Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-28 / 8. szám
1987. február 28. SZABAD FÖLDMŰVES 3 fxirenéébb fipeilmmek 'A magyarországi napilapok a közelmúltban közzétették a Központi Statisztikai Hivatalnak a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről szőlő beszámolóját. A Jelentés leszögezte, hogy 1986-ban a termelés a számítottnál mérsékeltebben, a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett. Az anyagi és a nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — körülbelül 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesít* ményét tükröző nemzeti Jövedelem pedig mintegy 0,5 százalékkal nőtt, értéke megközelítette a 880 milliárd forintot. A fő termelőágazatok — az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság — egyike sem érte el a tervezett termelésnövelési ütemet M1 most csupán a mezőgazdaság múlt évi eredményeit részletezzük egy kissé aprólékosabban. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél kisebb mértékben. körülbelül 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A növénytermelés és az állattenyésztés azonos mértékben nótt. A múlt évben öszszesen 14,2 millió tonna gabona termett. ami csaknem 600 ezer tonnával, azaz négy százalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos gabonák termésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5.8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egv évvel azelőttinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal, 4,36 tonnás hektáronkénti hozama pedig csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7,2 millió tonna kukoricatermés 6 százalékkal haladta meg az elózó évit. A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésének eredménye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lényegében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében 8 százalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, mintegy 860 ezer tonnás termést takarítottak be. A terméstöbbletben a vetésterület és a hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt szerepe volt. Az 1,3 millió tonna burgonyatermés 8 százalékkal kevesebb az 1985. évinél. A zöldségtermés lényegében azonos az előző évivel. Ezen beiül gyökérféléból, vörös- és fokhagymából kevesebb termett, ugyanakkor Jó. Illetve több volt a termés egyebek között zöldpaprikából és paradicsomból. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel 'ezelőtt. A termés kétharmadát adó alma mennyisége megközelítette az 1,2 millió tonnát, ami 22 százalékos növekedésnek felelt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szüreteltek, 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 százalékkal kevesebbet az 1981— -1985-ös évek átlagos termésénél. Az 1987. Januári állatszámlálás előzetes adatai szerint az ország sertésállománya 8,7 millió darab volt, 4,8 százalékkal több az •egy évvel korábbinál. A szarvasmarhák száma ugyanekkor 1,7 milliót, tett ki, 2,4 százalékka! kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A Juhállomány tovább csökkent. A vágóállat-termelés meghaladta a 2,2 millió tonnát, az előző évihez képest 3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül azonban a vágóbaromfi termelése 9 százalékkal növekedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többet, gyapjúból és tojásból 3—4 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1985-ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kfvüii tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült. Az ágazat összes bruttó termelése majdnem két százalékkal meghaladta az 1985. évit. A mezőgazdaság műtrágya-felhasználása az előző évihez képest lényegében nem változott. Az év folyamán üzembe állítottak négyezer új traktort, 720 gabonakombájnt, 270 öntözőberendezést. Elkészült 685 ezer tonna kapacitású magtár és szemestermény-tároló. Megkezdte működését a Hajdúsági Agráripari Egyesülés számítógép-vezérlésű folyékonyműtrágya-kéverő telepe, amely 120—150 ezer hektár folyékony műtrágya ellátását tudja biztosítani. 1986-ban egy munkás és alkalmazott bruttó havi átlagkeresete 6540 forint, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók — közös gazdaságból származó — átlagkeresete 5760 forint volt, körülbelül 8, illetve 7,8 százalékkal több, mint 1985-ben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete — a tervben előirányzott szinten tartással szemben — egyaránt 2 százalékot meghaladó mértékben növekedett. , Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat egész évben kielégítő volt, bolti eladásuk 5,2 százalékkal nőtt. 1987. Január elsején az ország népessége 10 millió 622 ezer fő volt, 18 ezerrel, azaz 0,2 százalékkal kevesebb,mint egy évvel korábban. JNSz) „Ez is Amerika!... ” Óriási hírverés előzte meg a New York-i ABC televíziós társaság Amerika című tizennégy és fél órás sorozatának sugárzását. A film Í997-ben játszódik, amikor mór tizedik éve tart az VSA szovjet megszállása — az ENSZ védnöksége alatt. Ezt a „fantasztikus* filmet február 15-én, vasárnap kezdték vetíteni, miután — a vetítés megkezdése előtt — tiltakozott az ENSZ, neves személyiségek, tudósok és egyszerű emberek figyelmettették az ABC társaságot, hogy provokatív, szovjetellenes, békeellenes, a közvéleményt mérgező a beharangozott sorozat. Már az első rész vetítése után tüntetők vonultak fel táblákkal a tévétársaság épületei előtt, s követelték, az Amertká-t vegyék le a műsorrról. Nemcsak a háborúellenes mozgalom aktivistái, olyan józanul gondolkodó egyszerű nézők is felháborodtak akik ismerik a történelmet, s tudván tudják, hogyan, mennyit szenvedett a szovjet nép a fastszta pusztítás, a második világháború éveiben, mennyi áldozatot hozott, hogy megfékezze, majd legyőzze a milliókat szögesdrót mögöt kínzókat, a fajgyűlölet nevében népeket halálba taszító nácikat. Ezt a szovjet népet „ábrázolja" a sorozat úqy, hogy az ameri-’ kaikat szögesdrót mögött tartja, s az embereknek nincs nevűk, csak számuk ... Aki így kelt hisztériát, így szítja más népekkel szemben a gyűlöletet, a bizalmatlanságot, így terjeszti a hidegháború fagyasztó és dermesztő légkörét, az tanulta el az egykori nácik módszerét, a fasiszta szemléletet. A kellemes ízű rágógumihoz, a következményék nélküli szórakozást nyújtó sorozatokhoz szokott nézők is ügy érzik, ez a sorozat „megfekszi a gyomrukat". Tehát a colt — ezúttal — visszafelé sült el. —ft— A KÖZÖS PIAC VITÄI V, Volkov rajza — Nehéz tárgyalások ezek ... amíg az egységes árszint ki nem alakul. Mit tehetnek e felszó megvalósításáért a művészek, a tudósok, a'z egyházak? Milyen eszközükkel küzdhet ezért a célért a tudomány. 8 kultúra, a közélet? Erről cseréltek véleményt három napon keresztül Moszkvában (február 14— 16-án) a reprezentatív békefórum résztvevői. Több mint 900 kiemelkedő tudós, művész, közéleti és egyházi személyiség a világ több mint 60 országából. valamint a szovjet tudomány, kultúra és közélet 500 képviselője. Hét önálló vitacsoportban tanácskoztak, külön-külön a természettudósok. a politológusok, az ökológusok, az orvosok, a vállalkozók, a művészek és az egyházak képviselőt, hogy közös erőfeszítéssel meghatározzák, hogyan lehet — és kell — elhárítani a pusztulás fenyegetését az emberiség fölül. A Kreml-palotában Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára találkozott a főrum résztvevőivel és beszédben méltatta a találkozó Jelentőségét. Rámutatott: „Oivan időben jöttek önök a Szovjetunióba, amikor itt lényegüket tekintve forradalmi változások történnek. Ezek óriási Jelentőségűek mind társadalmunk, mind a szocializmus egésze és az egész világ számára. Csak az tudia helyesen értékelni nemzetközi politikánkat, aki megérti a változások tartalmát, értelmét és célját. Népünk, önök és az egész világ előtt nyíltan mondom: külpolitikánkat minden korábbinál jobban meghatározza belpolitikánk, az az érdekünk, hogv az országunk tökéletesítésére irányuló alkotómunkára összpontosíthassunk. Éppen ezért van szükségünk tartós békére, a nemzetközi kapcsolatok előreláthatóságára és konstruktív irányvonalra.“ Az átalakításról szólva elmondta, hogv az visszalordíthatatlan, s mindenkinek megmutatja, a Szovjetunió mire akaria összpontosítani forrásait, mire irányulnak elképzelései, milyenek valódi programjai, vagyis mire kívánják fordítani a társadalom intellektuális energiáiét. „Nem vagyunk bírák és az emberek miliiárdiai nem bűnözők, akiket meg kell büntetni Ezért kell széttörni a nukleáris guil’otine-t. A nukleáris hatalmaknak át kell lépniük saját nukleáris árnyékukat és az atomfegyverek nélküli világba kell lépniük. Ezzel együtt meg kell szüntetni azt a gyakorlatot is, hogy a politika el legyen szakítva az egyetemes erkölcsi normáktól“ — jelentett® ki Mihail Gorbacsov. Az út szovlet gondolkodásmód arra Az atsmfeperek nélküli yöágért, ez emüerisin teliéért törekszik, hogy megszüntesse a politikai gyakorlat és az egyetemes erkölcsi-etikai normák közötti ellentétet. Filozófia! világlátásának valamennyi irányát igyekszik lefordítani a gyakorlati politika nyelvére, a konkrét tettek síkjára vetíteni. Ennek kapcsán az SZKP KB főtitkára kiemelte, hogv a nemzetközi biztonság új építménye csak a bizalom alapién épülhet és erősödhet. Az új gondolkodásmód egyelőre nehezen tör utat a nemzetközi politikában. A bizalom megteremtéséhez rendkívül sok munkára van szükség. Ezt a rendkívül fontos feladatot nem lehet kizárólag a politikusokra hagyni. Ez nemcsak a politikusok ügye, hanem a tudósoké, a művészeké, értelmiségiek. egyházi személyiségek, nők. fiatalok kapcsolódnak be az egvre szélesedő mozgalomba, amely az emberiség megmentését, az atomháború elhárítását követeli. „Ügy vélem, az önök fóruma rendkívül jelentős lépés a nukleáris fegyverek nélküli világért és az emberiség túléléséért küzdő társadalmi mozgalom fejlesztésében — Jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az úi politikai gondolkodásmódot iellemezve ezután emlékeztetett a . Szovjetunió törekvéseire, leszerelési javaslataira, tárgyalási készségére és egyoldalú atommoratóriumára. Genfi, stockholmi, reykiavíki álláspontjára — azokra az erőfeszítésekre, amelyekkel a Szovjetunió a nukleáris kísérletek megszüntetését, a nukleáris fegyverek felhalmozott készleteinek lényeges csökkentését, majd a fegyverek telies felszámolását akarja elérni. Ezzel összefüggésben szólt azokról az indulatokról, amelyek az utóbbi napokban törtek fel a hadászati védelmi kezdeményezés első részének megvalósítása körül. Ennek az akciónak a hívei ragaszkodnak a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerződés ..tágabb értelmezéséhez“. Aggasztónak nevezte ezeket a felenségeket, s rámutatott, hogy a helyzet a nemzetközi togi rend színvonalának emeléséi és megszilárdítását követeli meg. nem pedig aláásását és kulcsfontosságú elemeinek felszámolását. Beszédében kitért a regionális konfliktusok rendezésének sürgető követelményére Is. A Közel-Keletet a világ érzékeny ideggócának nevezte, „ez a térség a történelem, a vallások és kultúrák kereszteződése“ — jelentette ki. — Ezért a rendkívül felelős, körültekintő — érzékeny — hozzáállás az elfogadható, nem pedig az erőfitogtató módszerek, a rablőhadfáratok, az erő alkalmazásával való állandó fenyegetés. A nemzetközi kapcsolatok „emberivé válásához“ humanitárius területen is meg kell tenni a szükséges lépéseket. Ez elősegíti a béke megőrzése erkölcsi garanciáinak létrehozását. A moszkvai fórum ezt a törekvést, ezt a gondolatot kívánta szolgálni. Az SZKP KB főtitkára beszéde befelező részében annak a kívánságának adott kifejezést, hogv a moszkvai fórum eszméi Jussanak el a világ minden sarkába, hozzák közelebb a megvilágosodást. szélesítsék a kölcsönös megértést — hogv közelebb iussunk az atomfegyverektől és az erőszaktól mentes világhoz; az emberi civilizáció halhatatlansága érdekében. A moszkvai fórum üzenetének politikai fogadtatása a világban különböző. hiszen a bizalom és a lószándék a megértés és a békés egymás mellett élés feltételeinek megteremtése valóban új gondolkodásmódot és politikai gyakorlatot követel. Idő és rengeteg munka kell hozzá, hogv megértsék és elfogadják. Viszont az az üzenet, amellyel a szellemi értékek létrehozóinak szól ez a találkozó, egyértelműen mozgósító jellegű. Felelősségre ébreszt minden művészt és tudóst, minden nemes tettekre hívatott alkotó embert: emeljenek szót az emberiség megmaradása érdekében. Hogy Klaus-Maria Brandauer, Claudia Cardinale. Graham Greene, Friedrich Dürrenmatt, MiloS Forman. Ma. rina Vlády és a többi világhírű művész. az orvosok és atomtudósok, a politikusok és egvházl személyiségek hogyan és miként továbbítják maid a moszkvai üzenetet, hogyan közvetítik és tér lesz tik a bizalom és a megértés gondolatait, mennyit és mit tesznek a fórum leimondatának megvalósításáért — a lövő mutatla meg. De ahol szellem és erkölcs felelőssége van felen, ott a béke, az ember ellenében gondolat és szándék nem születhet. KÜLPOLITIKÁI KOMMENTÁR A kölcsönösen elfogadható kompromisszumok programja Amióta — egy hónappal ezelőtt — életbe lépett az afgán kormány nemzeti megbékélési programja, nyolcvanegy ellenforradalmi csoport, öszszesen tízezer fegyveres élt az amnesztiával. Ezek a kabuli vezetés ellen harcoló csoportok a felhívást meghallgatva megadták magukat, letették a fegyvert, s átálltak a kormányerők oldalára A nyolc éve tartó, óriási áldozatokat követelő háború befejezésére törekszik Nadzsib vezetésével az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt. A Szovjetunió nemcsak határozottan kinyilvánította, hogy kész aktívan hozzájárulni az afganisztáni helyzet politikai rendezéséhez. de sokoldalú diplomáciai tárgyalásokat is folytat ebben az ügyben Sevardnadze szovjet külügyminiszter a válság kulcsországának, Pakisztánnak külügyminiszterével, majd az ENSZ főtitkárának megbízottjával tárgyalt. Az ENSZ-diplomata évek óta közvetít Afganisztán és Pakisztán között. Moszkvában járt Szultán AH Kistmand afgán korányfő. A tiszteletére adott ebéden Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő újból megerősítette a Szovjetunió készségét a kölcsönös együttműködés további erősítésére. Utalt arra, hogy az utóbbi időben Afganisztán politikai életében fontos változások történtek. Azonban a nemzeti megbékélés irányvonala nem egyszerű folyamat. A vérontásnak tehát nincs más ésszerű alternatívája, mint a kölcsönösen elfogadható kompromisszumok. A Szovjetunió teljes mértékben támogatja a nemzeti megbékélés programját, amely az űj politikai gondolkodásmód kifejezőse, a szovjet—afgán kapcsolatok egész komplexumának új megközelítését jelenti. Azonban a politikai rendezés kulcsa az a biztosíték, hogy megszűnik és nem újul tel a külső beavatkozás az ország belügyeibe. Minél előbb bekövetkezik ez, annál hamarabb visszavonják a szovjet csapatokat. Mihail Gorbacsov ezzel kapcsolatban a moszkvai békefórumon kijelentette, hogy e probléma megoldásához egyforma megközelítés szükséges az Egyesült Államok és az Afganisztánnal szomszédos országok részéről, s ehhez nemzetközi erőfeszítésre van szükség. A Szovjetunió kész a konstruktív együttműködésre, az olyan politikai rendezés kidolgozására és megvalósítására. amely tekintetbe venné az afgán nép érdekeit éppúgy, mint Pakisztán és Irán népének érdekeit. Az első eredmények azt mutatják, hogy az emberek többsége megértette a testvérháború hiábavalóságát, c kész megbékélésre. A tűzszünet egy hónapja alatt húszezren költöztek vissza Pakisztánból. Viszont ez a hét év alatt oda költözött közel hárommillió afganisztáninak csupán kisebb része. Ezenkívül mintegy kétmillióén élnek Iránban is. Az afgán hivatalos jelentések szerint a hazatelepülést az ellenforradalmi szervezetek és csoportok vezetői, de a pakisztáni és iráni hatóságok is akadályozzák. Afganisztánban sajnos, a tűzszünet alatt is robbant bomba: Kabnlban, az indiai nagykövetség épülete előtt. Az ellenforradalmi csoportok amerikai Stinger rakétával lelőttek egy utasszállító gépet. Az elmúlt évben százötven ilyen rakéta érkezett az ellenforradalmi csoportok pakisztáni kiképző táborába. A „Hetek” ellenforradalmi csoportja továbbra is visszautasítja a tárgyalásokat, nem hajlandók párbeszédre a kabnii kormánynyal. Állítólag csak a Szovjetunióval lennének hajlandók tárgyalni — de csakis a csapatkivonásokról. Ebben a konokságban, hajthatatlanságban ott van a kiképzőtáborok szemlélete, a folyamatosan érkező tegyverszállftmányok sugallta erő érzete, a hatalommal kecsegtető idegen nszitás, amelynek már oly sok ország egységét, békéjét sikerült ezétvernie. Ennek taktikája és stratégiája kísértetiesen emlékeztet a libanoni, az irakiráni helyzetért felelős nagyhatalmi módszerekre. A Szovjetunió jól átgondolta 8 lehetséges megnldásnk következményeit. Nem szándékozik csapatait Afganisztánban hagyni, azonban nem akar felesleges vérontást, áldozatokat. amelyek a helyzet politikai stabilizálása nélkül bekövetkezhetnének. Elsősorban a fegyverek Pakisztánba szállítását kellene megszüntetni, a kabnii kormány ellen harcolók uszítását, támogatását abbahagyni. Ezért a tárgyalások Pakisztánnal, Iránnal. Ha a menekültek önkéntes hazatérését nem akadályoznák fenyegetésekkel, propagandával vagy hivatalos formaságokkal, lassan kialakulnának a feltételei egy koalíciós kormány létrehozásának, amelyben helyet kapnának az ország különböző iszlám szervezetei, nemzetiségi csoportjai. Kabul kész a tárgyalásokra, kész a kompromisszumokra, hogy végre béke legyen, megértés és türelem e sokféle nyelvű, felekezetű és politikailag különféleképpen orientált emberek között, akiknek összessége az afgán népet alkotja, s akiknek hazája Afganisztán, ha átmenetileg Pakisztánban vagy Iránban élnek is. De — akiknek egyetlen lényeges éa megmásíthatatlan igazságot fel kell ismerniük: hogy az igazi hazaszeretet nem pusztítani, hanem építeni akar, nem testvért gyilko’ni, hanem segíteni. És ehhez nem fegyverekre, hanem munkához való szerszámokra van szükség. Valószínű, hogy az Egyesült Államok és Pakisztán nem mond le egyhamar Afganisztánnal ktpesolatos céljairól. De mind a Szovjetunió, mind a kabuli vezetés felmérte és tudja ezt. A megbékéltetés és a megbékélés nemcsak szándék, sokkal inkább program, amelynek hosszú távon meg kell valósulnia, hogy Afganisztán fennmaradhasson, élhessen és annyi nehéz év után békésen fejlődhessen. Es ezt lassan minden afganisztáninak fel kell ismernie, meg kell értnie. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET