Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-09 / 32. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES, 1936. augusztus 9. A: irodalomból ismeretes, Hogy a magvak sérülésén a betaka­rító gépek munkaeszközei ál­tal a szemtermésen okozott mechani­kai behatásokat értik. Jelentős meny­­nyiségű sérült mag rontja a termés áru- és vetési értékét, csökkenti a következő évek termését, növeli a tá­rolási veszteségeket. Azonban a mag­vak enzimo-mikózisos legyengülésé­­nek (MEML) űjabb etiolúgiai és pa­­togenitási vizsgálatai eredményekép­pen búzán, rozson, tritikálén és ár­pán már a betakarítás előtt is nagy számú sérülését, illetve annak követ­kezményét észlelték. Megállapították, hogy ezek a jelenségek már az álló, valamint a rendre vágott gabonán lépnek tel. Ismretes, hogy a búzán a MEML okozta termésveszteségek elérik a 30, sőt néha több mint az 50 százalékot, főleg azokban a körzetekben, ahol a búza érési Időszakában jelentős mennyiségű csapadék hull. Az inten­zív fejlődés következtében a szem­termésben gyors ütemben halmozód­nak fel a hidrolízis termékei — főleg cukrok, amtnosavak —, amelyek nö­velik az ozmotikus nyomást a sejtek­ben, ennek következtében erősödik a vízáramlás a szemtermésbe a ned­ves felület felöl. A szemek vízfeles­lege növeli a hidrosztatikus nyomást, ami repedéseket okoz az endosper­­mlum sejtfalain és a maghéjon, ez a magháj szakadásához vezet, majd a kifolyó hidrolízistermékek ideális táptalajként szolgálnak a gombák számára. A spórák és micéliumok a repedéseken keresztül behatolnak a magba. Ennek során az enzimtermeló gombák még tovább súlyosbítják a magvak enzimo-mikózisos legyengü­­lését. Eképpen a magvak sérülési tü­neteinek összessége két etiológial csoportra osztható: 1. Túlnyomórészt mechanikai hatás következményei, amelyeket a be­takarító gép munkaeszközeinek helytelen beállítása okoz normális érettségül, kondicionális nedves­ségtartalmú mag betakarítása so­rán. 2. A magvak sérülése tejes- (ez dön­tő), viasz- és teljes éréskor a be­takarítás előtt a turgornyomás nö­vekedése következményeként fel­lépő MEML tényezők hatására. Komplex sérüléseket is megfigyel­tek. vagyis az esetek egy részében gyenge biológiai sérülések keletkez­nek, amelyeket a gépek okozta me­chanikai sérülések súlyosbítanak. Olyan közlések is találhatók az iro­­daiemban, amelyek a »betakarítás előtti magsérüléseket a víz gyors felvételével vagy leadásával az eső miatti megduzzadás és az ezt követó kiszáradás váltakozása miatt. Sok ku­tató ezeket a sérüléseket gyakran a mechanikai sérülésekhez sorolja. Az Irodalomból azonban hiányoz­nak az olyan közlések, amelyek a magvak érése során képződő sérülé­seik okait, a maghéj sérülési tüne­teit, kártételét és a jelenség megelő­zésének módjait elemeznék. Vizsgá­lataink célja a maghéj sérülésének anatómiai-morfológiai tanulmányozá­sa, növénykörtani vizsgálata, a jelen­ség biológiai és termésre gyakorolt hatásának jellemzése volt. A vizsgálatokat az 1978—1985. évek­ben végeztük Mironovszkaja 808 elit mag vetésen, Bez'osztaja 1, Ruso (Finnország) és K-326034 (Ausztrá­lia) fajtákon a VIR (Össz-szövetségi Növénytermesztési Kutatóintézet) faj­­takollekciójából. A magvak vetési minőségét szabvány módszerekkel vizsgáltuk, a mikológiái analízist Naumova módszere szerint végeztük, a búzanövények ellenállókőpességét ШШ11Й6 ELŐTÉRBEN A TALAJJAVÍTÄS Ä Szövjetuniőban ezidáig a mező­gazdasági terület 11 százalékán vé­gezték el a talajjavítást, viszont ezen a területen állítják elő a Szovjetunió bruttó növénytermelésének egyhar­­madát. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban a talajjavításra több mint 50 millió rubelt fordítanak, ami a me­zőgazdasági beruházásoknak egyötö­de. A cél: 3,3 millió hektár terület öntözhetővé tétele és 3,6 millió hek­tár terület lecsapolása. Ezen igényes feladatok teljesítése nagyon is idő­szerű, hiszen a Szovjetunió mezőgaz­dasági területének 60 százaléka csa­padékhiányban szenved. A talajjaví­tásra elsősorban Dél-Ukrajnában, a Volga alsó folyása mentén, a közép­ázsiai sivatagokban és Észak-Kauká­­zusban kerül sor. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE Ä nicaraguai mezőgazdaságban az A magvak biológiai sérülése a MEML ellen kalászonként értékel­tük. Nagy mennyiségű (kb. 10 ezer) sérült mag vizsgálata során megálla­pítottuk, hogy a szemtermés „hasi“ oldalán képződő sérülések elég jól láthatók szabad szemmel is, ezek ál­talában sekély szakadások (repedé­sek) a mag hosszában, a barázda egyik, ritkábban pedig mindkét olda­lán. 20—40-szeres nagyítású binoku­láris nagyító segítségével a sérülé­sekben felfedezhetők a gombaispórák és a micélium. A sérülések jellegük, intenzitásuk és elhelyezkedésük sze rínt különbözőek. A sérülés egy ol­dalon vagy mindkettőn lehet. Elfog­lalhatják a perem hosszának felét vagy Vs részét, általában a bóbita fe­lőli végén vagy a szemtermés közép­részén, vagy a perem egész hosszá­ban a szikig. A repedések lehetnek a perem közepén vagy közelebb a ba­rázdához, vagy a perem oldalán.. Ha­sonlóképpen jelennek meg a sérülé­sek a másik peremen is A sérülés intenzitása szerint lehet­nek felületi sérülések (amikor szét­szakad a maghéj és az aleuron réteg sejtjei, és szabaddá válik az endo­­spermium), valamint mély sérülések, amikor a repedés mélyen behatni az endospermiumba, de nem mélyebben, mint a szemtermés vastagságának 2/3 része. A szemtermés „háti“ olda­lán nagyon ritkán található ilyen jel­legű sérülés. A sérülések többsége erősen fertőzött gombák által, a re­pedések körül barna vagy rózsaszín mikózisos foltok találhatók. A gom­bák a repedésekben vagy a felüle­ten, vagy mélyen telepednek meg, de vannak olyan sérülések is, amelye­ken nem látható a gombák betelepe­désének és fejlődésének tünete, az endospermíum ezekben az esetekben fehér, a sérülés körüli, héjrészen nin­csenek mikózisos foltok.. Ezen kívül olyan magvak Is előfor­dulnak, amelyeken nincs sérülés a peremeken, de különböző nagyságú hegek találhatók a barázda egyik vagy mindkét oldalán, amelyeken mi­kózisos foltok vannak. Az ilyen mi­kózisos hegek együtt is előfordulhat­nak a sérülésekkel, vagy az egyik peremen sérülés, a másikon pedig mikózisos heg található. Az ilyen he­gek létrejötte azzal magyarázható, hogy a MEML tényezők hosszantartó hatása következtében szétszakad a maghéj, a repedésen kiáramlanak á hidrolízistermékek, amelyeken pedig megtelepednek a gombaspórák. Ilyen közegen fejlődve a gomba behatol a héjszövetbe, a későbbiekben azonban az időjárás javulása miatt csökken az endospermium sejtjeinek turgor­­nyomása, a szakadás beheged. Elő­fordulnak ráncos héjú, fehéres színű, héj alatt üreges szemek is. A sérülési tünetek tanulmányozása alapján rendszerbe foglalták a sérü­lési tüneteket. Ennek során figyelem­be vették a magvakon lévő sérülések jellegét, méretét, mennyiségét és gombafertőzüttségét. Ennek eredményeképpen a bioló­giai sérülések következő típusait ál­lapították meg: 1. típus: a szemtermés nagyon gyen­ge sérülése különböző inten­zitású, folt, vonal, csík ala­kú mikózisos hegekkel a „hasi“ oldalon a barázda mellett. 2. típus: a szemtermés gyenge sérü­lése a szabad szemmel alig láthatótól a szem hosszánál fele (0,5) hosszúságú sérü­lésekig a barázda egyik ol­dalán. 3. típus: a szemtermés közepes sérü­lése a perem teljes (1,0) hosszáig érő sérüléssel a ba­rázda egyik oldalán. 4. típus: a szemtermés erős sérülése különböző nagyságban a ba­rázda mindkét oldalán (2,0 peremhossz). Az ilyen rendszerezés azonban nem veszi figyelembe a sérülés intenzitá­sának hatását (mély vagy felszínes), valamint a repedések gombaferlő­­zöttségét, illetve hiányát, továbbá ezek komplex hatását. E tényezők egyenkénti vagy komplex kártételé­nek tisztázására valószínűleg altípu­sokat is kell különíteni a fenti rend­szerben. A különböző típusú sérülé­sek százalékos aránya függ a fajtá­tól, az alkalmazott agrotechnikától és a gabona érési időszakának idő­járásától. Az őszi és tavaszi búzán a kedve­zőtlen' Időjárású 1973-as, 1980-as és 1983-as években a szemtermés sérü­léseinek zömét (53,7—82,4%) a tel­jes peremhosszúságű repedések tet­ték ki, vagyis a közepes sérülési tí­pus uralkodott. Hasonló képet mu­tatnak a Blesszkaja 70, Leningrádka, Novoszibirszkaja 67 fajták is. Korábban megállapítottuk, hogy a MEML Intenzív fejlődése esetén a re­pedések a tejeséréskor és a viaszérés kezdetén keletkeznek, ennek során a szemtermés héjának 4 fokozatú sza­kadását állapítottuk meg. A MOVIR és a „Miknyevszkij“ szovhoz őszibúzatábláin az 1976— 1980-as években a szabad szérumé teljes éréskor történt értékelés so-'r a sérült szemek aránya a Mironov­­szkaja 808 fajtán 7—10 %-ot tett ki, 1979-ben pedig 20—24 %-qt. A szemek biológiai sérülését nem­csak szántóföldön figyeltük meg, ha­nem laboratóriumi körülmények kö­zött is, a búza, a tritikálé és árpa mintákon elkülönített kalászok mód­szerével végzett MEML értékelések során. Ez a tünet a szemtermésen megfe­lel a kukoricaszemeken megfigyel­hető maghéjszakadásnak, ami fuzá­­riumos csőpenészedéssel jár, vala­mint a keresztesvirágúakon megfi­gyelhető a becő felső részének fel­nyílása a nedves és meleg időjárás és a hidrolitikus enzimek fokozott aktivitása hatására. Megállapítottuk, hogy a szemter­més sérülésének bármely típusa ese­tén csökken a csírázási erély, a ke­lés laboratóriumi és szántóföldi vi­szonyai között. A vetési minőség csökkenési foka a biológiai sérülés típusától függ. Különösen erős hatá­sú a közepes és az erős magsérülés. A sérülés mértékétől függően erő­sen csökken a növekedés intenzitása mind laboratóriumi, mind szántóföldi körülmények között. A növények el­maradnak a fejlődésben, gyenge a vegetatív tömeg és a gyökérzet kép­zése. 100 nyers csíra súlya 22,3—75,0 °/o-kal csökken, a csíra átlagos ma­gassága 15,8—51,3 %-kal, 100 föld­alatti szerv nyers súlya 6,7—27,8 %■­­kai csökken a kontrolihoz képest. Különösen erős hatást gyakorol a biológiai sérülés a szántóföldi kelés­re, amely közepes és erős sérülési foknál megfelelően 34,0 és 64,5 %-kal csökken. A mikózisos hegek nem hatnak a laboratóriumi és szántóföldi kelésre, de a mikózisos sérülések csökkentik a szántóföldi kelést. Azonos körülmények között tárolva a magvak nedvességtartalma 2—3 %­­kai magasabb az ép héjú magvaké­nál. A vizelnyelés intenzitásának vizsgálata kimutatta, hogy a sérült szeipek gyorsabban kötik le a vizet, a sérült szemek a 40 perces vízben tartózkodás alatt 3,0 %-kal több vizet vesznek fel, mint az ép héjú szemek. A maghéj sérülése miatt a sérült magvak esetében nő a higroszkőpos­­ság, a víz- és páraelnyelés. Kedve­zőtlen tárolási viszonyok között ez növelheti a magtétel nedvességtartal­mát és öngyulladáshoz vezethet Az egészséges és a sérült szemek miko­lógiái vizsgálata során a gombák a­­zonos összetételben fordultak elő — Alternaria, Fusarium, Helminthospo­­rium fajok. Azonban az egészséges és a sérült szemek különböznek a fertőzöttség mértékében, amely je­lentősen nő közepes és erős sérülési típusoknál, 8 és 46 % Alternaria sp., 12 és 90 % Fusarium sp., a kontroll megfelelő iertézöttségi értékei pedig 7 és 30 %, illetve 10 és 17 %. Gyen­gén és közepesen sérült mag vetése esetén a termés 1983-ban 36,1 %-kal, 1984-ben pedig 69,1 %-kal csökkent a kontrolihoz képest. Eképpen az új jelenség — a bioló­giai sérülés közölt adatai a magvak enzimo-mikózisos legyengülésének (MSML) megjelenését és erősen kár­tékony patológiai folyamatainak lefo­lyását bizonyítják. A MEML elleni védekezés útjainak kidolgozása, mely magában foglalja az agrotechnikai és szelekciós eljá­rásokat is, elősegíti a magvak bioló­gia sérülése által okozott károk csök­kentését. Az agrotechnikai eljárások közül a retardánsokkal való permetezést fdl­­hidrel) javasoljuk, amely a legjobb’ hatékonyságot mutatta a TUR-ral és a kampozannal összehasonlítva. A MEML legyőzésének szelekciós lehetősége az adott betegséggel szembeni genotipikus ellenállóképes­ség meglététől függ. Néhány ezer minta MEML ellenállóképességének vizsgálata nyomán sikerült elkülöní­teni MEML-ellenálló fajtákat, ame­lyeket továbbítottak a nemesftőknek és alkalmazzák őket a szelekciós munkában. Ezek a következő őszt­­búzafajták voltak: Bersel (Franciaor­szág), Ilbis, Caribo (NSZK), Hildur (Svédország), valamint a Caspan (Hol­landia), Moszkovszkaja 35 (SZUj, ta­­vaszibúzafajták, a Vg 77799 (Svédor­szág), zab ős a Jovis (NSZK) árpa­fajták. (APŇ) Javult a tej minősége Az első félévi tejfelvásárlás hely­zetéről és a minőség alakulásáról a közelmúltban Ján Bročko agrármér­nökkel, a Tejipari Tröszt vezérigaz­gatósága felvásárlást osztályának ve­zetője tájékoztatott. Az első félévre is a tervezett felvásárlási feladatok túlteljesítése volt jellemző. Az első félévben a tervezett tejfelvásárlási az SZSZK-ban 101, a CSSZK-ban 101,7, a CSSZSZK-ban pedig 101,5 százalék­ra teljesítették. A túlteljesítés száza­lékos aránya majdnem megegyezett az első negyedévi adatokéval. A mennyiségi többlet azonban lényege­sen több, így Szlovákiában 7 millió 985 ezer, Csehországban 38 millift 428 ezer, Csehszlovákiában pedig 44 millió 411 ezer liter volt. A kerületek vonatkozásában a leg­nagyobb százalékos arányú túltelje­sítést az Észak-csehországi (103,3%), a Dél-morvaországi (102,5%), és a Közép-csehországi kerületben (102 %) érték el, a mennyiség tekintetében majdnem azonos sorrend alakult ki: a Dél-morvaországi kerületben terven felül 11 millió 371 ezer, a Nyugat­­-szlovákiai kerületben 6 millió 785 ezer, a Közép-csehországi kerületben pedig 6 millió 441 ezer liter tejet ér­tékesítettek. A tejfelvásárlási kötele­zettségeknek egyedül a Kelet-szlová­kiai kerületben nem tettek eleget — a tervteljesítés csak 99,7 százalékos, a hiány pedig 560 ezer literes volt. A Nyugat-szlovákiai kerületben a tejfelvásárlási kötelezettségeknek legnagyobb mértékben a Senicai (102,9%), a Lévai (Levice) és az Ér­sekújvár! (Nové Zámky), a Közép­­-szlovákiai kerületben a Zvolení idén az alapvető élelmiszerek és a kivitelre alkalmas növénykultúrák termelésének növelése, valamint a földreform elmélyítése a legfonto­sabb feladat. Az idén az országban a múlt év valóságához viszonyítva több mint 12 százalékkal több kuko­ricát, babot, szójababot, és további hagyományos növénykultúrát kell termelni. Sajnos, e nagyarányú növe­kedés ellenére sem számolhatnak egyelőre az alapvteő élelmiszerekből való teljes önellátással, mert tarta­niuk kell az ellenforradalmi erők ál­landó támadásaitól, főleg a mezőgaz­dasági jellegű körzetünkben. A múlt évben ennek következtében a nicara­­guat földművesek csak a termésnek a felét tudták betakarítani. Az ellen­forradalmi erők akadályozták a kivi­telre alkalmas növénykultúrák, főleg a kávébab termésének a betakarítá­sát Is. A kávécserje-ültetvények ugyanis az ország északi részén, az ellenforradalmi erők által gyakran megszállt területeken vannak. E ked­vezőtlen helyzet ellenére az Idén a kávébabtermelés növelésével számol­nak. Ugyancsak növelik a gyapot, a nem hagyományos növénykultúrák, főleg a dohány, 12 százalékkal pedig a cukornád-ültetvények területét. (hizj; (111,9%), a Cadcai (lOBjB %), és a Nagykürtös! (Veľký Krtíš), a Kelet­­-szlovákiai kerületben pedig a Svid­­níki (106,7%), és a Tőknterebesi (Trebišov) járásban tettek eleget. Ha az Idei év első felének valóságát összehasonlítjuk az előző évivel, ak­kor a legnagyobb arányú növekedés az egyes kerületekben — az előbbi sorrendben — a Trenčínl (2,7%), a Senicai (2,5%), és a Lévai; a Zvo­lení (7,7%), a Cadcai (4,6%), és a Nagykü^tösi; illetve a Svidník! (5,1%), a Bardejovi (2,7%), és a Nagymihályi (Michalovce) járások­ban volt tapasztalható. Míg a tervezett tejfelvásárlás túl­teljesítésében az első negyedévi való­sághoz viszonyítva a Nyugat-szlová­kiai kerületben némi visszaesés, ad­dig a másik két kerületben némi nö­vekedés volt tapasztalható. Pozitívan értékelhető az is, hogy az egy tehén­re számított napi tejeladás a Nyngat­­-szlovákiai kerületben az első félév végével az első negyedév valóságá­hoz viszonyítva 1,9, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 1,8 literrel növe­kedett. (A Közép-szlovákiai kerület­ből érkezett táblázatok nem tartal­mazzák az egy tehénre számított na­pi tejeladást •— a szerk. megjegyzé­se.) Az első félévben a Nyngat-szlová­­kiai kerületben a legtöbb I. minőségi osztályú tejet a Trnavai (68,5%), a TrenCíni (67,9%) és a Komáromi (Komárno); a legkevesebbet a Brati­slava!, a Senicai (52%) és a Galán­­tai (Galante); a Közép-szlovákiai ke­rületben a legtöbbet a Považská Bystrica-i (78,4%), a Nagykürtöst és a Martini (76,4 %1; a legkevesebbet a Dolný Kubín-i (61%), a Žiar nad Hronom-1 (64,6%) és a Žiiinai (69,9%); a Kelet-szlovákiai kerület­ben a legtöbbet a prešovi (66.6%), a Bardejovi (65,7%) és a Stará Lu­­boviía-i (63,9%); a legkevesebbet pe­dig a Kassai (Košice), a Humennéi (56,4%) és a Svidnlki járásban (57,4%) értékesítették. Ha összehasonlítjuk az . első ne­gyedévi és az első félévi táblázat minőségi adatait, megállapíthatjuk, hogy az I. minőségi osztályban érté­kesített tej mennyisége mindhárom kerülteben növekedett. A Nyugat­­-sziovákiai kerületben ez a növeke­dés 5,2, a Közép-szlovákiaiban 2,4, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 3 százalékos volt. A táblázatban sze­replő járások vonatkozásában a leg­nagyobb arányú növekedés a Loson­ci (12,1%), a Bratislava! f 10,9 °/b) és a Nitral járásban (9,7%) volt. Mindez azt bizonyítja, hogy a mező­­gazdasági üzemekben egyre nagvobb figyelmet szentlenek a tej minősége szüntelen javításának, különösen a megszigorított, 57 0529-es számú Cseh­szlovák Szabvány feltételei között. Szlovákia viszonylatában egyébként: az első félévben a minőségi besoro­lás a következőképpen alakult: I. 63,3 %, II. 34,1 % III. 1,6 %, nem standard 1 %, ami szintén jobb, mint az első negyedévben volt. A legtöbb tejet — egy tehénre szá­mítva — a Nyugat-szlovákiai kerü­letben a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Bratislava! és a Trnavai (10,3 1), a Kelet-szlováiai kerületben pedig a Kassai, a Spišská Nová Ves-i (7,7 1), valamint a Nagymihályi és a Stará Lnbovňa-i járásban (7,4 1) ér­tékesítették. BARÄ LÄSZLÖ A TEJFELVÄSÄRLÄŠ HELYZETE 1988 ELSŐ FÉLÉVÉBEN (EZER LITERBEN) Kerület, járás Terv Valóság % 1986/ /1985 Napi eladás 1 tehénre Minőség (%-banj I. II. III. Nem stane NYUGAT-SZLOVÄKIA 405 346 412 109 101,7 100,8 9,5 61,0 38,8 1,3 0,9 Bratislava 37 032 37 292 100,7 100,3 10.5 50,7 46,4 1,5 1,4 Dunaszerdahély 47 430 48 330 101,9 99,0 11,3 57,6 41,6 0,3 0,5 Érsekújvár 38 923 39 453 101,4 101,9 8,7 62,7 34,7 1,8 0,8 Galánta 34 530 35 118 101,7 100,2 9,0 52,4 43,0 3,4 1,2 Komárom 34 700 35 462 102,2 101,6 9,7 67,7 ’0,8 0,9 0,6 Léva 35 639 36 445 102,3 102,5 7,7 65,8 32,3 1,0 0,9 Nyltra 39 281 39 717 101,1 99,5 9,1 64,3 33,1 1,3 1,3 KÖZÉP-SZLOVAKIA 213 227 215 008 100,8 103.0 — 70.8 27,9 0,9 0,4 Losonc 18 660 18 732 100,4 101,9 — 71,6 26,7 1,2 0,5 Nagkürtös 18110 19 914 104,4 106,1 — 77,1 22,6 0,2 од Rimaszombat 30 293 29 952 98,9 99,5 __ 70,6 27,9 1,0 0,5 KELET-SZLOVÄKIÄ 186 659 186 099 99,7 100,1 7,4 59.9 35,3 3,2 1,0 Kassa 27 865 ' 28 116 100,9 99,9 8.3 52,2- 42,5 4,6 0,7 Nagymihály 20148 20 404 101,3 101,8 7,4 58,0 33,7 6,2 2,1 Rozsnyó 11 587 11 090 95,7 96,3 7,0 61,5 34,2 3,5 0,8 Tőketerebes 23 544 23 703 100,7 103,4 7,2 59,8 35,0 2Д зд

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom