Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-23 / 20. szám

1987. májns 23. .SZABAD FÖLDMŰVES­' ^ ^ ': 'Щ:.: Kádár János 75 éves lehel-e évekkel mérni egy rendkí­vüli nemzetközi tekintélyt élvező po­litikai és államférfi, egy hazája, népe sorsát forradalmi hittel és lendülettel elekitő lenini tipusú vezető tevékeny­ségét? Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára 1912-ben született, s egészen fiatalon elkötelezte magát a munkásmozgalomnak. 1929-től a kommunista if jűmunkásmozgalom egyik szervezője, majd 1931-től az il­legálisan működő Kommunista tfjú­­munkásszövetség Központi Bizottsá­gának tagja. A következő évben pe­dig, 1932-ben az illegális Magyaror­szág Kommunista Pártjának tagja lett. Munkásmozgalmi tevékenységéért több fzben börtönbüntetést szenve­dett. A második világháború idején irányító szerepet játszott az antifa­siszta függetlenségi mozgalom szer­vezésében. 1942-ben az illegális MKP KB tagja. 1943-ban titkára lett. 1944 áprilisában letartóztatták, november­ben megszökött és ismét bekapcsoló­dott az ellenállási mozgalom irányí­tásába. Magyarország felszabadulása után 1945-ben a budapesti rendőrség meg­szervezését irányította, majd egy ideig a KV káderosztályának vezetője, 1945 májusától 1948 augusztusig az MKP, bndapesti bizottságának titkára, 1946 —1951 között az MKP, majd az MDP főtitkárhelyettese volt, 194B—51 kö­zött belügyminiszterként dolgozott és a Magyar Dolgozók Pártiénak a párt­ós töraegszervezetekkel foglalkozó osztályát vezette. 1951-ben. a személyi knltusz időszakában, ara'kor egymást érték a politikai perek, koholt vádak alapján letartóztatták, elítélték és be­börtönözték. 1954-ben rehabilitálták. 1954—1956-ban a budapesti XIII. ke­rületi pártbizottság, majd a Pest me­gyei pártbizottság első titkára, július­­tól a Magyar Dolgozók Pártja KV és Politikai Bizottságának tagja, a KV titkára lett. Ekkor mér rendkívül bo­nyolult volt Magyarországon a belpo­litikai helyzet. A Rákosi-féle koncep­ciós perek és visszaélések által kiéle­zett feszültség, a Gern vezetéssel el­mélyülő válság a pártban és a társa­dalomban tegweres felkelésbe, ellen­­forradalomba torkollott. 1956. november elején, az ellenfor­radalom leveréséért indított harcban Kádár jános vezetésével alakult meg e Magyar Szocialista Munkáspárt új Központi Bizottsága és a forradalmi---------------------------------------f-------------­munkás-paraszt kormány, amelynek sikerült maga mögé sorakoztatnia a haladó erőket, majd megnyernie a munkásosztály és a parasztság széles sorainak támogatását. A magyar dolgozó nép bizalommal követte a szavak és tettek egységé­nek fontosságát valló vezetőjét, az újjászervezett MSZMP Központi Bi­zottságát. Az ellenforradalom idősza­kának tanulságait levonva Magyaror­szág a szocialista fejlődést a szocia­lista országokkal való együttműkö­déssel. de sokoldalú nemzetközi gaz­dasági együttműködéssel is, ón. „nyi­tott" kapcsolatokkal kívánta megvaló­sítani. A gazdasági fellendülés évtizedei­ben. a nemzetközi feszültségektől ter­hes időszakokban is sikerült Kádár jánosnak „utazó nagykövetként“ bi­zalmat keltenie a szocialista országok szándékai és társadalmi elképzelései iránt, és következetes teoretikusként a legkülönfélébb országokban népsze­rűsítenie a szocialista társadalom elő­nyeit. lenini elveit. A szocialista Csehszlovákiához való viszonyát is mindig a barátság és az elvtársiasság szelleme és elvei hatá­rozták meg. Nálunk is érdeklődés kísérte felszó­lalásait. beszédeit, hiszen