Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-27 / 52. szám

1986. december 27. .SZABAD FÖLDMŰVES. 3 KEZÜNK A VILÁG ÜTŐERÉN Valamikor, olyan kétszázhetven évvel ezelőtt sem várhatta hírre szomjasabban az egyetlen újsággal érkező postakocsit a Mercurius Hungaricus olvasója, mint korunk embere a rádió és a tévé információ-áradatát, a napilapok tudósításait. Hírekre ébredünk, események nyugtalanítják álmainkat. Minden óra, minden nap hozza és viszi a Föld gondját, baját, reményeit és félelmeit. És mi hallgatjuk, nézzük, olvassuk. Lessük, vi­gyázzuk, mi történt: kezünk a világ ütőerén: Fel-felszökő lá­zak miatt aggódunk, egészségét óvnánk. Visszapergetve — néhány nap híján — kerek egy esztendő krónikáját, most újra felidézzük: mi volt a legfontosabb, a legbiztatóbb, a leginkább jövőbe mutató, a legérdekesebb, a legmeghökkentőbb, a sor­sunkat vagy a világ sorsát leginkább meghatározó. Persze, az események tömegéből így kiragadott néhány a szubjektív vá­logatás függvénye. Lehet, hogy sok fontos és valóban jelentős esemény marad így figyelmen kívül. De legyen a válogató mentsége, hogy ezekkel év közben — a lehetőségekhez mér­ten — már foglalkoztunk. A béke megóvása Éköré az emberiség jövőjét meghatározó, nélkülözhetetlen feltétel köré csoportosítható mindaz a sokféleképpen kifeje­zett és megfogalmazott javaslat és szándék, amelyet a Szov­jetunió nyilvánított ki az 1986-os évben éppúgy, mint meg­alakulása óta mindig. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára januárban, a genfi leszerelési tárgyalások újabb fordulója megkezdésének előestéjén széles körű békekezdeményezést terjesztett elő. Olyan, ezredfordulóig terjedő programot, amely megszabadíthatná a Földet az atomfegyverek veszélyétől, a pusztítás felhalmozott és ma is gyártott eszközeitől. „Az em­beriség az új kozmikus korszak fele'össégteljes időszakába lépett. Itt az ideje annak, hogy felszámoljuk a kőkorszakra jellemző gondolkodást, amikor is a fő gondot a legnagyobb bot vagy a legsúlyosabb kődarab beszerzése jelentette.“ Az új gondolkodásból példát mutatva egész évben vállalta a kísér­leti atomrobbantások egyoldalú moratóriumát és a reykjavfki csúcstalálkozón benyújtott csomagtervében éppúgy ezért szállt síkra, mint az ENSZ főtitkárához intézett memorandumban, a Bécsben és Stockholmban folyó tárgyalásokon vagy a tízpon­tos delhi nyilatkozatban. 4 Közös erőfeszítések „Ä Varsói Szerződés tagországai külpolitikájuk egyik leg­fontosabb feladatának tekintik az európai biztonság és együtt­működés megszilárdítását“ — szögezi le a Politikai Tanácsadó Testület júniusi budapesti ülésének közleménye. E rövid, ám találó mondat magában foglalja a szocialista országok békepolitikájának gazdag tartalmát. Tükröződik ben­ne az a szilárd elhatározás, hogy politikai eszközökkel kell érvényre juttatni minden ország és nemzet szilárd biztonsá­gát, a fejlődés és a haladás békés feltételeit. Kifejezi azt a készséget, hogy aktívan, tisztességesen és következetesen megvalósítják a helsinki Záróokmány tartalmát és szellemét. Ezzel kapcsolatban Bohuslav Chüoupek, hazánk külügymi­nisztere leszögezte: „A budapesti ülés dokumentumai valóban széles távlatokat nyitnak a küzdelem előtt a békéért, a lesze­relésért és a nemzetközi együttműködésért. A jelenlegi bonyo­lult és veszélyes időszakban a szövetséges szocialista orszá­gok járható utat mutattak a nemzetközi helyzet javításának elérésére. A testvérpártok főtitkárainak és első titkárainak, valamint a külügyminisztereknek a budapesti ülés idején meg­tartott találkozóin is hangsúlyozták, hogy a szocialista orszá­gok kötelességüknek tekintik minden lehetőség keresését a fegyverkezés csökkentésére és korlátozására, az államok köz­ti konstruktív együttműködésre.“ Ennek értelmében válik érthetővé az a sok külföldi látoga­tás, amelyre az idén hazánk vezető politikusai utaztak kül­döttségek élén, s az a vendégjárás, amelyek eredményeképpen kereskedelmi és együttműködési szerződésekkel lesz teljesebb gazdasági, kulturális életünk. Bécstől A.mszterdamig, Kanadától Kínáig szinte az egész világon átívelnek a békés kapcsolatok, a kölcsönös megismerés és együttműködés szálai, mind a tár­sadalmunkat átható szándék bizonyítékai, hogy közös erőfe­szítésekkel sikerüljön áthidalni a bizalmatlanságot, az elvá­lasztó körülményeket és létrehozni a feltételeket ahhoz, hogy elmélyüljön a biztonság Európában. Hazánk éppúgy, mint a többi szocialista ország, külpolitikát fellépésével, tevékeny részvételével a genfi, a stockholmi és a bécsi konferencián méltó módon járult hozzá a nemzetközi békeév eszméinek megvalósításához. szerepét játszva profitálhasson^ a fegyverekből, á gazdasági állapotok „javításából". leromlóit Irak és Irán háborúja Szeptemberben múlt hetedik éve, hogy kirobbant az iraki-' —iráni háború, egyike a legpusztítóbb fegyveres viszályoanau a második világháború utáni négy évtizedben. A tény fik ön­magukban is döbbenetesek. A két oldalon eddig 600-70,. ezer háborús halottat gyászolnak, jóval millió fölött azo* ezé , akik már egész életükben testükön fogják vise,ni a fegyve­rek nyomait.' Alig felfogható az anyagiakban bekövetkezett rombolások nagyságrendje: meghaladja a 300 milliárd dollárt. Pusztán a károk helyreállítása az ezredfordulóig tartana, na már ma elhallgatnának a fegyverek. Irán még a sah uralkodása Idején, a hetvenes években, az Egyesült Államok legfőbb katonai szövetségesévé lett e tér­ségben. Az akkori legkorszerűbb fegyverzettel felszerelt had­serege megszállta a Hormuzi-szoros három szigetét, azzal fe­nyegetve, hogy teljesen ellenőrzése alá vonja az öböl menti hajóforgalmat, azaz a világ kőolajexportjának meghatározó részét. Ekkor éleződött ki a viszály Irak és Irán között es Reza Pahlavi gyűlölt rendszerének bukása után Irak szerette volna visszacsinálni a szerződést, s katonailag akarta kikény­szeríteni a határkérdés felülvizsgálását. Irán ellentámadásba ment át. Azőta tart a háború. Irán lakossága 40 mtiliő fölötti, Iraké 15 millió. A békítési kísérletek, az ENSZ, az Arab Liga, az Iszlám Konferencia, valamint olyan köztiszteletben álló politikusok próbálkozásai, ntnt Olof Palmeé — sem vezettek eredményre. Pedig itt Közép-Keleten egyik hercoló ország sem remélheti a klasszikus értelemben vett győzelmet. Az elhúz6- dó, súlyos áldozatokkal járó háború voltaképpeni haszonélve­zője az Egyesült ÁFamok, bár formálisan elítéli a konfliktust, jócskán részesedik a hadívásárlásokből. Washington igazi haszna még ennél is több: a két, antUmperialista vonalat kö­vető állam legyengülése egyértelműen az amerikai és az iz­raeli pozíciókat erősíti a térségben. A nemzetközi légkör ja­vítását szolgá’ná, ha a két sokat szenvedett nép megbékélne és tárgyalások útján rendezné vitás dolgait. Ä párbeszéd folytatását, a regionális konfliktusok békés, tárgyalásos rendezését sürgeti, atomfegyvermentes övezetek létrehozását javasolja a Földközi-tenger térségében éppúgy, mint a Csendes-óceán déli térségében. A szovjet kormány megbízásából erről szőlő jegyzőkönyvet irt alá a Szovjetunió ausztráliai nagykövete, amely többek között megállapítja: „A szovjet kormány következetesen támogatja atomfegyver­mentes övezetek létrehozását a világ különböző részein, s eze­ket fontos lépéseknek tekinti az atomfegyverek megsemmisí­téséért vívott harcban.“ Teszt ezt akkor és annak ellenére, hogy az USA újabb és újabb kísérleti atomrobbantásokat hajt végre Nevadában, s hogy megsértette — felmondta — a SALT-I! egyezményt. Állhatatosan és következetesen, türelmesen és tetteket sürge­tő szívóssággal küzd a Szovjetunió a leszerelésért, tiltakozik a csillagok háborúja ellen, felkínálva a rombolás és a meg­semmisítés eszközei ellenében a tudományos együttműködést a haladás érdekében. A csillagok békéjét a 21. század nemze­dékei érdekében. Az SZKP XXVII. kongresszusa X gyorsítás programját hozó, a lenini elveket és munkastí­lust számonkérő, a szocialista országok további fejlődéséig ható történelmi tanácskozás volt. Számunkra, a szocialista társadalmat építők közössége számára nemcsak az év, e kor­szak legfontosabb eseménye. Az SZKP KB beszámolójában Ilyen fejezetek hangzottak el: „A demokratizmusban, a dolgo­zók alkotó munkájában Lenin az új társadalmi rendszer fej­lesztésének legfőbb erejét látta. Mindenkinél jobban hitt a népben, azon volt, hogy emelkedjék a tömegek politikát akti­vitása és kultúrája, miközben hangsúlyozta, hogy a tudatlan ember a politikán kívül áll. Azóta csaknem hét évtized telt el. összehasonlíthatatlanul magasabb a szovjet emberek művelt­ségének és kultúrájának szintje, gazdagodott társadalmi-poli­tikai tapasztalatuk, azaz nagymértékben megnőttt minden egyes állampolgár lehetősége és Igénye az iránt, hogy részt vegyen a társadalom és az állam ügyeinek irányításában. Ä demokrácia — az az egészséges és tiszta levegő, amely nélkül a szocialista társadalom létezni sem képes. Így amikor arról beszélünk, hogy a szocializmus hatalmas teljesítőképes­ségét mée nem teljes mértékben használjuk ki, akkor arra gondolunk, hogy a társadalom fejlődésének meggyorsítása el­képzelhetetlen és lehetetlen a szocialista demokrácia, annak valamennyi oldala és megnyilvánulása további fejlesztése nél­kül.“ E demokrácia csak az őszinteség, a nyíltság és az Igazsá­gosság légkörében bontakozhat kt. Ennek megteremtésével párhuzamosan, „menet közben“ folyik a szovjet népgazdaság szerkezeti átépítése, fejlesztésének meggyorsítása, korszerűsí­tése. Ä XXVII. kongresszus a világpolitika színterén Is meghatá­rozza a Szovjetunió fő irányvonalát. Ez pedig továbbra Is a nukleáris fenyegetés, a fegyverkezési hajsza elleni, s az álta­lános béke megőrzéséért vívott küzdelem lesz. Ezzel kapcso­latban az SZKP KB főtitkára így szólott előadót beszédében:' „A jelenlegi helyzetben az összes állam közötti együttműkö­désnek és együttmankálkodásnak nincs alternatívája. Ily mó­don kialakultak azok az objektív feltételek, amelyek közpette a kapitalizmus és a szocializmus közötti küzdelem csak és ki­zárólag a békés verseny, a békés versengés közepette mehet végbe. Számunkra a békés egymás mellett élés az a politikai irányvonal, amelyhez a Szovjetunió a jövőben is töretlenül tartan1 szándékozik magát. Az SZKP a külpolitikai stratégia folyamatosságát biztosítva aktív nemzetközi politikát folytat majd. amely korunk világának realitásaiból fakad. A nemzet­közi biztonság problémáit, természetesen egy-két — akár a legerőteljesebb — békekezdeményezéssel nem lehet megolda­ni. A sikerhez csak következetes, tervszerű és állhatatos mun­ka vezethet el.“ Az SZKP Irányvonalát, kongresszusának programját támo­gatták a szocialista országok kommunista pártjainak idei kongresszusai is Mind a lenini elvek és munkastílus követke­zetes érvényesítése, mind a gyorsítás stratégiája meghatározó tényezővé vált, hiszen fejlődésünk ütemének összehangolása haladásunk feltétele. A világ másik felén A diplomáciai kapcsolatok felvétele, az élénkebb nemzet­közi kapcsolatok tovább nyitogatják ablakainkat a világra, közelebb hozzák a lehetőséget társadalmi szerkezetüket, élet­módjukat, szemléletüket és életszínvonalukat tekintve más, idegen országok megismerésére. A turista hajlamos a kiraka­tokból, üzletek pultjaiból ítélni. A csillogás, a modernebb és szokatlanabb tárgyak és eszközök látványától észrevétlen ma­rad számára a sok ellentét, probléma, ami egész rétegek lét­bizonytalanságát idézi elő vagy elöbbrejutásuk lehetőségét akadályozza. A szomszédos NSZK-ban például a munkanélküliek helyze­tét jellemzi egyre inkább pénzügyi helyzetük fokozatos rom­lása. 1986 első félévében a 2,3 millió munkanélküli közül 0,9 millió kapott úgynevezett munkanélküli pénzt. 0.6 millió mun­kanélküli segélyt, 0,8 millió nem kapott semmit sem. Azok kö­zül, akik 1986 februárjában kaptak munkanélküli pénzt vagy segélyt, minden százból 12 ember kapott 1 ezer 300 márká­nál magasabb összeget, 3 pedig ilyen összegű pénzt vagy se­gélyt, 18 ennél kisebb (1 ezer 100 márka) összeget, 26 pedig 900 és ezerszáz márka közötti, 20 munkanélküli kilenc és hét­száz márkát, 41 ilyen összegű segélyt, ötszáz márkánál kisebb összeget kapott százból 13 ember, és segélyt százból 8 ember. A munkanélküli pénz annak az esetében, akinek gyermekei vannak, az utolsó tiszta kereset 68 százaléka. A gyermektelen munkanélküli 63 százalékot kap. Egy év múlva (Idősebbeknél két év múlva) a munkanélküli pénz helyébe az alacsonyabb összegű munkanélküli segély lép. (Gyermekes munkanélküliek esetében ez 58 százalék, gyermektelenek 56 százalékot kap­nak.) Az első félévben az NSZK-ban a munkanélküliek egyhar­­mada semmilyen anyagi támogatásban nem részesült. Ide tar­toznak például a fiatalok, akik a munkanélküliség elleni biz­tosítás révén adódó jogokat nem élvezik, s így nem lehet igényük pénzre vagy segélyre. Hihetetlennek tűnő adatok az DSA-ből: minden nyolcadik amerikai felnőtt analfabéta. Az adat hitelességében nem lehet okunk kételkedni, mivel azon a felmérésen — egy 3 ezer 400 személlyel elvégzett, ún. reprezentatív teszt eredményein —' alapszik, amelyet az Egyesült Államok oktatásügyi miniszté­riumának megbízásából a népszámlálási hivatal végzett el. Persze, az analfabéta Itt nem olyan személyt jelöl, aki a nevét sem tudja leírni, hanem olyat, akinek olvasási és megértési szintje nem éri el az általános iskola ötödik osztályának kö­vetelményeit. Vagyis funkcionális analfabéta, akt nem képes megérteni egy „munkaerő kerestetik“ típusú újsághirdetést, vagy egy munkabiztonsági előírást, nem tud kitölteni egy kér­dőívet, vagy megírni egy önéletrajzot. Nem véletlen, hogy az analfabéták között magasabb a munkanélküliek aránya. A 13 százalék akkor is magas arány, ha figyelembe vesszük, hogy a statisztikát a nem angol anyanyelvűek (az első nemzedék­be!! ázelai, latin-amerikai bevándoroltak, vagy az USA-ban született spanyol anyanyelvűek) rontják le. Az oktatási szak­emberek a nyelvi és más problémákon túl az olvasástanítás módszereiben látják a fő okot. Még mindig terrorizmus Állítólag voltak már — a terrorizmus áldozatainak számát tekintve — rosszabb évek is. Ez az év mégis, minden eddigi­nél kegyetlenebbnek tűnik. Hiszen személyes Ismerősünkként gyászoltuk Olof Palme-t, akinek gyilkosait még mindig nem fogta el (de talán már nyomukban van) a svéd rendőrség. Merényletek Párizsban és Manilában (igaz, az előző évben túszdráma Máltán, és gyilkosságok München mellett), tömeg­­gyilkosság Pandzsábban, vérengzés egy templomban, bombák konzulátusok épületében... szinte megjegyezhetetlen és ki­deríthetetlen, milyen szélsőséges szervezetek és csoportok gyilkolnak és fenyegetőznek. Közben pedig — bűnbakot keresve — az állami szinten űzött terrorizmus példái. Az USA „elrettentésül“ Líbiát bom­bázta, Nicaraguában foglyul ejtettek egy amerikai pilótát, aki repülőgépén fegyvereket szállított az elienforradalmároknak. És még mindig zajlik az iráni fegyverszállítási botrány. Végül még megérjük, hogy egészen egyszerű lesz kideríteni, ki bé­relte fel, ki pénzelte, ki úszitotta ezeket a terrorista csopor­tokat, csupán a „kirakós játék" mintájára egyetlen kockát kell a helyére rakni: kinek az érdeke a konfliktusok szítása, a „zavarosban halászás“ módszere, hogy az összeugrasztott felekezetek és pártok népek és országok között g „békéltető“ Császárok alkonya Ex-diktátorok élnek békés menedéket, fényűzést élvezve, hazájuktól távol. Van miből megfizetniük a védelmet, a me­nedéket. Óriást vagyonokat raboltak össze alattvalóik vérén és verejtékén. így élt bukása őta Bokassa is. És most a Közép-afrikai Köz­társaságban megkezdődött Jean Bedel Bokassának, az ország volt császárának a pere. Egyebek között gyilkossággal, em­berevéssel, sikkasztással vádolják. Ezekért a bűnökért már tévőimében halálra Ítélték. Éppen ezért keltett meglepetést a hír, hogy az egykori véreskezű uralkodó otthagyta francia­­országi menedékét, a kényszerlakhelyül kijelölt kastélyt, és kijátszva az őrök éberségét, feleségével együtt Párizsban re­pülőgépre ült. ötven gyermeke közül ötöt magával vitt az űt­­ra, de Bangui repülőterén a fogadtatás korántsem volt csaló* dias. Hozzátartozóit egyáltalán nem engedték kiszállni, őt ma­gát pedig Kollngba jelenlegi elnök testőrsége letartóztatta. Az első tárgyaláson azzal indokolta hazatérését, hogy nem tudott ellenállni a honvágynak.., Hirtelen elhatározása és hírhedt nevének Ismételt felbuk­kanása a vlláesajtőban nemcsak a Közép-afrikai Köztársasá­got érintette kellemetlenül, de Párizst is, s egyáltalán nem azért, mert Bokassa a bolondját |áratta a rendőrökkel. Az a zavaró, hogy Franciaország térségbeli igénvei szempontjából ecváiíalán ráterelődött a ügyelem az összefüggésekre. A volt Bokassa-birodalom ugyanis a feszültséggóccá vált Г-sád szom­szédja és állomáshelye francia katonai egységeknek. A saját magát megkoronázó császárt annank Idején az akkori francia vezetés buktatta meg azáltal, hogy befagyasztott mindenféle anyagi támogatást. Ez az 1979 es hangúi diákmészárlás követ­kezménye volt, amikor Bokassa testőrsége több, mint száz fiatalt meggyilkolt, s amint arra fény derült, maga Is részt vett az öldöklésben. Mindezt most tagadja bírál előtt, viszont" nyilatkozatában bírálta Párizst, amiért hét évvel ezelőtt cserbenhagyta és utalt az akkori vezetőknek átadott gyémánt ajándékokra, valamint francia ígéretekre, melyek szerint hazatérése után enyhe íté­letet várhat... Nos, alighanem igaza lesz, már ami az enyhe ítéletet Illeti. Ugyanis a Közép-afrikai Köztársaságban ma Is franciaellenesek az érzelmek, s ezek kihatással lehetnének Chirac amúgy Is felemás helyzetére, viszont Kollngba elnök sem akarja kockáztatni a francia katonai és gazdasági segé­lyek elapadását. így diktál bukásuk után Is — nem a császá­rok hatalma, hanem — a császárok pénze, amellyel politiku­sok hallgattathatók el és az igazságszolgáltatás szemét köthe­tik be, még ha gyilkosság, emberevés és sikkasztás volt is a vád. Milyen volt ez az esztendő? A nemzetközi békeév az emberiség létkérdéseinek megoldá­sáért folytatott erőfeszítések jegyében telt. A fegyverzetcsök­kentés, a leszerelés, a vegyi fegyverek gvártásának fcet'ltása és a kísérleti atomrobbantások beszüntetése, a csillaeháborús program elleni tiltakozás volt a szovjet javaslatoknak, a szo­cialista országok követeléseinek és a békeszerefő tudósoknak, a békemozgalmakba tömörülő millióknak a célja. A tárgyalá­sok több szinten és helyszínen folynak, a párbeszéd nem sza­kadt meg, folytatódik. Reménytkeltő tények. Tehát volt értel­me a küzdelemnek, a békéév meghirdetett céljainak. Közben azonban továbbra ts tartanak a regionális konfliktusok, tel­­-felújulnak a harcok a Föld egyes pontjain. És az ENSZ által sürgetett környezetvédelem, az emberiség millióit pusztító ter­mészeti csapások és katasztrófák, az éhség és az analfabetiz­mus, a betegségek, és a kábítószer-fogyasztás ellen Is össze­fogásra van szükség. Olyan nemes együttműködésre, amilyen­nel szovjet és japán, csehszlovák és amerikai magyar és francia tudósok a Halley üstököst vizsgálták, amelyről csodá­latos felvételeket láthattunk. És elgondolkozhattunk, vajon ha legközelebb újra földközelbe kerül, kik és milyen körül­mények között nézhetik majd, s mit „lát“ ha bolygónk mellett Tiszta lesz-e a folyók vize, termő-e a föld és boldog-e a* ember? Lehet, hogy az új év hozza ennek biztosabb ígéretét? Feldolgozta: H. MÉSZÁROS ERZSÉBET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom