Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-06 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1987. június 6. 14 • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • A vadászat hónapja Június vagy abogy eleThk Hevezték: i a „nyárelő“ hónapja a természet í megújulásának a kicsúcsosodását je- ] lenti. Teljes díszében pompázik min- i den növény, gyümölcsét érleli sok fa ( és bokor. Számtalan kultúrnövény az ■ érést, a betakarítást várja. A májusi hónap madárdalos, nappal és éjjel egyaránt zengő erdeje j elnémult, csak itt-ott hangzik fel a i füttyök, trillák egy-egv mesterének I lágy hangja. Ez a legbiztosabb jele i annak, hogy madaraink a tavaszi I nász után az utód nevelésnek szenté- ' lik minden erejüket és a némaságot i is azért választották: el ne árníják fészkük, fiókáik hollétét. Ahogy megújult a növényzet, s áj élet költözött a félen elhagyott tesz kekbe. úgy újul meg a vadászat tárgyát ' képező vadfajok népessége is. Fiókáit vezetgeti már p fácántyúk, a fogoly. A szarvasborjú is esetlenül kedves ábrándozással kíséri anyját és lassan ellanulja tőle az óvakodás és a legelés tudományát. Ez az általános megújulási tolva- A vadászat és • természetvédelem hónapja alkalmából mat sugalmazta. sok helyütt rendeznek kiállításokat • hogy éppen a (Archívumi felvétel) júniust választntták a vadászat és a természetvédelem hónapjává. Az utóbbi években e vadászok egyre inkább e természetvédelem szemszögéből bírálják el к egyes vadfajok létszámának és életfeltételeinek alakulását. Ilyen hozzáállást kíván meg az egész társadalom, amelynek cselekvő és mindig megújulni kész táborába sorolható a vadászok csoportja. Ma már nem hangoztatjuk külön a vadvédelem fontosságát és annak egyes kérdéseit, hanem a természet egészéről beszélünk. amelynek csúcsán ott van a ml helvünk ts: ez emberiség élőhelye, körnvezete. Me egyre inkább és egyre Intenzivebben előtérbe kerül a környezetvédelem égető fontossága. Ebből a küzdelemből semmiképpen sem maradhatunk ki mi, akiknek a szocialista társadalom megadta azt a lehetőséget, hogy vadászjeggyel a zsebünkben Járjunk, figyeljük és óvjuk a természet legszebb zugait. Ténykedésünk már semmiképpen sem szorítkozhat a vadászatra és a vadteszok szakszerűbb tájékoztatására is érvényes. Már szokássá vált, hogy ennek a — bátran leírhatom — népnevelő munkának (vagy kedves kötelességnek) az irányvonalát a Szlovákiai Vadászok Szövetségének Központi Bizottsága határozza meg. Az egyes rendezvények megszervezését azonban a vadászszövetség járási szervezeteinek. s az akciók lebonyolítását pedig az egyes vadásztársaságoknak kell elvégezniük. Sokféle formája van ennek a tevékenységnek: előadás, nyilvános beszélgetés, filmvetítés, amely keretében megismertetjük e résztvevőkkel a szervezett vadászok természetvédelmi feladatait, illetve tevékenységét. Egyes polgártársaink — akik az utóbbi Időben egyre többet hallanak a környezetvédelem időszerűségéről — azt róják fel a vadászoknak, hogy lelövik vagy élve befogják a természetben szabadon élő állatokat: a vadat. Magyarázatra szorul, hogy nemcsak zsákmányoljuk a vadat, hanem tenyésztjük és óvjuk is éppen úgy, ahogy védjük az egész természetet is. Hangsúlyozni szükséges. hogy maga a vadászat is, amelyet ésszerű keretek között, törvényadta lehetőségeinkhez mérten folytatunk. a természetvédelem egyik láncszemét képezi. Hiszen, ha némelyik vadfaj a természetben túlszaporodna, — s ennek megvannak a lehetőségei — annak komoly hatása volna a növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági ágazatokra, legyen az akár mezőgazdaság vagv erdőgazdaság. A túl•szaporodás végső fokon magára az illető vadfajra is kedvezőtlenül hatna. mert óhatatlanul fellépnének a degeneráltság jelei, amelyek a testnagvság, az egészség és a trófeaminőség hanyatlásában mutatkoznak meg. Az elmúlt években már jó tapasztalatukat szereztünk, hagy miként kell megszervezni a vadászat és a természetvédelem hónapjának keretében a népművelő tevékenységet. A jelenlegi időszakban mée jobban ki kell aknázni e munka rejtett tartalékait, Az előadásokon, kiállításokon, beszélgetések keretében rá kell mutatni egyebek között arra is, milyen romboló hatása van,a természetre és a szabadon Slő állatokra a szervezetien, önkényes turizmusnak és főleg a kényelemhez szokott r.várspolgárok által űzött autós turizmusnak. Az erre hivatott állami szervekkel együtt minél gyakrabban kell hangoztatnunk azt: ha a társadalom egyre több embernek teszi lehetővé, hogy szabadidejét a természetben tölthesse, azt is megköveteli tőlük, hogy mindnyájunk kincsében, a természetben, méltó módon vSse'kedjenek. Varíásztársaimmal együtt órákon át beszélhetnék arról, - hogy milyen nyomokat találhatunk a fegyelmezetlen turisták után: a széthajtgált konzervdobozok, műanyag, tasakok. papírdarabok, üvegek, kiégett pázsitrészek és erdőfoítok. letördelt gallyak, leszakított, de azután megunva eldobott virágok (sokszor védett növények) árulkodnak és vádolnak egyszerre. Sokan vannak még olyanok akik semmibe se veszik az új erdőtörvénynek azt a szabályzatát, amely megtiltja a magántula|donbán levő gépjárművek behatását az erdei utakra. Hányszor a kétségbeesés végletébe sodorja a természetszerető embert az, amikor már messziről,'a maximális hangerőre csavar! táskarádió vagy magnetofon bömbölését hallja ott, ahol csak a madarak énekének és a vad surranó neszének volna helye. Nehéz felfogni azt, hogy mi hajt. ta a természetbe az ilyen „turistákat“. akik néni gondolnak a természet rendjére, a minden élőlénvnek kijáró nyugalomra, a környezet tisztaságára. . Minderről nagyon nyíltan és na-Az eredményes vadászat meghatározó tényezője a rendszeres vadgazdálkodás (Fotó: CSTK] gyón tárgyilagosan ke4 beszélnünk a rendezvényeinken. A legtöbbet ígérő út a fiatalságnál való módszeres, de érzékenv hozzáállást követelő foglalkozás. Ezen a téren sok vatíásztársunknak és több vadásztársaságnak már jó tapasztalatai vannak. Ennek ellenére is találkozunk még légpuskával madarakra lövöldöző suhancokkal, az erdőben akárhol tüzet gyújtó, és nem egyszer erdőtüzet ukozé s’hederekkel. Használjuk ki ezért az idei júniust is arra,1 hogy a fiatalokkal megismertessük a szocialista vadgazdálkodás céljait, módjait és eszközeit, s ezáltal is megnyerjük őket a természetvédelem és a környezetvédelem ügyének. Ne felejtsük el, hogy évek múlva, ha felébresztjük és isfápoljuk bennük a természetszeretet lángját, az ő soraikból fognak kikerülni a jövő gondos és lelkes vadászai, környezetvédői. Ha eddig még nem tettük, most keressük azt a ntat és módot, amely ‘által közös ügvyé tehetjük a vadgazdálkodás a mezőgazdaság, valamint az erdőgazdálkodás céljait. Az egyes vadásztársaságokban meg lehet, sót, meg kell találni a helyi mezőgazdasági vagv erdőgazdasági vállalat vezetőségéhez vezető ntat, hogy lehetőleg kooperációs megállapodásban rögzíthessék a mindkét részről önként vállalt természetvédelmi, vadvédelmi és szocialista vagyonvédelmi feladatokat. Sok mondanivalónk van még a saját sorainkon belül, tagságunkhoz, a vadászokhoz is. A vadászok túlnyomó többsége odaadással, szakértelemmel és lelkiismeretesen teljesíti kötelességeit. Vannak azonban olyanok is, akik rontják a vadászok jó hírét. Akadnak olyanok, akiknek a vadászat hivatali vagy társadalmi helyzetük kífeiezésévé vált: vadászok lettek, de kötelességeik teljesítése nélkül. Sajnos, helyzetüknél fogva alig-alíg akad valaki, aki ezt nekik meg is mondaná. Vannak olyanok is — szerencsére egyre apadó számban — akik á vadászatból is csak nyerészkedni akarnának. Nem ts annyira létszükségletből, mint inkább egyéni, rossz természetükből, kapzsiságukból kifolyólag tesznek Így. Nos, ezen kérdések felett is el kell gondolkodni júniusban, a vadászat és a természetvédelem hónapjában. Nem tehet egy rövid írás keretében megemlíteni minden lehetőséget a júniust akciók megszervezésére, tartalmi bővítésére. A vadásztársaságok. a járási vadászati szervek vezetőségei vegyék fontolóra a lehetőségeket, hogy gyermekeink, unokáink is örömmel, lélekben megújulva hallgathassák a gyönyörű madárdalt, s erdőben szedett gyöngyvirággal, hóvirággal knszonthessék szeretteiket, fee ha ez beteljesül, akkor a vadászok elérték kettős célúikat: a nyuga'mas természetűén békésen fejlődő vadállományt. KIRNER KAROLY © HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • Amióta az eszemet tudom, mindig a vizek vonzásában éltem. Inkább azonban megfigyelni, megismerni, mint foglyul ejteni szerettem a vizek birodalmának lakóit. Persze horgászással én Is próbálkoztam. Főleg az érdekelt, milyen halfaj akad a horogra, a nagyság és a oienynyiség csak másodlagos volt. Egv horgászversenyen éppen az ellenke zője a fontos: egy hai egy pont, és minden dekagramm egy-egy újabb pont — tudtam meg a dormszerdahelyi (Dunajská Streda) termálfürdővel átellenben lévő Félúti-tavon megrendezett horgászverseny szabályait ismertető hirdetőtábláról. Itt közölték továbbá azt Is, hogy a szabad helyválasztás megengedett, de в későbbi helycsere tilos. Mindenki két botot Horgászverseny a Félúti-tavon A kishal is oai használhat, az élőcsali-űsztatás nem megengedett. A déli 12 óra után megtartott pontozáson csak a rendezőknél nyilvántartott fogást értékelik. Kissé megkésve érkeztem a verseny színhelyére, de még jó egv órával a hivatalos 8 órai kezdés után ts válogatni lehetett a helyek között, persze a jobbakat a bányatavat ismerők már elfoglalták. A résztvevők száma iránt érdeklődve a Szlovákiai Horgászszövetség Dunaszerda helyi Városi Szervezetének pénztárosa Kosztra Katalin közötte, hogv csak 140 — részvételt biztosító — jegyet adtak el. Az idén csökkent az érdeklődés ez iránt az éveken át népszerű — 20—25 év alatt hagyománnyá vált — május Ч-t liorgaszverseny Iránt. Ennek ellenére braíislavai, galántai sporthorgászok is megjelentek. A nyolcvanas évek elején 300 —400 résztvevőnk Is volt, akkor voltak a legtöbb fogások is — idézték fel emlékeiket a szervezők. Algaier Ferenc, a Szlovákiai Horgászszövetség járási bizottságának titkára, Haizok Imre és Perczel Antal halgazda. A versenyzők valószínűleg örültek annak, hogy nem kell egymás mellett szoronkodnluk — de azért néhány zsinór így -ts összegabalyodott. Szurkolókban. bámészkodókban — főleg a lacikonyhák és a borkimérés körül — azonban nem volt hiány. A frissítőkről. ételekről a jednota dolgozói gondoskodtak. Volt cigánvpecsenye, sültponty, süttbarcsa és pisztráng is. CsatakfíjHáskéni — liunnitkodó biz tatásként fel-felhangzott egy egy nagy „Ho-hohót“ Folyik a mérlegelés (A szerző felvételei) A közeli horgászok ténykedését figyelve Perczel Antaltól afelől érdeklődtem. milyen károkat okozott a tél a halállományban? — Felméréseink szerint főleg a sekély kanálisok állománya károsodott, a bányatavak halai — nem utolsósorban gondoskodásunknak köszönhetően — kevésbé szenvedlek. Így most itt* )ó fogásra van kilátás — mondotta. További kérdésemre közölte, hogy a verseny főrendezője Haizok Imre, aki 15 rendező (halőr) segítségével eľenôrzl a versenyszabályok betartását. A sikeres bevágásokat látva magam is szívesen beálltam volna a versenyzők közé. Persze, nekem még nincs engedélyem. — A borgászjegy birtoklása ebből az alkalomból nem fettétel. Elég, ha az érdeklődő befizeti a 30 koronás részvételi díjat, és délig nyugodtan horgászhat — biztatott beszélgető partnerem. Megtudtam tőle továbbá, hogy a rendezvényt megelőzően összetakarították a tó környékét, elhordták az itt felgyűlt sok szemetet. Kukákat helyeztek el. amelyek az egész év folyamán itt maradnak, s a szükségnek megfelelően kiürítik őket, hogy a különféle hulladék ne a vízbe kerüljön. A népszerű termálfürdő közelsége itt komoly problémákat okoz. A környéket nyáron ezrével ellepő, a tó mellett gépkocsival, lakókocsival parkoló üdülők után tonnaszámra lehet összeszedni a szemetet! Elbúcsúztam Perezel Antaltól, hogy körbejárjam a tavat. A horgászok között számos tizenéves, iskolás körű gyerek is akadt. Fölszerelésüket és szakértelmüket tekintve semmiben sem meradfak el a felnőttek mögött. Sőt, többen közülük, eredményesebbek voltak. A reggeli kellemes Időjárás dél felé egyre rosszabbra fordult. Az erősödő szél felhőket hozott, de azért az ezüstkárászok étvágya nem csökkent. Itt-ott egy-egy kUónvi tükörponty is bekapta a csalit. A szerencse azonban többnyire kárász képében jelentkezett. Akadtak persze szőp számmal olyanok Is. akik csalódottan, már a verseny befejezte előtt összeszedték szerszámaikat. A delet jelző autóduda megszólalásával még nem ért véget az izgalom — sőt többek számára Igazán csak most kezdődött A mérleg körül szoros embergyűrű alakult ki. Alig tudtam magamnak utat törni a fényképezőgéppel. A mérlegelést és a pontozást Haizok Imre és a halgazda végezték. Délután 1 óra tájban megszületett az eredmény. Az első helyen 9,20 kg-os fogással Nagy Imre mérnök. a másodikon 8,40 kg hallal Balia László végzett. A harmadik helyezett Glezga Milán tanuló lett, aki közel öt és tej kilogramm halat fogott. Az első tíz helyezett között mintegy ezer korona értékű díjat osztottak ki. F. R. íyésztésra. még akkor^brm ha sokak izemében a vadász fogalma elválasztlatatlanul egybekapcsolódik az egyeli vagy a társas vadászati élvezetek is végeredményben a profit képzéséül. Júniusban — a vadaszal és a ternégzelvédelem hónapjában, mint minien évben, úgy idén is különleges él adatuk várnak ránk. Elsősorban ízt szeretném hangsúlyozni, hogy okozni kell a Szlovákiai Vadászok izövetségének minden szervezetében i politikai és szakmai nevelőmunka latékonyságát. S ez nemcsak a vada ;zok nevelésére, hanem a nem vada
