Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-28 / 12. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. március 28. Heinrich Böll Írja egyik Jegyzetében: „Mondjunk köszönetét azoknak, akik iskolákat létesítettek, és az olvasást kötelezővé tették". Tudjuk, szellemünket kizárólagos módon determinálja a könyv, legyen az Jó vagy rossz. A különbség csak az, hogy az egyik épít, a másik rombol. Egyedül a jó könyv van nemesítő hatással a befogadó lelkivilágára, a jó könyv formálja tökéletesebbé olvasója erkölcsi értékrendszerét. Meghatározó szerepe van a fiatalkori olvasmányélményeknek. A felelősség tehát elsősorban az iskoláé, a tanároké, hogy megfelelő őtravalót adianak növendékeiknek, hogy azok jó könyvekkel kezükben, az olvasás igényével lépjenek felnőtt életük útjára. Ügy, hogy a többé, jobbá formáló művek ösztönző és felkavaró hatását keressék és igényeljék. rabot. Tehát az elolvasott és a vásárolt könyvek átlaga egyaránt alacsony. Fiatalokról lévén szó — ez aggasztóan kevés. Miért csak ennyit olvasnak most, amikor a legnyitottabbak a külvilággal szemben, amikor a legmaradandóbb az olvasmányélmény, amikor a legnagyobb szükségük lenne a Jó könyv erkölcsi értékrendet alakító erejére, segítségére? Kérdések, amelyekre az újságíró egyedül nem adhat választ. De menjünk tovább: ha már a vásárolt könyvek száma ilyen alacsony — a járási, illetve országos statisztikák átlagánál viszont magasabb — mi a helyzet a könyvtárakkal? Két diák kivételével valamennyi tanuló a falusi vagy városi könyvtár tagja, tagsági igazolvánnyal tehát e kettő kivételével mindnyájan rendelkeznek. Megkérdeztük azt is, kik a kedvenc Íróik, költőik. A válaszokban Vajon mennyire segítenek eligazodni, jól választani a „magánéletben“ a kötelező iskolai olvasmányok? Milyen olvasmányélményekkel és olvasmányigénnyel felvértezetten készülnek továbblépni egy szakközépiskola harmadik évfolyamának tanulói, akik jövőre érettségiznek? Az igazgatóság beleegyezésével és a magyar szakos tanár segítségével próbáltuk {elmérni 29 fiatal ezzel kapcsolatos ismereteit. véleményét, igényeit. Első kérdésünk a szülők iskolai végzettségére vonatkozott, mivel arra voltunk kíváncsiak, van-e különbség az érettségizett vagy a nem érettségizett szülők olvasói, könyvvásárlást kedve között, illetve, hogy miként hat a szülői példa a gyerekekre. A válaszokból kiderült, hogy az érettségizett szülők sem olvasnak többet, m'nt a nem érettségizettek. A huszonkilenc család többségében mintegy 150—200 könyv található. Az ezer könyvvel rende'kező családi könyvtárat feltüntető tanulónak 300 saját könyve van, ami mindenképpen figyelemreméltó az 50—60 könyves osztályátlaggal szemben. A következő kérdés szervesen kapcsolódott az előzőekhez: mennyit olvas a középiskolás diák? Nem olvas rendszeresen, még a háromszáz könyv tulajdonosa sem. Szívesebben vesznek kézbe folyóiratot, divatlapot vagy kézimunkát. A kérdésre, hogy vásárölnak-e egyáltalán könyvet, a válasz: egyetlen tanuló vásárol havonta egvet, a többi évente 5—10 da-Kedves csak ttt-ott bukkant fel Victor Hugo, Emile Zola, Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Charles Dickens, Karinthy Frigyes, Petőfi Sándor, József Attila, Ady Endre és Arany János neve. A fiatalok zöme legszívesebben Szilvássi Lajos, Berkesi András és Mág Bertalan regényeit olvassa. A megkérdezettek hetven százaléka tehát olyan könyveket emelt ki, amelyek semmilyen körülmények között nem nevezhetők művészi értékű, személyiségformáló műveknek. Kit terhel a mulasztás — fanárt, könyvtárost, szülőt, újságjaink, folyóirataink könyvajánlatát —, hogy nem hangzott el Déry Tibor, Örkény István, Tliurzó Gábor, Nagy László és Weöres Sándor neve? Hogy a csehszlovákiai magyar Irodalomból is csupán az értékrend legalsó fokáig jutottak el? És a világirodalomról még szó sem esett. Lev Tolsztoj, F. M. Dosztojevszkij, B. Brecht, Thomas Mann vagay Bulgakov művészete teljesen ismeretlen ezek előtt a szakközépiskolás, jövőre érettségiző diákok előtt. Ezek után aktuálissá vált, hogy megkérdezzük, mennyi a „kötelező olvasmány" az Iskolában. Anélkül, hogy e „kötelző“ pszichológal összetevőinek boncolására kitérnénk, eleve a ; pozitív szükségszerűség szempontjából tettük fel a kérdést. A válasz egyöntetű volt: kevés! Kevés az óraszám, mivel a taníerv például a nyugatosok tárgyalására egy-egy órát határoz meg. Ennyi ldö alatt képfegyerekek! lenség megismertetni — és megszerettetni — Kosztolányi vagy Babits költészetét és prózáját és talán még ennél is súlyosabb gond, hogy nem marad idő az olvasmányélmények megbeszélésére, Így a tanár csak minimális mértékben segíthet a tanulóknak, nincs mikor elmondania, hogy ezt vagy azt a klasszikus müvet miért tartja szépnek és jónak, miért ajánlja elolvasásra. Mert a „kötelezőn“ túl annak lenne igazán jelentősége, amit igaz meggyőződéssel a könyvet értő ember „ajánl“. (Talán éppen ennek az értő ajánlásnak a hiányában — ami a tanár, a szülő és a könyvtáros nemes feladata lenne — fogadja el a járatlanabb olvasó a kortársi javaslatokat és ezáltal terjed a színvonalban könnyebb fajsúlyú, egyszerűbben közelíthető és könnyebben emészthető, továbbgondolkodásra nem ösztönző könyvek olvasása?) Utolsó kérdésünkben azt firtattuk, le lehet-e mondani az olvasásról? Az egész osztály — egy kivételével — nemmel válaszolt. Sőt, a magyarázat is elfogadható, miszerint a könyv snkkal gazdagabb élményanyagot tartalmaz, mint a film vagy a video. Akkor tehát mi a teendő? Mennyire általánosítható a felhozott iskolapélda? Bizonyára sokkal szerteágazóbb, alaposabb és mélyebb felmérésre, elemzésre lenne szükség, hogy tisztán lássunk. Annyi azonban ebből az egyetlen példából is kitűnik, hogy igazán értő, igényes olvasóvá válhatna fiataljaink túlnyomó többsége. A szülői készség sem hiányzik a könyvek vásárlására. Olyan „kalauzra“ lenne azonban szükség, akinek segítségével biztosabb kézzel nyúlnának az értékesebb könyvekért. Rendszeres olvasás, értó olvasás: tisztázzuk, mit értünk ezen. Ugyanis hajlamosak vagyunk engedményeket tenni csak azért, bogy ebbe a kategóriába minél több olvasót besorolhassunk. Az olvasó ember számára egyetlen nap sem telhet el úgy, hogy ne vegyen könyvet a kezébe. A rendszeres olvasás, az értő olvasás állandó éhség a könyv közvetítette gondolatra, a szépre, a jóra. Azoknak a világoknak és élményeknek a megismerésére, amelyek által egyre gazdagabbak leszünk. MACSICZA SÁNDOR i ; й kedves nagyapámat Jakab /i Sándornak hívják. Amikor ^ * nyugdíjba ment, egy jüzetbe leírta, mit dolgozott, mit csinált, hogyan élt mostanáig. De nekem Is sokat mesélt az életéröl. 1935-ben a 8. osztály elvégzése után az iskola igazgatója javasolta, hogy tanuljon tovább, de a szüleinek nem telt a taníttatására. Dolgoznia kellett, mint akkor a legtöbb korabeli Halainak. Kaszáit, aratott, mikor mire volt szükség. Később a vasútépítésnél dolgozott. A második világhá borúból szerencsés körülmények között hazatért, majd az állami erdészetben volt munkás, később bérelszámoló. Nagyapámat ' 1054-ben megválasztották a helyi nemzeti bizottság titkárának és a járási nemzeti bizottság képviselője lelt. Ebben az időben falunkban egyetlen iskolán kívül semmiféle középület nem volt. Ősszel és tavasszal a nagy sár miatt csak a kerteken keresztül lehetett megközelíteni az élelmiszerüzletet, amelynek egy átépített bikaistállóban találtak helyet. embereknek három kilométert kellett gyalogolni a szomszéd községben lévő buszmegállóig. Községünk, Szirénfaba /Piriik Saj lakosaival karöltve, az én nagyapám minden ereiével ezeknek a körülményeknek a megváltoztatásáért dolgozott. Kiépítették a faluba vezető utat és megindulhatott az autóbuszközlekedés hozónk is. Huszonhét esztendőn keresztül volt a nagyapám a hnb elnöke. Ezalatt teljesen megváltozott Szirénfalva. Aszfaltozták az utakat 15,5 km], gyalogjárók épültek (2 ezer 850 folyóméter).' Oj kultúrotthon, korszerű óvoda, új üzlet, szép park és a sportpálya öltözőkkel, hogy csak néhányat említsek. Aki járt már a Bodrogközben, az tudja, hogy a mi falunk egészen az „ország szélén" található. Hogy közelebb kerüljünk a járási központhoz, a városokhoz, ehhez utakra, jó autóbuszjáratokra volt szükség, meg — hogy mégse kelljen messzire menni mindenért — helyben jól ellátott üzletekre. Hozzánk még a villanyáram is „erőtlenül" futott el, amíg fel nem Az én kedves nagyapám, Jakab Sándor épült a második transzformátor 1980- -ban. De az én nagyapámnak még arra is volt ereje, hogy közben elvégezze a mezőgazdasági szakközépiskolát 1965-ben s leérettségizzen. Ezért példaképem nekem a nagyapám. Mindig azt mondja, tanulj fiam, mert aki tanul, az boldogul. Nagyapámat igen szeretem. Karácsony első napját, és húsvétot mindig náluk töltöm el. Most már nyugdíjas, pihenhetne, de nagyapáin most sem bírja ki tétlenül. Méhészkedik.. Már fiatal korában saját maga készített kaptárakat, melyeknek száma mostanára elérte a hatvanöt. Télen pedig hántott fűzfavesszőből szép színes kézikosarakat készít meg díszes kenyérkosárkákat. Kilenc évvel ezelőtt megválasztották a Szlovákiai Méhészek Szövetsége Nagykaposi jVeiké KapuSany) Alapszervezetének titkárává. Nagyon büszke vagyok, hogy nekem Ilyen tevékeny, köztiszteletben álló nagyapám van, akit szeretnek az emberek. Ifj. Jakab Tibor Lor*. s zerasám Dagály Тота örülünk, hogy ,minirejtvényünk“-et ilyen érdeklődéssel fogadtátok, és hogy olyan sok helyes megfejtést küldtetek bel Most már — a helyes megfejtéseken kívül — csak azt kérjük, írjátok meg, mit olvasnátok még szívesen. Természetesen várjuk írásaitokat Családi „ki mit tud“ című pályázatunkba is. A 8. számunkban közölt minirejtvéúy helyes megfejtése: „tulipán“. Sorsolással könyvjutalmat nyert: Czékus Erzsébet 4. oszt. tan. Madar (Mod rany). Filip Rolland 4. oszt. tan. Bacska (Barka), v alamlnt Pénzes Enikő és Tímea, a szímői (Zemné) alapiskola tanulót. ■ 4 íCettS* b»tl Ugye, kedves legkisebb Olvasóink, szeretitek a népmeséket? Rejtvényünk vízszintes sorában a magyar népmesékben gyakran szereplő birodalom nevét rejtettük el. Megfejtésül a birodalom nevét küldjétek be elmünkre. Meghatározások: 1. Merész. 2. Kérdőszó. 3. Forgó mozgást végző géprész. 4. Gramm. 8. Élőlény. 6. A nitrogén vegyjele. 7. Tornác. 8. Ödön. 9. Gyalázató*. 10. Rőmal egy. 11. Emberi testrész. Külön jutalmat kap, akt erről a birodalomról ír egy szép mesét vagy verset, vagy megrajzolja aztl Cl. iává tó Az 'alvilá f® *' folyóJ* Vitamin íoerstattet Ľutrlca ŕszsrezám Svájci Zanten Bácsi Lószerszám Magyar grafikus KenficeboD vas 1 Vi.’tajolii M* OS igazság Тае» abroncá Deciméter Diaaprózi\m íitrogéa Loszerszám talmi Aa iránti Lószerszám tfávelS Lo— szerszám KépztT Vám • aílováwi Az ixíaim* vegyjel* Sövény* névelave: UtónáT Algái: kösepe cdrtym ilyen papin is van Argon issek" Ssamárius Vulkáni * kürtő tféne-b klasszikafilWgUB ezerszám 38r5g bstft Indulat-Háziipari eszköz Vállalati forma Visszás gerinctelen állat SzellBs* Amerikai bírügyníSkaág Un gyen keltő Ittrium, oxigén lószerszám Az egyik ismeretté: i Kalcium Kinin kszepa Lószerszám Srassa Liter Vám » uéaetOX Antik L.Q.S* Azonorn betűk A nehézségi gyorsulás jel* MEGFEJTÉSNYERTESEK ÄíiňÄSSÄÍÄ • »iÄSl. sag* '“*!■ « , s-N-e c %
