Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-28 / 8. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. február 28, Mit mutat a múlt évi mérleg ? X muzslai (Mužla) Béke Egységes Földműves-szövetkezet vezetőivel a zárszámadó közgyűlést megelőző napokban találkoztam. A múlt évi gazdálkodás mérlege már készen volt, az tdet termelési és pénzügyi terven pedig az utolsó „simításokat” végezték. A szövetkezet vezetőivel: Rudolt Konuch mérnökkel, a szövetkezet elnökével, Jozef Slabák mérnökkel, a szövetkezet üzemgazdászával. Benyó János növénytermesztési ágazatvezetövel és Mirosslav Petrech mérnökkel, a speciális növénytermelési ágazat vezetőiével, tehát már nem feltételezések, hanem hiteles bizonylatok alapján latolgathattuk, hogy mit mutat, müven következtetések levonására késztet a múlt évi gazdálkodás mérlege. Ä gazdálkodás mérlege egyértelműen kifejezi, hogy az öntözési lehetőségekkel nem rendelkező szövetkezet képtelen volt semlegesíteni a hosszan tartO szárazság kedvezőtlen hatását. S ennek következtében a 62 milltő 421 ezer korona értékű mezőgazdasági bruttó termelés tervét csak 87,39 százalékra sikerült teljesíteni. A kiesés, mégpedig 8 millió 50 ezer korona termelési értékben, a növénytermelési ágazatokban történt. Szemesekből, tehát búzából, tavaszi árpából és szemes kukoricából 1938 tonnával termett kevesebb a tervezettnél, ami 3 millió 691 ezer korona kiesést eredményezett. A vártnál jóval gyengébb termést adtak a takarmánynövények Is. A kétszáznegyven hektáron vetett másodnövények szinte semmi termést nem hoztak. és a szokványosnál sokkal gyengébb termést takarítottak be lucernából és silókukoricából Is. S bár az utóbbi években nagy Igyekezetei tanúsítottak a minőségi takarmányalap létrehozásában — amit az Is bizonyít, hogy a múlt esztendőben számos állatonként! átlagban (száraz anyagban számítva 1 4,4 tonna minőségi takarmányt, főleg lucernát és kukoricaszllázst akartak készíteni — ennek ellenére a szarvasmarha-állomány takarmányszükségletét csupán nyolcvanegy százalékra tudták biztosítani. A hozamokat csökkentő szárazság egyrészt kedvezőtlenül hatott — legalábbis átmenetileg — a tejtermelés színvonalának tervszerű növelésére. másrészt pedig 916 ezer korona termelési értékkel rontotta a takarmánytermesztés, s persze az egész növénytermelési ágazat mérlegét. Ä múlt esztendőben gyenge termést adott a száznyolc hektáros szőlészet, és a negyvennyolc hektáros gyümölcsös ts. Ugyanis az erős táli fagyok legyengítették a szőlőültetvényeket, a kora tavaszt fagyok pedig alaposan megdézsmálták a szőlő és a kajszi barackos közepesen jónak mutatkozó termését. Így a tervezettnél 286 tonnával kevesebb szőlőt és 230 tonnával kevesebb kajszt barackot szüretelt és értékesített a szövetkezet, s ez a tervezettel szemben 3 millió 400 ezer korona kiesést eredményezett. Ä növénytermesztés múlt évi termelési tervét lényegében nsak két növény viszonylatában. a korai burgonya és a napraforgó termelésében sikerült teljesíteni. Illetve 1 mill’d 692 ezer koronával a tervezett bevételt túl is szárnyalni. A gazdálkodási mérleg azonban kifejezi azt is, hogy a gazdaság gabonafélékből teljesítette áruforgalmazást kötelezett-' ségét. A központi gabonaalapba 2 ezer 500 tonna búzát és árpát, valamint 1040 tonna kukoricát szállítottak. Mint vetömagszaporftó gazdaság — 630 tonna búza- és árpavetőmag eladásával — teljesítették e téren Is a szerződésileg vállalt kötelezettségeket. Dicséretesnek minősíthető ez a helytállás, amelyet a gazdaság dolgozói az objektív okok miatti nagyméretű termeléscsökkenés ellenére tanúsítottak. Szinte hihetetlen, hogy ez a szövetkezet, amely az előző évinél sokkal kevesebb gabonát takaríthatott be, Jóval többet adott el a központi gabonaalapba, mint az előző években. Pedig a mérleg erre egyértelműen utal. A szövetkezet 1986-ban 1746 tonna gabonával termelt kevesebbet, mint 1985- -ben, ugyanakkor a központi gabonaalaphoz 920 tonnával több gabonaféle eladásával járult hozzá, mint a gazdagabb termésű években. Joggal vetődik fel a kérdés: hogyan lehetséges ez? A gazdálkodás mérlege persze erre a kérdésre is hiteles választ ad. De az ember különösebb fejtörés nélkül is rájön arra, hogy a kevesebb termésből többet eladni csak a takarmányalap rovására lehetett. A helyzet tehát a következő: a szövetkezetnek ahhoz, hogy egvedenkénti és napi átlagban a sertések részére leealáhb 1,8 kg erőtakarmányt biztosítson, a tervezett napi 510 grammos súlygyarapodás: átlag eléréséhez és a sertéshús értékesítési tervének a teljesítéséhez hozzávetőlegesen 3 ezer tonna takarmánygabonára van szüksége. A múlt évi termésbő! bizony ennek a mennyiségnek alig egvharmada maradt, mindössze 900 tonnányi abrak. Az viszont megnyugtató, hogy a sertések takarmányszükséglete ennek ellenére — a már említett szinten — az új termés betakarításáig biztosítva lesz. Mégpedig azáltal, hogy a szövetkezet 2100 tonna erőtakarmánvt a központi takarmányalapból vásárolhat. S ez a lényeg! Ezért nem is firtatom, miért fontos a dolgoknak az effajta komplikálása. Miért kell irreális mennyiségű gabona eladásával takarmányhiányt előidézni, majd ezt a hiányt vásárlással kiegyenlíteni?! Azt a kérdést azonban képte'en vagyok elhallgatni, hogy kinek van ebből a kombinációból haszna?! Ügy érzem, különösebb hasznot ez a módszer nem hoz senkinek. A szövetkezetnek semmi esetre, mert a kiadástöbblet a sertéstenyésztés jövedelmezőségének csökkenésével jár. Ugyanis a Muzslai Efsz-nek a központi takarmányalapből vásárlandó minden száz kilogrammnyi erőtakarmányért 44 koronával magasabb árat kell fizetnie, mint abban az esetben, ha a takarmánykeveréket takarmányozási célra eladott gabona ellenében vásárolja. A 2100 tonnányi központi alapból vásárolt erőtakabmányért tehát a szövetkezet 924 ezer koronával fizet többet. Az idei esztendőben enynyivel növekszik a sertéshús termelési költsége. Az persze igaz, hogy a sertéstenyésztés és hizlalás még így Is az állattenyésztés legjövedelmezőbb ágazata marad. Az e’őzetes számítások szerint az értékesített sertéshús kilójaként elért öt korona tiszta jövedelem három koronára csökken. Tények sorozata bizonyítja azonban, hogy a szövetkezet állattenyésztése fejlődésben van. Tavaly már nem okozott gondot a hús- és a tejtermelés, valamint az áruforgalmazás tervfeladatainak a teljesítése. Például az évi terv 790 tonna bús értékesítését irányozta elő. Ezt a szövetkezet 16 tonnával túlteljesítette. Az áruforgalmazás tervét pedig 102,02 százalékra teljesítette. A múlt évi terv 2 millió 760 ezer liter tej termelésével számolt, s ezt a szövetkezet 4,67 százalékkal túlteljesítette. Az előző évinél 232 ezer literrel termelt több tejet. Kétségtelen, hogy az utóbbi években bíztatóan fejlődik a tejtermelés. Ez főleg azzal magyarázható. hogy javult a tehenek takarmányozása. Érzékelhetően javnlt az állattenyésztői munka is, ami főleg gyenge termelékenységű tehenek rendszeres selejtezésében és az ellenőrzés elmélyítésében rejlik. Ezek az intézkedések a tejtermelés intenzitásának fokozatos növekedését eredményezték. Alig pár év alatt bebizonyosodott, hogy nem a tehenek számának irreális növelésével célszerű a tej mennyiségét növelni és a tejtermelés jövedelmezőségére törekedni, hanem a nagy hozamú egyedekből állő tehénállomány kialakításával. A Muzslai Efsz-ben több mint három évtizeden keresztül gyengén álltak a tejtermeléssel. A tehenek létszámának a növelésével ugyan a tejtermelés évről évre növekedett, a fejőst átlag azonban stagnált és háromezer liter alatt volt. Például 1983-ban ezer darab tehenet tartott a szövegeset. Az egvedenkénti évi felési átlag 2 ezer 685 liter volt. Ezzel szemben 1B86-ban az említett állnmánvfeiiesztés! intézkedések nvomán a szövetkezetnek csuuán 912 tehene volt, de a feiési átlag 3 ezer 623 literre növekedett, tehát 936 literrel volt több, mint 1983-ban. S így 1986-ban a nyolcvannyolc darabbal csökkentett tehénállomány hozzávetőlegesen 600 ezer literrel több tejet termelt, mint a nagyobb tehénállomány. '/( helyzetelemzések persze arra is utalnak, hogy a tejtermelés fejlődéséhez hozzájárult az is, hogy érzékelhetően javult az állattenyésztési dolgozók munkához való viszonya. Erre utal az is, hogy az állattenyésztés múlt évi termelési tervét hiánytalanul teljesítette, s némileg túl Is szárnyalta. Ä Béke Efsz múlt évi összteljesítménye 60 millió 862 ezer korona értékű volt. ez a terv 99.68 százalékos teljesítésének felel meg. A jövedolemkénzés terve is megközelítőig ilyen szinten alakult, s így e szövetkezet múlt évi gazdálkodása 7 millió 445 ezer korona tiszta jövedelmet eredményezett. Ä szövetkezet kiegyensúlyozott gazdasági helyzete részben azzal is magyarázható, hogy a növénytermelés általános biztosításának bevezetésével az aszály okozta károk és a növénytermesztést sújtó egvéb károsodások kedvezőtlen hatását némileg mérsékelték a biztosító által folyósított kártérítések, melyek 4 millió 855 ezer koronát tettek ki. A növénytermelés általános biztosításának bevezetésével magyarázható az is. hogy a viszonylag gyenge termelési eredmények nem vezettek a szövetkezett tagok életszínvonalának csökkenéséhez. Ezt bizonyltja, hogy a szövetkezet jutalmazási a'apja a múlt évben 12 millió 839 ezer korona volt, vagyis 208 ezer koronával több, mint a gazdagabb termést adó előző évben. A múlt évben folytatódott a gazdaság tervszerű fejlesztése. Egy kétszáz férőhelyes korszerű tehénistállót építettek és a géppark felújítására 3 millió 700 ezer koronát fordítottak. A múlt évi gazdálkodás mérlege és az elmélyült helyzetelemzések nyomán a szövetkezet vezetősége arra a követ keztetésre jutott, hogy az idei termelési, áruforgalmazási és pénzügyi terv mutatói a múlt évi terv színvonalán maradnak. Legfőbb feladatnak tekintik azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek a búza, az árpa és a szemes kukorica már az előbbi években elért nagy hozamának a felújítását eredményezik. Tovább akarják fejleszteni azokat a vívmányokat, amelyeket a minőségi takarmányok termesztésének, betakarításának és tárolásának fejlesztésében, a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti össz hang kialaktíásában, s ezáltal a hús- és a tejtermelés eredményeinek tervszerű növekedésében elérték. S mivel az állattenyésztési ágazat leggyengébb láncszemének még napjainkban Is a szarvasmarha-hizlalás bizonyul, az intézkedések elsősorban is erre a termelési-részlegre öszspontosulnak. A fő cél természetesen az, hogy a múlt évi terméskiesés az Idén legalább részben pótolva legyen. PATHÖ KAROLY Az újszerű biopreparátumok kifejlesztése lehetővé tette az embrió-átültetést. Képünkön a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet kísérleti csoportja Karol FtSera felvétele A bißtecMögia fii irányzata az áilattenyésztesiien KGST-országokban rohamosan fejlődik a takarmányozási célokra alkalmas enzimek fejlesztése és gyártása. Ilyenek például a proteolitikus enzimek és a ceUuláz. Mindezen anyagoknak óriási jelentősége van az anyagcsere-folyamatok serkentésében, a takarmányok jobb hasznosulásában, valamint az állatok termelékenységének a növelésében. A biotechnológiai hatásű anyagoknak óriási szerepük van az állategészségügy területén. Az állatgyógyászatban egyre nagyobb teret hódítanak a bioszintetikus anyagok. Egyre nagyobb mértékben terjednek a legveszélyesebb kórokozók elleni specifikus antibiotikumok és a paraziták elleni szerek. A specifikns antibiotikumok közül már bevezették a gyakorlatba a thiamnlint, az apramicint és kísérletek folynak az avilamicin alkalmazásával. Rohamos fejlődés ment végbe a bioszintetikus antlkokcidiák e- Ióállftásában. A gyakorlatban elterjedt a monensin, a lasalocid, a salinomicin és a prinicin. A legnagyobb felfedezések közé tartozik az igen széles hatásspektrumü avermecitin előállftása, amely egyaránt hatékony a parazita férgekkel és az fzeltlábűakkal szemben. E- zen a téren további döntó jelentőségű felfedezések várhatók. Az állat- és humán gyógyászatban egyaránt nagy jelentősége van a biológiailag aktfv anyagoknak és a szövettenyészeteknek. Felbecsülhetetlen segítséget jelentenek a vírusos megbetegedések diagnózisában, az ellenük való megelőző védekezésben, a sajátos, minőségileg újszerű monoklón ellenanyagok, továbbá az interferonok előállításában. Az ntőbbi csoport virostatikus hatású speciális sejtfehérjéket képez. A szövettenyészetek előállítási technológiájának a fejlesztése lehetővé teszi az oltóanyagok, a vakcinák, a diagnosztikai anyagok és a gyógyszerek szüntelen felújítását. Az állattenyésztés szakaszán is nagy jelentőségűnek mutatkozik az imunofarmakológia fejlesztése, a szintetikns és természetes anyagokból előállított imunomndulációs anyagok fejlesztése és gyártása. Az állatgyógyászat területén külön program foglalkozik mindkét csoport anyagainak — murányi, dipeptid, levamisol stb. kikísérletezésével és fejlesztésével. A gazdasági állatok élettani folyamatainak a szabályozása elsősorban a szaporodásbiológia befolyásolására irányul. Ide tartozik az embrió-átültetés, a petesejtek invitro tenyésztése, a sejtsebészet stb. Ezen különösen igényes élettani beavatkozások lehetővé teszik mind a nőivarú, mind a hímivarú génvonalak kihasználását, s ezzel párhuzamosan a nagyüzemi állattenyésztés célszerű szabályozását. Előtérbe került az egészen újszerű speciális nemi hormonok fejlesztése is. Sajátos alapanyagok a prnsztaglandinok és ezek származékai, a gonadorelin, az oxitocln származékai, az izolált hormonok közül pedig az FSH, amelyet a sertés hipofíziséből nyernek. A beta-adrenerg kötődő anyagoknak széles körfi érvényesítési területe van, egyebek között a sertések szállítási sztresszhatásának a csökkentésében, valamint a szülés utáni komplikációk megelőzésében. Üj lehetőségek nyí'nak a szomatotrop folyamatok szabályozásában. A jelen időszakban beindult a génsebészet segítségével nyert szarvasmarha-szómatotropin előállítása és alkab mazása a laktáciő szabályozására. Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a növekedést szabályozó hormonok terelését serkentő peptidek hasznosításának is. Az utóbbi években sikerült juhból, szarvasmarhából, sertésből és egérből szomatoliberint izolálni. Szintetikusan is sikerült előállítani a szomatotliberin és a pentapeptid analógját. Az utóbbinak nagy jelentőséget tulajdonítanak a növekedés szabályozásában. A hormonális rendszer ezen újszerű szabályozói jói érzékeltetik a biotechnológia alkalmazási területeit az állattenyésztésben. Prof. MVDr. Bohumil Sevötk, DrSc., a Pohorí-Chotouü-i Állatgyógyászati Kutatóintézet igazgatója Az utóbbi években az állattenyésztés szakaszán is egyre tágabb teret hódit az újszerű bioszintetikus anyagok és biotechnológiai eljárások alkalmazása, amely három különböző területen történik: a gazdasági állatok takarmányozásában, az állategészségügyben, valamint az állatok élettani folyamatainak az irányításában. Az állatok takarmányozásában olyan anyagok fejlesztéséről és nagyüzemi gyártásáról van szó, amelyek biokatalizátorként hatnak, főleg a monogasztrikus állatok élettani folyamataira. A fehérjeprogram megvalósítása keretében egyebek között döntő jelentősége van az aminosav-szükségletet biztosító bioszintetikus anyagok gyártásának, első sorban az L-lizinnek, a treoninnak és távlatilag a triptofánnak. Ezen anyagok előállitása különösen fontos egy olyan ország számára, mint Csehszlovákia, ahol az átlátok takarmányozásában komoly gondot jelent a fehérjetartalmú anyagok biztosítása, hiszen halliszt és széja behozatalára szorulunk. A 8. ötéves tervidőszakban ai 1,-1 izin és a treonin fejlesztése és gyártása nagymértékben hozzájárulhat a monogasztrikus állatok ésszerű takarmányozásához. Ezen anyagok gyártási technológiája összhangban var a világviszonylatban végbemenő fejiődéssei. Olyan gyártási technológiáról van szó, amely lehetővé teszi az aminosavaí előállítását a nem élelmiszer-ipari jellegű nyersanyagokból mint például az ecetsav, at aminokaprolaktan stb. Á biotechnológiai eljárások szerves része az élettani szempontból elapvetnen fontos vitaminok gyártása. E tekintetber a figyelem elsősorban az A-, ai E-, a C-, a D2-, a D3-, a B2-, dí az egyéb В-vitaminok gyártásé ra összpontosul. Hazánkban t felsorolt vitaminok gyártást fokozatosan a KGST-országok kai való együttműködésben va lésül meg. A szarvasmarha takarmányozásában különös jelentősége van a beta-karotin gyártásának és alkalmazásának. Világviszonylatban a serkentő anyagok gyárfásában a fejlődés a vegyi anyagok előállításáról a bioszintetikus anyagokra terelődött át. Vonatkozik ez a monogasztrikus és a kérődző állatok takarmányozására egyaránt. Olyan specifikus anyagok előállításáról van szó, amelyek csakis az állattenyésztésben alkalmazhatók, s állat-egészségügyi és higiéniai szempontból egyaránt megfelelnek. Ezen anyagok gyártásában világszerte rohamos fejlődés megy végbe. Az immár hagyományos anyagok mellett egyre nagyobb mértékben jelennek meg az új anyagok. Közéjük tartozik egyebek között a mocimicin, a nosiheptid, a tiopeptin, legújabban pedig az avilamicin. A szarvasmarha hizlalásában eredményesen alkalmazzák például a poiiether antibiotikumokat: ilyenek a monensin és a lasaiocid. A Szovjetunióban és a többi Az új szerek alkalmazását laboratóriumi kísérletek előzik meg Archív felvétel
