Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-30 / 21. szám
1987. május 30. SZABAD FÖLDMŰVES Kincsünk az erdő praktikus megoldás és gazdaságosan üzemeltethető. Feladat, munka akad tehát itt bőven. Hogyan birkózik meg annak el■ A jelentős mennyiség főleg milyen fajtákból tevődik össze? Bár a Nagykürtösi (Vefký Krtís) járás területe inkább mezőgazdasági jellegű, jelentős szerepe van az Állami Erdészetnek is. hiszen a járás közel 880 négyzetkilométeres területének mintegy 28 százalékát erdők borítják. Ezek eondozását. hasznosítását az Állami Erdészet kékkői j Modrý Kameni üzeme irányítja. Az erdők felújításában nagy szere pe van a Sloven ské Kľačany-i tizemnek, Illetve az annak hatáskörébe tartozó koprovnicai csemetekertnek. A forgalmas kőzettől félreeső, de könnyen megközelíthető hangulatos völgyben, a Dolina Bánya üdülőközpontjának közelében faóriásokkal körülvéve terül el a több mint kéthektáros csemetekert. Marian Cerveö technikus társaságában látogattam el oda, ahol Pavel Goda erdész irányítása mellett nevelik az erdőutánpétláshoz szükséges alanyokat. A kis asszon vcsapat néhány tagja a kísérleti célo kát szolgáló fóliasátor alatt bíbelődött a zsenge palántákkal. a többiek a szállításra érett csemetéket szedték az ágyúsokból. — Nálunk most van a munkacsúcs — magyarázta az erdész. miután helyet foglaltunk a kis faházikó előtti pádon. — A két-hárnméves csemetéket szedjük ki és készítjük szállításra, kiültetésre. Évente 500 ezer darab körüli mennyiség kerül ki Innen a közép-szlovákiai erdőkbe, ugyanis nemcsak a Nagykürtösi, de a Losonci (Luöenecl és a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásba Is jut belőle. palánták fejlődnek — magyarázza, miközben terepszemlére invitál. Bár a tavaszi esőktől átita tott laza talaj még süppedt a lábunk alatt, végigjártuk a példásan rendezett és gondozott „csemeteszigetet“, közben meg-megálltunk az egyes ágyásoknál, hogy szemrevételezzük a majdani faöriásokat. — Ezek itt az egyéves csemeték. melyek idén kerülnek átültetésre az ágyásokba — mutat Pavel. Goda egy melegágyra, melyben az apró horagoszöld szfnü facsemetéket borzolja a tavaszi szellő. — Onnan — fűzi tovább a gondolatsort — bárom év után mint kész facsemeték kerülnek rendeltetési helyükre, az erdőbe. Röviden szólva, ilyen utat tesznek meg, persze közben rengeteg körülöttük a munka: rendszeresen kell öntözni, gyomlálni, hogy a fejlődésük Tolyamatos legyen. Szemlé'ődve járjuk végig a birodalmat, amikor kalauzunk megáll és a kerítések mellett földbe süllyesztett létesítményre mutat: — Ez Itt a hütőszekrénvünk. ahogy ml nevezzük, a „hóverem“. Közelebb tessékel, kinyitja a tágas garázsnyt helyiség ajtaját. — Itt tároljuk a szállításra előkészített facsemetéket tavasszal — magyarázza. — Télen félig- megtöltjük hóval, meg is locsoljuk, hogy minél gazdagabb hőtóanvagot nyerjünk, ilyenkor aztán arra helyezzük a kiszedett csemetéket, hogy késleltessük a vegetáció megindulását. ■ El kell ismerni: ötletes. végzésével a kis munkacsoport? — Valóban kevesen, mindössze kilencen dolgoznak itt, de legtöbbjük hosszú idő óta hő hozzánk. Munkájukat nagy hozzáértéssel és szorgalommal végzik. Nemcsak Márta Kýniová. a csoport vezetője, de a többiek ts képesek önállóan dolgozni, tudják, mikor mit kell elvégezni. Nyáridőben. amikor a gyomlálást nem bírnák idejében elvégezni, főleg nyugdíjas asszonyok segítenek a környező falvakból. E? jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a csemetekert egész éven át pé’dásan megművelt, ami az eredményben, a csemeték életképességében is megmutatkozik. Beszélgetésünk során megtudtam azt is, hogy korántsem zavarmentes a csemetekertben dolgozók munkája. Elavult pél dául az öntözőberendezés, mellyel a közeli patakból nyerik a vizet. Javítása gond, mert a régi típusú géphez nehéz alkatrészt szerezni. Hiánvzik több talajművelő gép, ugyancsak elkelne egy kistraktor, vetőgép és egyéb felszerelés is. Kielégítő viszont az ott dolgozókról való gondolkodás: naponta meleg ételt szállítanak részükre, munkába és hazaszállítják őket, van számukba öltöző. Illetve étkezőhelyiség is. A gondos törődés hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók szívesen járnak a csemetekertbe dolgozni, s a kedvezőtlenebb munkakörülmények ellenére is lelkismeretesen végzik munkájukat. Büjtös János — — Talán furcsa — mondja mosolyogva —, hogy lomblevelű erdőben van a csemetekertünk, mégis zömében tűlevelű csemeték vannak itt: borókafenyők, lucfenyők legenyefenyők és főleg tűlevelű díszfák, melyeket a települések zöldave-Az asszonyok munka közben (A szerző felvételei) A gazdasági és szoctálts fejlődés ütemének meggyorsítása során Jelentős szerepet játszik a feltaláló- és újftómozgalom. A galántai (Galante) Agrostav Közős Mezőgazdasági Vállalatnál is tudatosították ennek fontosságát, s fgy kellő figyelmet szentelnek az újítást mozgalom to vábbfejlesztésének Amint a’zt látogatásom során megtudtam, az újítók ötleteinek megvalósítása az elsődleges feladatok közé tartozik. Kysze’e Ottó, az ö|ltómozgalom értékelőbizotiságának titkára. az elmúlt éves eredményekről adott részletes tájékoztatást. A vállalat dolgozói tavaly 52 újítási javaslatot nyújtottak be, s ennek jelentős részét már meg Is valósították A többi, ez Ideig hasznosítatlan. újítás gyakorlati alkalmazásának az előkészítésén pedig folyamatosan munkálkodnak. Az említett újítást javaslatok anvaglakban kifejezett társadalmi haszna egymillió 863 ezer korona, ami nagyon szép eredménynek számit. . Az elmúlt évben az említetteken kívül még hét — úgynevezett — tematikai feladatot hirdettek meg. amelynek nagy részét már szintén megoldották a vállalat dolgozót. Sikeres kezdeményezésnek könyvelhető el az újítók hónapjának meghirdelése amely a hasznosítható ötletek feltárását szór* SIKERES ÚJÍTÓK galmazza. A kezdeményezés nagyon jó visszhangra talált, mivel a meghatározott hónapban 44 újítási javaslatot nyújtottak be a vállalat dolgozói. A felhívás versenyszerű meghirdetése szintén kedvező fogadtatásra talált. Az értékelés során Csiba Rudolf végzett az első helyen 10 újítási javaslatai. A második helyet Gál Lajos, a harmadikat pedig Dušan Szem szerezte mes. A benyújtott javaslatok megvalósításával további 36 ezer korona értékű anyagot takarítottak meg a vállalat dolgozói. Pethő Ferenc mérnöktől, az újítómozgalom értékelőbizottságának elnökétől megtudtam, hogy a hasznosítható ötletek megvalósításának meggyorsítása érdekében az elmúlt év júniusában egy új műhelyt rendeztek be. Gál Lajos, a vállalat ügyes kezű szakembere Itt vé-Gál Lajos, az újítóműbely ezermestere (A szerző felvétele) szi sorra a benyújtott javaslatokat,, s igyekszik azokat mielőbb megvalósítani. A vállalat vezetősége a jövőben újabb szakember ilyen jellegű foglalkoztatását tervezi, de egyelőre még erre nincs anyagi fedezetük. Bíznak azonban abban, hogy kezdeményezésüket támogatni fogják, s így terveiket is valóra tudják váltani. Látogatásom során megtudtam azt is, hogy az ésszerűsítő brigádok és csoportok tagjai is jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlesztési program megvalósításához. Ezért a vállalat vezetősége minden támogatást megad a komplex ésszerűsítő brigádok tagjainak, akik élnek is az adott lehetőségekkel. Tudatosították. hogy kezdeményezésükkel részt vállalhatnak a tudományos-műszaki fejlesztési program feladatainak mielőbbi gyakorlati megvalósításából. Amint azt az elért eredmények is hűen tükrözik, a galántaí Agrostav Közös Mezőgazdasági Vállalat vezetői és dolgozói jó úton haladnak az újííómozgalom fejlesztése tejrén. Bízunk abban, hogy igyekezetük a jövőben sem lankad, s számos újítási javaslattal Já rulnak hozzá a vállalat, s fgv közvetve az egész társadalom továbbfejlesztéséhez. Nagy Mihály Savas eső Már régóta gyűjtöm a Gondolat Zsebkönyvek sorozatot. Minden kötete ugyan nincs meg, de a sorozat többsége nagyon érdekes, közérdeklődést kiváltó kérdésekkel foglalkozik. Ennek bizonyítására megemlítem, hogy a múlt évben például többek között megjelent az Autózásunk hőskora, a Savas eső, az -Űrhajózásunk holnapután és a Kis etulógia III„ az idén pedig megjelent, illetve megjelenik többek között a Régi magyar mértékek, a Sör az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában, a Legendás növények és a Ökológiai zsebkönyv című. .Május elején a bratislavai magyar könyvesboltban vásároltam meg a sorozatba tartozó, Horváth László Savas eső című könyvét. A téma annyira megragadta figyelmeméi, “hogy nem nyugodtan meg, amíg végig nem olvastam. Ráadásul néhány rendkívül érdekes fejezetet többször is átolvastam. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a könyv nagyon érdekes kérdéssel foglalkozik. Az emberi tevékenység intenzitásának növekedése ugyanis a természet kialakult egyensúlyának megbontását eredményezte, ami számos környezetvédelmi problémát vet fel. A szerző a bevezetésben megemlíti, hogy maga a „savas eső“ kifejezés már több mint 100 éves, 1872-ben használta először Robert Angus Smith brit kutató. A probléma tehát nem új, és előreláthatólag egyhamar nem is fog kikerülni az érdeklődés középpontjából, ban gyakorlatilag egyenrangú lehet az előzővel — a csapadékmentes időszakban történő kihullás más kifejezéssel száraz ülepedés. Érdemes még megállaní a fejezet „Mennyire savasak az esők?“ című részénél. mert megtudhatjuk, hogy világviszonylatban Kínában mérték az eddigi legsavasabb (2,25) pH-t 1981-ben, erősen szennyezett levegőjű helyen. Ez a környezetre és emberekre közvetlenül veszélyes csapadékvíz olyan híg savnak tekinthető, amely- literenként körülbelül 0,3 gramm kénsavat vagy salétromsavat tartalmaz. „A savas ülepedés hatása a környezetre“ című fejezet a közvetett és közvetlen hatásokat taglalta. A közvetett hatások közül mindenekelőtt kiemelhető az erdők és a szántóföldek savasodása. Az olvasó ebből a részből megtudhatja, hogy a talajba jutó híg savas oldatban levő hidrogénionok a talaj másfatja kationjaival kicserélődnek. és ez a folyamat a kalcium, a magnézium és a kálium kilúgozásához vagy vízoldhatatlan formában történő kicsapódásához vezet. Az alacsony pH-jú talajokban ugyanakkor megnövekszik a toxikus nehézfémek (mangán, réz, kadmium stb.) mobilitása is. A talaj összetételében bekövetkező változások átalakíthatják a talai-m'krooreanizmusok összetételét, aktivitását, ily mádon hatnak a bom'ás és až ásványocodás folyamatára, valamint a nitrogén megkötésére és a belső savasodásra. Az erdőpusztulások nagyrészt az erdőtalaj savasodása következtében kioldódott nehézfémekre vezethetők vissza. A szerző foglalkozik a szántóföldek savasodósának kérdésével is. Szerinte a savasodás oka valószínűleg elsősorban a műtrágyázás. A közvetett hatások másik csoportja az édesvizek savasodásával kapcsolatos, amit az erős savak, főleg a kénsav és a salétromsav okoznak. Az olvasó megtudhatja, hogy a tavak, folyók savasodása legnagyobb mértékű Svédországban. Norvé.-----nínUnVI A „Hogyan kerülnek a kénes nitrogénvegyületek a légkörbe? című felezet a kén (kén-dioxid, szén-oxi-szulfid, szén diszulfid, szulíátion) és a nitrogénvegyületek (nitrogén-monoxld, nitrogén-dioxid, sa tétromsav, ammónia, nitrát- és ammóniumion) fajtáit és forrásait taglalja. A szerző megemlíti. hogy a természetes kénkibocsátásnak három fő forrása van, a bioszféra bomlási folyamatai, a vulkáni tevékenység és az óceánok felszíne. Az emberi tevékenységgel kapcsolatos forrásként az első helyen a háztartásokban és az erőművekben eltüzelt szén áll, amely —becslések szerint — az öszszes antropogén kibocsátás 70 százalékát adja. A legfontosabb kénkibocsátó iparágak közé a kohászat, a kénsavgyártás és a kőolaj-feldolgozás tartozik. A nitrogénvegyületek természetes forrásai között említhető a talajok kibocsátása, a villámlás és a biomassza égése (ez utóbbi részben antropogén is), az antropogén források közé pedig a tüzelőanyagok égetése, a közlekedés és az ipar tartozik. A talajok kibocsátásával kapcsolatban a szerző kiemeli, hogy a talajban élő denitrifikálő baktériumok tevékenysége során a nitrátokból nitrogén-oxidok szabadulnak fel. Ennek az egész Földre vonatkoztatott mennyisége — a legújabb becslések szerint — évenként (nitrogéntartalomban kifejezve) 8 millió tonna. Nagyon érdekes kérdésekkel foglalkozik a „Savas anyagok terjedése a légkörben“ és a „Savas szennyező anyagok kémmi átalakulásai a légkörben“ című fejezet. A következő fejezet. amelynek címe: „A savas ülepedés, savas esők“ a két úton végbemenő ülepedéssel foglalkozik. Az egyik — az ismertebb — a csapadék általi kimosódás vagy nedves ülepedés, a másik — amely liatását Ä szerző a felezet további részében a közvetlen hatásokat, így a növénypusztulásokat, az emberre gyakorolt káros hatásokat, valamint a fémek. az építmények és a műemlékek korrózióiét ismerteti. A növénypusztulások általában a mavas kén-dioxid-koncentrációkra vezethetők vissza, amelyek végső soron genetikai elvámolásokat. a tajösszetétel meEváltozását és a növényzet direkt károsodását idézheti elő. A szerző azonban megemlíti azt is, hogy az említett abiotikus hatások mellett biotlkus ténvezők (például bizonyos gombák, rovarok stb.) is közrejátszhatnak az elpusztulásokban. Az. emberre gyakorolt káros hatások főleg a savas anyagok belélegzésével kapcsolatosak. Számos országban öszszefüggést találtak a kén-dioxid-szennyezettség és a különféle légúti megbetegedések között. A környezeti savasodás a közvetlen hatáson kívül az em bérre közvetetten is hat, főleg a mérgező fémeken (alumínium, nehézfémek) keresztül akkor, amikor ezek abba a táplálékláncba kerülnek, amelynek végén az ember áll. Az utolsó előtti fejezet a védekezés, megelőzés lehetőségeivel foglalkozik, külön kitérve az olajok és a szenek kéntartalmának csökkentésére, a magas kémények építésére, a technológiai változtatásokra és a meszezésre. Az utolsó, „Mit várhatunk a jövőben?“ című fejezet is sok érdekességet tartogat az olvasó részére. A jobb megértetést 45, többségében színes ábra és 12 táblázat segíti elő. A Gondolat Könyvkiadó gondozásában megjelent 124 oldalas könyv a hazai könyvesboltokban 14 koronáért, Magyarországon pedig 20 forintért vásárolható meg. (baraf uf t к 1 Pave) Goda és Mária Kvniová a facsemetéket eilenőrzi zetének kialakításához használnak fel. ■ A rengeteg csemetével, gondoloié sok a tennivaló, amíg kiültetésre megfelelő alany fejlődik belőle? — Bizony sokféle műveletet kell addig elvégezni, míg útnak indulhatnak a facsemeték. Nevelésükhöz a magot a Liptovský Hrádok-i hántolóban fejtik ki számunkra. Ezekből, a gondosan előkészített melegágyakban egy év alatt zsenge
