Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-17 / 2. szám
1987. január 17. ★ 2. szám * XXXVIII. évfolyam ★ Ara l,— Kés Az élelmiszer-ipari minőség Javítása érdekében űt írta: LADISLAV ČUPÍK, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszierhelyettese Társadalmi követelmény, hogy a mezőgazdaság egyre értékesebb, megfelelőbb, vagyis jobb minőségű alapanyagokat termeljen, illetve biztosítson az élelmiszeripar részére. A nyersanyagok minőségének javítását világviszonylatban is döntő fontosságú tényezőként tartják számon. Az előrelépés, a fejlődés meghatározója az alapanyagok megfelelő minősége. Az utóbbi években hazai viszonylatban is rendszeresen értékeljük a liús, a tej, a cukor, a liszt és más fontos alapanyagok minőségét. A korábbi időszakban a tervezett minőségi mutatók teljesítése nem kis gondnkát okozott a tej- és a húsiparban, a baromfi-feldolgozó és szeszipari vállalatoknál, valamint a dohányipari üzemekben. Az élelmiszeriparban a nem megfelelő minőségű alapanyagok jelentős károkat okoznak, így például a tervezettnél nagyobb mennyiségű alapanyagra van szükség, de a gyengébb minőség a végtermékek elkészítését, illetve értékesítését is jécskán megnehezíti. A szakemberek véletnénve szerint a technológiai fn’dolgnzás veszteségei is számos esetben a gyengébb alapanyag minőség számlájára írhatók. Az élelmiszergyártás alapanyagainak nem megfelelő minöséeét nagyrészt a korszerűtlen tárolás és raktározás, valamint a feldolgozókapac'tás hiányosságai okozzák. A beted'k ötéves tervidőszakban, a cukorgyárak és a sörgyárak feldoleozókapacitásáfól eltekintve, valamennyi é'e'm'szer-ipari ágazat fejlesztési szintje meghaladta a szakmai standavdszintet. A sörgyártás során fölmerülő kapacitásgondok enyhítése cé’jábrtl bővítik a Veľký Šariš-i és a Hurbanovói Sörevár kapac!tását. s néhány más feldolgozóköznnntban is a korszerűsítési program teljesítését tervezik. A Tőketerebesi (Trebišov) és a Suranvi Cukorgyár felújítása, valamint a többi feldolgozóüzem modernizálása a tervek szerint a kilencedik ötéves tervidőszakban megnidja a jelenlegi kapacitásproblémákból adódó gondokat, s lehetővé teszi a cukorrépa-feldolgozási idény időtartamának húsz százalékos lerövidítését. Sajnos, nem kis gondokat okoz az átlagosnál jobb gyümölcs-, illetve zöldségtermés ^rugalmas feldolgozása, valamint a 6—8 hetes nyári termelői csúcs idején a tejmennviség maradéktalan hasznosítása. A jelen'egi helyzetből в kiutat egyrészt a termelési technológia eddiginél gazdaságosabb hasznosítása, másrészt pedig a mezőgazdasági üzemekben az idényjellegű feldolgozórésziegek létesítése, valam'nt az élelmiszer-ipari kapacitásgondok mielőbbi megoldása jelenti. Figye'embe kell venni azonban, hogy például a munkaszüneti napok torlódása során a sütőiparban nem lehetséges szombaton két- vagy háromnapos készletet biztosítani. Hasonlóan az idényjellegű termékek, és főleg a ttý esetében érvényes: ha a kapacitást az évi átlagos alapanyag-mennyiség alapján határozzák meg, szinte lehetetlen a je'entős többletet rugalmasan feldolgozni. Ezért a jelen'egi helyzetben nem tehetünk mást. mint azt hogy az előzőeket figyelembe véve tudomásul vesszük az a'ap anyag-feldolgozás hiányosságait, amelyek rekordtermés esetén nagy gondokat okoznak. Az ilyen és hasonló hiányosságok mielőbbi felszámolása esetén fontos szerepet játszanak a tárolók, valamint a raktárhelyiségek. Az értékszempontok osztályozását figyelembe véve mindenekelőtt a húsraktározási problémákat kellett, illetve kell megoldani. A korszerű hűtőházak és tárolóközpontok felépítésével a tervek szerint teljes mértékben megoldódnak a bústárolással kapcsolatos gondok. Természetesen a kilencedik ötéves tervidőszakban is számolunk a hűtőipari kapacitás bővítésével, hogv ezzel hozzájáruljunk a gyümölcs-, illetve a zöldségfélék, a burgonya és más termények eddigieknél gazdaságosabb és korszevűbb tárolási, valamint énékcsítési módszereinek széles körű elterjesztéséhez. A gabonatárolók kanacitásának bővítése terén az utóbbi időszakban sok helyütt szép sikereket könyvelhettek el. A mögöttünk levő utolsó két évtizedben a tárolókapacitás a többszörösére növekedett, jelenleg mégis a gabonatermés közel tíz százalékát -nem megfele'ö heiven raktározzák Az újabb gabonatárolók és burgnnvaraktárak építésével a jelenlegi kapac'tásgondokat a kilencedik ötéves tervidőszak első éveire szeretnénk teljesen fslszámo'ni. Az élelmiszer-’pari vállalatoknál és üzem°kben is egyre nagyob figyelmet szentelnek a különböző célokat szolgáló tárolók és raktárak építésének. A burgonyatermelés és -feldolgozás során tanasztalt számottevő hiányosságok felszámolását az új feldolgozó gépsorok széles körű gyakorlati hasznosításától várjuk. Ez évvel kezdődően mepkélszerezôd'k a közkedvelt fapvasztott basábboreonva gvártókapanítása, s a többi, burgonyából készített termék esetében is jelentős kanacitásbövítés várható. Ennek ellenére a belkereskedelem igényeinek a gyártók nem tudnak maradéktalanul elegei tenni. A legnagyobb akadályt az úgynevezett vákuumcsomagolású techn'ka hiánva okozza, amelynek széles körű alkalmazásához nmcs elegendő, megfelelő minőségű gépsor, sem pedig csomagolóanyag.. A feldolgozás során keletkező veszteségek számos esetben az irányítás és munkaszervezés hiányosságaira, az alacsony színvonalú műszaki bázisra vagy pedig a szakértelem hiányára vezethetők vissza. A feldolgozási veszteségek felszámolása, illetve csökkentése során viszonylag jő eredményeket érnek el a baromfifeldolgozó-, a bús- és a dohányiparban, az elmúlt év folyamán pedig a cukorgyárakban is. Időszakos gondokkal küzd ezen a téren a sütő- és a tejipar, valamint a Palma szakágazati vállalat. Gazdasági szempontból valamennyi területen meghatározó fontosságú a gyártási technológia hiányosságainak mielőbbi felszámolása. A késztermékek gyártása és forgalmazása során a legnagyobb veszteségeket a sütő-, és tejiparban voltak kénytelenek elkönyvelni, mivel a kínálat és a kereslet közötti aránytalanságok — főleg a rövid szavatosságú termékek esetében — jelentős mennyiségű termék elértéktelenedéséhez vezettek. A zöldség-, illetve a gyümölcsfélék termesztése és forgalmazása során felmerülő nehézségek eltávolítása az adásvételi kapcsolatok minőségi javulásának a függvénye. Különösen az ellenőrzések megszigorításával kell javítani a jelenlegi helyzeten. (Folytatás a 11. oldalon) A 2. OLDALON A 4.-5. OLDALON A 6 —7. OLDALON A 11. ÉS A 14. OLDALONA 12. OLDALON „Szigorúbb műszaki ellenőrzéssel a termékek minőségének javításáéit“ címmel azokról az intézkedésekről adunk tájékoztatást, amelyeket a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány foganatosít a termelés minőségének javítása, a műszaki és a technológiai fegyelem megszilárdítást érdekében. beszélgetést közlünk Cyril Moravéik mérnökkel, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának elnökével. valamint beszámolunk a szövetségi’ munkáról az oroszvári (Rusovce) Duna Efsz-ben. Bemutatunk egy példás képviselőt, s rövid elemző írást köziünk az öntözéses gazdálkodás előnyeiről a Nádszegi (Trstice) Efsz-ben. a Slovakoturist utazási iroda ajánlatában tallózhatnak a 6. oldalon, s ugyanott megismerkedhetnek egy falusi asszony rendhagyó kedvteléseivel; a 7. oldalon a Magyar Területi Színház űj művészeit mutatjuk be, s Korcsmáros László lírai, írásából megtudhatják, hogy mire gondol a város, ha álmodik... A közellátó hálózat egyik fontos láncszeme című írásunkban a Nyugat-szlovákiai Tejipari Vállalat štúrovói tizemrésžlegét mutatjuk be. A 14. oldalon kezdő horgászoknak adunk hasznos tanácsokat. E- zenkívül egy muflonok részére létesített vadaskertről, valamint a szovjetunióbeli vadászatról olvashatnak. a „Három év a mezőgazda- j sági információk terjesztésének szolgálatában“ című cikk a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Könyviár és Tájékoztató Közponi tevékenységével foglalkozik. Néhány éves fennállása során országszerte követésre méltó munkát végzett a mezőgazda-: sági ' információk terjesztésében. a
