Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-18 / 15. szám
1987. április 18. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Eredmények és célkitűzések Az egységes földműves-szövetkezetek zárszámadó közgyűléseinek az idén — újságíróink jóvoltából — rendkívül nagy figyelmet szenteltünk. Annak idején a Zlaté Klasy-i Béke Élsz zárszámadó közgyűlésén én Is részt vettem, de komoly elfoglaltság miatt egy kissé később tudtam feldolgozni az ott hallottakat, tapasztaltakat. A szövetkezet a múlt évben egy átlagos, kiegyenlítetlen évet zárt. ami annyit jelent, hogy néhány mutatót lényegesen túlteljesítettek, néhány teljesítésétől viszont lényegesen elmaradtak. Például a bruttó mezőgazdasági termelés tervét (40 millió 154 ezer korona) csak 95,32 százalékra teljesítették, de még az 1985- -ö* év valóságához viszonyítva Így is 2 millió 927 ezer korona értékű többletet értek el. Az összteliesítménvek tervét f55 millió 226 ezer korona) 100,43 százalékra teljesítették, ami az 1985-ös valóságához viszonvftva egymillió 600 ezer koronával több. A tervezett összköltségeket ugyanakkor 2,54 százalékkal tűlmerítették, az egy dolgozóra számított munkatermelékenység értéke háromezer koronával 186 ezer koronára, a dolgozók havi átlagkeresete pedig 58 koronával 3 ezer 63 koronára növekedett. A szövetkezet a felosztásra szánt nyereség tervét csak 90,31 százalékra teljesítette, ami a beruházások kivitelezésének csökkenését vonja maga után. Ennyit bevezetésképpen, most pedig nézzük meg közelebbről is az egyes ágazatok műit évi eredményeit, problémáit, valamint célkitűzéseit. MEZEINÖVÉNY-TERMKSZTÉS Á cukorrépa-termesztéssel kapcsolatban meg ke'l jegyezni, hogy rendkívül kicsi — 21.71 tonnás — terméshozamot értek el. A szemes kukorica esetében problémát okozott a fajtaválaszték és az ószi alaptrágyázás. Mivel napraforgóból és borsóból sem értek el megfe’e'ő eredményeket, ezeket igyekeztek lencsével pótolni A szemesek esetében a tervezett 5,85 tonnás hektárhozammal szemben 5.66 tonnát értek e1. A szövetkezetnek általában erösséee volt a takarmánvtermelés. A múlt évvel kapcsolatban a minőséggel nem volt bat. de a mennyiség nem volt kielégítő. Öszszesséeében a mezei növénytermesztési ágazat a tervezett tiszta nyereség szintiétől ВВП ezer koronával elmaradt, ráadásul 12П ezer koronával túl’épte a megengedett béralapot. Az idei feladatokkal összefüggésben meg kei! említeni, hogv a szöve'kezetben lényegesen javítani akarnak az öntözésen és a tápanvae-utánpóttásnn, s ezáltal túlteljesíteni a tervezett hektárhozamnkat Az agrokémiai vá'iaiat segítségévet az idei évtől kezdve fokozatosan áttérnek a cseppfolyós műtrágyák alkalmazására. A vetésszerkezet összetételében ts változásokat eszközölnek. Az idén példán' cukorrépát nem termesztenek helvette a lencse területét 250, a silókukoricáét 120. a lucernáét pedig 200 hektárra növelik. A kukoricaszi'ázs mennyiségének növelésével szeretnék elérni, hogy az a szarvasmarhák esetében az egész év folyamán kitartson. speciAlisnövény-termesztés Ez az ágazat a múlt évben a tervhez viszonyítva nagy fordulatot ért el: egy és háromnegyed millió koronával jobb gazdasági eredményről adott számot. A gyümölcsfélékből 2375 tonnát takarítottak be, ami az 1985-ös év valóságához viszonyítva 1004, a múlt évi tervhez viszonyítva pedig 745 tonnával több. A gyümölcsfélék. főleg a kajszibarack és az alma betakarításánál az egész tagság derekasan kivette a részét, ezért az elért jó eredmény egy kicsit az egész tagság érdeme is. Almából például kilónként 3 korona 4 filléres értékesítési árat értek el. Szőlőből, sajnos, csak 143 tonnát takarítottak be. Az Idei év tervfeladatal lényegében a műit év szintjén vannak. Nagyobb változást csak az jelent, hogy megkezdik a gyümölcsös 28,5 hektár kajszibarack-telepítésével való bővítését. Még egy dolog, amely befolyásolja a gyümölcsészet felújítását. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet nem teljesítette a tiszta nyereség tervét, pénzhiány mialt egymillió koronával csökkenteniük kellett a beruházások tervét. Ez pedig lassítja a csepegtető öntözés bevezetését, ami a szövetkezet termőhelyi adottságai között nélkülözhetetlen betterjesítő tényező. Az idén ebben az ágazatban is áttérnek a cseppfolyós mütrágvák alkalmazására, s a gyümölcsfélék szedésénél jobban szeretnének élni az egyes minőségi osztályok közötti árkülönbségek adta lehetőségek kihasználásával. Állattenyésztés Sajnos, ebben az ágazatban általános visszaesés volt tapasztalható, gyakorlatilag majdnem minden mulató esetében. Például míg 1985-ben a tehenek átlagos évi tejelékenysége 5П18 literes volt, addig tavalv 4972 literre csökkent, ami a kétmü'ió 300 ezer literes tervezett tejértékesítés teiiesítésében kisebb-nagyobb nehézséget okozott. A borjúelválasztás a tervezett szinten volt, a malacelválasztás viszont visszaesett: míg 1985- -ben egv kocára számítva 17.8 malacot választottak el. addig a múlt évben csak 1B darabot. Viszont a sertések hizlalásában — hizlaldát és az előh'zlaldát együttvéve — nagyon jó eredményt, 668 grammos átlagos napi tömeggyarapodást értek el. A hizlaldák feltöltése ugyanakkor akadozott, az év végén ebből kifolyólag kisebb tömegű vágósertések értékesítésével teljesítették sertéshús-felvásárlási feladataikat. A szövetkezetben az abraktakarmány-fogyasztás tekintetében minden állatfaj és -kategória esetében a megengedett normán belüt gazdálkodtak. Összességében az állattenyésztés nagyon rossz évet zárt. Mivel ez az ágazat a költségeket több mint kétmillió koronával túllépte, ráfizetése a tervezett 264 ezer koronával szemben 2 millió 364 ezer korona lett. Ráadásul az ágazat 72 ezer koronával túllépte tervezett bérmerftését. Az ide) fe'adatokrél tömören anynyit, hogy a tehenek átlagos évi tejelékenységét ötezer literre, az egy kocára számított malacelválasztást 1B.2 darabra, a tejértékesítést pedig kétmillió 350 ezer literre szeretnék növelni. Javítanunk kell viszont a tej minőségét és a Nyitrai (Nitra j Állattenyésztési Kutatóintézettel való együttműködést, főleg az embriőátültetésben. A jobb eredmények elérését azzal is szorgalmazni kívánják, hogy három szocialista brigádot alapítanak az állattenyésztésben. MŰSZAKI SZOLGÄLTATÄSOK A múlt év végén a szövetkezetben munkacsoportok alakultak az egyes gépcsoportok javítására. így például az egész év folyamán az összes traktort ugyanaz a három ember javltja. Ezáltal eltűnt az anonimitás a műhely dolgozóinak munkájában. Tovább folytatták azt az igyekezetét, hogy a nagyobb, főleg komplikált és drága gépeket olyan személyekre bízzák, akiknél biztosíték van a jó karbantartás és a szakszerű üzemeltetésre. A fuvarozási részleg gépi felszereltségéből eredően kezd bekapcsolódni a növénytermesztési munkákba. Ha például a két meglevő UAZ típusú tehergépkocsihoz az idén sikerül megvásárolni a harmadikat'ís, akkor az ístállótrágye szétszórása gyorsan és jó minőségben megoldhatóvá vélik. A melléküzemági termelés a panelek gyártására, valamint a boltíves épületek szerkezetének gyártására és szerelésére Irányul. Problémát csak az okoz, bogy a tagok nem szívesen járnak szerelésre. A szárítóberendezések — MGF és Bábolna — tellesftményét nehéz értékelni, mert az állandó fútóolajhiány miatt csak üzemelgettek. A probléma megoldását a gáz bevezetése jelentené, ami az idén várhatóan sikerrel jár. Az építkezéseket illetően az év végéig befejezték a csörgei telepen a 202 férőhelyes tehénistálló és szociális épület, ugyancsak időre befejezték Csörgén a négyes lakásegvség építését viszont nem sikerült befejezni a gépesítési központ bekerítését. Sikerült azonban pótolni az 1985-ben kifagyott öreg ószibarackfákat és bevezetni a csepegtető öntözést. Az idén már megkezdték Csörgén egy trágyatelep és műtrágyaraktár építését, szeretnék megkezdeni a másik 202 férőhelyes tehénistálló és egy újabb hatos lakásegység építését is. Ä zárszámadó közgyűlésen Horváth László, a műszaki szolgáltatások rakodógép-kezelője átvette a szövetségi kormány és az SZKT „A szocialista munkaverseny győztese“ emlékérmét, Ágh Gyula, a növénytermesztési ágazat tratkorosa pedig „A mezőeazdaság és az élelmezésügy kiváló dolgozója“ reszortkitöntetést és 1500—1500 korona pénzjutalmat. Az 1986-os évben elért kiváló eredményekért 500— 500 korona pénzjutalomban és az efsz díszoklevelében részesültek a következő szövetkezett tagok: Razgyel István és Szegfű Tibor (mezeinövény-termesztés), Holocsi Mária és Mészáros Mária (speciáiisnövénv-termesztés), id. Bnday Ernő és Németh Erzsébet (állattenyésztés], Mihalik László, Kadvan György és Mucska László (műszaki szolgáltatások), Reiter Cecília és Illés Ibolya (gazdasági részleg). A Zlaté Klasy-i Béke Efsz tagsága a nagy októberi szocialista forrada lom 70. évfordulója tiszteletére 690 ezer korona értékű szocialista felajánlást tett. BARA LÄSZLÖ „Számomra komoly játék a munka” — Szendret László traktoros az egytk kulcsemberünk a növénytermesztésben — mondotta Babík János, a Királyi JKrát) Efsz növény termesztési ágazatvezetöje arról a harminchat éves dolgozóról, akit a CSSZSZK kormánya „A szocialista verseny győztese“ kitüntetésben részesített, majd íny folytatta a Jellemzését: — Öt sohasem kell jó idő esetén győzködni, biztatgatnl a többletmunka-vállalásra. Természete a gyümölcsfáéhoz hasonló; a tavasz beköszöntővel bimbózó rügyek lázas akaraterejével Indul a határba. A sok-sok |: tennivaló viróqba borítja a munkakedvét. Nappal a kimért feladat megvalósításán munkálkodik Ibár sokszor éjszakákba nyúlóan, s ebben némileg eltér a növényekre mindenkor jellemző élettani sajátosságoktól), s ezenkívül csupán még arra futja idejéből, hogy a kurtára zsugorodó éjjeli pihenőórákban megszabaduljon a fáradságtól, hogy kimerült szervezetét újra feltöltse energiával. így iellenek el számára a tavaszok, a nyarak, a kitartó igyekezet termését hozó őszök. így „növeszti" magában immár tizennyolc esztendeje a tapasztalás évgyűrűit... • • • A gépjavító műhely félhomályában egy rakodógép alól szólítom elő. Keze olajos, arcán kenőzsír maszntok. Olyan, mint egy nagy gyerek: most is, mindig játszik. Munkáját komoly játéknak tekinti, játéknak, mert örömét lelt benne. Fáradságot nem érez, csak megelégedést. Éppen ezért nem a minél több pénzért, s nem is a kitüntetésekért, vagy a kollektívából való kitünésért dolgozik az átlagosnál nagyobb eröbedobással. — Ёп a magam módján szeretem ezt a tájat, ezt a földet — mondja vallomásszerűen. — Ezért, ha kiküldenek a határba, megszűnik számomra az idő. Egyfajta izgalom kerít hatalmába, csak a nagy táblát látom magam előtt. Ahogy egyfelől szűkül a határ, és ugyanakkor a másik oldalon szaporodik a megművelt, megszépült mező — úgy teljesedik kt bennem minden nap, újra meg újra az az érzés, amit úgy neveznek: megelége- | dettség. Kerekes. traktort meg tehergépkocsit is vezetek, de az év legnagyobb részét a DT 75 ősömön töltöm el. Tavasszal simítózok, nyáron aratok, ősszel szántok. A munkaidőt egyszerűen nem érzem. Amíg a Nap az égen van, nem tudok elszakadni a mezőtől, s bizony előjordult számtalanszor, hogy már éjfél Jelé jártak a csillagok, mire hazaértem. Vétek volna akárcsak egyetlen órát, napot is kihasználatlanul hagyva elfutni, amikor a határ tele van tennivalóval. Ilyenkor szombatokon és vasárnapokon is „rögközeiben“ vagyok. Tavaly például a húsvéti ünnepek alatt üszszesen 26 örül dolgoztam a talaj-előkészítésen. — És a gép hogyan bírja a nagy hajtást? ... — A hatéves „détémen“ már három pár „lánc-lábbelit“ nyüttem el, de a „szivével“ még nem volt semmi baj. A dombos-hegyes határrészek (mintegy 35—40 hektárJ jelszántása évről évre az én feladatom. Ez a legigényesebb munkavégzés, hiszen a meredek lejtő miatt csak egy irányban lehet barázdát borítani. — Amikor nincs a földeken, hol tartózkodik — és mit csinál? — Házas ember vagyok: tehát van egy házam, és egy feleségem, meg két gyermekünk — jurjangoskodik. — Otthon bőven akad munka; a zöld: ségeskertben, vagy az aprőjőszágok körill. Olvasni is nagyon szeretek, azonban nyáridöben meg kell alkudni az Idővel. A faluépítő társadalmi munkákból is kiveszem a részem. Öt tömegszervezetnek vagyok a tagja. A Kövecsest /Strkooec) Mezőgazdasáql Szaktanlntézet egykori tanulójából sokrétű ember lett, akit megbecsülnek a szöoetkezteben és aki a munkatársaival is egyetértésben él. Beszélgetésünk végén még a következőket hangsúlyozta; — Ne tévesszen össze a penzhajszoló kényszermunkásokkal... Van lakásom, autóm, jó munkahelyem, és egészségem. fkorcsmáros}' A BURGONYATERMESZTÉS MESTEREI Hogy mennyire igaz az általunk Is oly gyakran idézett mondás, miszerint nincs rossz föld, csak rossz gazda — azt ismételten és nagyon jól példázza a Vajánl (Vojany) Egységes Földműves-szövetkezet. Nagyon gyenge minőségű földeken gazdálkodik a szövetkezet, és — Igen jól. Talajaik egy része erősen kötött, de jócskán van homoki talajból Is. Némely részeken, ha sok, akkor Is kevés az eső, másutt meg fordítva: a permetező eső is soknak bizonyul, gyakraíf kiönt a Laborc-folyó, gyakoriak a kora őszi és késő tavaszt fagyok, no meg a nyárt jégverések. A vaján! szövetkezet az utóbbi időben a Tőketerebesi (Trebišov) járás élenjáró gazdaságai közé küzdötte tfel magát. Ami által élvonalba kerültek az a jövedelmezőség alakulása. Így tudom ezt meg Kecskés Ferenc agrármérnöktől, a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetőjétöl. A vajánl szövetkezetben megtörtént az, ami sok más (gazdaságban nem: sor került a termőföldek reális értékének felmérésére. Azután pedig tudtak és mertek is ehhez a felmérésükhöz a gyakorlatban igazodni. Évi tervelőirányzataik alakításakor ugyanúgy, mint hosszabb távra szólóan. A tájékoztatás kedvéért néhány konkrét adatot sorolunk fel. Búzából tavaly a szövetkezet a tervfeladatát 113, rozsból 134, tavaszi árpából 121, napraforgóból pedig 141 százalékra teljesítette. A zöldségkertészet a tervfeladatát 1 millió koronával teljesítette túl. De sikeresnek mondható a dohány- és a takarmánytermesztés Is. Kiváló eredményt értek el a korai burgonya termesztése terén Is. — Szövetkezetünkben nagy hagyománya van a korát burgonya termesztésének — nyilatkozott nemrég a szövetkezet növénytermesztést ágazatvezetője. — A hagyományok pedig bizonyos tapasztalatokkal járnak, s tgy mind eredményesebbé válik a munka. A piacon nagy a kereslet a burgonya — kivált a korai — iránt, s az igényeket ki kell elégíteni. E célra nálunk jói megfelelnek a gyengébb termőképessége homoktalajok is .nem beszélve arról, hogy a termés betakarttása után még másodnövénnyel hasznosítjuk a bnrgonyaterme területet, így két termést takarítunk be, burgonyát Is termelünk, meg nagymértékben hozzájárulunk a takarmányalap mennyiségi és minőségi javításához is. A június elején vetett takarmánynövények ugyancsak szép termést adnak — s még trágyázni sem кв11, mert a burgonya által hátrahagyott tápanyagokat hasznosítják. A szövetkezetben azt tartják, hogy a korai burgonya termesztése sikerességének egyik alapfeltétele a helyes talajmegválasztás. Éppen ezért különös gondot fordítanak a termőterület kijelölésére. A korai burgonya a jó termőképességű és jó vlzgazdálkodásű földeken váltja be leginkább a hozzá fűzött reményeket, de a tapasztalatok szerint a tápanyaggal gazdagon ellátott homoktalajok sem okoznak csalódást. Az Ilyen talajok tavasszal korábban szikkadnak, hamarabb művelhetők, korábban végezhető el az ültetés. A korai ültetés pedig már fél siker... — A bőtermő korai fajták igen meghálálják a gazdag tápanyagellátást, ezért nem fukarkodunk a trágyákkal — magyarázza Kecskés Ferenc. A talajerő visszapótlására átlagban hektáronként 400 kilogramm vegyes műtrágyát szórtak ki, ehhez pedig 30—35 tonna istállótrágyát. Hektáronként 3,5 tonna vetőgumót ültetnek el. s mindezekhez hozzájárul a gondos talajművelés, a növényvédelem, a betakarítás. Természetesen nagy gondot fordítanak az ültetóanvag előkészítésére Is. A gumókat 15 kilogrammos ládákban előcsíráztatják, és egyenesen ezekből a ládákból ültetik a burgonyát. Nagy gondot fordítanak a költségek alakulására. A tiszta haszon csak akkor realizálható, ha az átlagos hektárhozam 9,5—10 tonna körül van. Miért szükséges a költségek és az átlagok viszonyát hangsúlyozni? Nem csupán azért, mert a ráfordítási költség megtérülésén túl egyedül a jövedelmezőség ösztönöz és ad lehetőséget a további fejlesztésre, hanem azért is szükséges a viszonyítás, mert ezen keresztül mérhető a jövő. A szövetkezet tavaly a Resi koralburgonya-fajtát termesztette. Jól bevált fajtának bizonyult. Tavaly március 16-án kezdték az ültetést és június 3-án szedték az első termést. A kiültetett 60 hektáron átlagosan 12,3 tonnás hozamot értek el. Vagyis a tervezett 520 tonnával szemben 698 tonnát értékesítettek — 2 millió 810 ezer korona értékben. A „hogyan továbbira a növénytermesztési ágazatvezető így válaszolt: — Az idén ismét 60 hektáron termelünk korai horgonyát. Hektáronként 9,5 tonnás hozamot terveztünk, vagyis összesen el kell érnünk 570 tonnát. Nagy gondot fordítottunk a tápanyag-utánpótlásra és a talaj-előkészítésre. Az Idén 50 hektáron Resi és 10 hektáron Ostara fajtát termesztünk, öt munkanap alatt képesek vagyunk 60 hektáron a burgonyát a földbe juttatni. ILLÉS BERTALAN t
