Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-13 / 50. szám
■ Bi utasítás ezen túlmenően a gyújtási szerkezet diagnosztizálásénak technológiai leírása is mellékelve van. Az eddigi tapasztalatok azt mutatlak, hogy a mezőgazdasági gyakorlatban ez az ellenőrzési rendszer telies mértékben bevált, s továbbra ts betölti tórsadalmi küldetését. Ezért célszerű, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem teljes mértékben kihasználja ezt a minden tekintetben előnyős szolgáltatóst A mezőgazdasági üzemekben szerzett eddigi tapasztalataink lelzik. hogy a gyúitóberendezések rendszeres ellenőrzése és megfelelő beállítása révén 5 százalékos üzemanyagmegtakarítás érhető el a nem kezelt berendezésekkel szem-A gép- és traktoráltomások. valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek vezérigazgatósága a mezőgazdasági szakemberek számára segítőeszközként egy műszaki kézikönyvet adott ki. amely a mezőgazdasági gépek gyújtóberendezéseinek beállításával, javításával és karbantartásával foglalkozik. A kézikönyv egyebek között a nálunk használt belsőégésű motorok valamennyi típusának a gyújtóberendezéses beállítási adatait Is tartalmazza. tudomAnyos-müszaki ISMERETEK A tudományos-kutató bázis, mint a tudományos-műszaki fej< íesztés alapvető innovációs forrása — pótolhatatlan szerepet tolt be az üzemanyag-fogyasztás ésszerűsítésében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Bár a kutatás a gázolajfogyasztás ésszerűsítésének iptnden területét érinti, önmagában mégsem képes gyorsan és eredményesen alkalmazni legújabb kutatási eredményeit a mezőgazdasági gyakorlatban. Nem az a célunk, hogy ebben a fejezetben részletesen Ismertessük a tudományos kutatásnak az üzemanyag-fogyasztással kapcsolatos összes ésszerűsítési lehetőséget, hanem csak tájékoztatni szeretnénk a mezőgazdasági szakembereket ■ gázolaj gazdaságos kihasználásának néhány — már bevált •— lehetőségeiről. A Pralia-Ŕepy-I Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézetben egyebek között megállapították és a gyakorlatban kipróbálták, hogy á műtrágyák szállításának az ésszerűsítésével, az adásvételi kapcsolatok rendezésével, valamint a növények tudományosan megalapozott tápanyag-utánpótlásának a betartásával évente úgyszólván 325 millió tonnakilométer takarítható meg. Ez hozzávetőlegesen háromezer tonna gázolajnak felel meg. Az üzemanyag-megtakarításnak további reális lehetősége a esepptolyós műtrágyák tudományosan megalapozott alkalmazásában rejlik. Ezzel a módszerrel ezer hektár kezelt területen mintegy 300 liter gázolaj takarítható meg. A további reális lehetőségek között kétségtelenül a belüzemi szállítás optimalizálása említhető. A számítástechnika módszereinek segítségével ugyanis minimalizálható a szántóföld és a raktár között megtett kilométerek száma. Érdekes megoldásnak kínálkozik a gabona célszerű szállítása is, amely azonban megköveteli a gyűjtőtartülyok építését ezer—kétezer tonna gabona befogadására. Jelentős lehetőségek rejlenek az egyes agrotechnikai műveletek összevonásában, a müvelőeszközök és a traktor megfelelő összekapcsolásában, a talajművelés során a munkaműveletek minimalizálásában, valamint a technológiai folyamatok lnnoválásában a mezőgazdasági termelésben ős az élelmiszeriparban egyaránt. A tudományos kutatásnak jelentős tartalékai vannak az Ozemanyag-megtakarítás szempontjából a mezőgazdasági géppark műszaki állapotának javítása területén Is. Itt elsősorban ez elöregedett gépek selejtezéséről van sző. A néhány felsorolt példa ma már közismert és a gyakorlatban bevált. A tudományos kutatás azonban még korántsem mondta ki az utolsó szót. A közeljövőben további újszerű és progresszív megoldások várhatók, amelyek minden bizonnyal Jelentős mértékben hozzájárulnak majd a gázolaj gazdaságosabb kihasználásához, mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban. A GÁZOLAJFOGYASZTÁS PROGRAMSZERŰ ÉSSZERŰSÍTÉSE A 7. ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar reszortjában a gázolajfogyasztás ésszerűsítésére több intézkedést fogadtak el. Ezen intézkedések megvalósításával ki lettek merítve a gázolajfogyasztás csökkentésének igénytelenebb lehetőségei. Az Intézkedéseknek többsége ugyanis megismételhetetlen és egyszeri alkalmazású volt. Hiányzott belőlük a programszerű felépítés és a rendszerüség. A gázolajfogyasztás, valamint az energiaforrások szerkezetének további ésszerűsitése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban megköveteli az egymásra szorosan kapcsolódó programszerű intézkedések rendszerének a bevezetését. Kezdve az üzemanyag-fogyasztás tervezési normatíváinak és műszakilag indokolt normáinak szüntelen pontosításától, az anyagi és erkölcsi elismerésen, a gépi eszközükről való fokozott gondoskodáson, az üzemanyag-fogyasztás tervezésének ez kiértékelésének a tökéletesítésén, az ellenőrzés és irányítás hatékonyságának növelésén át egészen az igényes gazdaságiműszaki követelmények érvényesítéséig a mezőiparral szemben. főleg az új gépi eszközök szállításával kapcsolatban. A gázolajfogyasztás további ésszerűsítése érdekében a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a CSSZK és a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma közös utasítást adott ki a 8. ötéves tervidőszakra. Ezen utasítások megvalósítása kedvező feltételeket teremt a CSKP Központi Bizottsága 11. ülése, valamim az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatainak valóra váltására. Tartalmukkal egyidejűleg a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak a megvalósításához is hozzáiárulnak. A kiadott utasítások konkrét feladatokat tűztek ki a gázolajfogyasztás ésszerűsítési programjavai kapcsolatban a mezőgazdasági gépesítési kutatóintézetnek, a mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági kutatóintézetnek, a tudományos gazdálkodási rendszer Intézetének, az Agrodat vállalatnak, a MÉM nevelési és oktatási intézetének, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti gépeket vizsgáló intézetnek, a gép- és traktorüllomások. valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek termelési-gazdasági egységeinek, a többi központilag irányított szervezet vezérigazgatóinak, továbbá a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetőinek. Az utasítások tartalmukból kiindulva fontos mozgósító erővé válnak a mezőgazdasági és élelmiszer ipari termelés egész rendszerében a gázolajfogyasztás ésszerűsítést programjának koordinált megvalósításában. A gázolajfogyasztás ésszerűsítési lehetőségeinek széles spektrumát foglalják össze. Ebben az ötéves tervidőszakban is döntő jelentőségű tényezőként marad az ember, mint a gazdaságos gázolaj felhasználás egész folyamatának elemzője, szervezője és alkotója. Az ésszerű gázolajfogyasztással kapcsolatos célok megvalósításában továbbra is vezérvonalként szolgálnak az CSSZK és a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának közösen kiadott utasításai, amelyek alapján az összes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezet kidolgozta a konkrét feltételekre szabott programszerű intézkedéseket. Az utasítások lehetőséget nyújtanak a gázolaj ésszerű kihasználása szempontjából a programszerű célfeladatok megoldására. Ez az újszerű hozzáállás az össztársadalmilag alapvetően fontos problémakör megoldásában a CSKP XVII. kongresszusának az értelmében a progresszív lehetőségeket tárja fel előttünk, s egyben összhangban van a mezőgazdasági élelmiszer ipari komplexum 8. ötéves tervidőszakra kitűzött energetikai programjával, valamint a 02-es számú állami célprogram feladataival. Csakis a megfelelően kiválasztott ésszerűsítési intézkedések következetes megvalósításával érhető el a gázolajfogyasztás gazdaságosabbá tétele a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A tananyagok küldetésével összhangban, az előző fejezetekben a gázolajfogyasztás ésszerűsítésének kérdéseivel foglalkoztunk hazánk mezőgazdasága és élelmiszeripara vonatkozásában. Végezetül szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy már ebben az ötéves tervidőszakban, de főleg távlatilag az üzemanyag-megtakarítás túlnyomó hányadát a szállító ágazatokban kell keresni. A mezőgazdaság fejlesztésének és a lakosság élelmezésének távlati programjával összhangban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az energiafelhasználás szempontjából takarékos motoregységek és az ezekhez igazodó művelőeszközök és aggregátorok szállítását várja, hogy energetikai szempontból optimális legyen az összhang a mobil energetikai eszköz és a függesztett, illetve vontatott gép között. A harmadik tananyagot a Csehszlovák Televízió 1385. december 15-én sugározza. Az első ismétlésére 1986. december 18-án, a második ismétlésére 1987. január 5-én kerül sor. 4 i HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XVI. évfolyam 3. tananyag Az iizemanvag-fogvasztás ésszerűsítésének lehetőségei a mezőgazdasági - élelmiszer ipari komplexumban V A falu szocialista átépítésével és a mezőgazdasági termelés belterjesítési folyamatának a beindulásával egyidejűleg a nagy teljesítményű gépek és a gépi eszközök is teret hódítottak. Pótolták a rohamosan csökkenő munkaerőket, s felváltották az igavonó állatokat. Az élelmiszerek termelése ily módon döntő mértékben az energia, a fűtőanyag és a kőolaj szállításának közvetlen függvényévé vált. joggal állítható, hogy ma a kőolaj a mezőgazdasági termelésben annyira nélkülözhetetlen, mint az élelmiszer az emberi élethez. A mezőgazdaságban — más népgazdasági ágazatokkal szemben — a kőolajat a termelési technológiai folyamatok több mint 80 százalékának az elvégzésére használják fel. Olyan munkafolyamatok elvégzésére, amelyek mobil energetikai gépi eszközök segítségével történnek, mint például a talaj-előkészítés, a növényápolás, a trágyázás, a betakarítás stb. Az élelmiszer-ellátás ma már elképzelhetetlen kellő mennyiségű kőolal biztosítása nélkül. A hetvenes évek vége felé a kőolal és termékeinek világpiaci ára jelentősen nőtt. Ez népgazdasági viszonylatban is befolyásolta a kőolajtermékek felhasználását. így a mezőgazdaságban is keresni kellett a köotajfugyasztás csökkentésének lehetőségeit. A többi KGST- országban, de a fejlett tőkés országokban is hasonló irányzat volt tapasztalható. A 7. ötéves tervidőszakban a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatával összhangban a mezőgazdaság területén is több intézkedést hoztak az üzemanyag-fogyasztás észszerüsitésére, illetve csökkentésére. Ezt a törekvést jelentős mértékben elősegítette az energia- és a fűtőanyag-gazdálkodás össztársadalmi ellenőrzése, amely a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum valamennyi Irányítási szintjén konkrét feladatok megvalósításához vezetett. A megvalósított intézkedések közül némelyek egyszeri és lsmételhetetlen jellegűek voltak. Ezen intézkedések érvényesítésével a nem mezőgazdasági jellegű üzemekben és a szállítással foglalkozó melléküzemági termelésben csökkent a gázolajfogyasztás, a mezőgazdasági üzemekben pedig kiküszöbölték a gázolaj felhasználásában tapasztalt alapvető hiányosságokat. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemekben ezáltal kimerítették a gázolaj megtakarításának a beruházások szempontjából könnyen elérhető lehetőségeit. A mezőgazdasági-élelmiszer ipari komplexumban az 1980—1985-ös években az 1 millió összteljesítményekre számított gázolajfogyasztás hozzávetőlegesen 28 százalékkal csökkent. Bár ezidáig is jelentős igyekezetei fejtettünk ki a gázolaj megtakaritás kérdésében, s a gázola|szükséglet tervezésére egy komplett normatív rendszert alakítottunk ki, továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani az üzemanyag gazdaságos felhasználására, valamint mindennemű energia hatékony hasznosítására. A CSKP XVII. kongresszusának határozatai is magukban foglalják ezt a követelményt úgyszintén, mint a CSKP Központi Bizottsága 11. ülésének határozataiból eredő intézkedések. A 8. ötéves tervidőszak egyik alapvető célja az. hogy a termelés tervezett növekedését a kőolajszükséglet további növekedésének az Igénye nélkül valósítsuk meg. E cél megvalósítására segítőeszközként szolgálnak a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának közösen kiadott utasításai az üzemanyag-fogyasztás ésszerűsítésével kapcsolatban a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozóan. Az utasítások nyomán hozott intézkedések az üzemanyagtakarékossági program összehangolt megvalósítására serkentették a vezetőket és a kollektívákat egyaránt. A szorosan összefüggő intézkedések az üzemanyag-fogyasztás műszakilag Indokolt normatíváinak és normáinak a pontosítására, a fogyasztás tervezési és értékelési rendszerének a tökéletesítésére, valamint az üzemanyag-megtakarítás anyagi érdekelh ségének a kidolgozására irányultak. Az őstermelők ezen túlmenően igényes követelményeket támasztottak a gépipari üzemekkel szemben az új gépek üzemanyag-fogyasztásával kapcsolatban. Az intézkedések kedvező feltételeket teremtettek az üzemanyag-fogyasztás területén az irányítás hatékonyságának a növelésére, valamint a komplex ellenőrzési rendszer bevezetésére a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum összes szervezeteiben. MOBIL GÉPI ESZKÖZÜK AZ ÉLELMISZER TERMELÉSBEN A népgazdaság fejlesztésében döntő és pótolhatatlan helyet foglal el az élelmiszerek termelése. Ez ugyanis a dolgozók érdekeit jelentős mértékben szocialista társadalmunk politikai és gazdasági slahi itásának a további szilárdítására irányítja. A mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés fejlesztésének jelenlegi színvonala megköveteli a mobil gépi eszközökre alapozott technológiai folyamatok fokozott mértékű alkalmazását A mezőgazdasági termelésben ez elsősorban a talajművelésl technológiákat, a betakarítási munkákat, a növényvédelmet, az anyagmozgatást és az egyéb előkészítési munkálatokat foglalta magában. Az élelmiszeripar pedig elsősorban a nyerse anyagok és a késztermékek szállírása szempontéból Igényes a mobil gépekre. Mivel az é’elmiszer-termelés Igényes a mobil gépi eszközökre, ez szükségessé teszi a mezögazdasági-elélmlszer-iparl дан иiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiibiо
