Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-13 / 50. szám

Szabad földműves 5 1986. ’decemSer 13. \ Hű a mezőgazdasághoz Kováts Gyula agrármérnök, a gazdaság igazgatója átadja Izsmán Gyulá­nak, a CSSZBSZ üzemi bizottsága elnökének a Szakszervezetek Központi Tanácsa kitüntetését. (A szerző felvételei}' Sikeres tevékenység elemzése Németh István okleveles mezőgaz­dászt, aki jelenleg a Hetényi (Cho­­tín) Egységes Földműves-szövetkezet főagronómusa, olyan embernek isme­rik, akinek a föllépése határozott, s ha kell, erélyes, modora közvetlen. Ahogy mondani szokás, a vezetésre termett. Mindehhez roppant szakis­meret. munka- és igazságszeretet, va­lamint humanitás társul. A szé szoros értelmében beleszüle­tett a mezőgazdaságba. Ugyanis cse­lédek gyermekeként Lándarpusztán látta meg a napvilágot. Persze, az a húszas évek egyházi uradalma nem hasonlított már a Petőfi és Arany Já­nos által megénekelt pusztához, ha­nem Illyés Gyula révén föltárt való­ság volt, embert tiprő mivoltával, terhével, nyomorával együtt. Szorgal­mának és szülei nagy önfeláldozásá­nak köszönhetően elvégezte Komá­romban (Komárno) a „polgárit“, majd Gadócon (Hadovce) — ma Komárom peremvárosa — a mezőgazdasági szakiskolát. Földművelő munkásként (napszá­mos, cseléd) kezdett a pályán, a ké­sőbbi gyakornokból segédtiszt lett. s azt követően a gazdasági vezető (in­téző) státuszáig vitte. A továbbiak­ban — az 1948-as államosítás után — a Bajcsi (Bajé) Állami Gazdaság haraszti részlegének a vezetésével bízták meg. Harasztról a Galántai (Galánta) Állami Gazdaságba szólí­totta a közérdek (az ötvenes évek derekán), amolyan szellemi „tőkebe­fektetésképpen“. Onnan visszakerülve в Komáromi Állami Gazdaságban, majd annak 1960-ban történt „kettévá­lasztásakor“ a Bálványi (Balvany) Magtermesztfi Állami Gazdaságban fő­­agronómusként és egyúttal igazgató­­helyettesként gyümölcsöztette szaktu­dását, irányítóképességét. Időközben a Komáromt Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolában, majd Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) — az ideiglenesen létesített — Felsőfokú Mezőgazdasági Intézetben gyarapította ismereteit. Okleveles mezőgazdász lett. A nyug­díjkor (1981-ben) Bálványon „kö­szöntött rá“. Alig élvezte a megérdemelt pihe­nést. ismét munkába állt: a Nyugat­­szlovákiai Kerületi Magtermesztő Vál­lalat komáromi részlegének speciális agronómusa lett. Tvrdofi Szilveszter­nek, a Hetényi Efsz elnökének a több­szöri kérése elől sem tudott kitérni: elvállalta a fölkínált főagronómusi teendőket, lemondott a nyugdíjáról. Az eredmények szemmel láthatóak. Azért kerestem fel a tapasztalt „gaz­dát“, hogy „okuljunk“ a példából... Mindjárt azzal kezdi, hogy koránt­sem csupán az 6 érdeme a „babér“, hanem megosztja azt a szövetkezet vezetőségével, valamint a növényter­mesztésben dolgozó 120 földművessel, s nem utolsósorban az irányítása a­­latt működő öt agrármérnökkel és ki­lenc technikussal > 9 Mint tudjuk, az idei év nem volt kegyes a növénytermesztőkhöz. Hetényen mégsem szégyenkeznek. Minek köszönhető ez? — kérdezem a szakembert. — Elsősorban annak, hogy ismerem a helyi adottságokat, melyekre jel­lemző a homoktalaj, amely úgy t­­gényli a szerves trágyát, mint napra­forgó a napfényt, mint szomjazó a vizet. Nem szánom az elődeim becs­mérlésének, amikor azt mondom, hogy idekerülésemkor a szántónak évente alig 9—10 százalékát trágyázták, ma pedig az 1631 hektár szántóföldnek 30 százalékát látjuk el istálló-, Illet­ve zöldtrágyával. Az előbbi 27, az utóbbi 3 százalék. A további fontos tényező az öntö­zés. A nagy szárazságok idején a szántóterület 86 százalékát tudták ön­tözni, s ezzel sikerült átvészelniük a rendkívüli aszályt. (Archív felvétel) — öt Fregatt öntözőberendezéssel, valamint 50 dobos öntözővel rendel­kezünk... — vallja a főagronőmus. © Ha már a számoknál tartunk, essünk túl rajtuk. — Hát jő. Gabonafélékből nem ér­tük el a tervezett mennyiséget. Hek­táronként 4,5 tonnát termesztettünk. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a hasonló feltételek közepette gazdál­kodó mezőgazdasági üzemekben az 1- dén jóval kevesebb termett — a szer­ző.) Cukorrépából a tervezett 35 ton­nával szemben 40 tonnát szolgálta­tunk a közösnek. A takarmányter­mesztés tervét 112 százalékra teljesí­tettük. A lucernát például ötször ka­száltuk. A szabadföldi paradicsom — lézertechnológiával kezelt vetőmag­ból — 42,29 tonnát adott hektáron­ként, a nem lézerezett pedig 31,24 tonnát. Paradicsomtermesztésünk tel­jesen gépesített. ÉRTÉKTER 9 A továbbiakban a termelésben rejlő tartalékokról, a javadalmazás­ról, valamint a mezőgazdaság jövőjé­ről kérdeztem Németh elvtársat. — Nem is gondolná az ember, hogy még mindig micsoda jelentős belső tartalékokkal rendelkeznek a gazda­ságok. Észre kel! csupán venni azo­kat. Említettem már például a lézer­­technológiát a paradicsomtermesztés vonatkozásában. A tudomány Ismere­teit széles körben kell alkalmazni a gyakorlatban. Mi a közeljövőben ha­sonlóképpen szeretnénk eljárni a bú­za- és a kukoricatermesztében is. I- lyen összefüggésben a Brnői Mező­gazdasági Főiskolával működünk e­­gyütt — hatékonyan. S hol rejlenek még tartalékaink? Féldául a másod­vetések terjedelmének és választéká­nak növelése, továbbá az öntözés bő­vítése terén. Szóval: új szellemi áram­latot, új irányt nem szabad a lom­tárba süllyeszteni, meg kell tudni ú­­újulni. Még el szeretném mondani, hogy búzából és kukoricából kísér­leti parcellákon próbálkozunk, hogy kiválaszthassuk az adottságainknak legmegfelelőbb fajtákat. Mikroklí­mánk a Vigintának a legkedvezőbb. Tavaly óta vetőmagtermesztéssel is bővítettük az ágazatunkat. Szükséges­nek és járhatónak véljük a folyta­tást. A terméshozamok növelésénél a növénytermesztés nem lehet öncélú. Az ökológiai követelményt is szem előtt kell tartani. Ezért környezetkí­mélő agrotechnikai művelést alkal­mazunk. ® Például? — Növeljük a folyékony műtrágyá­zás részarányát. A gyomirtó és nö­vényvédő szereink szelektívek. A trá­gyalevet felfogjuk és hasznosítjuk. Figyelmünk a vizek minőségmegőrzé­sére is kiterjed. ф A javadalmazásról? — Mi minőségi célprémiumot vezet­tünk be. Személyre szólóan, az el­végzett munka minősége és mennyi­sége szerint differenciálunk. A brigád­­forma-jutalmazás úgyszintén kedve­zően hat. Itt aláhúzandó, hogy a ja­vadalmazásban nincs helye a szub­jektív tényezőknek, mert bárminemű visszaélés káros, a sőgorság-komaság pedig letarolja a becsületes dolgozók kezdeményezését, önérzetét pedig sér­ti. 9 S mit mondana a vezetésről? — Ogy gondolom, hogy a vezetés­ben a személyes példamutatást, vala­mint a dolgozókkal való közvetlen kapcsolatot semmi sem pótolhatja. Képletesen szólva: a vezető vegye föl elsőnek a kaszát, s utolsónak te­gye le. A rokonságtól nem szabad ,;megfertőződnie“, legyen határozott, felettébb kívánatos szervezőképessége és szakismerete. Értelmetlennek tar­tom a hosszú, a szalmacséplö gyűlé­seket. A vezető ne legyen aktatolo­gató, hanem irányító. A Gaböíkovói Állami Gazdaság mel­lett működő Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom üzemi konferenciáján a gazdaság mintegy 180 küldöttje je­lent meg. A felsőbb szervek képvise­letében a konferencián többek között részt vett Bőgi Béla elvtárs, a Duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) járási Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozója. A szakszervezeti mozgalomnak az elmúlt választási időszak alatt kifej­tett tevékenységét Darnai Attila, az üzemi bizottság elnöke terjesztette elő, aki rövid politikai bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek a világ minden részében a békéért folytatott harcot és a leszerelés ér­dekében kifejtett erőfeszítéseket el­sőrendű feladatként könyvelték el. Az üzemi bizottság munkáját értékelve leszögezte, hogy az aktivitási terv, va­lamint a kollektív szerződés megfele­lően megalapozták a dolgozókról va­ló gondoskodást, azok teljesítéséért pedig a vállalat politikai és gazdasá­gi vezetése mindent megtett. Mint mondotta, fontos annak biztosítása, hogy a gazdaság dolgozói kulturált körülmények között élhessenek és dolgozhassanak. A továbbiakban kie­melte a szocaüstamunka-versenyben elért pozitív eredményeket, melyek a 17 raunkabrigád — összesen 245 tag­gal — jó hozzáállásának is köszönhe­tők. Ez ideig 166 brigádtag vehette át a bronzfokozatot, mig 27 dolgozó az ezüstfokozatot. Ugyanakkor remé­nyét fejezte ki, hogy a közeljövőben sor kerül a mozgalom kiszélesítésére. Kitért továbbá az üzemi bizottság mellett működő bizottságok munkájá­ra is, melyek nagy segítséget nyújta­nak az egyes problémák mielőbbi megoldásában, a gazdaság viszonyla­tában is. Az üzemi bizottság mellett működő ellenőrző és revíziós bizottság tevé­kenységéről a bizottság elnöke. Éva Feketeová elvtársnő számolt be. A vila keretében elsőnek Miklós Gábor mérnök szólalt fel, aki a vál­lalat keretein belül működő Tudomá­nyos-Műszaki Társaság munkájával Is­mertette meg a konferencia résztve­vőit. Fekete István mérnök vitafelszéla­­iásában a gazdaság gépparkjának je­lenével és jövőjével foglalkozott, • többek közt kiemelte, bogy a jelen időszakban a nem kevesebb mint 50 millió korona értékű gépi alapeszkö­zük mind nagyobb gondoskodást igé­nyeinek a gazdaság minden dolgozó* Iától. Kelemen László a természeti kör­nyezet, valamint a talajvíz védelmé-' nek szakaszán kifejtett eddigi tevé­kenységről és a jövő terveiről éá feladatairól szélt. Horváth Imre az építő és beruhá­zási ágazaton belül kifejtett tevé­kenységet elemezte. Horváth Iván mérnök az állatte­nyésztési részleg eredményeit és fo­gyatékosságait részletezte. Kováts Gynla, az állami gazdaság igazgatója vitafelszólalSsában hang­súlyozta az emberekről való komplex gondoskodás fontosságát. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező vá­lasztási időszakban az új összetételű üzemi bizottsággal is jő és sikeres lesz az együttműködés, a közös cé­lok elérése érdekében. Bőgi Béla, á járási mezőgazdasági igazgatóság dol­gozója a járási szervek nevében kö­szöntötte a konferenciát és kívánt egyben további sok sikert a gazdaság dolgozóinak elkövetkezendő munká­jukhoz. Az üzemi konferencia ntáni napok­ban került sor az új üzemi bizottság megválasztására. Az üzemi bizottság elnökévé egyhangúlag ismét Darnai Attilát választották meg, aki köszö­netét fejezte ki a bizalomért és ígé­retet tett, minden erejével továbbra is azon fog fáradozni, hogy elősegít­se a közös ügyet, a gazdaság továb­bi felvirágoztatását. Rácz László CSIBA GÉZA EMTÖ MOZGALOM Nemrégiben bővebben szóltunk a felsőszemerédi (Horné Semerovce) Május 1. Egységes Földműves-szövetkezet gazdálkodási viszonyairól, valamint elemeztük a szö­vetkezet mindennapi gondtait, a felmerülő problémákat. Látogatásunk alkalmával azonban nem csupán a fentiekben összefoglalt témakörök fő kérdéseit boncolgattuk, hanem szó­ba hoztuk a szocialista brigádmozgalom helyzetét, a munka­kollektívák igyekezetét, természetesen a szövetkezet vonat­kozásában. Ezzel kapcsolatosan két hölgy tájékoztatott: Tat­jana KorCáková mérnök és Mária Hlinková, a személyzeti osz­tály dolgozói Többek között megtudtuk, hogy a Felsőszeme­rédi Efsz-ben mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szocialista brigádok tagjai tevékenységükkel hatékonyan hoz­­zájárultanak az igényes feladatok teljesítéséhez, s elsősorban munkakeztieménvezésből mutassanak példát a brigádmozga­lomba ez Ideig még be nem kapcsolódó szövetkezeti tagok­nak. A beszélgetés folyamán megemlítésre került az állat­­tenyésztési részleg öttagú, a gépjavítók tíztagú, a gazdasági részleg ugyancsak tíztagú és az akkumulátorjavítók tizenöt tagú szocialista brigádja. ■ Mely szocialista brigádra a legbüszkébbek? — szakítot­tam félbe KorCáková mérnök helyzetelemzését. — Legsikeresebbek az akkumulátorjavító műhely szocialista brigád tagjai. Igyekezetüket, szorgalmukat a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Lévai (Levicej Járási Bizottsága Is nagyra értékelte. De vajon miből adódik ez a siker? Szem­léltessük néhány számadattal. Az idei évre a szőban forgó brigád 713 ezer korona értékű kötelezettségvállalást nyúltott be az efsz vezetőségének. A teljesítés értéke pedig meghaladja az 1 mllHŐ 482 ezer koronát. Az előbb már szóltam az SZFSZ járás! bizottságának megnyilvánulásáról a brigáddal kapcso­latosan. Mindenképpen hozzá szeretném fűzni, hogy a Járást mezőgazdasági igazgatóság elismerő oklevele Is hű kifejezője ezen brigád szorgoskodásának. És ami a legmagasabb kitün­tetést illett: a CSSZSZK kormánya a brigád 1985 ös munka­­sikereiért és a szocialista versenyben elért eredményeiért (A szerző felvétele) úgyszintén elismerő oklevelet adományozott a felsőszemeré­­dieknek. Annyit még meg szeretnék jegyezni, hogy a brigád vezetője B o g у a Tibor. Szó, ami sző, valóban eredményes melléküzemági termelést folytat a kis csoport. ■ Talán ennyit röviden az akkumulátorkészftő és -javító szocialista brigádról. De vajon mi a helyzet az összképet ille­tően? — Szövetkezetünkben összesen öt szocialista brigád tevé­kenykedik. A brigádtagok száma 52, ebből 18 a nő. Érdekes­ségképpen megemlíteném, hogy a harminc éven aluliak száma 17. Társadalmi munkában együttvéve 10 ezer 700 órát dolgoz­tak le brlgádtagjalnk. a tervezett 8 ezer órával szemben. Ezen­nel szeretnék szólni még arról Is. hogy az első félév folyamán további két szocialista brigád alakult meg. persze, a problé­makör részletezésekor ezeket még nem vonhatjuk be az elem­zésbe. Az egyes brigádok szorgoskodását boncolgatva minden­képpen figyelembe szükséges venni azt. hogy tulajdonképpen valamennyi csoport külön „kategóriába“ sorolandó. Hogy mi­ről is van szó? Azt hiszem, valamennyiünk számára termé­szetesnek tűnik, hogy például a gazdasági részleg szocialista brigádja semmiképpen sem hozhat létre olyan értékeket, mint például a mér részletesebben körülírt „akkumulátoros“ bri­gád. Itt elsősorban arról van szó. hogy az emberek aktívan járuljanak hozzá a feladatok teljesítéséhez, s az egyéni érde­keket egyeztetni tudiák a munkakollektívák, ebből kifolyólag pedig a társadalom érdekeivel. Ismét a gazdasági részleg szocialista brigádját hoznám szóba — ugyanis jómagam va­gyok a brigádvezető. Ml például már arra is büszkék va­gyunk, hogy a szövetkezet székházinak környékén 40 órát dolgoztunk le társadalmi munkában környezetszépítés céljá­ból. Tudom, valóban nem egy nagy dolog. De mégis az Igye­kezet, a tennlakarás megvolt. Vagv egv további csekélység. Szőlőszüretkor brigádunk 80 őrét segédkezett, s ugyanennyit dolgoztunk le szalmabegvűltéskor Is. Mi tehát ekképpen járu­lunk hozzá a valódi értékek megteremtéséhez. (susla)’

Next

/
Oldalképek
Tartalom