebb ipari szövetkezetek többsége fokozatosan nagyobb üzem­egységekké alakul, dolgozóik a nagy­kereskedelem képviselőivel mégsem vehetik fel a harcot, mert sportnyel­­vt fordulattal élve nincsenek egy Súlycsoportban. Az érem másik oldalát tekintve azonban az is igaz. hogy a nagyobb jövedelmezőségre való törekvés miatt az ipari szövetkezelek dolgozói is eredeti elképzeléseik és terveik meg­valósítása helyett, divatossá vált ter­mékek gyártását szorgalmazzák, fgv természetesen nem csodálkozhatunk azon. hogy az ipari szövetkezetek képviselői gyakran nem tudnak ele­gei tenni legfontosabb feladataiknak. A félreértések elkerülése végett jegyzem meg, hogy nem az ipari szö­vetkezetek dolgozói elleni harcra akarom felhívni a figyelmet, hanem ellenkezőleg, a nagyüzemek, vállala­tok termékszerkezet-váltási hiányos­ságainak felszámolását, s a kereset­hez való igazodását sürgetem. Amíg ugyanis nem sikerül orvosolni a bú­tor- és cipőgyárak, illetve textilüze­mek legégetőbb gondjait, addig fölös­leges szőcséplés marad a termékfel­újítási program meggyorsításáról folytatott vita. Napjainkban, amikor mindenütt a gazdaságosság és jöve­delmezőség elvét hangoztatjuk, nem várhatjuk el, hogy a dolgozok a cipő­gyárakat vagy pedig a textilüzeme­ket részesítik előnyben a jobban ..fi­zető“ munkahelyekkel szemben. A vásárvárosban látottakat és ta­pasztaltakat remélhetőleg a bemuta­tón szép számban megjelent ipari és kereskedelmi szakemberek is fel fog­ják tudni használni a tervek megva­lósítása során. Aki nyitott szemmel járt-keit a közszükségleti cikkek áru­sítással egybekötött vásárán, az vilá­gosan láthatta, hogy mely termékek, gyártmányok és készítmények iránt van Jelentős piaci kereslet. A hazai és külföldi üzletkötők, kereskede'mi szakemberek szerződései is snk min­denről árulkodnak. Az egyik ipari szövetkezet képvise­lőjének véleménye szerint hazai vi­szonylatban a vásárnak akkor van nagy jelentősége, ha élni tudunk az ilyen jellegű megmérettetés nyújtotta lehetőségekkel. Bizonyára nemcsak én, hanem még sokan mások is oszt­ják az ő véleményét. A legfontosabb feladatok közé tar­tozik, hogy a piaci keresletnek meg­felelően. valamint az üzleti szakem­berek prognózisait figyelembe véve az eddigieknél jóval gyorsabban, ru­galmasabban reagálni tudjunk a vál­tozásokra. Mert nem engedhetjük meg azt 'a fényűzést, hogy hiányzó és keresett termékek helyett raktá­rakban porosodó gyártmányokat ké­szítsünk. Ha a nagyvállalatoknál és az üze­mekben sikerül végre áthidalni a jól ismert nehézségeket, s javítani a helyzetet, akkor az ipari szövetkeze­tek is feladataiknak s lehetőségeik­nek megfelelő szerepet tölthetnek be. Amíg ez nem következik be, addig a bűvös körből sem fogunk tudni ki­jutni. BARDOS GYULA A termek es a felvásárlók kapcsolatainak javítása Lapunkban már több ízben foglal­koztunk a mezőgazdasági nagyüze­mek ég a felvásárló-, illetve a feldol­gozóüzemek közötti adásvételi kap­csolatok javításának népgazdasági je­lentőségével és gyakorlati példáival. Ennek során a CSSZSZK Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztériumá­nak a mezőgazdasági termények és termékek, valanrnt a kellékek szállí­tásának alapvető feltételeit tárgyaló hirdetményéből indultunk ki, amely 1.986. január else'étő! érvényes. Ez a hirdetmény elsősorban a terv- és