Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-02 / 17. szám

1987. május 1. SZABAD FöbDMÜVES. A tudomány és a technika a mezőgazdasági termelés irányítója Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság az utóbbi egynéhány évtizedben rohamosan fejlődött, akár a növénytermesztést, akár az állattenyésztést vagy a gépesítést figyeljük, elkerül­hetetlenné vált és üzemeink halaszthatatlan feladatai közé tartozik — a tndományos-műszaki ha'adás legújabb eredmé­nyeinek a gyakorlatban való hasznosítása. Ha csak egy mon­dat erejéig visszapillantunk a múltba, belátjuk, hogy mező-A mezőgazdaság világviszony­latban rendkívül gyorsan fejlő­dik. Ez az említett kísérő ipar­ágak gyors fejlődésének is kö­szönhető. A termelés techniká­jának, technológiájának vál­tozása és fejlődése, az újabb és újabb termelést eszközök alkal­mazása kikényszerítette a me­zőgazdaság felzárkózását a fej­lett Iparágak közé. A fejlődés­nek ez az általános törvény­szerűsége talán még sohasem volt annyira érezhető, mint ma, amikor a mezőgazdasági ter­melés egyre Iparszerübbé vá­lik. A területegységre jutő technika értéke egyre nő, sőt a gépek működtetése az elekt­rotechnika kíséretében egyre inkább automatizálódik. Ez a kérdés különösen fon­tos hazánkban, mivel a mező­­gazdasági nagyüzemeink rend­kívül eltérő fejlettségi szinten vannak. Igen sok Járás föl fel­szerelt tudományos és tecshnl­­kai bázissal rendelkezik. Ezek közé tartozik a Komáromi (Ko­márno) járás is, ahol kétség­telenül adottak a feltételek a mezőgazdaság műszaki-nagy­ipari fejlesztésére. Köztudott, hogy a mezőgaz­dasági termelés gyors ütemű fejlődése szükségszerűvé tette a legújabb tudományos-műsza­ki vívmányok alkalmazását a termelésben. Szükségszerövé vált a megoldott kutatást és fejlesztést eredmények kama­toztatása a mindennapi mező­­gazdasági termelésben. Ezen célok gyakorlati alkalmazására 1984 tavaszán a tndományos­­•müszaki fejlesztési osztály ala­kult a Komáromi járási Mező­­gazdasági Igazgatóság mellett. Azzal a céllal, hogy a tndomá­nyos-műszaki fejlesztésben el­ért eredményeket mielőbb Ssz­­szekapcsolja a gyakorlattal, hogy e kapcsolat elválasztha­tatlan legyen a mezőgazdasági termeléstől. Ehhez a gyakor­latnak új minőségi változáso­kon kell átmenni, hogy az irá­nyítás minden vonalán a tudo­mányos eredmények vívmányait lássuk. Hiszen napjainkban ez az egyik legnagyobb, eddig meg nem oldott probléma, meg­teremteni mind az anyagi bá­zist, mind a megfelelő káder­feltételeket. úgy, hogy problé­mamentessé váljon e kapcso­lat előrehaladása. Fő küldetésünk, hogy maxi­mális mértékben alka'raazzuk azon tndnmányos-kutatási ered­ményeket, melyek a fejlesztő, kntafé és kísérleti intézmé­nyekben, valamint az egyete­mek és főiskolák laboratóriu­maiban születtek. Nem kis fel­adatok ezek, mert nagyon könnyű az új ismeretekért lel­kesedni, de annál nehezebb ezeket a gyakorlatban elfogad­tatni és megvalósítani, hiszen a fejlesztési programban nem egy olyan feladat vár megvaló­sításra. mely még országos vi­szonylatban is az egyedülálló techno'ógiák közé tartozik. E- zek a feladatok pedig nem ön­célú kísérletezések, hanem na­gyon ts gyakorlati jellegű eredmények, újdonságok alkal­mazásáról van szó, amelyek fo­kozatosan technikai termelő­­eszközként lépnek elő. A mezőgazdaság) termelés tparosftása-gépesítése egyre inkább igényesebb az energia­felhasználásra, ami drágítja a mezőgazdasági termelést. Ha figyelemmel kísérjük a terme­lés elsődleges és másodlagos energiaigényességét, gazdasági szempontbői szükségszerűvé vált az Ismert technológiák mellett az új energiatakarékos berendezések alkalmazásának meghonosítása. A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA Régóta ismert tény, hogy a földi „mozgások“ legtöbbjét a nap sugárzó energiája táplálja. Hosszú éves megfigyeléseken alapuló fejlesztés tette lehető­vé a napenergia — iparban és mezőgazdaságban való — hasz­nosítását. Ha a napenergia köz­vetlen aktív hasznosításával kapcsolatban a Januári, illetve a júliusi sugárzás átlagösszegét figyeljük meg. az adatok Igen figyelemre méltó következteté­sek levonására adnak lehetősé­get. Például az átlagos vízszin­tes felületre eső napi sugárzás összege januárban 845 kiloka­lória volt négyzetméterenként, júliusban pedig 4850. A napenergia egyik legelter­jedtebb hasznosítási lehetősége a melegvíz előállítása volt, majd a különböző takarmányok szárítása. A Komáromi járás­ban két napknllektoros széna­­szárító fog üzemelni, ami az olcsó energiaforrások egyik legkorszerűBb alkalmazási mód­ja. Ezen új szárítási technoló­giával hétezer köbméter jó mi­nőségű száraz takarmány ké­szíthető. A ml adottságaink kö­zött ez a napsugárzás aktív hasznosításának talán ez a leg­elterjedtebb módja lehet. U- gyanis ezen energiafogyasztó berendezésnél a teljesítmény nem játszik döntő szerepet, nem okoz üzemzavart, ha a te­tőtérben felmelegített levegőt a 2—4 méteres rétegben tárolt szénába föjatjuk. A két széna­tároló épület kísérleti jellegű, de a távlati tervek szerint a mezőgazdasági üzemekben több ilyen energiatakarékos széna­­szárító építésével számolunk. gazdaságunk kimagasló eredményeit nem érte volna el a mű­trágyák. a különböző vegyszerek gyártása, a legmodernebb öntözőberendezések és meliorációs rendszerek kiépítése, de nem utolsósorban a gépipar által termeit gépek, energetikai berendezések alkalmazása nélkül. Mindez nagy technikai fej­lődést jelentett a termelésben. GEOTERMÄI.IS ENERGIA ÜVEGHÄZAK FŰTÉSÉRE Különösen az utóbbi évek fű­­töanyagárának emelése, vala­mint az adott helyzet, hogy a Marcetházi (Marcelová) Efsz két hektáros üvegháza évente 500—600 tonna kőolaj felhasz­nálásával üzemel, szükségessé tette a fűtőanyag célszerű al­kalmazásán belül egy energia­­takarékos megoldás kialakítá­sát. Ehhez vezetett a Komáro­mi járásban a geotermális energia felhasználási lehetősé­geinek a feltárása. A több éves előkészületi munkák után a Marcelházi Efsz-ben most kez­dődnek meg a geotermális pró­bafúrások. Az előzetes tanulmánytervek­ből kitűnik, hogy több mint va­lószínűleg alacsonyabb hőmér­sékletű vízre lehet számítani, így a geotermális energia hő­energiájának a növelésére szük­ségessé vált a ’hőszivattyúk al­kalmazása. Így a 100 ktlowat­­tos teljesítményű hőszivattyú­kon keresztül áramló víz 55 C-fokra melegszik fel, s ez már elegendő hő az üvegházak fű­tésére. A hőszivattyúk alkalma­zása a nagyobb költségek mel­lett növeli az egész fűtési rendszer hatásfokát is. A terv­dokumentáció 1800 méteres fú­­rásmélységeel számol, ami mű­szakilag nem csekély feladat. Ezek az eredeti elképzelések nagyon igényesek mind a kivi­telezés szempontjából, de nem utolsósorban a költségeket te­kintve Is. Mindezek mellett az elképzelések megvalósítása u­­tán a legkorszerűbb számító­géppel vezérelt és irányított fűtési rendszer fogja biztosíta­ni az üvegházak hőszabályozá­sát a jobb és olcsóbb terme­léshez. A KORAI BURGONYA’ NAGYÜZEMI TERMELÉSE A termelés minőségét javító és a mennyiséget növelő ú) technológiák közé tartozik a korai burgonya termelési prog­ramja Is. A burgonyát — e nép­­gazdasági szempontból fontos növénykultúrát — csak a 70-es évektől kezdtük nagyűzemlleg termeszteni. Mivel a korai bur­gonya termelése szorosan ösz­­szefügg az éghajlati tényezők­kel, a Duna menti időjárás alakulása, valamint a homok­talajok kedveznek a burgonya termesztésének. A Komáromi járásban évente 150 hektáron termesztenek korai burgonyát. Az előcsíráztatás azonban a legegyszerűbb eíőcsíráztatók­­ban történik — többnyire át­alakított régi szárítókban, s egyéb létesítményekben, ami már a mai nagyüzemi burgo­nyatermelés igényeinek nem felel meg. Mivel a korai terme­lésnek egyik feltétele az elő­csíráztatás, így nagyszabású tervet dolgoztunk kt egy telje­sen automatizált előcsíráztató felépítésére. így több mint 1100 tonna jó minőségű vetőburgo­nya bajtatása 300 hektáron biztosítja a korai burgonya ter­mesztést. Az előcsíráztató a hurbanuvői Dunajpind Züldség- és Gyümölcstermelő Kooperá­ciós Társulás udvarán épül hét mezőgazdasági üzem együttmű­ködésével. Az előcSírázlutá tel­jesen automatizált belső tech­nológiával egvütt 20 milliós beruházást igényel. Érdekes­ségként megemlítem, hogy az öt’ettől 8 tervdokumentáció el­készítéséig. és az épület tető alá helyezéséig egy év telt el. A vetőgumő előkészítése egé­szen a betakarításig teljesen gépesített. Az elöcsíráztatőba a burgonya konténerek segítségé­vel egy tonnás egységben ke­rül, majd automatizált vezér­léssel megy végbe az előcsíráz­tatás. E alatt az egyenletes megvilágítás, levegőhőmérsék­let és páratartalom szabályo­zását értjük. Az automatizált hőszabályozás egyenletes nagy­ságú csírák kialakulását biz­tosítja, így a kiültetés után egyenletessé válik a burgonya fejlődése. Az elmondottakon kívül az egész rendszer elő­nye. hogy a burgonya betáro­lásától az ültetésig és szedésig a termesztése teljesen gépesí­tett. Természetesen, ehhez a gépipar legkorszerűbb gépeire és berendezéseire van szükség. E burgonyatermelési rendszer gazdaságosságát az emeli ki, hogy az ígv júniusban felsza­badult területen még takar­mánykeverék, másodvetés ter­meszthető. Ä LÉZERSUGÁRRAL KEZELT VETŐMAGOK Az egyik legatraktfvabb fel­adatok közé tartozik a lézer­sugár alkalmazása a mezőgaz­daságban. Ez olyan biztató eredményeket mutat, melyek szerint távlatilag is meghatá­rozza a különböző növények hektárhozam-növelésének irá­nyát. A kísérletek bizonyítot­ták. hogy a növénytermesztés új szakasz előtt áll. A többszö­rösen nagyobb hozamot a nö­vények erőteljesebb és egyen­letesebb csírázása biztosítja. Egészségesebb és erősebb gyö­kérrendszer fejlődik ki. A kí­sérleteink teljes mértékben igazolták a várt eredményeket. A 13 hektáron vetett paradi­csomnál 35 százalékos, a siló­­kukoricánál — melyei őszi ár­pa után vetettünk — 10 száza­lékos, az első éves vöröshere A geotermális energia hasznosítása lehetővé teszi az üvegházi primőr zöldségfélék gazdaságos termelését Fotó: —kalita-— betakarításánál pedig 15 szá­zalékos tennéstöbblet jelentke­zett. Mindezen kísérleteket a Hetényi (Chotín) Efsz és a Gyntamajori (Autov Dvor) Ál­lami Gazdaságban végeztük az­zal az elképzeléssel, hogy a Hetényi Efsz-ben egv komplett magtiszlító osztályozó, valamint magcsávázó üzemet építünk majd lézersugaras technológiá­val. Az egész beruházást 4 mil­lió korona költségvetésre ter­veztük. Csak a 13 hektárnyi kí­sérleti területről 206 ezer ko­rona többlet értéket kaptunk, amiből az Is kitűnik, hogy a beruházás néhány éven belül megtérül. A FEHÉRJEOYÄRTÔ üzem Az egyik energiatakarékos beruházások közé tartozik az elmúlt évben átadott takar­­mányfehérje-gyártő üzemegy­ség, mely a BS-6-os típusú szá­rító adalék berendezéseként épült fel. Köztudoft, hogy a lucerna szárítása és granulálá­­sa nagyon energiaigényes. Ez a tény vezetett e berendezés megépítéséhez. A zöld lucerna szárítása előtt ugyanis nagy nyomású préssel a zőldtömeg­­ből kipréseljük a vizet, tgy jön létre a nagy fehérjetartalmú és vitamindús. úgynevezett „zöld tej“. A folyadékból kicsapatják a fehérjét és az fgy kapott a­­nyag szárítás után könnyen tá­rolható. Igen nagy értékű táp­anyag keletkezik, melyet aztán bekevernek a szárított lucerna­készítményekbe. Mindezek mel­lett említést érdemel az a tény, hogy az ügynevezett „zöld tejet" külön is nagyon előnyösen le­het értékesíteni. Egytől három százalékos arányban a barom­fitakarmányba, valamint folyé­kony vagy szárított formában a szarvasmarhák takarmányá­ba keverik. A takarmányban való keverésén kívül nagyon előnyösen lehet értékesíteni a Mezőgazdasági Terményfelvá­­sérló és Ellátó Vállalatoknál, ahol többféle kitűnő fehérjedús takarmányt készítenek belőle. Ami külön értéket jelent e ta­karmányféléknél az az, hogy helyettesíti a különböző fehér­jeanyagokat, melyeket kompo­nensként külföldről vásáro­lunk. Kísérletképpen az idén na­gyobb mennyiségű szójabab fel­dolgozásával, valamint szója és silókukorica keverékéből fehér­jedús tápanyag előállításával foglalkozunk majd. Az előze­tes eredmények ugyanis azt mutatják, hogy az ilyen módon nyert takarmány fehérjetartal­ma eléri az 50 százalékot, és nagy mennyiségű betakarotént és ásványi sókat is tartalmaz. A legújabb mezőgazdasági technológiák bemutatásából ki­tűnik. hogy nagy lehetőségek előtt állnak a mezőgazdasági üzemek. Persze számolnunk kell ellentétekkel, súrlódások­kal. problémákkal a progresz­­szív Ismeretek megvalósítása során, azonban mindenekelőtt a mezőgazdaság további fejlő, dését és fejlesztését energeti­kai és biotechnológiai szem­pontból kell szem előtt tartani. Szénássy Árpád mérnök A kukorica kimagasló hozamának nyitja Egy korábbi cikkben elemeztük a Rimaszombati (Rimavská Sobota I járásban három évvel ezelőtt bevezetett iparszerü kukoricatermesztési rendszer alkalmazása során elért eredmé­nyeket és tapasztalatokat. Említést érdemel, hogy a szemes kukorica termesztésében tavaly az IKR-hez nem tartozó Királyi (Kráf) Efsz ben érték el a legnagyobb — 8,05 tonnás — hek­tárhozamot! Azóta a helyszínen megismerkedtem a látszólag ellentmondásos helyzet magyarázatával. A kiváló eredmény elérésének titkaiba Bablk János, a királyi szövetkezet növény­­termesztési főágazatvezetűje avatott be: <— Elöljáróban szeretném elmondani, hogy kétezer hektár szántóterületen, csapadékszegény övezetben, túlnyomóan kö­tött agyagos talajokon gazdálkodunk. Öntözőberendezéssel nem rendelkezünk, és évente jelentős vadkártétellel kell szá­molnunk. A felsorolt, meglehetősen kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellenére szemes kukoricából szövetkezetünkben évek óta öt tonnán felüli termést takarítottunk be hektáron­ként. 1985-ben mindössze 80 hektáron termesztettük a szemes kukoricát, tavaly 122 hektárra növeltük vetésterületét, az idén pedig a kalászos gabona rovására 300 hektáron állapodtunk meg. Ennyivel belépünk az IKR partnergazdaságat közé. A múlt évi 8,05 tonnás hozam — 6,24 tonna volt a rekordunk, s az utóbbi három év terméshozama 5,02 tonnát tett ki — kiugró teljesítménynek számit, de nem volt a véletlen műve. Nálunk ez Időjárás nem a „bűnbak“ szerepét tölti be, nem jelent felmentést, vagy hivatkozási alapot az esetleges mu­lasztásainkra. Argus szemmel figyeljük a talaj-növényzet-ldő­járás kölcsönhatását, és akkor avatkozunk be a legkedvezőbb mikroklíma kialakítása érdekében, amikor és ahol arra éppen szükség van. Gazdaságunkban az évek során összegyűjtött ta­pasztalatok alapján kidolgozott technológia pontos betartásá­ra alapoztuk a szemes kukorica termesztését. Létrehoztuk a termesztéshez legszükségesebb anyagi-műszaki feltételeket, és alkotóan érvényesítjük a legújabb tudományos-műszaki isme­reteket. A számomra lrozzéférhető mezőgazdasági szaklapokat, szakirodalmat áttanulmányozom. így Jutottam el az itteni fel­tételeknek legjobban megfelelő fajták kiválasztásához. A jő fajtáknak azonban megfelelő magágyat kell kialakítani. íme a ml módszerünk: Még a nyár folyamán, de legkésőbb kora ősszel — ahol szükséges — altalajlazítást végzünk, ősszel, hektáronként 35—40 tonna Istállótrágyát, továbbá szuperfoszfét és kálisó formájában, 165 kiló foszfort és 195 kiló káliumot — ható­anyagban számítva — juttatunk a talajba, mélyszántással. A talaj savanyú kémhatását messzezéssel mérsékeljük. Ennek rendkívüli fontosságot tulajdonítunk a hozamok alakulása szempontjából. Tavaszkor simltózzuk a talajt és kiszórjuk a nitrogéntrágya Jelentős részét: — 200 kg ot hatóanyagban —, java részben kénsavas-ammőnium formájában. A gyomirtó sze­rek közül Allroxból 6 litert, a Zeazlnből pedig 2,5 kilót dol­gozunk be a talajba. Május elejéig SPC 8-as vetőgéppel — az idén végre kapunk egy Becker típust — elvégezzük a vetést. Az elmúlt évben termesztett hibridekkel szerzett tapasztala­tokat az alábbi táblázatban foglalom össze: Hibrid: Termőterület: Egyedszám /ha: Hozam t/ha: TO-440 52 85 0П0 8,2 TOMV-335 30 75 000 8 OSZSZK-247 20 80 000 7,8 DEA 20 85 000 8,1 A legnagyobb hozamot az első ízben kipróbált TO-440-es hibriddel értük el. A gyengén fizetett OSZSZK-247-est, az idén 407-es hibriddel váltjuk fel. A 122 hektáron termesztett sze­mes kukorica 1986-ban 421 ezer korona tiszta jövedelemhez juttatta szövetkezetünket! A termést egy E 516-os kombájnnal gyűjtöttük be. Saját szárítóberendezéssel rendelkezünk, mely­nek segítségével a betakarítást folyamatosan, úgyszólván vesz­teség nélkül tudtuk elvégezni. Az elmúlt évben a dohány szá­rításához kapott, és ebből megtakarított „tartalékolaj“ fel­­használásával a Colomanon tizennégy százalékos nedvesség­­tartalomra leszárltott kukoricát — a felvásárlóüzemet teher­mentesítve — saját raktárainkban tároltuk, amíg át tudták venni. Tapasztalataink kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a lehe­tőségek optimális kihasználásával — hátha még öntözőberen­dezésünk is volnál — á hozamok tovább növelhetők. A 8,05 tdnnás átlaghozam elérésében az elmondottakon kívül nagy szerepe volt az irányítás, az ellenőrző tevékenység és a mun­kaszervezés magas színvonalának, valamint a dolgozók fele­lősségteljes munkájának Is. Jelentős tartalékokkal rendelke­zünk, amelyek közül fontosnak vélem a termelési rendszerbe történő belépésünket, hiszen meggyőződésünk, hogy a rendszer­­gazda által biztosított vetőmagellátás, növényvédő szer és a kellő egyedszám betartását garantáló korszerű votőgép jutta­tása, azon túl, hogy lehetővé teszi a csúcstechnológia és az embei szaktudás kiaknázását, termelői biztonságérzetet is nyújt. KORCSMAROS LÄSZLO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom