Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-14 / 10. szám
I 1987. március 14. SZABAD FÖLDMŰVES. 3 Éleződő verseny a nemzetközi.baromfihúspiacon Ä nemzetközi baromfipiacon a helyzet az exportörök szempontjából továbbra is hátrányosan alakul. A baromfihús-termelés ugyanis nemcsak azokban az országokban növekszik, amelyek hagyományosan a legtöbb baromfit exportálják, hanem az importáló országokban is. Mint a nyugatnémet becslésekből kiderül, a világ baromfihús-termelése 1986-ban 2,6 százalékkal növekedett és elérte a 31,8 millió koronát. Ebből 8,22 mflliö tonna baromfihúst az Egyesült Államok, a baromfihús legnagyobb termelője állított elő. Az előző évhez képest az Egyesült Államok baromfihús-termelése több mint öt százalékkal növekedett. A világ második legnagyobb baromfihús-termelő körzete az EGK. Bár az EGK értékesítési nehézsége a Közös Piacon belül éppúgy növekedett (e piac telítettségére való tekintettel), mint a harmadik világ országaiban (elsősorban a Közel-Keleten), a tizenkét tagország 1986-ban a becslések szerint közel 5,5 millió tonna baromfihúst termelt. Azaz körülbelül 75 ezer tonnával többet, mint 1985- ben. Továbbra is gyors ütemben fejleszti baromfihús-termelését Franciaország, amely ebben az ágazatban az első helyen áll a közös piaci országok sorában. Növekedett a baromfihús-termelés Spanyolországban is, 1.5 százalékkal 810 ezer tonnára. A többi közös piaci országban a termelés vagy stagnált (például' Olaszországban és Nagy-Britanniában), vagy kismértékben növekedett (például az NSZK-ban). A dél-ainerikai kontinens legna-' gyobb baromfihús-termelő országa, Brazília termelését 1986-ban csaknem 4 százalékkal, 1,6 millió tonnára növelte. Japán, amely e területen Délkelet-Azsiában tölt be uralkodó helyet, 1,4 millió tonna baromfihúst termelt, 3,4 százalékkal többet, mint 1985-ben. A nemzetközi baromfihús-kereskedelem szempontjából fontos körülmény, hogy a Szovjetunió, amely jelenleg az Egyesült Államok után a második legnagyobb baromfihús-termelő ország, gyors ütemben fejleszti baromfitenyésztését. 1986-ban a szovjet baromfihús-termelés további 100 ezer tonnával növekedett, és elérte a 2,9 millió tonnát. A nyugat-európai exportőrök szempontjából nagy jelentősége van az arab országok növekvő baromfihús-termelésnek. A szakértők szerint 1986-ban Szaúd-Arábia, Irán és Irak növelte termelését. A hazai termelés növelésével párhuzamosan mind a Szovjetunió, mind pedig az arab országok csökkentik importjukat. A Szovjetunió 1986-ban 15 ezer tonnával, Szaúd-Arábia pedig, amely az előző évben még a legnagyobb értékesítési piac volt. 50 ezer tonnával csökkentette baromfihús-importját. Szaúd-Arábia ezt az importot 1983-hoz képest egyharmadára csökkentette. Csökken Irán, Irak, az Arab Emírségek Szövetsége, és Kuvait importja is. E térség országai közül csupán Egyiptom a kivétel, amely saját termelése csökkentése miatt mintegy 3 százalékkal — körülbelül ötezer tonnával — növelte baromfihúsimportját. Az értékesítési piacok összeszűkülését a legnagyobb mértékben a körös piaci exportőrök érzik meg. A közös piaci országok harmadik piacokra irányuló baromfihúsexportja a becslések szerint 1986-ban 300 ezer tonna volt, azaz csaknem 10 százalékkal kevesebb, mint 1985-ben, 1983-hoz képest az export több mint 140 ezer tonnával csökkent. Brazília és az Egyesült Államok, amelyek a vezető baromfihús-exportőrök csoportjába tartoznak, exportjukat az előző évi szinten tartották. E két exportőr kihasználja a délkelet-ázsiai piacokon tapasztalható növekvő keresletet, amelyet egyebek között az is bizonyít, hogy japán 19 százalékkal növelte baromfihúsexportját. így Japán 124 ezer tonnás importjával tavaly a világ legnagyobb baromfihúsexportőrei listáján az első helyre került. (Magyar Mezőgazdaság) „Utójáték” a fegyverszállítási botrányhoz Töredelmesen bevallom, e kis jegyzet címéhez az Ötletet Molnár Ferenc „Előjáték a Lear királyhoz" című egyjelvonásosa adta. Ugyanis nem tudtam szabadulni attól a kényszerképzettól, hogy ami most Washingtonban a Tower-jelent és után történik, hasonlít a színmű és szerep „civil“ életbe keveréséhez, amit a színpadi hatások mestere olyan szellemes gúnnyal gyúrt kacagtató-komoly remekké. Miután „elrendeződtek a dolgok", minden és mindenki a helyére került, az elnök, még tartozott“ közönségének egy alakítással. Megkezdte ugyanis már munkáját Howard Baker, mint a Fehér Ház új kabinetfőnöke, (ö lett az iráni úgy miatt menesztett Donald Regan utóda. I Energikusan kezdte tevékenységét, tiltakozott az ellen, hogy Robert Gates (a CIA jelenlegi igazgatóhelyettese) legyen a CIA új főnöke. „Tiszta kezű emberre van szükség“ jelentette ki, és így a 63 éves William Webster, az FBI eddigi vezetője lett a CIA új igazgatója. Ök ketten kívánták szavatolni, hogy a fegyverszállítást botrányhoz hasonló ügyekbe ne keveredjen ezentúl az elnök és a kormányzatához tartozó politikusok. Ronald Reagan — miután Jtsztába tette“ legközelebbi munkatársai „lapját" — kíváncsian várt tévényilatkozatában végre beismerte felősségét az iráni ügyért, ugyanekkor azt Is mondta, hogy részletbe menően nem tudta hogy mi történik, s közben el is felejtett egyet s mást, például, hogy aláírta-e vagy sem a fegyverszállításokra az utasítást. Nos, annyit mondott, ami tizenhárom egész percbe belefért. Hogy e rövidke „egyfelvonásos“-ban mennyi volt az elnöki „civil" őszinteség és mennyi a szerepjátszás — azt Molnár Ferenc mesteri fogásainak ismerete nélkül is könni/ü kideríteni. h. mészáros Erzsébet A TOWEK-BIZOTTSAG JELENTÉSE UTÄN Ronald Reagan: Hogyan lehet ebből a kátyúból kijutni?... B. Aizsekajey rajza Hogy kimozduljanak a holtpontról a leszerelési tárgyalások Világszerte óriási érdeklődéssel fogadták és üdvözölték azt a bejelentést, hogy a Szovjetnnió a nukleáris fegyverzetcsökkentési tárgyalások előmozdítására kész kiemelni az európai közép-hatótávolságú rakéták kérdését a reykjavikl csomagból, 8 külön megállapodni azok leszereléséről. Е rendkívüli jelentőségű javaslat megállapítja, hogy a Szovjetunió 1986. január 15-én történelmi jelentőségű programot hirdetett meg a nukleáris fegyverek szakaszos felszámolásának programját. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a moszkvai televfzióban közzétett nyilatkozatában ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Amikor ezt javasoltuk, abból a szilárd meggyőződésből indultunk ki, hogy a jövő biztonsága — nukleáris fegyverektől mentes biztonság. A szovjet vezetés, az ország védelmi tanácsa, amelynek vezetését rám bízták, mindig a figyelmének középpontjában tartja országunk. szövetségeseink biztonságának problémáit és az egyetemes biztonság kérdéseit. A legkisebb mértékben sem kételkedünk abban, hogy a földgolyó biztonságát, az emberiség fennmaradását közös erőfeszítésekkel és politikai eszközökkel, nem pedig fegyverekkel kell szavatolni“. A nyilatkozat a továbbiakban leszögezi: .„Reykjavík megmutatta, hogy a nukleáris leszerelés nagyon is megvalósítható politika. Az Izlandi fővárosban egyetlen lépésre voltunk olyan döntések egész csoportjától, amelyek össszességükben a nukleáris veszélv frontjának mély áttörését jelentették volna. Ebben rejlik Reykjavík minden nagyszerűsége és tragédiája. A nagyszerű az volt, hogy megnyíltak a nukleáris fegyverektől mentes világ elérhető távlatai. A tragédia pedig az. hogy jelentős erők megakadályozták a megállapodást, továbbra is a nukleáris erőre épülő gondolkodás foglyai maradtak. Mindenki tudja, mi történt Reykjavík után. Az amerikai kormányzat éles fordulattal eltávolodott az elért eredményektől. N szovjet—amerikai tárgyalásokat — a dinamizmusuk és konkrétságuk növelését célzó erőfeszítéseink ellenére — ismét előre megfontolt szándékkal akadályozzák. Ugyanazok a politikusok, akik Reyk- Javíkban logikusnak tartották a hadászati támadőfegyverek, a közepes hatótávolságú rakéták, az űrfegyverek és a nukleáris robbantások kérdéskörét érintő Javaslatok összefüggéseiben. egységesként történő áttekintését, ma azzal foglalkoznak, hogy minden egyes területen akadályozzák a megállapodást, arra hivatkozva, hogy a Szovjetunté ragaszkodik az egyidejű, csomagként! megoldásukhoz“. A Szovjetunió elvi alapokon nyugvó irányvonala, hogy töretlenül keresse a megoldásokat, amelyek megnyitják a kölcsönösen elfogadható megállapodásokhoz, az egyenlő biztonsághoz vezető utat, azért úgy döntött, hogy még egy jelentős lépést tesz ebben az irányban. „A Szovjetunió javasolja, hogy az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták problémáját vegyék ki a többi kérdés közül, kössenek róla különmegállapodást, mégpedig haladéktalanul. Ennek a lépésnek nem csupán az alapja van meg, de gyakorlatilag kész megállapodás is született. Reykjavlkban megállapodtunk arról, hogy a következő öt évben a Szovjetunió és az Egyesült Államok felszámolja minden Európában telepített közepes hatótávolságú rakétáját. Az ilyen osztályú, az ázsiai kontinensen telepített szovjet rakéták számát akkorára csökkentik, hogy a rajtuk elhelyezett robbanótöltetek száma ne haladja meg a százat. Az Egyesült Államok ugyanilyen számú robbanétöltetet hagyhat meg a saját nemzeti területén telepített közepes hatótávolságú rakétáin. Amint aláírják az Európában telepített szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezményt, a Szovjetunió — az e két ország kormányával való egyeztetést követően — kivonja az NDK-ból és Csehszlovákiából в megnövelt hatótávolságú hadműveleti-harcászati rakétáit, amelyeket a Pershfng-2 rakéták és a szárnyas rakéták nyugat-európal telepítésére válaszul vezényeltek oda. Ami a többi hadműveleti — harcászati rendeltetésű rakétákat illeti, készek vagyunk azonnal tárgyalásokat kezdeni azok csökkentése és teljes felszámolása céljából“ — szögezi le a javaslat. Nemegyszer próbálta már az Egyesült Államok meggyőzni a Szovjetuniót arról, hogyha kiemelnék ezt a kérdést a reykjavikl csomagból, akkor nem lenne nehéz megállapodni a rakéták európai felszámolásáról. Most lehetőségük nyílik rá, hogy ezt a gyakorlatban le bizonyítsak. A szovjet fél javaslatára plenáris ülést tartott Ganfben a nukleáris és űrfegyverekkel foglalkozó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség, hogy meghallgassa a Mihail Gorbacsov által előterjesztett indítványt. Ugyanakkor Moszkvában sajtóértekezletet tartottak az új szovjet kezdeményezés kapcsán. Az új Indítvány fogadtatása — döntő többségét tekintve pozitív, elismerő és bizakodó. Daniel Howard fehérházi szóvivő kedvező fejleménynek tekinti, amely meggyorsíthatja a genfi tárgyalásokat. Az Egyesült Államok ugyancsak előterjeszt egy — közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó — egyezménytervezetet. Ezt Ronald Reagan is megerősítette, és üdvözölte a szovjet javaslatot. Politikusok, katonapolitikai szakértők világszerte áttörésnek, a döntő akadály elhárításának minősítik a szovjet indítványt, Bonntól Londonig, Kínától Ausztráliáig üdvözlik a kezdeményezést, csupán a francia kormány foglalt el elutasító magatartást és nemet mondott a leszerelésnek. Persze a támogató állásfoglalások mögött ott hallhatók a NAIJO európai szakértőinek óvatosságra, az egyensúly megtartásának különféle szempontjaira Intő véleményei is Washingtonban pedig azonnal megmozdultak a szerződés lehetőségének ellenfelei, hogy ismét az ellenőrzés feltételeinek szavatolására helyezzék a fő súlyt. Mindez azonban nem változtat a tényeken: a reykjavíki csomagot kibontották. a leszereléshez vezető megegyezések űtjáböl az akadálynak tekintett feltételeket eltávolították. A világ közvéleménye ismét bizakodik. s egyre világosabban JátJa, hogy most már az Egyesült Államokon a sor. Az amerikai lépéstől függ a további enyhülés kibontakozása, a tárgyalások, a tavaly tervezett, majd —• tárgyalási alapok nélkül — meg nem valósult csúcstalálkozó idei realizálása. A Szovjetunió megítélése szerint lehetséges a külön megállapodás elérése az Egyesült Államokkal az eurorakéták kérdésében. S ha ez slkerül, olyan légkör alakulhat k), amelyben lehetővé válik a többi, emberiség létérdekeit jelentő kérdés megoldása is. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Egy veszélygóccal több... eredményeket és terveket, ám — az angol lap szerint — egyszeresek eltűnt. De csak néhány hónapra, hogy mint a pakisztáni atomkutató labora tóriumok vezetőjét ismerje meg a nyilvánosság. A legntóbbi időkig kitért a válasz elől, van-e Pekisztánnak atomfegyvere. Ugyanig szakmai körökben nagyon jól tudták, hogy az elmúlt évben Pakisztán két hatalmas kísérleti atomrobbantást hajtott végre az Izrael által rendelkezésükre bocsájtott tökéletesített módszerek segítségével. Már Izrael kapcsán is irtunk arról, miben rejlik a sokszoros veszé'y, ha egy agresszív, nemzetközi szerződésekkel és kötelezvényekkel nem koordinált ország atomfegyverre tesz szert Pakisztánt Illetően is okkal vált ki aggodalmat ez a tény, hiszen sokfelé ágazó édekainek éveken keresztel készségesen feláldozta jószomszédi kapcsolatait és egyáltalán nem lehetett kiszámítani, erőpolitikája kialakításáért milyen akciókban vállal „csendestársi“ vagy nyílt partneri viszonyt. De pillantsunk bele kicsit katonai diktatúrák által alakított történelmébe. Az alkotmány értelmében szövetségi, elnöki köztársaság ét a Nyugat- és Dél-Azsiában, tulajdonképpen India területén létrehozott „tiszták országa“. (Innen a neve. amely azt jelzi, hogy tisztén mohamedán állam, s egyben Pandzsáb. Afganisztán, Kasmír, Szind és Belnddzsisztán kezdő-, illetve utolsú betűinek összevonása.! ________ sem történelmi, sem gazdasági szükségszerűség nem indokolt, nyolcmillió muzulmán menekült Indiából Pakisztánba, hatmillió hindu Pakisztánból Indiába. 1947—48-ban véres öszszecsapások robbantak ki a hinduk és muzulmánok között. Ugyanekkor Pakisztán fegyveres kasmíri intervenciója háborúhoz vezetett Indiával. 1947-ben Afganisztánnal iz határkonfliktusra került sor, mivel Pakisztán akadályozta az afgán pastuk brit uralom alatt állő törzsi területeinek egyesülését Afganisztánnal. 1954-ben az USA ráerőltetett Pakisztánra egy katonai segítségnyújtási szerződést, majd ..beszervezte“ a SEATO-ba és a bagdadi paktamba. Szinte követni is lehetetlen a sok harcot, háborúskodást. Mert volt népi ellenállás, amit letörtek, újabb búború Indiával 19B5- ben, ami a Szovjetunió békéltető közreműködésével ért véget. A hetvenes években széles népi mozgalom, új közigazgatás, végül megint összecsapások.) A polgárháború, amelynek utolsó szakaszúban, 1971 decemberében India Is részt vett. a pakisztáni csapatok kapitulációjával és a független Banglades kikiáltáséval ért véget.) 1972-től öt éven keresztül fokozatosan demokratizálódott az ország, normalizálódtak külpolitikai kapcsolatai, azonban a vallásos és reakciós erők államválságot Idéztek elé és újból katonai kormányzás vette át a hatalmat. Ettől kezdve Pakisztán közel-keleti szerepe „felértékelődött“, ■ a korábban korlátozol amerikai fegyverszállítások megélénkültek. A félmilliós hadsereggel rendelkező 73 millió lakosú Pakisztán az afganisztáni forradalom ellen irányuló felforgató cselekedetek bázisa lett. Ahogyan arról néhány héttel ezelőtt beszámoltunk, kiképzőtáborokal létesítettek az ellenforradalmároknak, s éveken keresztül szervezték és ösztönözték az afganisztáni pástok „menekülését“. Most viszont, amikor aj afgán kormány meghirdette megbékélési programiát, Pakisztán akadályozta ezek hazatelepülését. Érthetően kelt tehát nyugtalanságot, hogy egy ilyen belső ellentétektől, külsr katonai támogtásoktől kiszámíthatatlan magatartásé és kiegyensúlyozottnak egyáltalán nem nevezhető ország atombombával rendelkezik. A tfiz még a megfontolt, higgadt felnőtt kezéber is veszélves, hát még a gyermekében És történelmi fejlődését tekintv« Pakisztán igencsak „gyermekcipőben' jár. illetve még csak járni tannl. Ami biztatónak tűnik: miután töbl vezető politikusuk Moszkvában tár gvait, Indiával is felvették a kapcsa latot és az afgán vezetőkkel is tár gyelóasztaihoz ültek menekülte! ügyében. Csakhogv e tárgyalási kész ség. pillanatnyi törekvés a szomszéd kapcsolatok normalizálására még nem szavatol hosszá távú szándéko kát éz célokat. És ami a kísérlet atomrobbantásokat, egyáltalán ai atomfegyverek és bombák előállításé illeti, sürgető figyelmeztetés a nagy hatalmak számára: nem szabad eil gedniük. hogy Izrael és Pakisztán - és Földünk egyetlen országa is — t nemzetközi biztonsági rendszer ellen őrzését kijátszva ilyen veszélygöco kát hozhasson létre, atomfegyverek kel játszadozhasson. Mindezt éppet akkor, amikor a két nagyhatalom i leszerelés feltételeinek megteremtő séről tárgyal. És tegyük még hozzí akkor, amikor az USA olyan F-16 ti pnsú bombázókat ad el Pakisztánnak amelyekre fölszerelhetek a most e! készített atomtöltetfi fegyverek, le dobhatók az elkészült bombák. —lune-* J \ Pakisztánnak atomfegyvere vani A brit The Observerből tudta meg a világ a hirt. hogy pakisztáni tudósok és műszaki szakemberek csoportjának sikerült atombombát előállítania. Abdur Kadir Kán atomfizikus legtermékenyebb éveit az amerikai atomkntató-bázison töltötte, ahol szerényen és szorgalmasan oldotta meg a rábízott feladatokat, tanulmányozta a kutatási A Muzulmán Liga 1940-ben megtartott konferenciáján a brit gyarmatosítókkal egyetértésben követelték India kettéosztását és 1947-ben már kész volt a Monntbatten-terv az indiai szubkontinens két domfniumra, Indiára és Pakisztánra történd felosztására. 1947. augusztus 15-én Pakisztán domfníumi státust kapott. A kettéosztás következtében amelyet
