Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-07 / 9. szám
AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI és élelmezésügyi MINISZTÉRIUMÁNAK hetilapja 1987. március 7. ★ 9. szám ★ XXXVIII. évfolyam ★ Ara 1,— Kč* / Ne negyük ünneprontásnak a fenti elgondolkoztató tényékét, ellenkezölea: éppen most аг ünnepen — amikor epy nanra. vanú ha csak néhány órára Is száműzzük aondfainkat. képesek vadítunk szeretettel, gyengédséggel viszonozni a szál vlráaot. mellyel féri, munkatárs. ióbarát köszönt bennünket, amtkor nem leplezzük nöiesseqiinket. örömet és derűt árasztunk környezetünkbe — most próbáltuk tudatosítani, bony említett társadalmi pondiaink tatán éppen abban quökereznek. hopy ez az oldott, pondtalan állapot, ez a felszabadult lókedv kizárólap az ünnepi alkalmak kíváltsápa. Нору hétköznavfatnk naayrészt aondterbeltek örömtelenek. nem azért, mintha nem lenne minek Örülnünk, hanem mert nem tanultunk men örülni, és ennélfogva pyermekeinket is képtelenek vagyunk meatanítani az apró örömök értékelésére. Ahhoz sem fér kétséa. hopy a fiatalok agresszivitása, a kábítószerélvezel. a deviancia oka a lelki sivárságra, az érzelemszeaénu életre vezethető vissza. Meggyőződésem. hopy azt a fiatalt nem fenyegeti érzelmi csőd, akit nemcsak akkor nevel-1 tek, amikor az osztályfőnök befegyzését hozta a tanulókönyvében, hanem azt is észrevették, amikor fót tett, vaay a gyen-. gébb mellé állt. Akt gyermekkorában érezte kócos fefén édesanyfa simogató kezét, amikor eltörött a mécses, vagy amikor dicséretet érdemelt. Es képes lesz az örömszerzésre, az a gyerek, ak’ séta közben látta, hopy anyfa gyönyörködve rácsodálkozott egy virágzó cseresznyefára, vagy ráterelte a figyelmet az árokparti vadvirágok egyszerű szépséqére. Végső soron a béke ügye sem pusztán a nemzetközi békefórumok, felhívások számának a függvénye. Sokkal inkább azon múlik, hopy milyennek neveltük fel az úi nemzedéken hogy megtanítiuk-e az éled tiszteletére és arra, hogy önös céliait annyiban áll ioaáhan követnt, amennyiben az nem sérti a másik ember önérzetét, fogait és személyi szabadsóoát. Azaz. meg kell tanítani az önzetlen érdekegyeztetésre, a közösségi magatartásra. Szent imént álisnek tűnhet, de attól még igaz, miszerint eU gépieseden világunk sokkal inkább természetünkből, nőiességünkből eredői családösszetartó, közösségteremtő. .feszültségoldó képességünket — és merfük ktmondant: szeretetünket igényli, mintsem erőnket, büszkeségünket és harciasságunkat. Érvényesítsük és futtassuk ktfeiezésre azokat a sajátos tulafdonsáaainkat, amelyek évszázadokon keresztül csodálatos ér lékek megalkotására Ihlették művészek százait. Vigyünk gyöngédséget és derűt a világba. ' Egy szál otrágqal a kezünkben és békéltető mosollyal az arcunkon mi megáradt folyamot terelhetünk helyes mederbe, GYEPES ARANKA »I VÄRNAI ZSENI: Szememben most is forró könnyek égnek, mikor a múltra visszagondolok, mert könny és vér ára a születésnek, s minden újnak, mi tudjuk, asszonyok! Mert kínban, vérben szüljük gyermekünket, s így szült a nép is új, nagy korszakot, mikor betelt a mérték, és a földben megölt szíveknek vére lázadott. S nagy forradalmak rázták meg a földet, — ott voltam én a kezdet kezdetén, — mikor elindult végső küzdelemre az inségverte tengernyi szegény. És lett belőlük népek óriása... csodálatos, mily sok, sok éve már, hogy győzött és égig ér homlokával az egykori legázolt proletár. Szívemben újra lángragyúl az ének, mikor a múltra visszagondolok de hol vannak az egykori legények, és hol vannak a hősi asszonyok?! Én hallom őket most az őszi szélben, mikor a zászlók erdeje suhog, s hallom őket az ifjak énekében, ha zengenek hatalmas kórusok. S látom őket a húnyó nap tüzében, mikor vöröslő fényben fölragyog; s szívük dobban a milliók szívében, így élnek ők, a régi harcosok! S ha csillagokat tűz a nép az égre, s ha új csodákat szülnek a napok ... Ti benne éltek, egykori legények, s benne ragyogtok, hősi asszonyok! ÍGY SZÁL VIRÁGGAL Köszöntének bennünket. Értjük a virág által közvetített üzenetet: tisztelnek, szeretnek és megbecsülnek minket. Bíznak bennünk és számítanak ránk. Elvárást is tolmácsol ez a szál virág. Tehát meg kell felelnünk bizonyos követelményeknek, bizonyítanunk kell. De hiszen bizonyítottunk már a történelem során és azt tesszük ma is. Megmutattuk fizikai és lelki erőnket, küzdőképességünket: kivívtuk demokratikus tógáinkat, egyenrangúvá váltunk az erősebb nemmel. Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk az elvonatkoztató és alkotó gondolkodásra, szellemi és művészi értékek létrehozására. Ma már nem képezheti vita tárgyát, hoay alkalmasak vagyunk politikai, társadalmi és gazdasági posztod betöltésére Népi kell már. mint eaukor George Sandnak, nadrág, rövid frizura és férfi álnév ahhoz, hogy alkothassunk, és alkotásainkat közzétehessük. A tudományban is rég kitaposták számunkra az utat a Marie Cyriphez és Hugonnai Vilma doktorasszonyhoz hasonló tudós nők. Am miközben évtizedeken keresztül önmagunk naaukorústtása. iogaínk kivívása, felemelkedésünk útidnak keresése foglalkoztatott bennünket, maid — minekutána megadatott ennek lehetősége — férfit megvető lendülettel és energiával vetettük magunkat a közéleti munkába, talán kissé elterelődött a figyelmünk az élet szubiektfv. érzékenyebb területeiről. Maaya- Tán. attól, hoau ugrásszerűen emelkedett az életszínvonal., demokratizálódott a joggyakorlat. még nem lett kisebb a felbomló családok és a veszélyeztetett gyermekek száma, nem mutat csökkenő tendenciát az ifiúkort bűnözés, és egyáltalán nem megnyugtatóak általában az emberi kapcsolatok. Természetesen a nevelés, felvilágosítás és ismeretterjesztés eszközeivel a megelőzés iránijába lehet hatni, szociális és iogi intézkedésekkel enyhíthető némileg a következmények súlyossána. ám a megoldás kulcsa nem a puszta rendeletekben és a törvénymódosításokban rejlik. Manapság gyakorta hallunk, vitatkozunk a család, a házast sáa válságáról. Ennek részletesebb megvitatása műfaji, illetve terjedelmi okokból nem áll módunkban, de nem is ez a szándékunk. Csupán azért nyer említést, mert a rossz házasság vagy a válás következményeit is mi viseljük nehezebben, érzelmileg és gyakorlatilag eauaránt. Dehát valóban indokolt válságról beszélni? Igaz. honu korunknak megfelelően szükségszerűen megváltozott a iérft és a nő közti- partnerkapcsolatok struktúrája, s talán tudatilag még nem nőttünk fel az ebből adódó helyzetek iózan és korrekt megítélésének képességéhez. fís talán az sem áll messze az igazságtól, hoay a legtöbb sikertelen házasság esetében legalább az egyik félnek súlyos iellemhibáia van. amely azonban nem csak a párkapcsolatban hanem eauéb viszonylatokban is meamutátkozik. Knvetkezéskévven nem a házasság mint intézmény vált kordszprfttlpvné. hanem talán a személyiség- és jellemformálás nem érte el még a kellő■ szintet. V * » t
