Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-18 / 15. szám

( / 1Э87. április 18. .SZABAD FÖLDMŰVES. JÓ BARÁTOK VAGYUNK, MEGÉRTJÜK EGYMÁST (Folytatás a 2. oldaltól) Szombaton Bratislavában került sor Gustáv Husák és Mihail Gorbacsov zárótalálkozójára. Mély megelége­déssel nyugtázták az SZKP KB főtit­kára csehszlovákiai látogatásának eredményeit. A felek leszögezték, hogy a látogatás jelentős mérföldkő­nek számit a két testvéri ország sok­oldalú együttműködésének fejleszté­sében, barátságának szilárdításában. Gustáv Husák elvtárs ismét meg­erősítette a csehszlovák kommunisták és minden dolgozó teljes támogatását a Szovjetunió Kommunista Pártjának újító szellemű bel- és külpolitikája iránt. Csehszlovákia tsljes mértékben tá­mogatja az európai közepes hatótá­volságú rakéták felszámolását célzó és a leszerelés egyéb területeit érin­tő új szovjet kezdeményezéseket, a­­melyeket Mihail Gorbacsov a prágai csehszlovák—szovjet barátsági nagy­gyűlésen terjesztett elő. Mihail Gorbacsov őszinte köszöne­tét mondott a rendkívül szívélyes fogadtatásért, amelyben Csehszlová­kiában részesült. Csehszlovákia kom­munistáinak és népének nagy sikere­ket kívánt a CSKP XVII. kongresszu­sán kitűzött feladatok teljesítéséhez, a szocialista haza további felvirágoz­tatásához. ★ ★ ★ Mihail Gorbacsov szombaton dél­után találkozott az SZLKP KB Elnök­ségének és Titkárságának tagjaival. Jozef Lenárttal. a CSKP KB Elnöksé­gének tagjával, az SZLKP KB első titkárával az élen. A találkozón részt vett Gustáv Husák, továbbá Vasil Bi­­lak és Miloš JakeS. ♦ ★ ★ A délutáni órákban az SZKP KB fő­titkára és kísérete a Trnavai járás­ban lévő cfferi Béke Egységes Föld­műves-szövetkezetbe — amely a Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Szövetke­zete címet viseli — látogatott, ame­lyet Munka Érdemrenddel is kitün­tettek. A szovjet vendégeket eikísérte Gus­táv Husák e'vtárs. valamint Vasil Bi­­lak és Miloš Jakeš. a CSKP KB El­nökségének tagjai, a KB titkárai, Jo­zef Lenárt elvtárs és más személyi­ségek. Velük ment továbbá Vegyim Medvegyev. az SZKP KB titkára, V’k­­totr Lomakin. a Szovjetunió csehszlo­vákiai nagykövete. A magas rangú vendégeket a szö­vetkezet székháza e’őtt Ignác janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a nvugat-szlovákiai kerület* pártbizott­ság Veze-ő titkára, Ján janik, a Szö­vetségi Gvűlés alelnöke. Július Var­ga. az SZSZK mezőgazdasági és 'élel­mezésügyi minisztere és Milan Kraj­­éoviü, a szövetkezet elnöke üdvö­zölte. A belybel'Pk szívből jövő köszön­tése után M:hail Gorbacsov megis­merkedett a sépgyártó melléküzemág tevékenységével, amely nagy teljesít­ményű, korszerű mezőgazdasági gé­pekkel segíti a termelést. Nagv fi­gyelemmel szemlélte például a kuko­rica. a cukorrépa és a hüvelyesek veté'ére szolgáló vetőgépet, amelvet a cífer'ek az NSZK-beli Bekker cég­gel együttműködve gyártanak. Kivá­lóak a paraméterei a nehéz tárcsás tarlóhántónak is. amelyet a talaje'ő­­készités során alkalmaznak, s azok­nak a berendezéseknek is, amelyek hozzájárulnak a stratégiai feladat teljesítéséhez: az élelmiszer-termelés­ben való önellátás eléréséhez. Ezeken a munkahelyeken Mihail Gorbacsov nagyra értékelte az émb­­riú-átültetésre szolgáló korszerű mozgó laboratóriumot, amelynek lét­rehozásában hat szervezet működött egviltf. a termelési és kutatási po­tenciál koncentrációja figyelemre méltó ei^dménvénck nevezte g ezt be is írta a dolgozók naplójába. Nagy érdeklődést tanúsított a szov­jet vendég a szövetkezet növényter­mesztési és állattenyésztési részlegé-3ek eredményei iránt Ez a mezőgaz­­asági üzem. amely a 2 ezer 619 hek­táros mezőgazdasági területével a kisebbek közé tartozik, a termelés intenzitását tekintve a kerület egyik élenjáró gazdaságának számit. A vendégek megtekintették a tS-megtakarmányok tárolására szolgáló központot is, amely a cífariek egyik büszkesége, az állattenyésztési rész­leg jó termelési eredményeinek alap­ja. A tíz fedett tárolóban egy egész évre elegendő takarmánymennyiséget tudnak eirakfározni úgy, hogy az nem veszít tápértékéböl. Az elmúlt évben például a tejtermelés terén te­henenként tíz literre) túlteljesítették tervüket: egy tehéntől ötezertíz liter tejet fejtek. Erre az évre még igé­nyesebb feladatot tűztek maguk elé: el akarják érni az ötezerszáz litert. A központ megtekintése után a szövetkezet dolgozói emlékül népvi­seletbe öltöztetett babákat, hímzése­ket adtak át szovjet vendégeiknek. Mihail Gorbacsov méltatta a szövet­kezetben látottakat, köszönetét mon­dott a cíferieknek és beírta nevét az efsz emlékkönyvébe. ★ -k ★ Mihail Gorbacsov elvtárs a késő délutáni órákban fejezte be hivatalos baráti látogatását a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban. Az ünnepé­lyesen feldíszített bratislavai repülő­téren az SZSZK fővárosának dolgozói és fiataljai várták a legfelsőbb szov­jet vezetőt. Eljöttek, hogy búcsút ve­gyenek attól az embertől, aki mélyen bevéste nevét a szívükbe, és elnyerte meleg rokonszenvüket. A repülőtér épülete — amelynek homlokzatét szlovák és orosz nyelven a „Viszont­látásra, kedves elvtársak“ felirat volt olvasható — előtt a két ország állami zászlói lobogtak. Az autókaraván a kedves vendégekkel röviddel tizenhét óra után érkezett a repülőtérre, ahol felsorakozott a bratislavai helyőrség katonai dlszegysége a harci zászló­val. Ä csehszlovák és a szovjet állami himnusz elhangzása után Mihail Gor­­bacsovnak jelentést tett Štefan Hrubý alezredes, a díszegvség parancsnoka. Az SZKP KB főtitkára Gustáv Husák kíséretében eilépett a díszőrség előtt, majd a zászló előtt tisztelgett. Mihail Gorbacsovot és feleségét, Rassza Gprbacsovát Gnstáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági el­nök, valamint Vasil Bilak. Peter Co­­lotka, Miloš Jakeš és Jozef Lenért, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Milo­­s'av Hruškovič és Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének póttagjai és Viliem SalgoviC, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, az SZNT elnöke kisér­te a repülőgéphez. Jelen volt Viktor Lomakin. a Szov­jetunió csehszlovákiai nagykövete és Jurij Kandalov, a Szovjetunió brati­slavai főkonzulfa is munkatársaival. A repülőgép lépcsőjénél a pionírok és az ifjúsági szervezet tagjai virág­csokrokat adtak át a vendégeknek. Kézfogások, baráti ölelések töltötték ki az elutazás előtti utolsó pillanato­kat. Az IL-62-M különrepülőgép, a fe­délzetén Mihail Gorbacsovval és fe­leségével, továbbá Vegyim Medve­­gyevvel, az SZKP KB titkárával és a kíséret többi tagjával röviddel tizen­hét óra harminc perc után emelke­dett a levegőbe, s az SZSZK főváro­sából Moszkva felé vette útját. ★ # ★ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára útban Bratislaváből Moszkva felé a repülőgép fedélzetéről távira­tot küldött Gnstáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk el­nökének. A táviratban ez állt: Á Csehszlovák Szocialista Köztár­saság területét elhagyva ismét a leg­őszintébb köszönetét akarom monda­ni önöknek, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának, a kommunistáknak és minden dolgo­zónak a szívélyes fogadtatásért és fi­gyelmességükért, amelyet az SZKP iránti nagy tisztelet megnyilvánulá­sának tekintettünk. Friss élményekkel térünk haza a látogatásról, a CSKP vezetőségével folytatott megbeszélésekről, amelye­ket áthatott pártjaink szolidaritásá­nak szelleme, valamint a Szovjetunió és Csehszlovákia népei céljainak és erőfeszítéseinek egysége. Kedves Husák elvtárs, áj sikereket kívánok a szocializmus épjtéséhez, sok sikert és minden jót a csehszlo­vákiai kommunistáknak és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársag minden dolgozójának. Abban az üzenetberf, amelyet Gus­táv Husák elvtárs Intézett a genfi leszerelési konferenciá­hoz, többek között az áll, hogy „Cseh­szlovákia az NDK-val együtt aktivan elkötelezi magát a közép-európai ve­gyi- és atomfegyvermentes övezetek létrehozása mellett, ami hozzájárulna a tömegpusztító fegyverek egész kate­góriájának eltávolításához ebből az érzékeny térségből". Érzékeny térség óriási ipari bázi­sokkal, sűrű népességgel, az NSZK területén hatalmas amerikai vegyi­­fegyver-lerakatokkal — és a pusztító világháborúk minden , emlékével, a szenvedések szorongató élményeivel. A nagy mennyiségű atomfegyver je­lenléte Közép-Európánek ebben a tér­ségében rendkívül nagy veszélyt rejt magában. Véletlenszerű katonai kon­fliktus esetén ezeknek a fegyverek­nek a bevetése beláthatatlan követ­kezményekkel járna. Az atomfegyve­rek eltávolítása csökkenthetné a NATO és a Varsói Szerződés közötti katonai konfrontáció kockázatát, és nemcsak az érintett orszások. hanem szomszé­daik és szövetségeseik biztonságát is növelné. A CSSZSZK már 1983 februárjában is síkraszállt az eurójjai „harctéri atomfegyverektől“ mentes övezet lét­rehozására tett svéd javaslat megva­lósításáért. Az elmúlt évben a Német Szocialista Egységpárttal és a Német Szociáldemokrata Párttal együtt Cseh­szlovákia Kommunista Pártja kezde­ményezést terjesztett elő a közép­­európai atomfegyvermentes folyosó létrehozására. Most a CSSZSZK kormánya nevében Ľubomír Štrougal szövetségi minisz­terelnök levelet Intézet Helmut Kohl­hoz, az NSZK szövetségi kancellárjá­hoz, amelyben a meglévő atomfegy­vermentes övezetek rendszere megszi­lárdításáért és új övezetek létrehozá­sáért száll síkra. Kormányunk ezt pozitív, bár csak részleges lépésnek tekinti a nukleáris veszély elhárításának és az atomfegy-ÁZ Ül ATOMFEGYVERMENTES ÖVEZETEK LÉTREHOZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE verkezés korlátozásának útján. Az NDK kormányával egyetértésben azt javasolja az NSZK kormányának, hogy haladéktalanul kezdjen tárgya­lásokat a közép-európai atomfegyver­mentes folyosó létrehozásáról. Ez a folyosó az említett országok határvo­nala mentén mindkét oldalon meg­közelítőleg 150 kilométer széles lenne. A későbbiekben ki lehetne terjeszteni Közép-Európa egész területére úgy, ahogyan ezt a Becsben folyó közép­európai haderő- és fegyverzetcsökken­tési tárgyalásokon meghatározzák. E javaslat abból indul ki, hogy a folyosó területéről a szövetséges ka­tonai erők közötti közép-európai vá­lasztóvonal mindkét oldaláról el kel­lene távolítani minden nukleáris fegy­verrendszert. A nagy mennyiségű atomfegyver eltávolítása hatékony in­tézkedés lenne a bizalom megszilárdí­tására, s jelentősen hozzájárulna az atomsorompó-egyezmény rendszerének megszilárdításához. A folyosó létrehozása államaink konkrét hozzájárulása lenne az euró­pai atomfegyverek megsemmisítéséhez és hatékonyan előmozdítaná az erről Genfben ‘folytatott szovjet-amerikai tárgyalásokat is. jelentőségét tovább növeli az arra tett szovjet javaslat, hogy azonnal szülessen külön megál­lapodás az Európában lévő szőttjét és amerikai közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről. A közép-európai atomfegyvermentes folyosó lényege­sen megkönnyítené a még megmaradó harcászati-hadműveleti rakéták szá­mának korlátozásáról és megsemmisí­téséről javasolt tárgyalásokat, s meg­gyorsítaná az európai fegyveres erők és konvencionális fegyverzetek csök­kentésével összefüggő kérdések meg­oldását. A CSSZSZK és az NDK mint a Né­met Szövetségi Köztársaság szomszé­dai az előterjesztett javaslatban an­nak a lehetőségét látják, hogy közö­sen hozzájáruljanak az atomfegyve­rek Közép-Európából való eltávolítá­sához, a béke és a biztonság megőr­zéséhez. Országaink pozitív választ várnak a javaslatra. Az NSZK-nak lépnie kellene végre az európai atomfegyve­rek felszámolása ügyében — hang­súlyozta a TASZSZ a javaslatot kom­mentálva. Különösen időszerűvé teszi a prob­léma megvitatását az Európában tele­pített szovjet és amerikai közepes hatótávolságú atomfegyverek felszá­molását célzó szovjet javaslat, hiszen éppen az NSZK területén, tehát azon a földön van a legtöbb — megállapo­dás alapján felszámolandó — Per­shing 2-es rakéta és manőverező ro­bot repülőgép, amely az említett el­képzelések szerint az atomfegyver­mentes folyosó nyugati fele lehetne. A szovjet kezdeményezés kifejezet­ten feltételezi, hegy a közép-hatótá­volságú rakéták leszerelésére java­solt megállapodás kezdete lesz a har­cászati rakétákról folytatható tárgya­lásoknak. Az atommentes folyosó létrehozá­sa. valamint az európai közepes ható­távolságú rakéták kivonása és a meg­növelt hatótávolságú harcászati-had­műveleti rakétáknak a hazánk és az NDK területéről való eltávolítása nagymértékben növelné az enrópal biztonságot és csökkentené a nemzet­közt feszültséget. A KGST-országok agráripari együttműködése afrikai országokkal 1980 májusának végén zajlott le az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszaka New Yorkban, amely Afrika országai­nak gazdasági helyzetét tekintette át. Az ülésszak megállapította, hogy ezekben az országokban a válság tar­tós, krónikus jellegű, amely helyen­ként tömeges éhínség kitörésével jár együtt. 35 afrikai országban 120 mil­lió ember szenved krónikus éhezéstől. Az országok többségében az elfo­gyasztott élelmiszer átlagos napi energiatartalma 30—50 százalékát te­szi ki a WHO és a FAO által 2340 kcal értékben megállapított minimális mennyiségnek. A helyzetet súlyosbít­ja az Ivóvízhiány, tőként az aszályos években. A halálozási arány a gyer­mekek és az idősek körében a leg­nagyobb. Minden tizedik megszületett gyermek halálát az éhezés okozza. Afrika országaiban a gazdasági és mindenekelőtt az élelmiszerválság fő oka a gyarmatosítás örökségeként fennmaradt rendkívül elmaradott me­zőgazdaság, amely nem teszt lehetővé a gyorsan növekvő lakosság arányá­ban az élelmiszer-termelés növekedé­sét, az agrárszférában pedig a kis termelékenységű félnaturális paraszti gazdaságok túlsúlya, amelyek primi­tív agrotechnikát és fizikai munkát alkalmaznak. Ugyanekkor az áruter­melő agráripari szféra elsősorban ex­port élelmiszernövények termelésére törekszik, amelyek rendszerint a leg­termékenyebb földeket foglalják el. Az afrikai országok mélységes gazda­sági nehézségeinek oka nemcsak a gyarmatosítás nehéz örökségében, ha­nem a volt anyaország részéről meg­nyilvánuló kérlelhetetlen kizsákmá­nyoló politikában is keresendő. Az ülésszakon a szocialista orszá­gok közös nyilatkozatban bírálták a nyugat kísérleteit, hogy kihasználják az afrikai országok kritikus gazda­sági helyzetét annak érdekében, hogy beavatkozhassanak bel- és külpolitiká­jukba. A nyilatkozat kiemeli: a szo­cialista országok más elvekre építik az afrikai országokkal való gazdasági kapcsolatukat: a valódi egyenjogú­ságra, a nemzeti szuverenitás teljes tiszteletben tartására, a belügyekbe való be nem avatkozásra és a kölcsö­nös kedvezményekre. A szocialista országok kereskedelmi­­gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést alakítanak ki az afri­kai országokkal, sokoldalú segítséget nyújtva nemzetgazdaságuk alapjainak megszilárdításában. 1986-ban a közös­ség országai 50 afrikai országnak nyújtottak segítséget. A két országcsoport együttműködé­se komplex jellegű, öntözőrendszerek létrehozására, a szűzföldek és par­lagföldek termesztésbe vitelére, álla­mi és szövetkezeti növénytermesztő és állattenyésztő gazdaságok szerve­zésére, a mezőgazdasági terményeket feldolgozó és tároló vállalatok, me­zőgazdasági gépeket összeszerelő és javító üzemek, kísérleti állomások, kutató laboratóriumok létrehozására és nemzeti káderek képzésére Irányul. Az együttműködés egyik fő iránya: vízgazdálkodási objektumok létesítése és a földek művelésbe vétele. Hyen munkák folynak Egyiotomban, Algé­riában, Angolában. Líbiában. Marok­kóban. Madagaszkárban, Mozartik­ban. Tuniszban. Etiópiában és másutt. A Szovjetunió segítségével Egyip­tomban megépítették az asszuáni víz­erőmű-rendszert. Az asszuáni gátnál 164 miillő m3 hasznos befogadóképes­ségű víztározót hoztak létre: 1968 óta az ország öntözőrendszerei évente 12—15 milliárd m3-rel több vizet kap­nak. Ez további 600 ezer ha öntözését teszi lehetővé, ebből a területből több mint 400 ezer hektárt már mű­velésbe vettek. Ezeken a földeken 1e­­lentősen növelték a rizs, kukorica, cukornád termőterületét, növekedett a terméshozam. Az asszuáni gát lehetőséget terem­tett arra. hogy Egyiptomban több mint 30 százalékkal növeliék a vetés­­területet. Ezenkívül kb. 370 ezer hek­táron a szezonálisról az egész év! öntözésre tértek át, ami itt évi 2—3 termés betakarítását teszi lehetővé. A Szovjetunió és Románia Egyip­tomban segítséget nyújt sivatagi föl­dek termelésbe vételéhez. Egyiptom sok segítséget kapott a melioráció fejlesztéséhez Csehszlovákiától, mely 55 vfzkiemeló és szivattyúállomás be­rendezését szállította. Az asszuáni ví­zierőmű által szolgáltatott olcső vil­lamos energia segítségével sikeresen megoldották az egyiptomi falvak többségének villamosítását. Az öntözési és vízgazdálkodási építkezések terén nagy munkák foly­nak Algériában a KGST-országokkal együttműködve. A szovjet vállalatok segítségét nyújtanak Annabie terület vízkészleteinek hasznosításához álta­lános terv kidolgozásával, gátak ter­vezésében és építésében, próba- és kísérleti fúrások elvégzésében víztar­talékok feltárása érdekében. A kü­lönböző öntöző- és más hidrotechni­kai berendezések tervezésében és építésében bolgár, magyar és román szervezetek vesznek részt. A szovjet szakemberek részt vettek Tunisz északi területein található víz­készletek komplex hasznosítási tervé­nek kidolgozásában. Ez a terv elő­irányozza az ország északi részén ta­lálható folyók fölösleges vízének el­juttatását a keleti és délkeleti ország­részekbe, amelyekben hiány van ön­töző- és Ivóvízből, amitől lényegében az egész ország gazdaságának továb­bi fejlődése függ. Segítséget nyújta­nak a Zuara folyón a „Szidl-el-Ber­­rak“ vízierőmű-kompiexum és három kisebb gát. valamint számos más ob­jektum létrehozásában. Építik a Dzsu­­min-Menzsere csatornát. Ennek a csa­tornának fontos szerepe lesz Tunisz északi mezőgazdasági és városi terü­leteinek vízellátásában. Etiópia határvidéki területeinek fej­lesztésében és a lakosság foglalkoz­tatottságának növelésében nagy nép­­gazdasági jelentőségű a Baro-Akobo síkság földjeinek művelésbe vétele. Itt a Szovjetunió részvételével föld­­gát építését és öntözőrendszer, állat­­tenyésztő gazdaságok és húsfeldolgo­zó vállalatok építését tervezik. Meg­valósul a szovjet—etlóplai szerződés a Gambela vidék föld- és vízkészle­teinek komplex művelésbe vételére Irányuló együttműködésről. Ezenkívül szovjet szakemberek részt vesznek egy nagyszabású tervezet keretében az Avas folyó síkságán egy 80 ezer hektár területű gyapotültetvény mű­velésének megszervezésében. Vizsgál­ják olyan létesítmények építésének lehetőségét mezőgazdasági nyers­anyag felhasználásának bázisán, mint textilkombinát, kötőüzem, olajnövé­nyek vetőmagtermesztésének kibőví­tése, olajnövény-feldolgoző üzemek, valamint állattenyésztő gazdaságok. Etiópiában Bulgária segítségével három folyó víztartalékainak tanulmá­nyozása folyik, hogy meghatározzák potenciáljuk felhasználásának lehe­tőségeit öntözésre és villamos energia termelésére- Bővül az együttműködés a zöldségtermesztés, kertészet és ál­lattenyésztés területén. Az országnak Kuba-segítséget nyújt hidrotechnikai kutatások és víztározók, fő- és elosztó csatornák építésében, az állattenyész­tés fejlesztésében és cukornád ter­mesztésében. (Befejező rész a köv. számban)' Irta: ANATOLIJ OLSANIJ, a Szocialista Világrendszer gaz­dasági kérdéselvei foglalkozó nemzetközi Intézet kutató­csoportjának vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom