Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-26 / 30. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. jfiliue 28Ĺ • VITASSUK MER* • VITASSUK MEG! VITASSUK MEG! • VITASSUK MEG! Mikor lesz alkoholista valaki? Furcsamód ez nem az elfogyasztott ital mennyiségétől függ, hanem attól, hogy kialakul-e az emberben az alkoholtól való függőség. Amíg valaki szabadon eldöntheti, hogy iszik-e, vagy sem, addig nem alkoholista, akkor sem, ha néha berúg. Am szívóssága ahhoz, hogy megtalálja az akadályok, a rossz élethelyzetek leküzdésének a módját; egyszóval az énjében gyönge ember az, aki az élet elöl a kábulatba menekül. S ugyanez vonatkozik arra. aki gátlásainak, szorongásainak végül is az emberektől, az emberi helyzetektől való félelmének Az ember a mérték! alkoholista attól a pillanattól kezdve, amikor muszáj innia — bármilyen keveset is —, amikor az alkohol létszükségletévé vált, amikor az ivás belső kényszerré változott, s ha nem iszik, kínzó hiánytünetei támadnak (megromlik a hangulata, remegni kezd a keze, verejtékezik stb.). Ez tehát az alkoholizmus egyik gyökere. Ezen viszonylag egyszerű segíteni. Az elvonókúra éppen a megszokás kényszerét próbálja megszüntetni, akár gyógyszerek, akár hipnózis segítségével. Ideig óráig sokszor eredményesen. Am az elvonókúra hatása nemegyszer csak időleges, gyakoriak a visszaesések. Szemügyre kell tehát vennünk az alkoholizmus másik gyökerét is. Van nyelvünknek egy sokszor használt kifejezése: „Bánatában leitta magát". Ez a mondat pontosan tükrözi á lélektani fnlyamatot: valaki nem tudja elviselni életének terheit, feszültségeit, s ezért kábftja magát. Az alkoholizmus "tehát menekülés önmagunk elöl, a tiszta tudatállapot elhomályosításának útján. Ezért nevezte Freud a kiadós részegséget „az énünktől való szabadnapénak. Aki részeg, annak „nem ér a neve", nincsen világos tudata saját magáról, úgy érzi, nem felelős önmagáért. Kinek van erre szüksége? Nyilván annak, aki nem elég erős, lelkileg nem elég szilárd ahhoz, hogy elviselje az élet mindennapos terheit, konfliktusait; nincs elég türelme, sem feloldására használja az alkoholt vagy az egyéb kábítószereket. Azt hiszem, az alkoholizmus elleni küzdelem a gyermekek megszületésének pillanatában elkezdődik, vagy el kellene, hogy kezdődjön. A családban, a bölcsődében, az óvodában, az iskolában. Azntán a sportszervezetekben, az ifjúsági mozgalomban. a szakkörükben. Azt jelenti ez a küzdelem, hogy énjükben erős embereket kell nevelnünk, nem konformistákat. elvtelen puhányukat. Olyanokat, akik elég erősek az önismeretre és arra, hogy megküzdjenek céljaikért; akik elég erősek arra, hogy elviseljék a kudarcokat, s újrakezdjék a dolgokat; akik elég erősek arra, hogy vállalják döntéseik felelősségét és a független életmód terheit. Ha ez sikerülne, akkor talán-talán valóban csökkenne az alkoholisták száma, mert a mértéktartás az önszabályozás belső erőitől függ. Nem az ital ellen kell ugyanis szót emelnünk, hanem az alkoholizmus ellen! Thomas Mann a magasabbrendíí kultúra elterjedésének biztos jelét látta a szőlőművelésben. Azt hiszem, a bor életszépítő élvezetét belső gyengeségeink züliesztették alkoholizmussá. Magunkat kell nevelnünk, nem pedig azon lamentálnunk, hogy miért árulnak szeszes italokat. Talán mégsem kellene olyan figurává válnunk, aki Oscar Wilde aforizmáját mondogatja: „Mindennek ellen tudok állni, kivéve a kísértéseket! Dr. Popper Péter Írásából E gyszer a macska unalmában felkapaszkodott a háztetőre. ' Gyönyörű holdvilágos este volt, gondolta, körülnéz a magasból, vajon milyen lehet a táj holdíényben. —. Szép, szép, de semmi különös — állapította meg, s nagyot ásított. Hanem egyszer csak furcsa hangokat hallott. — Jöjj, csak jöjj. Istenek Ivadéka! — Nekem szóltál? — kérdezte a meglepődött macska. , — Ki másnak? — Gúnyolódsz velem? —Dehogy gúnyolódom. Vagy tán nem tudod, hogy őseid hajdan istenek voltak Egyiptomban? ŕ Nahát! — csodálkozott a macska. — Ezt valóban nem tudtam. Pedig elhiheted. Én a minden titkok tudója mondom, bölcs Uhu. Ekkor látta meg a kandúr a kémény tetején ülő óriási madarat. Akkora volt, mint egy jól megtermett pulyka. Meg is rettent tőle egy cseppet, de aztán úgy vélte, ha Ilyen okos dolgokat mond, nem lehet rossz szándékú madár. Közelebb lépegetett hozzá és szívesen hallgatta nyájas beszédét. Olyan jó barátságba keveredtek, hogy minden éjszakát együtt töltötték a háztetőn. Kitűnően érezték magukat, s néha még énekeltek is. Ez viszont borzalmas volt. Még a hétalvókat is fellármázták. Nem csoda hát, hogy másnap a macskára minden háziállat haragudott. Meg is mondták neki a magukét. — Nekem mertek szemrehányást tépni, ti senkiháziak? Ha A főzés fortélyai Ä főzés az előkészítéssel kezdődik. Az első alapfeltétel: a megfelelő edények. Csak tisztára súrolt, mosott, a mosogatószer maradványaitól is leöblített fazékban, lábasban főzzünk és süssünk. Lehetőleg ne keverjük az edényeket: pl. tejesfazekat, forralót más célra he használjunk. Ugyanúgy a palacsintasütőt se használjuk rántotta készítésére. (Ellenkező esetben a forralőha odakozmál a tej, a palacsintasütőhöz ragad a palacsinta.) A levest, burgonyát fedő alatt főzzük. Csak a bablevest és a kelkáposztát főzzük fedő nélkül. A húslevest, zöldségféléket kis lángon főzzük. A nyersanyagok előkészítése: A főzéshez szükséges húsokat, zöldségféléket mossuk, tisztítjuk, szeleteljük. A húst ne áztassuk soká a vízben. Tévedés azt hinni, hogy addig kell mosni, amíg véres vizet ereszt. Elég jól leöblíteni, az Inaktól, hártyáktól megtisztítani. A húsleves akkor jó, ha a húst hideg vízben tesszük fel főni. A zöldségféléket [sárgarépa, petrezselyem, burgonya) tisztítás előtt is mossuk meg, hogy ne tapadjon rájuk a sár, föld, homok, s kezünktől ne legyen földes a zöldség. A paprikát természetesen egészben mossuk meg (sajnos, nem kevesen fölszeletelt állapotban áztatják), a burgonyát ugyanúgy, lekaparva, meghá-S a u mozva, egészben mossuk és fölszeletelve, vagy kockára vágva már az ételbe, zsírba, vajra dobjuk, vagy a fözővtzbe tesszük. Kár kiáztatni belőle a keményítőt, -vitamint. A spenótot, kelkáposztát többször mossuk bő vízben, majd forró, sós vízben főzzük. Ha uborkát hámozunk salátának, ,a végéből egy-egy szeletkét kóstoljunk meg, hogy nem keserű-e, mert a keserű szelet elronthatja az egészet. A főzelékféléket lehetőleg ne túl sok rántással és ne zsírral készítsük. A vaj, vagy a most kapható Ceres növényi zsiradék kiválóan alkalmas párolásukra. Ne főzzük túl a friss zöldségeket, a füstölt húsok levét ’ ezek készítéséhez na használujuk fel, mert elnyomnák a zsenge főzelékfélék Izét. Most, vakáció idején? Igen most! Hiszen élmény, esemény akad bőven. Kinek van ideje, kedve írni, amikor játszhat, úszhat, utazhat? Nem is arra gondolunk, hogy hús szobában ülve, buzgón • rójátok a sorokat, hanem azt szeretnénk, ha minden nyári élményetekről, számotokra fontos eseményről följegyeznétek néhány sort, ha készítenétek néhány felvételt a tópartról, a sátorról, ahol nyaraltok. A kirándulások, az üdülés nem tudnátok, az én őseim hajdan Istenek voltak Egyiptomban — kiabálta a sértett macska. E gőgös kijelentésre még a harcias kakasban is megállt a szusz. A kacsa eltátotta a száját, a lúd meg lévegő után kapkodott. CS1CSAY ALAJOS: Az okos Tacskó és a gőgös macska — Hm, hm. Én már csak amondó volnék, hogy mindnyájunknak volt ilyen-olyan őse — röfögte a disznő. — Ahogy mondod, komám: ilyen-olyan. De olyan voltre, akit istenként tiszteltek Egyiptomban? — Te gyehennára való! — kiáltott dühijsrn a kecske, s már szegte is le a fejét, hogy a macskát a szarvával felnya^salja. — Ha így áll a dolog — avatkozott közbe a nyúl —, én azt javaslom, üljünk tanácsot, és mondja meg mindenki a nagy nyilvánosság előtt, tulajdonképen honnan is származik. — Helyes, helyes — kiabálták egyesek, mások viszont leintették. Am addig perlekedtek, addig tanakodtak, míg másnap mégis nagygyűlést'hívtak össze. A macska továbbra is kitartott állítása mellett, s úgy ült a favágőtőkén, mint a márványból faragott Buddha, s nézte a parádét. — Az én hazám India — állt elő hetykén a tyúk. — Elődeim még ma is ott élnek a vad rengetegben. ‘ fiit írunk a krónikák? ~ Itthoni vagy külföldi pionírtáborokban, találkozások az NDK-ás, szovjetunióbeli vagy magyarországi barátokkal, barangolások, sátorozás, éjszakai Őrség ... mennyi vidám és felejthetetlen óra és nap: kár lenne, ha nem örökítenétek meg valahogyan. Az is nagyszerű, hogy megtanultatok úszni, tüzet rakni vagy kajakozni. Hogy hosszú és izgalmas erdei túrán vettetek részt, vagy hogy segítettetek a nagymamának. Ha egy-egy esős délutá— Én a szirti galambtól származom, őshazám a Balkán — búgta a galamb. — Amerikából jöttem — pöffeszkedett a pulyka. — Én meg a tőkés récével állok rokonságban — biggyeszkedett a kacsa. — Ősöm az őstulok — bökte oda a tehén. — Enyém meg a luki nyúl—* makogta a tapsifüles. — Engedjetek már engem is szóhoz jutni — furakodott előre a tömegben Tacskó kutya. Fura figura volt, lábal görbék, törzse megnyúlt, mint a csúzligumi, fülei, két nagy légycsapó, lógtak, s a földet súrolták. — No, végre Itt vagyok — lihegte. — Miről Is van szó? Ja, persze, majdnem elfelejtettem. Hát idehallgassatok! Eddig még senkinek sem mondtam, de vegyétek tudomásul,, az én ükapám nem más, mint a farkas. Egy pillanatra csend lett. Az állatok csodálkozva néztek egymásra, s aztán hirtelen kibuggyant belőlük a nevetés. — A farkas! A farkasl — kiabálták és ujjal mutogattak' szegény kis Tacskóra. — Jó, hogy nem az oroszlán, vagy a medve. Ha-ha-ha-ha! — Csend! — dörrent rájuk' mérgesen a kutya. — Aki piszszenni mer, annak leharapom az orrát! A holdkóros kandúrnak pedig azt üzenem, hogy előbb volt az őse Núbléban egérnyomorgatő, mint a fáraő udvarában isten. Különben fogadni mernék vele, hogy nem tudja merre van Egyiptom. — S azzal büszkén faképnél hagyta az elképedt, szájtáti népséget. non éppen nem lesz más dolgotok és elfoglaltságotok, írjátok le néhány sorban, mi volt a legszebb, a legérdekesebb, a legmulatságosabb a nyáron! Ha bekiilditek szerkesztőségünk címére, szívesen közöljük, ti pedig szeptemberben gazdagíthatjátok élményeitekről készült beszámolótokkal és fényképeitekkel az iskola, az osztály, a pionírszervezet krónikáját. Várjuk leveleiteket! A SZERKESZTŐSÉG 4x karfiol HÜSOS KARFIOL Hozzávalók': egy közepes nagyságú karfiol, 25 dkg sült hús, egy kávéskanál reszelt hagyma, ugyanannyi zsír, 4 tojás. 5 dkg vaj, 2 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, 5 dkg reszelt sajt és só. A karfiolt sós vtzben puhára pároljuk, szitán lecsurgatjuk, de vigyázzunk, hogy egyben maradjon, A reszelt hagymát egy kanál ka zsírban halványra pirítjuk, a húst apróra vágjuk vagy megdaráljuk, belekeverjük a pirított hagymát. 4 tojássárgáját, a vajat, 2 kanál lisztet. a tejfölt, ízlés szerint megsózzuk, és végül óvatosan hozzávegyítjük a tojások fehérjéből vert kemény habot is. Ä karfiolt tfizállő tálra teszszük. leöntjük a húsos keverékkel, a tetejét megszórjuk reszelt sajttal, és a sütőben, egyenletes tűznél szép rózsaszínűre sütjük. KARFIOL SONKÁVAL Hozzávalók: egy nagy fej karfiol, 25 dkg sonka vagy főtt füstölt hús, 2 tojássárgája,' 2 dl tejföl, egy kávéskanál zsír, egy kávéskanál liszt, 2 evőkanál morzsa, 2 dkg vaj. Egy szép nagy fej karfiolt gyengén cukros, sós vízben főzzünk puhára,"csurgassuk le, és szedjük rózsáira. Gyenge leveleit apróra vágva külön pároljuk meg. A sonkát vagy a főtt füstölt húst daráljuk meg, vagy vágjuk apróra. Kizsírozott és morzsával meghintett tűzálló edénybe először karfiolt, utána darált sonkát, erre pedig párolt karfiolleveleket tegyünk. A rétegeket hintsük meg morzsával, és locsoljuk meg 1—1 kanál tejföllel. Legfelül karfiol legyen. A tojássárgákat keverjük el 2 evőkanál tejföllel, egy kávéskanál liszttel, és öntsük a karfiol tetejére. Szórjunk rá néhány vajmorzsát, és a sütőben süssük szép rózsaszínűre. KARFIOL LECSÓVAL Hozzávalók: 1 nagyobb fej karfiol, 25 dkg zöldpaprika, 25 dkg paradicsom, 1 fej hagyma, 10 dkg rizs, 1 púpozott evőkanál zsír, 5 dkg reszelt sajt, só. A zöldpaprikából, paradicsomból zsíros, hagymás lecsót készítünk. Belekeverjük a rizst, felöntjük 2 dl vízzel, és puhára pároljuk. Közben a karfiolt sós vízben puhára főzzük, lecsurgatjuk, és rózsáira szedjük, elvegyítjük a lecsős rizszsel, tálra tesszük, és meghintjük reszelt sajttal. Néhány percre a sütőbe is betehetjük. HAMIS VESEVELÖ — KARFIOLBÓL * Hozzávalók: 1 kg karfiol, 1 fej vöröshagyma, 5 dkg zsír, 4 tojás, só, pirospaprika és majoránna. Az apróra vágott hagymát zsírban meghervasztjuk, meghintjük pirospaprikával, egy csipet majoránnával, és föleresztjük 2—3 evőkanál vízzel. A karfiolt rózsáira szedjük, fői megmossuk, és a hagymás, paprikás zsírban — mindig egy kevés vizet öntve alá — puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük. Tálalás előtt ráütjük a tojásokat, óvatosan elkeverjük, hogy a karfiol ne törjön össze, megsózzuk, és addtg hagyjuk a tűzön, amíg a tojás rántoftaszerű nem lesz. Cékla- vagy fejes salátát adjunk hozzá. RejtTányínlcben vedTÍr*eo telálhatolt XSrltkedéei евгкЗ* 1 ^ ľVftUQiu® Ад£<э1 -»IíediBÍ Arob ко1±Л £egy»ér Bulgíxiúíb«a Г Ssnnály«« bácsiá« t- fr T ftlyS Kotta® bit* z- ? ж - г Kártéfcwgr b«fá* e-У-Охлйыю n<v*á• h*sg üitaragte rlT* 1-2 ^fssúcjcéf' Srbiun. »Insúll'j* ил r«5?«rt »tat» Xidines S t влпехгва 2- * ri еЬЬа 1 U S. Líiajrani. Iráni cáron Afceiob«* VXL * uis* S- 3 Versa г - 4 к Utas S«lly Sáráét» *91fl Ttgji • If» /tfk.b.A Kérdői* No»г Foto Xilmán SéCttt® Lilim* ergentua (tlM Ná**t fii« ZottiticorS ftáwá* Vita® in mi«* út s*e •olt* í»Ifo*ó 1*» Ä-* «2« к MEGFEJ i ÉS Lapunk 28. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: MVCDTEfJf" "Jobb kevés J6t tudni, mint sok haszontalant“. 1¥ТЕ1ис<ЭСЛ Nyertesek: Borzy Bálint, Szalőc' (Slavec), Szakács József, Debrőd {£»bra<f), Szépvölgyi bajos, Kajal, i
