Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-26 / 30. szám

1986. július 26.

SZABAD FÖLDMŰVES.

'13

Háromszor a biotechnológiáról

л lovákta produktív körzeteiben a nyári kánikulák Idejön a talaj vízpárolgásának napi átlaga elérheti az 5 millimétert. Ilyen körülmények között minimális csapadék esetén a kultúrnövények jelentős vízhiányban szenvednek. Több éves gyakorlati tapasztalatok Igazolták, hogy Öntözéses gazdálkodásban a hozamok 15—20 százalékkal növelhetők, de egyidejűleg a termények minősége Is javul.

A 8. ötéves terv a mezőgazdasági bruttó termelés 12—13 százalékos növekedésével számol. A termelésnövekedést elsősorban a biológiai anyag termelőképességének jobb kihasználásával érhetjük el. Hazánk éghajlati adottságai között a növények genetikai termőképességének kiaknázásában felbecsülhetetlen szerepet tölt be az öntözés. Szlovákiában több mint 262 ezer hektárnyi terület öntözhető, és ezt a htékoňy belterjesítő tényezőt elsősorban Szlovákia déli, vagyis legproduktívabb körzeteiben használhatják ki.

Igaz, az öntözés is csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha azt célszerűen, megfelelő irányítással és szervezéssel végezzük. Minden mezőgazdasági üzemben, ahol adottak az öntözési lehetőségek, tudatosítani kell, hogy az öntözés Irányítása a növénytermesztési főágazatvezető, illetve az agronómia! szolgálat feladatkörébe tartozik. Tehát nem csupán az öntözési csoport feladata, ahogyan ezt sokhelyütt tévesen vélik. A nyári Idényben az öntözés kérdésének napirendre kell kerülnie a termelési értekezleteken is. Az agronómiái szolgálatnak rendszeresen figyelni és értékelni kell az Időjárás alakulását, az öntözés heti terveit pedig a vízszükséglet alakulása szerint rugalmasan módosítani. E tekintetben jelentős segítséget jelenthetnek az országos diszpécserszolgálat adatai is. Az egyes növénykultúrák vízigényére vonatkozó előrejelzéseket a gazdaságoknak saját konkrét feltételeikhez kell Igazítaniuk. Azon mezőgazdasági üzemek, melyek a hidrometeorológfai adatokat rendszeresen értékelhetik, bekapcsolódhatnak az öntözés parcella szerinti számítógépes irányításába. Az Idén аз öntözés számítógépes irányítását 125

Használjuk ki az öntözési iettsieelet!

■-Ш ' "

ъШЯЫшШШштшж%£тШШШШШмШтШШяЖ

MftfclНИ

............■ л.'”*-Az esvik legkorszerűbb öntözőberendezésünk a VALLEY

ban 8—10 alkalommal öntözték a gazdaságok, s hektáronként összesen 2 ezer 500 köbméter vizet juttattak ki, ezzel szemben közepes átlaghozamot értek el. Több esetben a cukorrépa minősége Is romlott. Hasonló esetek elkerülése végett célszerű az öntözési csoportot érdekeltté tenni az elért hozamokban. Tehát az anyagi érdekeltségben rejlő lehetőségeket az öntőzés területén Is jobban ki lehetne aknázni. Ezáltal nemcsak az öntözés válna gazdaságosabbá, hanem kedvező hatása a nagyobb hozamokban és a jobb minőségben nyilvánulna meg.

Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy az öntözés' gyakorlatában is akad bőven tartalék, amelyet az Idei öntözési Idényben feltétlenül ki kell aknázni. Az egyik Ilyen lehetőség a vetés előtti öntözés. Ennek alkalmazásával kedvező feltételeket teremtünk a csírázáshoz, Illetve a keléshez. A vetés előtti öntözés esetén nem szükséges növelni a vetőmag mennyiségét, ami bizonyos anyagmegtakarltást ts jelent.

További fontos tartalékunk a tarlőnövények termesztése öntözhető területeken. Az évenkénti két termés betakarítása a termőföld ésszerű kihasználását eredményezi. A kettőstermesztéssel igen jó eredményeket értek el például a légi ÍLehnlce), a vágsellyei (Sala), a tešedfkovó! és az ostrovt szövetkezetben, valamint a Gombai fHubtce] Állami Gazdaságban. Példájuk mutatja, hogyan lehet az öntözés adta lehetőségeket a tömegtakarmány-termelés növelésére felhasználni. Csak a tarlőnövények termesztésével 20—25. tonna zöldtömeg takarítható be egy hektárról. Ä másodnövények sikeres termesztésének alapvető feltétele az, hogy a gabonafélék betakarítása után azonnal öntözni kell a vetésre szánt területeket.

Az öntözőberendezések kihasználása olyan műszaki és szervezési Intézkedésnek tekinthető, amely az öntözés elveinek a betartása esetén — ngyobb arányú beruházási igények nélkül is lehetővé teszi hozamuk növelését.

STEFAN FOJTIK agrármérnök,

a Bratislavat Öntözőgazdálkodási

Kutatóintézet munkatársa

I

mezőgazdasági üzemben alkalmazzák.

Az öntözéses gazdálkodásra beállított mezőgazdasági üzemeinkben gyakran előfordul, hogy a gyenge növényzeteket minden áron meg akarják menteni, ezért ezeknek az öntözését részesítik előnyben. Ez helytelen gyakorlat. Igaz, az öntözés hatására a gyenge növényzet valamit lavul, de nem erősödik meg annyira, hogy teljes termőképességét nyújtsa. Tehát öntözés hatására sem érheti el a jól fejlett növényzet hozamát. Ezzel szemben a kedvező talajnedvesség következtében felgyorsul a gyomnövények fejlődése, s ezzel egyidejűleg a talajtápanyagok gazdaságtalan elvonása.

Az öntözéses gazdálkodásban mindig a legjobb növénykultúrákat kell előnyben részesíteni. Az öntözés hatása csak a fejlett, egészséges növényzetnél érvényesülhet teljes mértékben. A növény optimális fejlődése szempontjából a talaj nedvességtartalma alapján kell adagolni az öntözést. Tudatosítani kell azt a tényt, hogy a későn alkalmazott öntözés hatásfoka gyengébb, mivel a szárazsághoz alkalmazkodó növényzet biológiailag elöregszik. Az agronómial szolgálatnak legfontosabb feladata tehát, hogy az öntözés segítségével a növényzet egyenletes és folyamatos fejlődését biztosítsa. Ennek a követelménynek kell alárendelni az öntözés szervezését.

Aszályos időszakokban az öntözőberendezéseket maximálisan ki kell használni. Gyakorlatilag ez annyit Jelent, hogy az öntözőberendezéseket nyújtott műszakokban, de szükség : esetén szüntelenül lehet üzemeltetni. : Az ilyen szélsőséges esetekben az önt tözőcsoport tagjait jutalmazásban kell ■ részesíteni, de nem szabad megfeled- I kezni az öntözés minőségének ellen- 1 őrzéséről, ügyelni kell arra, hogy a- növények vízszükségletét legalább- 80—85 százalékra biztosítsuk. Több- éves csapadék és hőmérséklet átlaг gának megfelelő évjáratban az egyes 5 kultúrnövényeket az alábbi ovakort-Sággal és öntözési adagban ajánlatos i öntözni:

I

■ a gabonaféléknél egy-két öntözés 30—35 milliméteres adagban — szükség esetén egyszeri idény eiőtti öntözés — ajánlatos;

■ a szemes kukorica termesztésében 3—4 öntözés 35—40 milliméteres adagban alkalmazható;

■ az. intenzív föfélék nagyon jól meghálálják a hat, sőt a kilencszer! öntözést, 30—35 milliméteres adagban;

■ a másodnövények termesztésében 1—2-szerl 30 milliméter adagü öntözés alkalmazható;

■ az évelő takarmányokban pedig 4—B-szori öntözést, 30—35 milliméteres adagban célszerű elvégezni.

Meleg nyári napokon, amikor a napi vízpárolgás eléri a 3—5 millimétert, nagyobb, legalább 35—40 milliméteres öntözővíz-mennyiséget kell kijuttatni, hogy a talaj termőrétege egyenletesen átnedvesedjen. Fontos az öntözés minőségének rendszeres ellenőrzése is. Nagyobbb mennyiségű öntözési adagok alkalmazása esetén az öntözőberendezésekre kisebb szórófejeket kell szerelni, ezek ugyanis a vizet finomabban porlasztják szét, ezért az öntözés egyenletesebb, a talaj Jobban átnedvesedik, de nem vtzenyősödlk el.

Ügyelni kell arra is, hogy a kipermetezett víz egyenletesen fedje be a talajhoz öntözött növényzeteken — főleg a takarmánynövényeken — jól láthatók a helytelen öntözés árulkodó Jelei, vagyis a kiadósán megöntözött körök, s a közöttük hagyott száraz helyek. Gyakori negatív jelenség, hogy az öntözőberendezések területi teljesítményének növelése érdekében egyes növényeket túlöntöznek. Ez a negatív hatása főleg a cukorrépa-termesztésben nyilvánult meg. A cukorrépa növényzetét áltdlá-A szövetkezet biogáz telepe

Fotó: Kardos

A szarvasmarhák szívesen fogyasztják a Lactisillel tartósított sztlázst

Fotó: Archív

Egy-kőt évtizeddel ezelőtt ki gondolta volna, hogy a múszaki forradalmat a biológia robbanásszerű fejlődése váltja fel. Ma világviszonylatban a biotechnikai és biotechnológiai módszerek egyre nagyobb teret hódítanak. Ügy tűnik, hogy a mezőgazda* Ságban is a biotechnológiáé a Jövő. A fejlődésnek ezirányú menetét nemcsak az agráripari komplexum szinte minden területére kiterjedő biotechnológiai kutatások, hanem a biotechnológia alkalmazásának számtalan. gyakorlati példája is jelzi.

Az utóbbi években hazánkban is felgyorsultak a biotechnológiai kutatások. s megtörténtek az első szerény lépések a korszerű biotechnológiai módszerek gyakorlati alkalmazására. Ä biotechnológia fejlesztésében és gyakorlati átültetésében méltón sorolható az úttörők közé a hustopeóet Vörös Hadsereg Egységes Földmüves-szövetkezet Is, ahol a hazai és külföldi ismeretekre alapozva több korszerű biotechnológiai módszer alkalmazásával Is próbálkoznak.

GYÖGYlTÜ, TARTÓSÍTÓ BAKTÉRIUMOK

Ä baktériumokkal kapcsolatban általában a betegségek kórokozói jutnak az eszünkbe, pedig létezik a mikroorganizmusoknak aránylag nagy csoportja, amely hasznos az emberiség számára. Az utóbbi években ezeket a hasznos baktériumokat az állatgyógyászatban Is kezdik alkalmazni. A jelek szerint ezek a természetes anyagokon alapuló gyógyszerek.

vagyis probiotikumok igen eredményesen alkalmazhatók a különböző emésztési zavarok leküzdésére, illetve megelőzésére. De felhasználhatók az állattenyésztésben is mint növekedésszabályozó szerek. Hatásmechanizmusuknak az a lényege, hogy az orvossággal az állatok gyomor mikroflórájába kedvező hatású szimbiotikus baktérium koncentrátmnot viszünk be, amelyek erősítik az állatok szervezetét, kedvező feltételeket teremtenek az emésztéshez, gátolják a kórokozó baktériumok fejlődését, Illetve-az általuk előidézett káros anyagcsere-folyamatokat. Több esetben a hagyományos, vegyileg előállított gyógyszereket helyettesíthetik azzal az előnnyel, hogy az antibiotikumokkal szemben nem vezetnek rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához a karboxidokkal szemben pedig nem hagynak maguk után a szervezetre káros szermaradványokat.

A hustopeóeiek 1980-ban a Svéd AB Medipharm céggel együttműködve megkezdték a probtotikum baktériumok folyamatos gyártását, korszerűen felszereld, s szigorúan steril laboratóriumokban. Az itt előállított és az állatgyógyászatban használt szer Lactiferm néven vált közismertté. A szövetkezet laboratóriumaiban készül a Lactisíl elnevezésű biológiát tartósítószer is. Ez tulajdonképpen Streptococcus faecfum baktérium törzs stabilizált tenyészete. Kiválóan alkalmas a glicidtartalmú takarmányok szilázsolására. A növényi anyagokhoz hozzákeverve kedvezően serkenti főleg a tejsavas erjedést. Már az erjedési folyamat kezdetén a kívánatos erjedési baktériumok kerülnek túlsúlyba. Az erjedés időtartama lerövidül. s jelentősen csökkennek a fehérjék, a glicldek, a vitaminok és az egyéb fontos anyagok veszteséget. Az így készült takarmányok emészthetősége lényegesen javul, továbbá nem tartalmaznak szermaradványokat.

Az Idén a szövetkezet laboratóriumában folytatott fejlesztési munka eredményeként megkezdték egy újszerű tartósítószernek, a Microsü-nak a gyártását és forgalmazását. Négyféle baktériumkultúrának a keveréke, amely elsősorban a nehezen tartósítható fehérjetartalmú növények szilázsolására, valamint a CCM- és a GPS-módszerrel tárolt növények tartósítására alkalmas. A laboratóriumban évente 12 tonna baktériumkultúrát gyártanak. A exportkótelezettségek teljesítése után sajnos, a hazai piac Igényeit mindössze 15—20 százalékra tudják kielégíteni.

TRÄGYÄBÖL ENERGIA

A trágya szervesanyaga energiájának a felszabadításánál ugyancsak pótolhatatlan szerepet töltenek be a baktériumok. Igaz, a trágya fermentálása során keletkezett biogáz felfogásához és energiává alakításához aránylag költséges és bonyolult technikai felszerelés szükséges. Amikor a hustopeóet szövetkezet uherótcel részlegén megkezdték a korszerű ezer férőhelyes tehenészeti telep építését, elhatározták, hogy a három Istállóban kitermelt jelentős menynylségű szerves anyagot energia termelésre Is hasznosítják. A kísérleti biogáztelep próbaüzemeltetése az Idén beindult.

Az Istállókból a trágyát konténerekbe hordják ki és a nagy kapacitású fermentációs kosarakba töltik. Egy-egy kosár megtöltése 4—5 napig tart. Ezután a kosarakat, acélharangok segítségével légmentesen lezárják. Az anaerób körülmények között végbemenő érlelési folyamat 28—30 napig tart. A felszabadult gáznak 80 százaléka metán, 20 százaléka pedig széndioxid. Az istállók teljes kapacitásra való feltöltése után 1500 köbméter biogáz termelésével számolnak. Ez elegendő egy 400 kW teljesítményű katlan fűtéséhez^ A hőenergiát a takarmányok szárításánál és a gazdasági épületek fűtésénél hasznosítják. Ezen túlmenően egy olajmotort

biogázra alakítottak át. üzembe helyezésével 110 kW villanyenergiát termelnek majd, ami elegendő lesz az egész tehenészeti telep villanyenergta-szükségletének a biztosításához. Vagyis a szövetkezet villanyfogyasztásának egy harmadát fedezi. A biogáz hasznosítása során keletkezett hulladék hőenergiát pedig vízmelegítésre használják fel.

A biogáztelep fölépítése 8 millió koronába került, s a költségek 8—10 év múlva térülnek meg. A tetemes költségeket tekintve figyelembe kell venni, hogy a hustopeóeiek az elsők között voltak, akik biogáz termelésével kezdtek foglalkozni. Ma — amint mondották — lényegesen olcsóbb technológiával termelnék a biogázt.

Egyelőre nehéz kiszámítani a biogáz termelésének gazdasági hatékonyságát. Hiszen — amint ezt a szövetkezetben állítják — a biogáztermelés csupán másodlagos termék. Igazi Jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a trágya érlelése során keletkezett veszteségek — a hagyományos módszerhez viszonyítva — húsz százalékkal csökkennek. A fermentáció folyamán a szerves anyag szinte sterillé válik, elpusztulnak az összes kórokozók, és a gyommagvak is csíraképtelenné válnak. Tehát a biogáz termelése során jó minőségű, érett trágyát nyernek. Mivel a gyommagvak elpusztulnak, a tenyészidó folyamán kevesebb gyomirtó szer szükséges.

KANADAI MÉHEK A ^CÉRNÁBAN

A biotechnológiának más lehetőségeit alkalmazzák a szövetkezet növénytermesztésében. A gazdaságban immár néhány évvel ezelőtt bevezették a lucernamag termesztésének nagyüzemi technológiáját. Az egész termesztési technológiát valamint a lucernamag betakarításának és utókezelésének gépsorait a szövetkezetben fejlesztették. Közismert tény, hogy a lucernamag termesztésének sikere a virágok megporzásán múlik. A háziméhek nem szívesen végzik el ezt a feladatot. így a szövetkezetben Is gondot Jelentett a négyszáz hektár magra termesztett lucerna beporzása. A megoldást egy kanadai méhfaj, a Megechtla rotundáta bevetése jelentette, amely őshazájában kiváló lucernabeporzónak számít. De hazánkban csak mesterségesen tenyészthető. A hustopeóeiek ettől nem riadtak vissza. Ma aránylag nagy létszámú mesterséges méhtenyészetük van. A méhek kirepülését a hőmérséklet szabályozásával időzítik a lucerna virágzásának időpontjára. Egy hektárnyi lucernás beporzásához 45 ezer darab méh szükséges. A kanadai méhek közreműködésének köszönhetően a lucernamag hektárhozama 27—30 százalékkal nőtt.

Mint minden új, a biotechnológia alkalmazása Is bizonyos kockázattal, többletmunkával jár. Am áldozatok nélkül nem vihető előbbre a fejlődés. Egy azonban bizonyos. A hustopeőei szövetkezethez hasonló kezdeményezők mindig mérföldnylre előbbre lesznek a gazdasági versenyben a közepes szintet elérő, Illetve a sereghajtó gazdaságoktól.

KLAMARCS1K MARIA'