szerződéses fegyelem megszilárdítá­sát szorgalmazza. Sajnos, eevelőre azt tapasztaljuk, hogy az adásvételt kapcsolatok nem a kívánalmaknak megfelelően lavulnak . . Köztudott, hogv az adásvételi kap­csolatok javulásához az integrációs alap adta lehetőségek kihaszná’ása is hozzé'árulhat. Az integráció külde­tése. hovy a más-к fél, tehát a felvá­sárló-. illetve feldolgozóüzem is részt vállaljon a szükséges mezőgazdasági nvnrsanvag. termék vagy termény mi­nőségének javításából, főleg anyagi és műszaki eszközök segítségével. Az adásvételi kapcsolatok javítása főleg a mezőgazdasági nagyüzemek és a teifeldolgozó üzemek között sürgető, amit az 57 0529-es számú Gsebsztnvák Állami Szabvány — a friss tehéntet — érvényesítése mée indokoltabbá tesz. A legújabb rendelkezések értel­mében ugvanis az említett szabvány 1988. január elsejétől — teljes egé­szében — hatályba lép. A közelmúltban a Tejipari Tröszt vezérigazgatóságának tejfelvásárlási osztályán arról ts érdeklődtem, ho­gyan élnek az integrációs alap adta lehetőségekkel. A nyolcadik ötéves tervidőszak első évében a Tejipari Tröszt vezérigazgatósága az integrá­ciós alapból — előre rögzített sza­bályzat alapján — 43 millió 887 ezer koronát juttatott a terme'ők, a mező­gazdasági nagyüzemek részére. A nem beruházási jellegű akciókra — a tej minőségének (avltására, a felvásárlás idényszerűségének mér­séklésére, a fertőtlenítő kocsik vá­sárlására, a Szlovákiai Nőszővetség Központi Bizottsága szocialista verse­nyének támogatására és a juhsalt szállításának növelésére — 5 ro'llió 380 ezer koronát fordított. Ebből a Kelet-szlovákía! kerületben 2 mtllló 193 ezer, a Közép-szlovákiai kerület­ben 1 millió 903 ezer, a Nyugat-szlo­vákia! kerületben pedig 884 ezer ko­ronát hasznosítottak. A beruházási jellegű akciókra — amelyeket a múlt évben első ízben vezettek be — összesen 38 millió 907 ezer koronát fordítottak. Ebből a Nvugat-szlovákiai kerületben 16 mil­lió 350 ezer, a Közép-szlováktalban 11 millió 407 ezer, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 11 millió 150 ezer koronát hasznosítottak. Az integrá­ciós alap eszközeinek beruházási jel­legű akciókra való felhasználására a Tejipari Tröszt vezérigazgatósága és a mezőgazdaság! nagyüzemek Össze­sen 198 szerződést kötöttek, legtöb­bet a Nyugat-szlovákíat kerületben. Mennyiségi sorrendben az első he­lyen a tetházak korszerűsítésére for­dított eszközük állnak. Erre a célra 16 millió 890 ezer koronát fordítot­tak. Az integrációs alap adta lehető­ségeket többek között a Vicsápapátí ÍVýčapy-Opatovce). a Pogrányi {Po­­hranice), a Néveri fNevericel, a Nagycéténvl fVefký Cetín), a Nagy­­sallói (Tekovské t.uzanyl. a Bozitai fBuzitka). az Ipoiynyéki [Vinica), a Zsélyi (Zelovce), a Pelsőci (Plešivee), a Pólyányi (Poľany), ax Abarai [Obo­rin), a Kirátyhelmeci (Kráf. Chlmeef és a Lukanényei (Nenince) Efsz-ben, valamint a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Magiermesztő, a Rozsnyói (Rožňava) és a Szenei [Senec) ÄG­­-ban éltek. Sorrendben a második helyen az új tejházak építése szerepelt — 10 millió 307 ezer koronával. Ez többek között a Vágsellyei (Sala), a Hidas­kürti (Mostová), a Palásti (Plášťov­­ce), a Füri (Rúbaň), az Űjbásti (No­vá Bašta), a Nagygéresi (Veľký Ho­­reš) és a Leleszi (Leies) Efsz-t, vala­mint a Bajcsi (Bajö) és a Szépei f Moldova nad Bodvou) ÄQ-ot érintet­te. Az új hűtőberendezések vásárlá­sára .többek között a Nagyfödéraesi (Vefké Ofany). a Rimaszécsi (Rimav­ská Seč), a Lévai (Levice), a Nagy­­káinai (Kalná nad Hronom), -e Csúzi (Dubník), a Gararokbvesdi IKamenica nad Hronom), a Madari (Modrany), a Dunamocsi (Moča), az Ekecsi (Okotí), a Várkonyi (Vrakúň), a Der­­csikai (fúróvá), a Hegyétei (Kút­­niky), a Lakszakállasi (Sokolce), a Nemesócsai (Zemianska Oléa), a Ln­­kanényet, a Pólyányi és az Abaraf Efsz-ben, valamint a Zselizi (Želie­zovce) AG-ban 5 millió 830 ezer ko­ronát fordítottak. Az üzemi laborató­riumok létesítésére a Légi (Lehnice), a Nagygurabi (Veľký Grob), a Szenc­­királyfai (Králové pri Sencij, az Eke­csi és a Csányi (Čaňa) Efsz-ben 1 millió 700 ezer koronát fordítottak. Az egymillió koronán aluli összér­tékű beruházási Jellegit akciók közül ki kell emelni a Gombai (Hubice) AG-ot, amelyben ultrafiltrációs be­rendezés épül 800 ezer korona érték­ben, továbbá a baktofugálést, amely­re többek között a Légi Efsz-ben és a Szenei AG-ban szintén 800 ezer ko­ronát fordítottak. A tejipari mellék­­termékek takarmányozási célú hasz­nosítását 700 ezer, a gomolyasajt (e juh- és a tehéntej esetében) gyártá­sához szükséges berendezések vásár­lását 350 ezer, a zsérei (žirany) kecskefarm részére pasztőröző be­rendezés vásárlását 200 ezer, a tej­szűrők vásárlását 160 ezer, a fertőt­lenítő berendezések vásárlását pedig többek között a Várkonyi, a Laksza­kállasi és a Nemesócsai Efsz-ben 150 ezer koronával támogatták. Az említetteken kívül az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma 5 millió koronát fordí­tott a Tejipari Tröszt központi és körzeti — bratislavai, žilinai, zvolení, martini és kassal (Košice) — labora­tóriumainak építésére, amelyek már működnek is, s fő küldetésük a fel­vásárolt tej mikrobás eredetű hibái­nak megállapítása, főleg az össz-csi­­raszám meghatározása lesz. Szabó Sándor mérnöknek, a Tej­ipari Tröszt vezérigazgatójának a MILEX Nové Mesto nad Váhom-i üze­mében tartott tájékoztatója szerint a jövő évtől kezdve az integrációs alap eszközeit elsősorban a nagyobb ak­ciók támogatására használják fel. A* SZSZK-ban jelenleg 12 mezőgazdasá­gi nagyüzemet jelöltek ki erre a cél­ra. közülük ki kell emelni a Nádsze­gi és a Nasvsallói Efsz-t, valamint a Galántai (Galanta) és a Gombai AG-ot. Bízunk abban, hogy az integrációs alap adta lehetőségek kihasználása je’entös mértékben hozzájárni a fel­vásárolt tej minőségének javításához, ami a már említett 57 0529-es számú Csehszlovák Állami Szabvány feltéte­lei között rendkívül igényes feladat­nak számít. BARÄ LÄSZLÖ HIRDETÉS <1 A Merkuna kínálata A Nagykürtősi (Veľký Krtíš) Gép- és Iraktorállomásnak az áj javítócsarnokokban az 1987-es és 1988-as években szabad kapacitása van — a DT 75-ös lánctalpas traktorok generál javítására; — az E 512-es gabonakombájnok generál- és idény utáni javítására, valamint alkatrészek felújítására; — az E 512-es és E 518-os arató-cséplő gépekhez használatos napraforgó-adapterek és az SV 8-072-es rözsesodrók gyártására. A megrendeléseket a következő címre kell küldeni: SzF-28 Strojová a traktorová stanica, n. p. podnik 25. výročia oslobodenia ČSSR Sovietskou armádou Veľký Krtís i jubileumi vásár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom