Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-21 / 11. szám
TAVASZVÁRÁS Irta: BÁLLÁ LÁSZLÓ, az SZLKP KB szakosztálvvezetóje Szeretném előrebocsátani, hogy nem célunk tanácsokat adni mezőgazdasági nagyüzemeink szakembereinek. hogyan és mikor kell simítózni, vetni és egyéb munkafolyamatokat elvégezni. Ma már minden gazdaságban számos, megfelelő szinten képzett, gazdag szakmai és élettapasztalattal rendelkező szakember dolgozik, akik egyáltalán nincsenek ráutalva arra. hogy a különböző szintfi irányító szervek utasítsák őket az egyes munkafolyamatok elvégzésére. Az irányító szervektől inkább azt várnánk el, hogy többet nyújtsanak az olyan területeken, mint például a távlati koncepciók kidolgozása. a bonyolult adásvételi viszonyok rendezése, a tudományos-műszaki fejlesztés előremnzdítása és a haladó munkamódszerek gyakorlati bevezetése. Célunk tehát inkább az. hogy tájékoztassuk olvasóinkat a tavaszi munkákhoz szükséges anyagi-műszaki ellátás biztosításáról, és egyéb indokolt. felhasználható információval iássnk el őket. Az idén már a 8. ötéves tervidőszak második évének igényes fe'adatait kezdjük teljesíteni. Ha a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak tükrében vizsgáljuk, hogy hogyan teljesítettük a múlt évi feladatokat, bizony a mérleg nem túl kedvező Hiszen az SZSZK-ban negyedmillió tonnás (azaz В százalékos) vnlt a gabonakiesés, 140 ezer tonnával (10.8 százalékkal] maradtunk el a tervezett burgonyatermeléstől, a cukorrépatermelésben pedig 370 ezer tonnás (17,3 százalékos) lemaradás mutatkozott. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy stratégiai fontosságú tervünk — a növénvtermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése — megbukott. Az idei év egvik fő feladata tehát az lesz, hogy felúiftsnk a növénytermesztés 1983— —1985-ös évekbnn elért gyorsabb ütemű növekedését, E cél elérése érdekében kell végezni a tavaszi munkákat is. Mezőgazdaságunk egyik fő feladata továbbra is a kitűzött önellátást program siknres magva'ósítása. Ezért sehol sem szabad lebecsülni az előirányzott vetésterület betartását, mert a nagy hektárhnzamok mellptt a terület is befolyásolja a tervezett termésmennyiség elérését. Hangsúlyozni kfvánjuk azt is. hogy a központ a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumot is beleértve, már az idei évben szeretné érvényesíteni a következő elvet: minden üzem csak a saját takarmánybázisa alapján fejleszthesse állattenyésztési termelését. Cgy mutatkozik, hogy mezőgazdasági üzemeink már az ősszel kedvező alapfeltételeket teremtettek— a jó gabonatermés eléréséhez. Az ősziek vetésterületét betartották, sőt mérsékelten túlteljesítették. A határszemlék — mindannvinnk örömére — azt mutatják, hogy az ősziek állapota lényegesen jobb. mint egy évve! korábban. Például az SZSZK-ban az őszi búza vetésterületének mintegy 84 százaléka jónak minősíthető, tavaly csak 43,1 százaléka volt ilyen, jobb az őszi árpa és a rozs állapota is. A csökkentett anyagi ráfordítások szigorúbb követelményeket támasztanak az elvégzendő munkák minőségével és a technológiai fegvelem betartásával szemben. Az idén a növénytermesztés szakaszán a termelési rendszereket további 71 ezer hektárral 354 ezer hektárra szélesítik ki. Az 1987-es évre a terv 3,9 millió tonnás gabonatermést irányoz elő. Ezenkívül a Nyngat-szlovákiai kerületben szeretnének legalább 100 ezer tonnát lefaragni a tavalyi lemaradásból. Reméljük, hogy ez sikerülni fog. A Nyngat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei már több Ízben is bebizonyították, hogy gabonát tudnak termelni. A cukorrépa-termesztésben tapasztalt lemaradás igen nyugtalanító, mind mennyiségben, mind minőségben Például bektárhozamaink 10—15 tonnával maradnak el Ausztria és az NSZK mögött, de mér Magyarország is túlszárnyalt bennünket. Az idén olyan fal (ételeket kell teremteni, hogy elérjük a 39 tonnás átlagos hektárhozamot és a répa 10 százalékos cukortartalmát. Szükséges, hogy a gazdaságokban lényegesen növeljék a hektáronkénti egyedszámot, legalább 80 —85 ezerre. A múlt évben például csak 88 ezer volt. Az illetékesek igyekeztek jó előfeltételeket teremteni az előirányzott termés eléréséhez. Például a vetésterület 90 százalékán egycsfrájú magvakat vethetnek. Tavasszal lényegesen javítható a cukorrépa tápanyag-utánpótlása azáltal, hogy 20 ezer hektár területen. azaz a vetésterület 3B százalékán elektro-ultrafiltrációs módszert alkalmazhatnak és lehetőség nyílik a vetésterület felén postemergens gyomirtó szerek applikálására. Már hosszabb időn keresztül a burgonyatermelés is mezőgazdaságunk egyik leggyengébb pontja. A válságos helyzet javítása érdekében 1985 decemberében az SZSZK kormánya jó- I váhagyta „A burgonyatermelés, -tárolás és -feldolgozás távlati tervét“, és a tervvel elfogadott intézkedéseket évente kétszer ellenőrzi. A kívánatos javulás érdekében az idén jók az előfeltételek. Például javult az ültetőanyag minősége, megfelelő mennyiségű korai fajta áll rendelkezésre, javult a növényvédő szerekkel való ellátás is. __ Az idén tovább javait a tavaszi munkákhoz szükséges anyagi-műszaki ellátás. Általában jónak minősíthető a vetőmaggal és az flltetőanyaggal való ellátás. A lóhab és a bükköny esetében bizonyos hiány mutatkozik, pótlásukra azonban van elég borsó és peluska. Elegendő napraforgó- és mustármag van. ez esetleg rosszul áttelelt őszi repce pótlására. A szemes kukorica összes vetőmagszükséglete kalibrált és inkrusztált állapotban kerül forgalmazásra. Az eddig hiánycikknek számító dugliagymát 170 tonnányi mennyiségben ma- i gvarországi behozatallal pótoljuk. A mütrágyaetlátás szintén jónak minősíthető. Ezt az 1987-es évre előirányzott keret és a mezőgazdasági üzemek által leszerződött mennyiség összehasonlítása is bizonyltja. Itt azonban kívánatos megjegyezni, hogy helytelen azon mezőgazdasági üzemek viselkedése, ’ amelyek mindenáron takarékoskodni próbálnak a műtrágyáiéi használásba о. Előfordulhat az is, hogy száz korona értékű megtakarítás a hozamoknál ezer korona értékű veszteséget eredményezhet. Az anyagi ellátás egyik leggyengébb pontját továbbra is a növényvédő szerek képezik. A burgonya és a cukorrépa kivételével kevésbé sikerült megfelelő szinten biztosítani a szükséges mennyiséget. Az illetékesek mindent elkövetnek annak érdekében. hogy legalább a múlt évi szintet biztosítsák. Szükséges azonban megemlíteni azt is. hogy sajnos, nem minden mezőgazdasági üzemben bánnak szekszerűen velük, és sokszor nemcsak pocsékolják, hanem nagy károkat is okoznak. A pótalkatrészekkel való ellátás — az előző évekhez képest — javult, de még mindig nem kielégítő.. Legroszszabb a helyzet a Pneumasen II., Jugoszláviából importált vetőgépeknél, a ZETOR II. nnif. sorozott! traktoroknál stb. Az energia- és üzemanyag-ellátással kapcsolatban továbbra Is érvényes а XVII. pártkongresszus által kitűzött irányelv, amely jelentős anyag-, energia- és üzemanyag-takarékossággal számolt. Ez teljes mértékben vonatkozik a mezőgazdaságra is. Az idei gázolajkeret a múlt évi valósághoz viszonyítva körülbelül 10 ezer tonnával, azaz 2,7 százalékkal, a ffitőolaikerel pedig 13,8 százalékkal kisebb, viszont a földgázkeret 7, a villanyenergia-keret pedig 1,6 százalékkal nagyobb. Meggvőződésünk, hogy a mezőgazdaságban dolgnzúk minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a tavaszi munkákat időben és jó minőségben elvégezzék. A Slov-air mezőgazdasági repülőgépei nagy segítséget nyújtanak a tavaszi munkák során ' (Archiv felvétel] Oi társadalmi státusban az di feladatok előtt Beszélgetés SIDÖ ZOLTÁNNÁL, a Csemadok KR elnökével Feltehetőleg már senkt számára nem Jelent újságot az a tény, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége 1987. január 1- -tól ismét az SZSZK Nemzeti Frontjának társadalmi szervezetei közé tartozik. Ugyanúgy az is köztudottnak számít hazai magyar kultúrberkekben, hogy a szövetség legfelsőbb fóruma, az országos közgyűlés Idén áprilisban (11 majd össze, hogy értékelje egy kétéves Időszak eredményeit. Ebből az alkalomból kerestük fel Sidó Zoltánt, a Csemadok Központi Bizottsága elnökét, hogy elbeszélgessünk vele a szövetség előtt álló ú] feladatokról, elsősorban arra a körülményre való tekintettel, amtt az SZSZK Nemzett Frontjába való újrafelvétel jelent. • Elnök elvtárs, az első kérdés kissé a múltba nyúlik vissza.. Arról szeretnénk valamit hallani, hogy mikor és miért került ki a Csemadok a Nemzeti Front tömegszervezeteinek sorából, és mi tette indokolttá az újrafelvételét? — Kulturális szövetségünk 1972-ben szűnt meg a Nemzeti Front tömegszervezete lenni. Az ok: az 1968— —1969-es években olyan tevékenységet Is végzett, amely öszeegyeztethetetlen volt nemcsak a saját küldetésével, de a Nemzeti Front porgramjával Is. Azt hiszem, nem szükséges bővebben részleteznem, milyen tevékenységformákról van szó. Nos, az újrafelvételhez természetesen rehabilitálnunk kellett a szövetséget, s bár ez kissé hosszú időbe telt, végül mégiscsak sikerült. A Csemadok teljesítette azokat a feladatokat, amelyekre társadalmi szinten megbízást kapott, erősödött a belső szervezeti élet, s főleg а XIII. országos közgyűlést követően javultak a kapcsolatok a Nemzeti Front tömegszervezeteivel. Eleget tettünk a kultúra ápolásával kapcsolatos internacipnalista elvárásoknak is, hogy csak a gombaszögi kulturális fesztiválon rendszeresen fellepő szlovák, lengyel, ukrán és magyarországi csoportokat említsem. Mindez együttesen tette indokolttá a Csemadok visszavételét « Nemzeti Front kötelékébe, hiszen világossá vált, hogy a további minőségi és mennyiségi előrelépés csak ennek keretében valósulhat meg. Egy tömegszervezet, amelynek kiterjedt tagbázisa, választott szervet és apparátusa van, hazánkban csak a Nemzeti Front tagjaként fejthet ki valóban érdemi szintű tevékenységet. Ennek ellenére, bár talán kissé ellentmondásnak tűnhet, csak azt mondhatom, hogy az SZSZK Kulturális Minisztériuma, amelyhez tizenöt éven át tartoztunk, nem volt rossz „gazda“; rendezvényeink többségére költségvetést biztosított, szolgálati gépkocsikat bocsátott szerveink rendelkezésére, a járási bizottságokkal bezárólag... Viszont ismétlem, mint társadalmi szervezet, a küldetésünkből eredő célkitűzéseket csak a Nemzeti Front keretében tudjuk maradéktalanul megvalósítani. • Mit jelent a szövetség számára a Nemzeti Frontba való újrafelvétel konkrétabban? Mennyiben aktivizálhatja a főbb tevékenységformákat: a műkedvelő művészeti mozgalmat, a népművelő munkát, a klubtevékenységet Г — Itt mindenekelőtt a Nemzeti Front tulajdonképpeni társadalmi küldetéséről kell néhány szőt ejtenünk. Ez pedig — a CSSZSZK Alkotmányának 6. cikkelye értelmében — az, hogy mint a hazánkban élő különböző nemzetiségű munkások, szövetkezeti dolgozók, szocialista értelmiség politikai fóruma, lehetővé tegye számukra/ a társadalmi életben való aktív részvételt. Egy tömegszervezet számára a Nemzeti Front tagjának lenni rangot, elismerést, megtiszteltetést jelent, s így annak tekintjük most mi is. S hogy milyen változások várhatók ezzel kapcsolatban? A kérdésben ugyan nem szerepelt, de éh mégis a szövetségünk küldetésétől távolabb eső területtel kezdeném: egy, a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezet sokkal nagyobb részt vállalhat annak választási programja megvalósításából, s ez most már számunkra is lehetővé válik. Aktívabban — és főleg: mint Csemadok-tagok! — kapcsolódhatunk be tehát á község- és a városfejlesztésbe, a faluszépítési akciókba vagy bármilyen más célú társadalmi munkába. Egy fokkal továbblépve, egyben közelítve a Csemadok sajátos szerepéhez: mint a Nemzeti Front tömegszervezetének, lehetővé válik számunkra az eddiginél jóval hatékonyabban erősíteni a szervezett életet, az irányítás minden szintjén. Ezzel megnő a választott szervek felelőssége, de hatáskörük Is bővül. Lehetővé válik a tagbázis fokozatos minőségi átépítése, ami alatt elsősorban a fiatal dolgozók és értelmiségiek fokozottabb bevonását értem. Januártól ugyancsak mód nyílottt a Nemzeti Front többi tömegszervezeteivel való koordináltabb együttműködésre. aminek főleg faluhelyen van nagy jelentősége, ahol a közösség társadalmi élete többrétűén összefonódik. Ezek a körülmények, elsősorban a többi tömegszervezettel való teljes jogegyenlőség, csak pozitívan éreztethetik hatásukat a Csemadok tevékenységének valamennyi terüle(Folytatás a 2. oldalon) •7 1987. március 21.
