Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-04 / 13. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. április 4. Bíráló hangnemben Marce'háza (Marcelová) község hí­res zöldségtermeléséről. Éhből a köz­ségből már január első heteiben friss, primőr fejes saláta keríll a vásárlók asztalára. Az ember azt képzelné, hogy ebben a községben a zöldség­termelésen kívül más témáról nem is nagyon tudnak beszélni. Aki azonban részt vett a Marcelházi Efsz kommu­nistáinak évzáró taggyűlésén, épp ennek ellenkezőjéről győződhetett meg. A legkevesebb szó épp a zöld­ségtermelésről hangzott el. Az elmúlt években a szövetkezet mélypontra jutott. A CSKP XVII. kongresszusa előtti évzáró taggyűlé­sen az üzemi pártszervezet hatékony intézkedéseket foganatosított a hul­lámvölgyből valu kikerülés érdeké­ben. A pártszervezetre komoly szerep hárult az e'mútt időszakban, tagjai­nak igényes feladatokat kellett meg­oldani, fc, feladatok teljesítését bíráló hangnemben elemezte a mostani év­záró taggyűlés, amelynek már az ele­jén megállapítást nyert, hogy az ér­tékelésen valamennyi tag és tagjelölt megjelent. Az üzemi pártalapszervezetnek kö­zel száz tagja és tagjelöltje van, mégis a bírálat hangján szóltak a tagsági alap fejlesztéséről és nagyon jogosan, mert a 13 százalékos szerve­zettség bizony alacsony arányú. A ja­vulás érdekében konkrét Intézkedé­seket hoztak e tanácskozáson. A pártoktatás ebben az alapszerve­zetben jó színvonalú, ez megnyilvá­nul a taggyűlések vitájában, amelyek során értékes észrevéfe'ekre hívják lel a különböző munkaszakaszokon dolgozó kommunisták az alapszerve­zet, illetve a szövetkezet vezetőinek a figyelmét. Az öt pártcsoport tevékenységének meghatározóan fontos szerepe van az Üzemi pártalapszervezet, illetve a szövetkezet életében Is. Tavaly Is a legnépesebb — a gépesítő szakaszon működő — pártcsoport volt a legak­tívabb. Aktivitásban sokat javult az állattenyésztésben működő pártcso­port. Az évzáró taggyűlés a további pártcsoportok tagjait nagyobb aktivi­tásra serkentette. A szövetkezet talajainak nagy ré­sze homokos és az elmúlt évi aszá­lyos időszak nagyon sok kárt ako­zott. A kommunisták példamutatására igen nagy szükség volt. hogy ment­sék a menthetőt, behozzák a kiesést. A gabonafélék vetésénél, a műtrágyá­zásoknál, a növényvédelemben, az öntözésnél és a további munkálatok­nál nem róhatók fel hiányosságok, mégis mintegy ezer tonna gabonával kevesebbet termeltek a tervezettnél. Ennek ellenére az állami eladási ter­vet száz százalékra teljesítették. A pártszervezet — karöltve a szövetke­zet vezetőségével — már az aratás előtt aktív intézkedéseket foganatosí­tott a kiesések pótlása érdekében. E- zen intézkedések értelmében csakis öntözhető területen termeltek másod­­növényeket, ennek köszönhetően biz­tosították a tervezett mennyiségben a tömegtakarmányokat. Sőt, a terve­zett 28 ezer 100 tonnával szemben 3á ezer 900 tonna takarmányt termettek az állattenyésztés számára. A párt­­alapszervezeť vezetősége azonban e téren is tapasztalt hiányosságokat. Amint azt a pártszervezet elnöke, Dobrucsányi László elmondta, a jö­vőben a mésorinövények betakarítá­sát rugalmasabban, szervezettebben kell elvégezni, mert tavaly bizony ezek a munkálatok késő őszig elhú­zódtak. * A kukoricát a Slušovicei Kukorica­termelési Rendszer keretén belül ter­mesztik és jó évet zártak: több mint 8 százalékkal túlteljesítették tervü­ket. Azokon a táblákon, ahol bizto­sítani tudták az öntözést, átlagosan 6—8 tonnát takarítottak be egy hek­tárról, míg az öntözellen területeken 4—4,4 tonna termett átlagosan. A jö­vőben igen nagy figyelmet fordítanak a legtermékenyebb és legjobb fajták kiválasztására, mert nem minden fajtánál voltak elégedettek a kukori­ca minőségével. A zöldségtermelés szempontjából sikertelen volt az 1986-os esztendő'. A szárazságon kívül — mint a veze­tőség beszámolójában is elhangzott — ehhez szubjektív okok is hozzájá­rultak. Okulva a tavalyi év hiányos­ságaiból, az agrónómiai szolgálat már az ősz folyamán biztosította a paradicsom vetésterületének őszi ágyáshúzását, va'amtnt a tavaszi kar­fiol kiültetésre kellő fajtákat válasz­tott ki, hogy a betakarítást szeka­­szosan végezhessék. • A növénytermesztésben dolgozó kommunistákra igen igényes fe'ada­­tok várnak, hiszen elsősorban az ő példamutatásuk szükséges ahhoz, hogy a tavalyi lemaradást az ötéves terv további éveiben behozhassák. E célok elérése érdekében az évzáró taggyűlés magasra eme'te a mércét: az ágazat mezőgazdasági terme'ésé­­nek értékét ebben az évben 3.8. a piaci termelését 5. a pénzbeli hevé­­te'ek értékét ped'g 4,1 százalékkal kell növelni az elmúlt évi tervhez viszonyítva. írásom elején említettem, hogv ja­vult az állattenyésztésben működő pártcsoport munkája. - Nos. ez meg­nyilvánult a gazdaság! eiedrnények javulásában is. Az állattenyésztési szakasz 100 százalékra teljesítette 1986. évi tervét. Ennek ellenére az évzáró taggyűlés rámutatott, hogy sok még a hiányosság. Az egyes rész­legek között vannak különbségek a tervteljesítésben. A szarvasmarha-gondozók , tervük valamennyi mutatóját túlteljesítették — legnagyobb mértékben a hízómar­hák súlygyarapodásában, s ezáltal a tervezettnél 13,6 tonnával több mar­hahúst juttattak a fogyasztók aszta­lára. A tejtermelők is sikeresen teljesí­tették eladási tervüket, azonban az 1985-ös évhez viszonyítva 9 százaik­kal romlott a minőség. Tavaly a ki­fejt tej 90,1 százalékát értékesítették első osztályban. A baromfi- és a juhtenyésztők is túlteljesítették tervezett feladataikat. A tavalyi tervhez viszonyítva az idén sertéshúsból 10, baromfihúsból ned*g 12 tonnával kell többet eladni. Az üzemi pártszervezet kommunistái tu­datosítok. hogy a célkitűzések ezen a szakaszon is csak fokozott in'enzi­­t.T sa' érhetők el. Néhányan a vitá­ban is szóltak e feladatokról. Jalsov­­szky Istvún például a takarmányok gazdaságosabb felhasználására szólí­totta fel az ágazat kommunistá't. Szeder Gyula az elhullott állatok, gyorsabb ütemű eltávo’ítását kérte az istállók környékéről a fertőzések megelőzése érdekében. Sáfár Sándor rámutatott a sertésólak rossz állapo­tára, valamint a további negatív je­lenségekre az anyadisznók vonatko­zásában. A szövetkezet elnöke, B a k n ! ô r László az ötvenes években Szlovákia egyik legjobb kombáinosa volt. Ma is hű a génekhez. Ha teheti, a gépesí­tési szakaszon köt ki — és valamit mindig „kigondo’“. így például az év­záró beszámolójából azt is megtud­tuk. hogy a gépesítési szakasz egvik melléküzemága csanágygörgőket állít elő évi 2 millió 4UÖ ezer korona ér­tékben. Értékes intenzjfikácíós tényező az energiával valő takarékosság. Nos, a Marcelházi Efsz-ben az állami cél program által e'őirányzott ezer giga­­joule megtakarítással szemben 1570 g'gajoulet takarítottak meg, ami szin­tén jő szervezésről és hozzáállásról tanúskodik. Kolozsi Ernő Két község szövetkezeti tagsága nyugtáz­hatta az elmúlt esztendő gazdasági eredményeit a közelmúltban Pólyánban (Polany) az Aranykalász Egységes Földműves-szö­vetkezet zárszámadő közgyűlésén. Most, a tavalyt év mérlege kapcsán inkább a gondokról esett szó. Meglehetősen lehangolóak voltak a termésered­ményeik az egész — összesen 996 hektárnyi — szántóterületükön. Persze, tudom, hogy ez nem­csak rajtuk múlott. Tavaly különlegesen rossz volt az tdőjárás, a természeti csapósok is sok kárt okoztak, alaposan megvámolták a termést a kezdetben sokat ígérő táblákon is. Szóval lett volna mivel magyarázkodni a közgyűlésen, örven­detes, hogy nem így történt. A lemaradás okait elemezve mind a vezetőség és az ellenőrző bizott­ság tagjai, mind pedig a vitában felszólalók bíráló szellemben kitértek a szubjektív tényezőkre, nem igyekeztek minden bajt a természeti körülmények­re „hárítani“, hanem felsorolták a saját mulasz­tásaikat. S rámutattak, hogy a kedvezőtlen időjá­rás csak súlyosbította ezeket a hiányosságokat. jobb munkával szinte mindenütt mérsékelni le­hetett volna a rossz időjárás következményeit. Hogy a cukorrépa „gyengére sikerült“, annak leg­főbb oka nem a megkésett tavasz volt, hanem az, hogy kevés Istállótrágyát kapott a répaföld. A ta­laj-előkészítést sem végezték el az agrotechnikai követelményeknek megfelelően. Aztán a kapálás­sal és az egypléssel is baj volt, mert a dolgozók nem mindig tudtak elegendő időt szakítani e fon­tos folyamatra. Kukorica ugyan terven felül ter­mett, de messze elmaradt a lehetőségektől, mert hanyagság történt vetéskor és gyomirtáskor, szó­val a traktorosok nem végeztek szakszerű mun­kát. A silókukorica is nagyon el volt hanyagolva, akárcsak a napraforgó. A 24 hektáros zöldséget „megölte" a gyom, úgyhogy a sárgarépa és a pet­rezselyem csak részben sikerült. S Itt szót kell ejtenünk az érdekeltségről. A közgyűlésen meg is említették a hozzászólók, hogy felül ke lene vizs­gálni a jutalmazás módját, s következetesen be kell tartani a pártvezetőség által meghatározott elveket. Lám,'a szomszédos Bolyban [Eolj, ahol körültekintőbben alkalmazzák a jutalmazás újsze­rű formáit, sohasem kell munkára nógatni a tag­ságot s az emberek — saját érdekükben is — bi-AZ IDÉN JOBBAN zony nagyon ügyelnek arra, hogy kifogástalan munkát végezzenek. Nem ártana, ha a pólyániak ezekről a kérdésekről tapasztalatcserét folytatná­nak a bolyiakkal. A takarmáxtybetakarítás sem ment zökkenőmen­tesen. Egy 120 ezer koronás új kaszálőgépet két óra alatt tönkretettek. Így a zöldtakarmányt kéz­zel kellett kaszálni. Az ilyen munkára manapság pedig nehéz embert találni. A hanyag munka miatt az oktalan állatok szenvedtek. Borsóból 2,1 tonnás hektárhozamot terveztek — a valóságban 2,5 fonás átlagot értek el. Itt Is óriási tartalékok vannak. Sok baj volt a betaka­rítással, a veszteség meghaladta a 30 százalékot. Szemesekből hektáronként 3,9 tonnás hozamot terveztek, a valóságban 4,54 tonnás átlagtermést értek el. Az állattenyésztés szakaszán egyszerűen ka­tasztrofális a helyzet. Nagyon sok a tennivaló, elsősorban a rend és a fegyelem megszilárdítása terén. Mert a közgyűlésen kitűnt, hogy tavaly jócskán akadt olyan gondozó, aki sokat hiányzott a munkából, vagy elmulasztotta a rendszeres fe­jest. Nemegyszer magának az elnöknek kellett az állatokat megetetnie. Tavaly a pólyáni szövetkezet 160 ezer liter teiiel maradt adós. A tehenenként! feiési átlag mindössze 2 ezer 611 liter. Igaz. 60 tehenet betegség miatt a vágóhídra kellett szál­lítani. így aztán a tervezett borjúszaporulatot sem érték el. Takács Miklós elnök beszámolójában egysze­rűen elégedetlenségét fejezte ki az elmúlt év gaz­dasági eredmónyeivel kapcsolatosan. Annak ellené­re hogy a szövetkezet az elmúlt évben 2 millió 546 ezer korona tiszta nyereséget ért el. Hogy a nyereség miből volt? Hát a melléküzemági tevé­kenységből. Hogyan tovább? Erről beszélték legtöbbet a zárszámadó közgyűlésen, s mind a gazdaság've­­zetőinek. mind a hozzászóló tagoknak jé néhány értékes észrevétele és javaslata akadt ezzel kap­csolatban. Ilyen volt például, hogy a gondozókat érde­keltté kell tenni az istáílótrágya készítésében, mert csakis tőlük függ, hogy mennyi trágya ke­rül ki az istállókból. Szó esett arról is, hogy a réteket és a legelőket haladéktalanul fel kell ja­vítani, hogy foszfortartalmú műtrágyát kell ki­szállítani a fejőstehenek legelőjére. Az ■ állatte­nyésztési ágazat vezetőinek is rendszeresen ellen­őrizniük kell a munkát — s gondoskodniuk min­denütt a rend és a fegyelem megszilárdításáról. Nem lesz könnyű az idén sem a pőlyániaknak, hiszen az 1987-es évre vonatkozó tervfeladatok meghaladják az elmúlt év Járási átlagát. Jó, hogy tisztában vannak feladataikkal, s valamennyien tudják azt, amit az egyik nyugdíjas — nagyon találóan — úgy fogalmazott meg, hogy kenyeret csak a föld adhat a népnek. Ezért kell hát a pó­lyáni szövetkezetben is a melléküzemági tevé­kenységre is fokozott gondot fordítani. ILLÉS BERTALAN States*#* ŇS-nňíÍí-: Társadalmi munkával a fejlődésért Egy járás tekintélye, helye a nép­gazdaságban, társadalmi életünkben abban is megmutatkozik, hogy az ott dolgozók mennyivé’ tudnak a terve­zettnél tiibet letenni a köz asztalára — legyen szó termelésről, kultúráról, vagy szociális gondoskodásról. A Nemzeti Front válas&'ási nrogram'a megvalósításának milyensége teljes képet ad az említettekről. Az aláb­biakban arról számolunk be, hogy a Lévai (Levied járásban a fejHídésbez m'ként járultak hozzá az egyes vál­lalatok. üzemek, köz'ntézménvek. me­zőgazdasági termelőegységek dolgo­zói ai 19&5-OS évben. Tavaly a XVII. pártkongresszus, a CSKP megalakulásának 65. évforduló­ja, valamint a képviselő-testületi vá­lasztások tiszteletére az emlí'ett já­rásban is értékes kötelezettségvá'la­­lások születtek. A járás do'gozói 973 kollektív és 36 ezer 37 egyéni köte­lezettségvállalást terjesztenek e'ő, melyek keretén belül vállalták 7 mil­lió 643 ezer óra ledolgozást társa­dalmi munkában. A Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek, a vállala­tok, az üzemek és a szövetkezetek dolgozóinak jó hozzáállását dicséri az a tény, hogy a kötelezettségválla­lást a járás alaposan túlteljesítette. A pluszmunkák által létrehozott ér­ték összesen 70 millió 994 ezer koro­na. Ez a nemes szocialista verseny is nagyban liozzáiárult a gazdasági feladatok teljesítéséhez, a Z-akciók feladatainak valóra váltásához, a dol­gozók munkahelyi és természeti kör­nyezetének alakításához, a járás- kul­turális és szoc'ál's fejlesztéséhez, s m'nd a tömegpolifíkai munka. m;nd pedig a néuművclő tevékenység meg­szilárdításához. Külön ki kell emelni a Z-akciós építkezések terveinek teljesítését, hi­szen ezek keretében nagyon sok falu gazdagodott óvodával, bölcsődével, kultúrházzal. egészségügyi infézménv­­nvel. iskolával. A jó eredmények mel­lett természetesen nem szabad emlí­tés nélkül hagvni a „csészäsokat“ sem. A munkálatok -menetével vég­képp nem volt kielégítő a kurali (Kurafanyl üzlet, az elsôpéH (Dolný Piai) bevásárlóközpont, a lévai Ha­lastavak III. elnevezésű lakótélén ét­termének, a krškanyi ravatalozó és a tlmaéei tornaterem építési munká­latai folyamán. Ennek el'enére — más beruházások pvors realizálásával — a Z-akciós építkezések 33 m'llió 700 ezer korona értékben megbatáro­zott tervét alaposan túlteljesítették. Így az év folyamán 58 épületet adtak át rendeltetésének. Az említett beru­házások keretében a lakosok 240 ezer 27 órát dolgoztak le társadalmi munkában. A választási program keretén be­lül a Nemzeti Front tömegszerveze­teinek tagjai szintén kiváló eredmé­nyeket értek el a Z-akció. beruházást nem tartalmazó szakaszain is. Ezek az erőfeszítések föleo az egészséges életkörnyeZef kialakítására irányul­tak. E munkálatok folyamán a tagok 3 millió 306 ezer 217 órát dolgoztak le társada'mi munkában, ebből a SZISZ-alapszervezctok tagiai összesen 833 ezer 421 órát. Ezek a jó eredmé­nyek azt matatják, hogy a tavaszi és őszi önkéntes munkavállalási akciók — melyeket a járási pártbizottság kezdeményezésére a nemzeti b'zotlsá­­gok és az SZSZK Nemzeti Frnntia hirdetett meg — valóban eredménye­sek, sikeresek voltak. Ä társadalmi munkát vá'Ialók egész hada segítette a mezőgazdaságot ab­ban, hogy az idénymunkák folyamán semmiféle fennakadás ne történjen. Sokan vállaltak munkál például — önkéntesen — az aratás ideién. De más időszakban is. Példán! a társa­­da'mt munkát vállalók 1620 hektár­ról kaszálták le a füvet. ott. ahol gé­peket nem alkalmazhattak. Ősszel a zöldség, a gvömőlcs és a szőlő be­­gyfíitésében 34 ezer ember vett részt — társadalmi munka kérőién belül. A mezőgazdasági dolgnzók sokat tet­tek azért, hogv munkahelyi köreve­­zetiiket szebbé emellett prakt'kusab­­bá „varázsol Iák“. A mnnkahe’v' kör­nyezet alakításával kapcsolatos ver­senyben — melyet m'nden évben az SZSZF iávási bizottsága és a im' hir­det meg — már évek óta a ovörndi (Vefký Öurl szövetkezet dolgozói érik el a legjobb eredményeket Re­méljük, ezt a pé’dát más mezőgazda­sági üzemegységek dolgozói is köve­tik majd. Szorgoskodnak az üvegházban és a műhelyben i.Fotő: Kalita Gábor) (kalita)

Next

/
Oldalképek
Tartalom