Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-09 / 18. szám
* Puli, kuvasz, komondor... Az állattartás Iránt ineguüve- Uedett érdeklődés ellenére kevés tíz olyari klsálattenyésztó, aki amellett, hogy él hal kedvteléséért szinte már tudományos szinten foglalkozik ked venceivel. Közéjük tartozik a Dunaszerdahcly en (Duna jská Streda) élő Csömör Béla, az Állattenyésztők Szlovákiai Sző vétségé Központi Bizottságának tagja. Csömör Béla, az ÄSZSZ Központi Bizottságának tagja ■ Mióta foglalkozik állattenyésztéssel? — tettük fel neki a kérdést. — Már több mint tíz éve, de elmondhatom azt is, hogy gyerekkoromban Is nagyon szerettem a galambokat, a nyulakat, és az ember hűséges barátait, a kutyákat. Persze eleinte ez csak ösztönös érdeklődés volt, majd egyre inkább szenvedélyemmé vált. Ma már el sem tudom képzelni az életemet nélkülük. Kedvtelésein minden szabadidőmet kitölti. Nyolc éve foglalkozom a magyar fajkutyák — a puli. a komondor, a kuvasz — tenyésztésével és népszerűsítésével. ■ Milyen tapasztalatai vannak ezen a téren? — Egyre pagyobb az érdeklődés az említett kutyafajták iránt. Sok puli-barát van Amerikában, Kanadában és Ausztráliában is. örömmel tapasztalom, hogy Csehszlovákia-szerte is megkedvelték a magyar fajkutyákat. Elsősorban a pulik iránt fokozódik a kereslet, s egyre nő azoknak a száma, akik valóban fajtatiszta, törzskönyvezett kutyát szeretnének. ■ Miben tudna a leendő kutya tu lajdnnnsnk segítségére lenni? —--Mint az Állattenyésztők Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának tagja „hivatalból“ Szlovákia egész területén én vagyok a magyar kutyafajták tenyésztési szaktanácsadója. Így semmi akadálya, hogy legjobb tudásom szerint minden komoly érdeklődőnek hasznos tanácsot, útmutatást adjak. Készségesen állok azon érdeklődök rendelkezésére, akik levélben, telefonon vagy akár személyesen is felkeresnek. Szerencsére Dunaszerdahelyen a város központjában lakom, így könnyen elérhetnek. Tanácsot tudok adni a tenyésztéssel, párválasztással, eladási ügyekkel, valamint a kiállításokkal és a külföldre történő eladásokkal kapcsolatban is. Щ 'МШШШ A család kedvencei ■ Mondana valamit a kiállításokról? — Bratislavában egy olyan klub működik (Klub Chovateľov málopocetnýcb plemien), amelyben a ritka fajtákat tenyésztők tömörülnek. Eddig már több mint kétszáz tagja van. Minden évben rendezünk kiállítást. Az idén az országos kiállítást Gálámén (Galanta) 1987. április 26-án rendeztük meg. Nagyon jó érzés, bogy a (Tóthpál Gyula felvételei) lakosság körében ezek iráni a rendezvények iránt egyre tokozódik az érdeklődés é; egyre több azoknak a száma is, akik e kiállításon állataikkal részt vesznek. Pulijaimmal én is nyertem már díjakat Nyitrán (Nitra), Bratislavában és tavaly egy nemzetközi kiállításon. Az általam tenyésztett pulikból vittek már az NSZK-ba is, Szlovákia-szerte szintén több pulim okoz örömet a kutyabarátoknak. —th— A búza takarmányozási felhasználása Az élelmiszeripar legkeresettebb gabonaféléje a búza, s mivel tápértéke magas, ezért takarmányként is — föieg a baromfiaknál — (ól hasznosítható. Több olyan fajtája van. amely speciális takarmányozási célokra használható. A vegetációs időtartam szerint tavaszi- és őszi- áruismereti szempontból közönséges- és keményszemű fajtákat különböztetünk meg. A közönséges búzák nitrogéntartalma kisebb. A búzamag természetes színe alapján következtetni lehet N. illetve szaharin tartalmára. A vöröses szín több fehérje, a sárgába hajló szín nagyobb mennyiségű szaharin jelenlétére utal. Ä nitrogéntartalmú anyagok mennyiségét nemesítéssel állandóan növelik. A jelenleg ismert fajtákban átlagosan 12— 15 százalék N-tartalmú anyag. 65 százalék keményítő, 1,7 százalék zsír, 2,7 százalék rostás 1,8 százalék ásványi anyag van. Mivel a búzában lévő N-tartalmú anyagokban a lő aminosavak szintje alacsony, ezért annak érdekében, hogy állati fehérjeként hasznosuljon, más takarmányfélével kell kombinálni. Ha csak búzával etetünk akkor az — pl. a baromfiak esetében — sem a növekedést. sem pedig a tojáshozamot pozitívan nem befolyásolja. Más magtakarmánnyal kombinálva azonban minden állat táplálására alkalmas. A baromfiak esetében a szemestakarmány összmennyisőgének 50, a galamboknál 75, más állatoknál 25 százalékát alkothatja. Adható „egészben“ — például a baromfiaknak esti etetéskor, a galamboknak vagy a nyulaknak —, de használható csíráztatva (így serkentőleg hat a tojáshozamra, valamint az állatok nemi aktivitására) és megőrölve is — elkeverve más gabonafélékkel. A baromfiaknál az egészben adott mag kedvezően hat a tojás nagyságára. Zsírtermelő tulajdonságát zabbal keverve egyensúlyozhatjuk. Megtörténhet, hogy a baromfiak és a gálám hók a búza és a zab keverékéből kicsipegetik a búzát, s a zabot mellőzik. A libák viszont mindkét magot szívesen fogadják. A búzán nevelt állatok zsírja lágy, s már alacsony hőtökön is megolvad. Abban az esetben viszont, ha „keményebb“ zsírt szeretnénk nyerni, akkor a búzát árpával kell keverni. A növekedésben lévő állatokkal a búzával együtt etessünk borsót és babot is. A gyöngytyiíkok, a fácánok és a galambok számára téli időszakban alkalmas eledel a betakarításkor vagy a gabona tisztításakor keletkező ocsú is. Ugyanis ezek a tajok az ocsú közé keveredhető mérgező magvakat nem fogyasztják el. E „hulladék" tápőrtéke a benne lévő búza- és más növényi magvakból adódik. A búza cslráztatással vagy hidropóniában hajtatva könynyebben emészthetővé válik, és növekszik E- és C-vitamin tartalma. Ebben az állapotban minden állat számára — főleg kora tavasszal — nagyon értékes eledel. Főleg a tojásliozam és a nemi aktivitás növelése szempont),ából van szerepe A hidropóniában hajtatott búzát az apró szárnyasoknál egyedenként. naponta a következő mennyiségben adhatjuk: kiscsibéknek, apró fácánoknak, pulykáknak és gyöngytyúkolmak 7 napos kortól 3 hetes korig 5. 3 hetes kortól 8 hetesig 10 grammot. Kiskacsákkal és libákkal 1—3 hetes korban 25— 50. 3—8 hetes korban 100 grammot etethetünk. Tyúkoknak és gyöngyty tikoknak 10—20, kacsáknak 50—100, libáknak és pulykáknak 100— 200, ivarérett törpenyulaknal; 100, középtermetű fajtáknak 200. nagytestűnknek és a nutriáknuk 300 garmmot adhatunk naponta. Chováte! 87/3 1987. május 9. Iván Ferenc, a pecsenyenyúl-tenyésztésben meghirdetett A házigazda pávákat is tart (Macsicza S. felvételei) szocialista munkaverseny nyagat-szlovákiai győztese Iván Ferenc, az Állattenyésztők Szlovákiai Szövetsége Farkasdi f VI- éany) AlapszervezeténeU tagja a közelmúltban Nyitrán (Nitra 1 megtartott pecsenyenyúltenyésztők XV. országos konferenciáján. a kisállatlenyésztök közötti szocialista verseny kiértékelésekor a mozgalom kerületi győztese lett. Ebből az alkalomból kerestük fel őt, hogy elbeszélgessünk vele. Belépve a kapun, feltűnt a házigazda kis „állatkertje“. Anna asszony, a házigazda felesége kedvesen fogadott a meleg tiszta konyhában, ahol Feri bácsi ebéd után pihent. Még mielőtt bármit is kérdeztünk volna tőle, fékéit, я hívott, nézzük meg közelebbről „állatbirodalmát“. Szívesen tettünk e eget kérésének. Gyönyörködtünk a pávákban, a papagájokban. a kanári madarakban, a kis csirkékben, megcsodáltuk a nyulakatv A házigazda egyikü- Uet-másikukat megstmogatta, a fészekből kimászott kicsinyeket óvatosan a helyükre tette. Felesége, hiába intette, vigyázzon magára, hiszen nemrég engedték haza a kórházból. A házigazda, mintha nem hallotta volna az Intő szavakat, minden ketrecbe benézett, és megmutata a törzsállományt. Ojból ellenőrizte, mi változott meg távolléte alatt, s nagyon megnyugodott, amikor mindent rendben talált. Felesége viselte gondját az állatoknak. A hideg januári télben védte, gondozta őket, hogy el ne pusztuljanak. Gondoskodásának köszönhető, hogy április derekán, amikor ott jártunk, már nyolcvan pecsenyenyúl volt elkészítve a felvásárlóknak. — Hogyan vált szenvedélyévé az aprúállattartás? Kérdésemre kissé elmereng ve eképpen válaszolt: — Falusi ember vagyok, falun nevelkedtem, éltem, dolgoztam. Mindig kapcsolatban voltam az állatokkal. Mint gyerek nagyon szerettem a kutyát, a macskát, a galambokat, a nyulakat. a melleket. Úgy tizen két éves lehettem, amikor egy fuodúbnn etesavargott liléitekre bukkantam. Kiszedtem őket és hazavittem. Ez volt az első méhcsaládom. Megszerettem a méhekot, s az évek során ez lett a legkedvesebb hobbim, s az is marad. Nyulakkal, galambokkal. kaparóbaromfival szintén gyermekkorom óta foglalkozom. — Törzsállományát fajtatiszta állatok képezik. Mikor kezdett el ezekkel foglalkozni? — A szövetkezeiben egy ideig agronómusként, később traktorosként, majd mint méhész dolgoztam. Akkoriban még elég olcsó volt a takarmány, így sok volt az udvarunkban a háziállat. Jobbára a feleségem törődött velük. Közben megbetegedtem, kétszeri műtét után, tizenegy évvel ezelőtt leszázalékoltak. Eléggé elkeserített a betegségem, a főorvos azt tanácsolta, kertészkedjem, foglal kozzak állatokkal, így majd lekötöm magam, s nem gondolok annyit a betegségre. A feleségem is itthon maradt, s az állatok tartásából származó jövedelem most már kiegészíti a nyugdíjat. Díszmadaraim, galambjaim, máheirn, csibéim, nyulaim között megnyugszom és jól érzem magam. — Feri bácsi miül példás kisáilattenyésztő aktívan és gazdaságosan toglaikozik nyáltenyésztéssel. Véleménye szerint mi a siker titka? — Ezt így röviden nehéz elmondani, mert sokféle tényező közrejátszik. A tenyésztőknek azt ajánlom, tartsanak olyan fajtatiszta nyulakat, amelyek Iránt nagy a kereslet. Ilyenek például a nagytestű fajták, a kaliforniai, az új-zélandi. Igen fontos a kellő számú fajtatiszta tenyészállomány kialakítása, mivel ellenkező esetben nem kívánatos vérkeveredóseltre kerül sor. Ez fokozatosan az állomány egészségének romlásához. a betegségekkel szembeni gyenge ellenállóképességhez, elégtelen súlygyarapodáshoz és szaporodási zavarokhoz vezet. Az én törzsállományomat a kaliforniai, az új-zélandi és apód horanyi (nyitrai) nagytestű fajták képezik. Ezenkívül nagy gondot kell fordítani a rendszeres, időben történő parožiatásra. Amikor egyhónaposak a kísnyulak, mi már az anyát pároztatjuk. Utána a fialtat még két hétig az anya mellett hagyjuk, majd elválasztjuk. Ügyelünk arra, hogy a párzás és a nevelés folyamatos legyen, és hogy egy anyától minél több utódot nyerjünk. Ennek érdekében az apaállatokat minden második évben kicseréljük. A legjobban tejelő anyákat továbbtartásra szintén két évig hagyjuk meg. Ha azonban az anya nem fogott fiat, mindjárt az első év utón kiselejtezzük. Ezenkívül nagyon fontos az etetés, a tisztaság, a fertőtlenítés. az egészségvédelem, az állomány elhelyezése, mert csak így érjük el azt, hogy egy ) anyától egyszeri ellésre a lehetséges legtöbb utódot kapjuk. Évente átlagosan 600—650 nyulat adunk el. melyeket a Rranko első osztályúként vesz át. — A tápok drágulása és más ukok a tenyésztői kedv hanyatlásához vezettek Most azonban az éléséit ismét olcsóbb. Véleménye szerint feilend úl e ezáltal a nyúllenvésztés? — Helyi szervezetünkben is többen voltak olyanok, akik komolyan foglalkoztak pecsenyenyúl-tartással, de az említett okból kedvüket vesztették. Bízom abban, hogy az újabban foganatosított intézkedéseknek meglesz a pozitív hatásuk. A helyi szervezeteknél mi is megtesszük azt, ami rajtunk múlik. FarUosdon én vagyok a felvásárló, és én osztom el a tápot. Igyekezni fogok az Illetékeseknél elérni azt, hogy a takarmányt két havonta — pontos időben, ne fél év múlva — szállítsák, hogy azt a nyulász gazdaságosan tudja felhasználni. A rendszeres szállítás a szükségek szerinti elosztást is elősegíti. Faluhelyen sok helyütt még hagyományosan tartják az állatokat, pedig egyre nagyobb szükség van arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a változásokhoz, a piac kövele’ményeihez, hiszen időről-időre egyik-másik fajta értékesítési lehetősége megváltozik. Aki erre azonnal reagál és megteremti az elvárásoknak megfelelő feltételeket, annak munkája eredményes lesz és költségei nemcsak megtérülnek, de kamatoznak is — mondotta végezetül a házigazda. NAGY TERÉZ A köz javát szolgálja