szavai min­dig őszinték és egyszerűek voltak, meggyőződés és forradalmi lendület hatotta át őket. az ügy. a nép szolgá­latának mélységes szeretete. Most. amikor hetvenötödik születés­napja alkalmából sorra vesszük élete állomásait, tevékenysége, munkája, tisztségei időrendiét, amelyekből még jónéhányat nem is említettünk, nem a megélt hetvenöt év — egy élet hosszú és küzdelmes, mindig munká­ban. mindig másokért érzett felelős­ségben eltöltött idejét — iublleumát knszöntjük elsősorban. Szívünk sze­rint és meggyőződésünk szerint is az alkalmat ragadjuk meg. hogy a sok­sok kitüntetést is kiérdemelt állam­férfit (a Szncialista Munka Hőse. “a Szovjetunió Hőse. a I.etrn Rend tulaj­donosa stb.) azért méltassuk, mert kortársaf lehetünk eev olyan típusú kommunista vezetőnek, politikusnak, amilyennek Lenin akarta az eszméit megvalósítókat — s akinek a vélemé­nyét. tanasztalata't az SZKP KB mos­tani főtitkára. Mihail Gorbacsov is fi­gyelembe veszi a Szovjetunióban most folyó átalakítás során. Erőt. egészséget kívánunk további munkájához is. II. Kína mezőgazdaságának moder­nizálása sajátos jelleget öl­tött. így, 1980—1985-ben jelen­tősen (háromszoroséra) megnőtt a nagyon keresett kistraktorok kibo­csátása, valamint a legegyszerűbb mezőgazdaság), gépek és eszközök, gyártása. Ugyanakkor felére csök­kent a nagy traktorok gyártása, a­­tnelvek áruk miatt ritkán hozzáfér­hetőek a parasztok számára, 62 szá­zalékkal csökkent a rovarirtó szerek evártása. Ez komoiy problémákat okoz Kína mezőgazdaságának fejlesz­tésében. amely a parasztok csekély anvagi lehetőségei miatt elsősorban egyszerűbb gének használatán alapul és spontán jellegű, mivel a célirá­nyos állami politika végrehajtásának lehetőségei a termelői brigádokkal korlátozottak. Az ötéves terv végén megnőtt a nagy te1 jesítményfi gépek beszerzése iránti érdeklődés, különös tekintet­tel a teherautókra. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy egyes csalá­doknál felhalmozódtak pénzeszközök, valamint azzal, hogy bővültek a hi­telfelvétel lehetősége: a Mezőgazda­­sági Bank és a falusi hitelszövetke­zetek révén. Az utóbbi években Kínában meg­kezdődött a mezőgazdasági termékek árreformjának végrehajtása, ame'y a falunak a kollektiv munkavállalás bevezetése óta megvalósuló átalaku­lása folyamatában a második lépés. A reformot óvatosan, „lépésről lépés­re“ hajltók végre, termékcsoportok szerint differenciáltan a lakosság és az ipar ellátásában játszott jelentő­ségüknek megfelelően. Előirányozzák a legfontosabb mezőgazdasági ter­mékek meghatározott mennyisége ál­lami felvásárlásának megőrzését, mi­vel ez elősegíti a termelésszerkezet bővítését és javítását, biztosítja a lakosság igényelnek kielégítését és stabilizálja a piaci árAat. Ugyanakkor a változatlan fe’vásár­­lási és kiskereskedelmi árak hosszú távon oda vezettek, hogy sok esetben nem fedezik a termelési ráfordítást és egyes termékek, elsősorban a ga­bona és az állati termékek termelése nem gazdaságos a parasztok számá­ra. Ezért ezzel egyidőben bővül a ru­galmas. „szerződéses“ és a piaci árak alkalmazása, elsősorban a nem hiánycikkek (élelmiszerek és nyers­anyagok: zöldség, gyümölcs) eseté­ben, valamint a gabonaféleségeknél, amelyek a szerződéses megállapodá­sok teljesítése és az államnak törté­nő eladása után maradnak a parasz­toknál. Ez a rendszer, amim a kínai sajté megállapítja, arra hivatott, hogy szo­rosabban kapcsolja össze a keresle­tet a kínálattal és növelje a mező­­gazdasági termelés piaci szabályozá­sának szerepét. A gyakorlatban az állami kiskeres­kedelmi árak emelése egyes élelmi­szereknél és az árkorlátozások meg­szüntetése oda vezetett, hogy az utóbbi években az élelmiszerárak át­lagosan 30 százalékkal nőttek. Csu­pán 1985 első felében ezek az árak a pekingi piacokon kb. 33 százalék­kal lettek magasabbak, egyes helyi csemegecikkek esetében pedig 2—3- szorosára nőttek. Az állam kénytelen volt a pekingiek költségeit havi dotá­cióval kompenzálni. IRTA: SZERGEJ SZTYEPANOV, A SZTA SZOCIALISTA GAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK MUNKATÁRSA világrendszer Az X3054-es számú amerikai ügynök Hogy kinek a fedőneve volt ez? Nem másé, mint Klaus Barbie náci há­borús bűnösé, a lyoni hóhéré, akinek Franciaországba hozatala után négy évyel — végre — elkezdődött а регв. De miért csak jő negyven évve! a második világháború után fogták per­be Barbie-t? E zsidókat, kommunistá­kat meggyőződésből és válogatott módszerekkel irtó és gyilkoló „kiváló minősítésű“ n,áct csak Franciaország­ban több mint 14 ezer letartóztatást és kínzást rendelt el. számos falut felperzseltetett és meggyilkoltatott több mint négyezer személyt. Maga ts részt vett a ktha'lgetásokban és kín­zásokban A háború után — 1947 szeptemberében — az amerikaiak „beszervezték“, s az X3054-es számú ügynökként négy éven át dolgozott — ismét a kommunisták ellen. Az amerikaiak jól ismerték a múltját, azt Is tudták, hogy a franciák kere­sik Amikor aztán a francia René Har­­dvt 1950-ben azzal a váddal állítot­ták bíróság elé. hogy б árulta el Jean Moulint. az ellenállás hősét Barbie­­nak. a trancta sajtó akkora port vert fel, hogy a náci hóhér kezdett kényel­metlenné válni az amerikaiak számá­ra. Titkos foglalkoztatása miatt kiad­ni nem akarták, ezért úgy határoztak, hogy titokban Dél-Amerikába küldik, így vált idővel hivatalos szakértője a szélsőjobboldali bolíviai kormány­nak, sőt kihallgatásokat is vezetett. Még diplomáciai útlevelet Is kapott. Járt az Egyesült Államokban, több­ször volt az NSZK-ban, sőt elmerész­kedett Párizsba Is. ahol — koszorút helyezett el Jean Moulin sírján, a Pantheonban. E gátlástalanságban odáig merész­kedett. hogy nyilatkozgatnl kezdett. 1973-ban például kijelentett: „Büszke vagyok rá, hogy tisztje lehettem a német birodalom egyik legjobb testü­letének, és ba újra kellene születnem, újra az lennék, ami voltam.“ Termé­szetesen Franciaországban tudomást szereztek hollétéről és kilétéről, de még sok víz folyt le a Szafnán, amíg 1983-ban a szocialista francia kor­mány az új bolíviai kormánnyal elér­te, hogy bűntettei színhelyére szállí­tották a lyoni hóhért. Az előző kérdésből következik az is. hogy miért kellett még négy évig várni, amíg Barbie-t a vádlottak pad­jára ültetik? Emlékezetes, hogy 1985 végén és 1986 elején már tettek kísérletet a per elkezdésére, de eredménytelenül. Mert — ahogyan azt akkor indokol­ták —, Franciaországban először ítél­keznek az emberiség ellen elkövetett bűnökért és „nincs gyakorlatuk“. Egyébként is sok a tanú, bonyolult az ügy, három tonna iratot kellett át­tanulmányozni a külföldi levéltárak­ban. És közrejátszott a halogatásban és az óvatoskodásban Barbie fenye­getése is, hogy „a franciák nélkül semmit sem tudtam volna csinálni“, vagyis, hogy napfényre kerülnének ma is tekintélyes francia állampolgá­rok akkori árulásai... A per — el­kezdődött. Barbie most Is különféle kedvezményeket követel magának, például, hogy ne kelljen a vádlottak padján ülnie, hanem a zárkájában kapja az Információkat. És a francia közvélemény is meglehetősen meg­osztott. Vannak, akik nem szívesen látják a „régi dolgok“ fölelevenítését, sokan a francia ellenállás befeketíté­­sétől tartanak. Tény, hogy akinek hozzátartozója nem pusztult el. akit nem kínoztak meg, könnyen lehet nagyvonalú, s könnyen felejt. Pedig e náci nézetek és módszerek átadása nélkül talán a most Is kegyetlenkedő fajgyűlölő rezsimek sem szaporod­hattak volna el. Kínai közgazdászok véleménye sze­rint az ár és a felvásárlási rendszer szabályozása után következő szakasz a sajátos szabadpiac és piaci mecha­nizmus kialakítása, amelyeket a terv­rendszer segítségével szabályoznak, ennek során az árak lesznek a fő szabályozói a mezőgazdasági termé­kek termelésének, választékának és minőségének. A mezőgazdasági termelésnek az 1981—1985-ös évek közötti növekedé­se alapján jelentősen javu’t a parasz­tok anyagi helyzete Jövedelmük évente átlagosan 13,7 százalékkal nőtt. amivel jelentősen felülmúlta a városi lakosok Jövedelmének höveke­­dését, ami 8.9 százalékot tett ki. A családi munkavállalás fefődésé­­vel a kínai falvakban számos új probléma merült fel. így fi munka intenzitásának növekedése, amelyet anyagi ösztönzők révén értek el, együtt járt jelentős munkaerő kivá lásával a szántóföldi növénytermesz­tésből. Az utóbbi években az így ki­vált munkaerő száma kb. 100 millió volt. 2000-re egyes becslések szerint el fogja érni a 300 millió főt. A szabaddá vált munkaerő nagy felvevőivé váltak a különböző helvi ipari és kis mezőgazdasági üzemek. Nem kevés ilyen üzem korábban is létezett, az utóbbi években azonban ezek új impulzust kaptak fejlődésük­höz és viszonylag gyorsan sikerült őket átállítani a helyi és közszükség­leti c‘kkek előállítására többek kö­zött városi, sőt néha (különösen Kan­­tung tartományba ml külföldi üzemek­kel kooperálva. A mezőgazdasági kis­üzemekben dolgozók száma az 1981. évi 30 milliöró! 1985-ig 80 millióra nőtt. amikor is termelési volumenük elérte a 230 milliárd jüant Jaz ipari terme'és teljes volumenének 30 szá­zalékai. az évi átlagos növekedés 1981—1985-ben 28. 1985-ben pedig 35 százalékos volt. 1984-ben ezeknek az üzemeknek 71 százaléka foglalkozott ipari termeléssel, 13 százaléka épít­kezéssel, 8 százaléka kereskedelem­mel és szolgáltatásokkal. A családi munkavállalás fejlődésé­vel kapcsolatosan felmerülő nagvobb problémák között meg kel) említeni az anyagi differenciálódás fokozódá­sát a parasztok között. Mivel a kínai parasztságban sikerült mélyen elül­tetni a kiegyenlítettség eszméiét, az egyenlőtlenség bármely megjelenési formája nagyon érzékenyen érinti őket és szociális feszültséghez vezet, egészen á spontán ..kuláktalanításig“, amelyet a gazdagabb parasztokkal szemben alkalmaznak. Ezeket a pa­rasztokat a jogvédelmi szerveknek kell megvédeni. A családi munkavállalás alkalma­zása a piaci szabályozás és a gazda­sági ösztönzők segítségével történő irányítás kialakult rendszere nélkül jelentős mértékű ingadozásokat te­remtett a termelésben: a piac bár­mely termékkel való telítettsége ese­tén azonnal erősen csökken ennek a termesztési területe. A kínai mezőgazdaságban végbe­ment változások nem maradhattak hatástalanok a külkereskedelemre. Egyrészt, az élelmiszer (liús, zöldség, gyümölcs], mezőgazdasági nyers­anyag és feldolgozási termékei ftex tíliák, bőráruk) hagyományosan alap ját képezik a kínai exportnak. Más­részt, a mezőgazdaság elmaradottsá­ga miatt az ország hosszú időn ke­resztül kénytelen volt nagy mennyi­ségekben behozni élelmiszert és egyes mezőgazdasági nyersanyagokat (gyapjú, kaucsuk). A hatodik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság helye Kína külkeres­kedelmében jelentősen megváltozott. 1981—1984-ben valamelyest csökkent az élelmiszerek importja az értéket tekintve, aránya az import teljes vo­lumenében pedig felére csökkent. A gyapotbehozatal gyakorlatilag telje­sen megszűnt. Az élelmiszerexport értéke ugyanezekben az években másfélszeresére nőtt. 1984-ben Kina 2.3 miDiô tonna gabonát, 180 ezer tonna húst és húskészítményt, 3,1 millió sertést, 1,7 milliárd méter pa­­mutszöevetet exportS't. A hatodik öt­éves terv éve! alatt a mezőgazdasági és kisegítő ágazatok által előállított termékek mennyisége jelentette a KNK exnortjának 40 százalékát. 1985- -ben Kína 7 millió tonna gabonát szállított külföldre, ezáltal első ízben vált gabonában exportőrré. Ugvanez vnnaíkozík a gyapotra is. Szembeöt­lően megnőtt a mezőgazdasági termé­kek e’adáse a Szovjetuniónak. Az ország mezőgezdesága további fejlődésének fő Irányait az országos pártkonferencia határozatai szabták meg 1585 szeptemberében, valamint az 1986 áprilisában elfogadott hete­dik ötéves terv. % Az országos pártkonferencián kiJ emelték a végrehajtott és előirány­zott átalakítások szocialista célzatát és jellegét, visszaszorították az or­szágban még meglevő antiszocial'sta tendenciákat és hangulatot. Megálla­pították. hogy a falu gazdasági re­­formta mée távolról sem érte el a kitűzött célt. Nagv munkát kell még végezni a kapcsolati és kooperációs rendszerek tökéletesítése és a terme­lés szabályozása érdekében. Megálla­pították. hogv a reform során felme­rő1 ö nehézségeket csak ennek to­vábbvitelével lehet leküzdeni. A csa ládi munkavál’alás hosszú távra megmarad és nem szüntethető meg a parasztok akarata ellenére. Ezért erősíteni kell a mezőgazdaság anvagi és tudománvos bázisát. 1986-tól kez­dődően az állam növelte a beruházá­sokat. elsősorban ösztönző rendsze­rek építésére fordított pénzösszege­ket. A mezőgazdasági üzemektől adő formájában befolvt összegek egy ré­szét az ágazat fejlesztésére fogják fordítani. Bebizonyosodott annak szükségessége, hogy a termelés vala­mennyi ágazatát egyenletesen kell fepeszteni. különleges szerepet jut­tatva a gabonagazdaságnak. A kollektív munkavállalási rend­szer fejlesztését célzó Irányvonal megőrzése mellett a KKP agrárpoliti­kájában egyre nagyobb figyelmet for* dítanak a „társadalmi tulajdon gaz­dasági vezető helvánek megszilárdí­tására a falvakban“ és a gazdasági ösztönzők alkalmazására, elsősorban a falust gazdaság állami tervirányí­tásának megszilárdítása érdekében. A hetedik ötéves tervben a mező­­gazdasági termelés évi átlagos 4 szá­zalékos növekedését irányozták elő. A gabonatermelés évi átlagban 415 millió tonna, az olajnövényük terme­lése 17,1 millió tonna (42 százalékos növekedés) kell hogy legyen. A hús­termelés 1990-ben el kell, hogy érje a 22,8 millió tonnát (ami 20 száza­lékkal több mint 1905-ben volt). A falusi lakosság egy főre jutó jövedel­mét évi 5,1 százalékkal kívánják nö­velni. , A TITKOS IRANI FEGYVER­SZÁLLÍTÁSOK KIVIZSGÁLÁSA Kétségek, kérdések, feloldatlan . ke­serűség — sok mindennek a tisztázá­sát várják e pertől nemcsak Francia­­országban. hanem mindenütt e vilá­gon, ahol nem tudják és nem akarják A. Umj-aröv rajza felejteni, mi volt a fasizmus. A Tower-bizottság aggodalmai: — Nem túl nagy hal az nekünk?... ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom