Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-07 / 9. szám

1987. március 7. SZABAD FÖLDMŰVES. 3 \ Vietnami változások A Vietnami Szocialista Köztársaság, ez a földralzilag tőlflnk távoli ország többet és lobban foglalkoztat ben­nünket. mint a többi, hasonlóan messzi föld élete, fejlődése. Nincs ebben semmi különös: harmincöt évig tartó fegyveres küzdelme a füg­getlenségért, a mérhetetlen szenve­désben Is hősies helytállása, és győ­zelme kivívta elismerésünket és szo­lidaritásunkat. Amikor 1975. április 30-án véget ért a huszadik század leghosszabb háborúja, együtt örültünk Vietnam népével, hogy az agresszorok kiűzé­se után egységes ország a szoc’allz­­mus felépítésének útjára lépett. Az ország északt részében újra felépítet­ték a háborús károkat szenvedett üzemeket, és újakat Is létesítettek. A szocialista országok mind a fel­­szabadltási harc Idején, mind a há­ború okozta károk felszámolásában és azóta is sokrétű segítséget nyújta­nak a VSZK-nak, amely 1978-tól tel­jes Jogú tagja a KGST-nek. Az elóbb­­relépés, a fejlődés feltételei bonyo­lult — külpolitikai fenyegetésektől, belső gazdasági nehézségektől sem mentes — körülmények között ala­kultak ki. A hetvenes évek végén há­rom, katasztrofálisan gyenge mező­gazdasági év fékezte a kezdeti len­dületet. Az előirányzott évi 21 mil­lió tonna élelmiszer helyett 14—15 millió tonnát takarítottak be. Ez, va­lamint a kínai eredetű hoa lakosság tömeges távozása valóságos mene­külthullámot Indított el. A gazdaság­irányítás javítása érdekében a VKP 1979-ben gazdasági reformot kezde­ményezett, 1980-ban és 1981-ben pe­dig nagyszabású változásokat határo­zott el. Az SZKP XXVII. kongresszusától ösz­tönözve a VKP 1986 decembert kong­­reszusa is nyíltan, bíráló Igényesség­gel tárta fel az ország fejlődését gát­ló problémákat és meghirdette a ma­ga gyorsítási programját. Hadat üzent az elavult módszereknek, ki­jelölte a változtatás legfontosabb Irá­nyait, feladatait. A kormányzati munka továbbfej­lesztése érdekében nemrég jelentősen átalakították a vietnami miniszterta­nács összetételét. Felmentettek tiszt­ségéből két mlniszterelnökhelvettest és hat újat neveztek ki. Szakminisz­tériumok összevonása és személycse­rék révén tizennégy tárca élén tör­tént változás. A VKP-ban és a kor­mányban Így megteremtették a gaz-Margaret Thatcher „Nagv-Britannia nemzetközi szere­pét világszerte ismerik, mi azt sze­retnénk, ha befolyását a kelet-nyu­gati kapcsolatok lavítása. a fegyver­zetkorlátozási tárgyalások előmozdí­tása érdekében fejtené ki” — így nyilatkozott a közelgő látogatásról Vegyim Zaglagyin. az SZKP KB kül­ügyi osztályának vezetője. Világszerte nagy várakozás előzi meg a szovjet—brit csúcsot, amely hosszú ideje várat magára s amely­nek Mihail Gorbacsovnt és Margaret Thatchert Illetően érdekes előzmé­nyei vannak. Hadd Idézzük fel. hogy *1984 telén Mlhall Gorbacsov London­ba látogatott, méghozzá a legfelsőbb szovjet külügyi bizottság vezetője­ként, a KB titkáraként. A britek a „jövő embereként” fo­gadták az akkori KB-tltkárt, s That­cher—Mihail Gorbacsovval tárgyalva — kijelentette: „... I can do busi­ness with", azazhogy olyan ember. daság gyorsabb fejlesztésének politi­kai-irányítási feltételeit. A VKP kongresszusa Vietnam leg­fontosabb feladataként az élelmiszer­­-terrnelés fejlesztését jelölte meg. A határozat nyomán fokozatosan körvo­nalazódik az ezt szolgáló gazdasági intézkedések rendszere. A cél, hogy 199f)-re a hántolatlan rizsben számolt bruttó élelmiszer­­-termelés 23—24 millió tonnára nő­jön. Tavaly 18,4 millió tonna volt, a tervtől messze elmaradva. Ily mó­don a je’enlegi évi 306 kilogrammos éle’mlszer-fejadag mintegy 350 kg-ra nőne. Ennek érdekében a beruházá­sok legnagovbb részét az agrárszek­torba csoDortosítják át, amelynek fej­lesztési alapjai mintegy huszonöt szá­zalékkal gyarapodnak A kongresz­­szusi dokumentumokból és a szak­sajtóból kiderül, hogy jelentős válto­zások várhatók az agrártermelés köz­­gazdasági-logi szabályozásában. El­törlik a háztájit sújtó adminisztratív korlátozásokat. Módosu' a felvásárlá­si rendszer; a felvásárlási árakat a kereslet—kínálat szerint alakuló sza­badpiaci árakhoz közelítik. Jelenleg Vietnamban a 11 millió hektár művelhető földterületből csak 7 millió hektárt, a 16 millió hektáros erdőterületnek pedig csak a felét hasznosítják. Bár országos átlagban évi két-három rizsaratásra lenne mőd, valójában az aratási átlagmutató 1,3. A halászatra igénybe vehető tengeri vízfelületnek tizedét, az édesvízi ha­lászati és öntözőkapacitásoknak kö­rülbelül a felét használták kt. Az öntözés hiánya és a felvásárlás szer­vezetlensége miatt évek óta csökken a rizsen kívüli élelmiszerek és az Ipari növények termesztése, összes ve­tésterületük három év alatt 2,2 millió hektárról 1,1 millió hektárra zsugo­rodott, miközben az ország ma már 64 milliónyi lakossága évi 2,3 száza­lékkal szaporodik. A szükségleteket és lehetőségeket összehangoló Irányítás, a rugalma­sabb szervezés Itt a hatékonyabb ter­melés feltétele. A gyorsítás igénye Indokolt, viszont a fellődés lépcsőfo­kaira más és más körülmények kö­zött léptek Északon és Délen, s a „kihagyott lépcsőfokok” megélt ta­pasztalatként és gazdasági felételek­ként Is hiányoznak, ezért a türelmet­lenség éppúgy kockázatos, mint a túl­zott óvatosság. Remélhetőleg azonban a szocialista országok tapasztalataiból merítve, a gazdasági és politikai segítséget to vábbra is igénybe véve a mostani változások a VSZK számára megnyit­ják a biztos gazdasági fellendülés út­lát. Moszkvába látogat akivel el lehet az ügyeket intézni, akivel „lehet üzletet csinálni”. Nos, a brit miniszterelnök most a szovjet főtitkár személyes Ismerőse­ként készül a látogatásra, hogy két nagyhatalom vezetőjeként tárgyalja­nak. Brit részről Is nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy kormányfőjük nem közvetítő az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. „Ml is azt valljuk, hogy nincs szükség közvetí­tőre, piszén van közvetlen kapcsola­tunk az Egyesült Államokkal” — je­lentette ki ezzel kapcsolatban Zagla­gyin. Hozzáfűzte, hogy ez nem zárja ki az USA és a Szovjetunió kapcso­latainak megvitatását. A Szovjetunióban nem csekély fon­tosságot tulajdonítanak Thatcher asz­­szony közelgő március vég) látogatá­sának, s arra fognak törekedni, hogy a tárgyalások komoly tartalommal telítődjenek. LATIN - AMERIKA L MIRE JÓK A MONOPÓLIUMOK? © — Az utolsó cseppig facsarjuk ki! ,V. Volkov rajza A demokrácia - rend magasabb szinten Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában megtartotta tanácskozá­sát a szovjet szakszerevezetek XVIII. kongresszusa. A szakszervezetek köz­ponti tanácsának beszámolóját Sztye­­pan Salajev elnök terjesztette az öt­ezer küldött elé. Az elnökségben fog­lalt helvet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. A 140 millió tagot számláló legnagyobb létszámú szovjet társadalmi szervezet kong­resszusának beszámolója kritikus-ön­kritikus hangvételű volt. Részletesen elemezte a tennivalókat a párt XXVII. kongresszusán kijelölt, megerősített út. az átalakítás szellemében. Konk­rétan bírálta több minisztérium, fő­hatóság magatartását, amely — mint mondta — még nem fordult az em­ber felé, és fékezi a megújító, átala­kító tevékenységet. Elmondta, hogy a beszámolási és vezetőségválasztási időszakban felvetődtek a társadalmi fogyasztási alapok igazságosabb fel­használásával kapcsolatos kérdések. Ezeknek az alapoknak a XII. tervidő­szakra előirányzott növekedése segí­ti, hogy megszűnjön a lakosság egyes csoportjainak alacsonyabb szintű el­látottsága. A szovjet szaktanács véle­ménye szerint 1990-ig új törvényt kell kidolgozni a munkások és alkalma­zottak szabadságolásáról, egyebek között növelni kell az évi szabadság minimális időtartamát. A beszámoló nagy teret szentelt a lakásépítés kér­déseinek. Kitért az anyaság és a nők foglalkoztatása jobb összeegyezteté­sét szolgáló intézkedésekre: a szülés előtti szabadságot hetven napra, a fizetett gyermekgondozást szabadsá­got másfél évre növelik ebben az öt­éves tervidőszakban. Ez még további Féléves fizetés nélküli szabadsággal meghosszabbítható. A szöviet szakszervezetek nevében az SZSZKT elnöke felszólította a vi­lág minden országának szakszerveze­tét, hogy támogassák Az emberiség fennmaradását szolgáló orófeszftések pénzalapjának létrehozását célzó ja­vaslatot, amelyet a moszkvai békefó­rum fogalmazott meg. Az európai szakszervezeti szövetség javaslatára válaszolva Salajev kijelentette: a szovjet szakszervezetek készek a ke­leti és nyugati szakszervezetek kö­zötti. a tndományos és a műszaki fej­­lesztés. a környezetvédelem, az új mnnkahelyek létrehozását szolgáló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítésének kérdéseit érintő együtt­működés fejlesztésére. A kongresszuson beszédet mondott Mihail Gorbacsov is. Rámutatott: a szakszervezetek igen fontos szerepet töltenek be a . jelenlegi átalakítási folyamatban a szovjet társadalom valamennyi területén. A legfőbb és a legnehezebb feladat még a szovjet társadalom előtt áll: az átalakítást gyakorlati síkra kell helyezni. Hangsúlyozta: „Mindaz, ami a szocialista államban törté­nik. a nép ügye. Ezért van szüksé­günk nyílt politikára és ezért va­gyunk a nyílt politika mellett. Ennek nem szabad kampánnyá válnia, ez kötelező szabály. A kritikáért és ön­kritikáért széliünk síkra, amelyeknek az élet normájává kell válniuk. Csak egyetlen kritérium létezik: a kritiká­nak és a nyílt politikának az igazsá­gon kell alapulnia. A demokrácia olyan határozott és hatékony formái­ra, mint a nyílt-politika, a kritika és az önkritika szükségünk van a társa­dalom életének minden szféráját érintő radikális változások megvaló­sításához. Ez garantálja, hogy nem Ismétlődnek meg a múlt hibái és az átalakítás visszafordíthatatlan lesz. A demokrácia, a demorattzálás szé­lesítésével kapcsolatban kijelentette: „A demokrácia és a rend nem 611 el­lentétben. Ellenkezőleg — a demok­rácia rend magasabb szinten, s nem a szolgale'kűségen és az utasítások vak teljesítésén, hanem azon alapnl, hogy a társadalom tagjai teljes jo­gúén és kezdRményeznen vesznek részt minden társadalmi ügyben. A demokrácia nem áll ellentétben a fe­gyelemmel sem. Ellenkezőleg, a de­mokrácia a dolgozó emberek öntuda­tos fegyelme és szervezettsége, a­­melynek alapja a valódi gazdatudat, a kollektivizmus és minden állampol­gár érdekelnek és erőfeszítéseinek azonossága.” A továbbiakban arról szólott, hogy a legfontosabbak azok a célok, me­lyeknek a munkát alárendelik, an­nak végső eredménye, hasznossága az emberek és a társadalom számá­ra. A szakszervezetek kongresszusá­nak a kor követelményeinek megfe­lelően ki kell dolgoznia a szakszer­vezetek tevékenységének átfogó prog­ramját. Alapjaitól növelni kell a szakszervezetek harciasságát, meg kell szüntetni a formalizmust, a ro­hammunkát, az aktatologatást és ad óvatoskodást. A szakszervezetek tevé­kenységi területét maga az emberek élete képezi, minden örömmel és gonddal együtt. Külön kiemelte a szocialista ver­seny szerepét a minőségi mutatók teljesítésében a termelés minden te­rületén. A versenyre azért van szük­ség. hogv az alkotó munkát, a kez­deményezést, a versenyszellemet, a tehetséget, a szervezőkészséget fej­­'essze — hangsúlyozta. „Egyenesen kimondom, a szakszervezetek már megszokták, hogy hiányzik a valódi versenyszellem, hozzászoktak a for­malitásokhoz. a verseny túl sok for­májához. amelyek annyira bonyolul­tak, hogy a normális ember már nem ismeri ki magát bennük.” — jelentet­te ki és leszögezte, hogy a versenyt vissza kell vezetni a szilárd talajra, a műhelyekbe, a brigádokba és a reális, sürgető feladatok teljesítésé­re kell összpontosítani, a dolgozók ügyévé kell tenni. A kongresszuson felszólalt Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa küldöttségé­nek vezetője ts. Üdvözölte a szovjet szakszervezetek tanácskozását és a CSKP történelmi tapasztalatait mél­tatva elmondta, hogy a csehszlovák nép tudatában van az átalakítás fel­tétlen szükségességének hazánkban Is, támogatja a CSKP erőfeszítését és oly lelkesen, mély megértéssel és tel­jes szolidaritással kíséri a szovjet nép elszántságát, hogy véghezvigyék az átalakítást. „Rendkívüli visszhan­got kelt nálunk az új stílus, az új gondolkodásmód fis az új megközelí­tés. amelyeket oly bátran és határo­zottan érvényesít az SZKP fis a Szov­jetunió vezetősége a politikai élet­ben, továbbá a nyílt, bíráló szellem, a vezető képviselők közvetlen kap­csolata a dolgozókkal, fis világos, mindenki számára érthető beszédük” hangsúlyozta. A Szakszervezeti Világszövetség képviseletében felszólaló Ibrahim Za­­karia főtitkár rámutatott: a moszkvai tanácskozást világszerte nagy érdek­lődés kísérte. Üdvözölté a nukleáris leszerelésre tett szovjet erőfeszítése­ket. A világ ugyanilyen felelős maga­tartást vár az amerikai kormányzati tói Is — mondotta. A küldöttek hozzászólásai és az el­hangzott beszédek alapján megfogal­mazódtak mindazok az új igények és feladatok, amelyek valóban hatékony­­nyá tehetik a szakszervezetek mun­káját mind a termelés minőségének javításában, mind a dolgozókról való széles körű és minden területre ki­terjedő gondoskodásban. KÜLPOLITIKAI Sem meglepetést, sem szenzációt nem keltett az a február 26-án nyilvánosságra hozott jelentés, amelyet a titkos iráni fegyverszállí­tások ügyének kivizsgálásával meg­bízott háromtagú bizottság készített elő Jonn Tower volt szenátor vezeté­sével. A nemzetbiztonsági tanács munkáját vizsgáló bizottság már a kihallgatások, valloniástételek során a közvélemény reflektorfényében, az érdekek „hangulatvilágításában” dol­gozott. Gondos és megfontolt „kiszi­várogtatások” készítették elő a ta­lajt a mostani „végkövetkeztetés” számára, amelyek lényege, hogy min­denki hibás, csupán az elnök nem, mivel nem mérte fel az ügy hordere­­jét.. * Várható volt ez a „poén”, hiszen már napokkal a jelentés közzététele előtt tndnl vélték, hogy Donald Regan, a fehérházi adminisztráció vezetője megkapja az „elbocsátó szép üzene­tet” és amióta a botrány kipattant, történt egy és más: Oliver North al­ezredes — a főbfinösnk egyike, aki­nek az elsők között kellett távoznia — halállal fenyegette meg a* egyik nagy nemzetközi fegyverkereskedőt, ha az elárulná a titkos üzleteket. És a többi, ma már mind csak „volt” bennfentes vallomása, nyilatkozata: Robert McFariane volt nemzetbizton­sági tanácsadó az NBC televfziónak jelentette ki. hnev Reagan elnök sze­repének kisebbítésére Northtal és lohn Pindexter akkori — me már színién csak volt — nemzetbíztonsáei tanácsadóval eeviitt meghamisították a tényeket s fl maga egv hamis fef­­ieevzést készített ennRk alátámasztá­sára. Később ellentmondások kerül­tek nyilatkozataiba az elnök szerepét illetően. És — mert már elege volt az Óévből — néhány héttel ezelőtt önevilkessáel kísérletet követett el. William Casey, a CIA volt Igazgatója már ló idele kórházban van súlvns agyvérzéssel. Ma már az is kiderült. KOMMENTÁR volt mitől megrémülnie: az 6 irányí­tásával már három éven keresztül együttműködött az Egyesült Államok kormánya a fajüldöző Dél-afrikai Köztársasággal a nicaraguai ellenfor­radalmárok felfegyverzésében. S u­­gyanazokon a repülőgépeken, amelye­ken a kontráknak fegyvert szállítot­tak, kábítószert csempésztek az USA- ba. Szóval az ügy hullámai sokféle „szemetet” a partra vetettek, amíg a Az elnök mossa kezeit... kivizsgálás folyt. A bizottság február harmadik hetében kapta meg a Fe­hér Ház közpnnti komputerének ta­valy november 8-a óta tárolt összes anyagát. A korábbiakat a számítógép a programoknak megfelelően auto­matikusan megsemmisítette. Kide­rült közben az is. hogy ellentmondás van Reagan elnök január 26-án ás február 11-én — a Tower bizottság előtt — tett két vallomása között. Január 26-án azt mondta. 1985 szep­temberében hozzájárult ahhoz, hogy Izrael titokban fegyvereket szállítson Iránnak. Ezt vallotta egyébként Ro­bert McFariane is. De aztán — bizo­nyára már a jelentés végső kicsengé­sét szem előtt tartva — február 11-én Reagan egészen más variáelóval állt elő. Azt mondta, rosszul emlékezett, ilyen beleegyezést sem szóban, sem írásban nem adott. Elmondta viszont, hogy Donald Regan „segítette emlé­kezete felfrissítését". Nos. miután ezt a feladatát ellátta — és az elnöktől a felelősség reá eső részét 6 is felvállalta — mehet 6 is. Mindenki viselje tettének következ­ményeit, mindenki lsmer|e be vétkeit, csak az elnököt illetően más a mér­ce. 0 megváltoztathatja vallomását, 6 elfelejtheti, hogy írt-e alá fegyver­­szállítási utasítást, még azt is, kit mivel bízott meg. 0 mossa kezeit, 6 nem tehet semmiről... A most közzétett jelentés tehát nem meglepetés, nem szenzáció, sok­kal inkább csalódás az amerikaiak számára, akik jogrendjük, igazság* szolgáltatásuk és elnökük tisztessé* gében, minden más országé fölötti tökéletességében hisznek. Mert nyíl* vánvaió, hogy a kivizsgálás során félreállitott „volt” tanácsadók, a po­litikai életet, csúcsszinten Irányítók mind kitervelői voltak a botrányos ügynek, amely egész más célok felé mutat, mint amelyek szolgáltáról az amerikai közvéleményt mindezidáig meg tudták győzni. Viszont még a politikával nem foglalkozók, a diplo­máciai játékokban járatlanok számá­ra is világos, hogy ilyen ügyletek és üzelmek nem folyhattak elnöki „ál­dás” nélkül. Aki erről többet tudott, mint amennyit most „illett” volna, annak is félre kellett állnia. Még az sem segített, hogy magára vállalt ezt­­-azt az elnök bűnéből. A titkos fegyverszállítások „ember­mentő” jellegét ma már dajkamesé­nek sem fogadja el senki, hiszen az ügyben érdekeltek — Irán, Izrael — is elmondták a magukét. A nemzet­közi közvélemény is tudja, hogy tú­szokat túszokért szokás cserélni, nem pedig fegyverekért. Még ha nem de­rült volna fény a nicaraguai eilen­­forradalmárok támogatására éppen a fajüldöző Dél-afrikai Köztársasággal együttműködve. így mindjárt érthe­tőbb az is. miért vétózta meg az USA' ismét a Biztonsági Tanács dél-afrikai rezsimmel szemben tervezett szank­cióit. A kivizsgálás befejeződött, de az ügy nem zárult le, gyűrűzik tovább. Egyre többen számolják a napokat, amelyeket még Reagan a Fehér Ház­ban tölt. Mert a mértéktartással, tiszteletteljes hangnemben Irt jelen­téstől — hiába világit rá a közremű­ködők vétkességére — a legrosszabb fénybe mégiscsak Reagan elnök ke­rült, akit árnyékban akartak hagyni. H. mészáros Erzsébet «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom