Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-13 / 50. szám

1986. ЗесетБет 13. .SZABAD FÖLDMŰVES. Negyvenéves az UNICEF TAz UNICEF az ENSZ Gyermekalap­­fa. Közvetlenül a világszervezet Tit­kárságához tartozik, és a világ nehéz körülmények között élő gyermekei­nek igyekszik segítséget nyújtani. Mert a XX. század végén is súlyos gond a gyermekek élelmezése, meg­felelő életkörülményeinek biztosítása, elsősorban Afrikában, Ázsiában és la­tin-Amerikában. Naponta negyvenezer gyermek pusz­tul el a világon rosszultápláltság és fertőzés következtében, s évente ne­gyedmillióra tehető az A-vitamtn hiá­nya miatt megvakulok száma. Törté­nik ez olyankor, amikor az oltóanya­gok egyre olcsóbbá válnak, s például nem egészen egy dollárba kerül egy olyan, tuberkulózis ellent oltócsomag, amely több csecsemő és gyermek TBC-elleni védettségét biztosíthatná. Márpedig a fejlődő országokban a a legsúlyosabb gyermekbetegségek a TBC, a kanyaró, a tetanusz, a sza­márköhögés, a dtftéria és a gyermek­bénulás, s e hat betegség következté­ben évente több mint három és fél millió kisgyermek pusztul el. Segíteni azonban kell — és lehet­séges. A fejlődő világ gyermekeinek 1974-ben még alig négy százaléka volt védett a felsorolt betegségek el­len, napjainkra viszont ez az arány negyven százalékra emelkedett, s eb­ben az UNICEF tevékenységének nagy szerepe van. Az ENSZ Gyermekalapját napjaink­ban az egyik leghatékonyabb nemzet­közi szervezetnek tartják. Az UNICEF 1985-ös költségvetésének legnagyobb részét az egészséges ivóvízellátásra, az alapvető egészségügyi szükségle­tek kielégítésére, valamint oktatási és szociális célokra fordították. Száz­­kilenc országban támogatta a gyer­mek-egészségügyi programokat, s $0 országban szervezett oltást akciókat. Az UNICEF azonban nemcsak az éhe­ző gyermekek megmentését, a beteg­ségek visszaszorítását tűzte ki célul, sokkal többet szeretne elérni: a gyer­mekek békés, egészséges tásadalml fejlődésének körülményeit megterem­teni mindenütt a világon. [P. L.) A КШ-orszäpk mezőgazdasági pilótáinak. egpttmiiMesB X szocialista országok együttműkö­désének látható jele a szovjet és len­gyel mezőgazdasági pilóták tevékeny­sége az NDK szántóföldjein és erdei­ben. A KGST-országok polgári légi közlekedési vállalatai évente több mint 140 millió hektár mezőgazdasági haszonterűleten dolgoznak. Az NDK- ban az idén februártól októberig mintegy 2,5 millió hektár szántóföldi területre szórják ki levegőből a mű­trágyát. Ez is környezetvédő eljárás, hiszen ily módon elmarad a talajmű­velő gépek talajnyomása és az álta­luk okozott sok-sok növénykárosítás. A KGST-országoknak ezt a két-, Il­letve többoldalú együttműködését az a megállapodás szabályozza, amelyet 1969-ben Irt alá Bulgária, Magyaror­szág, Vietnam, az NDK, Mongólia, Lengyelország, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia kormánya. Ezeknek az or­szágoknak polgári légi közlekedési vállalatai azóta főleg az alábbi terü­leteken működnek együtt: mező- és erdőgazdaság, légifénykép-készítés, geológiai feltáró repülések, építő- és szerelési munkák, sőt. az NDK va­sútvonalainak villamosítása is — je­lentette ki Wilhelm Gorzel, az Inter­flug mezőgazdasági repülési részle­gének igazgatója. — Nem szabad el­feledkeznünk arról, hogy az NDK szántóföldi területei nemzetközi ösz­­szehasonlításban rendkívül műtrágya­­igényesek. és hogy a légi közlekedési eszközök ésszerűen egészítik ki a ta­lajmegmunkáló gépeket. E tevékenység körébe tartozik az új típusú repülőgépek és helikopte­rek műszaki és ökonómiai paraméte­reinek kidolgozása, főleg a replüés biztonságával kapcsolatos kérdések­ben a kölcsönös tájékoztatás, a re­pülő- és a műszaki személyzet ki- és továbbképzése. Az együttműködés fő formáját a szakemberek tanácskozá­sa telentiaz ötévenként megrendezésre kerülő tudományos és gyakorlati kon­ferenciákon. Ezek a konferenciák is az együttműködés tökéletesítését cé­lozzák. A tanácskozások középpontjá­ban a mezőgazdasági repülés haté­konyságának növelése áll. A legutób­bi, az elmúlt év őszén Lengyelország­ban megrendezett konferencián a pol­gári légi közlekedési vállaltok mező­gazdasági és geológiai szakértőin kí­vül a tudományos intézetek, akadé­miák és a repülőgépgyártó vállala­tok szakemberei is részt vettek. A konferencián természetesen a mező- és erdőgazdaságok előtt 1990-ig álló feladatok Jelentették a fő témát. A konferencián elhangzott több mint 100 szakmai előadásból 15-öt NDK- beli szakemberek tartottak. A konferencia keretében kiállítást is rendeztek, ezen a lengyel, cseh­szlovák és szovjet repülőgépipar mu­tatta be repülőgépeit és helikoptere­it. A tervek szerint ugyanis a KGST- országokban rövidesen a mezőgazda­­sági repülőgépek új nemzedékét fog­ják üzembe állítani, ezek nagyobb termelékenységüek és jobb minőségű­ek lesznek a jelenleg alkalmazott gé­peknél. — Az NDK-ban pl. idén vizs­gáljuk és minősítjük a PZL-106 jelű új lengyel repülőgépet — közölte Wilhelm Gorzel. Ezt a gépet a nö­vényvédelemben. az erdőművelésben, a vetésnél, a műtrágyázásnál és a tü­zek leküzdésénél egyaránt alkalmaz­ni lehet. A hozzá hasonló repülőgé­peknél -kisebb az üzemanyag-fogyasz­tása és a zaja. Tapasztalatokat kívá­nunk szerezni ezzel a „repülő mező­­gazdasági géppel“ kapcsolatban, ami­ket már a következő sorozat gyártá­sánál hasznosítani akarunk. Az elkö­vetkező években minőségileg javítani kell a szilárd anyagokat és a folyé­kony műtrágyát szóró, illetve perme* tező berendezéseket is. Az együttmű­ködés további súlypontjait a biológiát eljárások alkalmazásával járó űj technológiák, a folyékony műtrágyák kiszórása, a bányameddök rekultivá­­lása, valamint a környezetvédelmi feladatok jelentik. A hatékonyság nö­velése érdekében az elektronikus a­­datfeldolgozás és a mikroelektronika fokozott felhasználását tervezik a me­zőgazdasági repülésben. Az együttműködés új formáját je­lentik az üzemeltetési szemináriumok. Az első ilyen szemináriumot az M-18a típusú repülőgépeket gyártő lengyel gyár rendezte az idén. (NpK) Moszkvában sajtótájékoztatón foglalkoztak a nemzetközi kapcsolatok több lényegbe vágó kérdésével. Juli! Voroncov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyettese ki­jelentette. a valamennyi nukleáris robbantársra elrendelt december 31-ig érvényes szovjet moratórium további sorsa az Egyesült Államok kormány­zatának álláspontjától függ. „Az amerikai kormánynak még van ideje arra, hogy csatlakozzon a szov­jet moratóriumhoz. Azt várjuk, hogy a jelenlegi problémák se akadályoz­zák meg az USA kormányát abban, hogy emlékezzék a moratórium lejár­tának dátumára. A szovjet atommora­tórium érvényessége alatt az Egye­sült Államok 23 nukleáris robbantást hajtott végre, melyek többsége össze­függésben állt a harmadik generá­ciójú fegyverek fejlesztésével.“ — mondotta. Olyan próbálkozásról van szó tehát, amelynek célja a Szov­jetunióval szembeni katonai fölény megszerzése. Ilyen feltételek között a Szovjetunió nem tarthatja fenn a moratóriumot a végtelenségig anél­kül, hogy ezáltal ne veszélyeztetné saját és szövetségesei biztonságát — jelentette ki Julij Voroncov. A nuk­­leárisfegyver-kísérletek teljes betiltá­sa! változatlanul rendkívül jelentős feladat és a legrövidebb út, amely elvezethet a nukleáris fegyverek korlátozásáig és végső felszámolásá­ig. Éppen ezért lett az atomkísérle-A felelősség Washingtont terheli tek betiltása szerves része a Reykja­­víkban előterjesztett javaslatoknak. Mivel az USA nem hajlandó tisztelet­ben tartani a rakétavédelmt rendsze­rek korlátozásáról szóló megállapo­dást, így Reykjavíkban nem sikerült végső megegyezésre jutni, bár Rea­gan elnök kifejezte egyetértését az­zal, hogy kezdődjenek szovjet—ame­rikai tárgyalások a nukleáris kísér­letek teljes betiltása céljából. Most azonban az amerikai kormány ebben a kérdésben is eltér a reykja­­víkl megállapodásoktól. A Szovjet­unió úgy véli, hogy az USA elutasító álláspontját nem az ellenőrzés prob­lémái motiválják. Washington évekig azt állította, hogy 'megfelelő ellenőr­zés mellett megköthető az atomkísér­letek betiltásáról szóló megállapodás. Washington szavai azonban eltérnek tetteitől — és ez a nukleáris kísér­letekre is vonatkozik. Amint nem le­hetett tovább érvelni a megfelelő ellenőrzés hiányával, azonnal nyil­vánvalóvá vált, hogy az Egyesült Ál­lamok egyszerűen semmilyen meg­állapodást sem akar. Ma már arról beszélnek Washingtonban, hogy amíg nem tűnnek el az atomfegyverek, ad­dig folytatni kell a kísérleti robban­tásokat Is. A Szovjetunió mindent megtett azért, hogy a nukleáris kísérletek be« tiltásának kérdését kimozdítsa aholt« pontról. Az USA azonban, sajnos, mindeddig nem reagált a mér ne­gyedszer meghosszabbított morató­riumhoz való csatlakozásra tett fel­hívásra, így a szovjet moratórium to­vábbi sorsa Washington válaszától függ. Gennagyij GeTaszimov, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási hi­vatalénak vezetője szintén sajtóérte­kezleten jelentette ki az újságírók­nak, hogy az Egyesült Államok kor­mánya viseli a felelősséget azért a negatív hatásért, amelyet a SALT—2 szerződés megsértése gyakorol az atomfegyverek korlátozásáról folyta­tott szovjet—amerikai tárgyalásokra. Hogv a genfi tárgyalások januárban kezdődő, 7. fordulója az atom- és az ürfegyverekrő! eredményesebb lesz-e, mint ahogyan az a jelenlegi helyzetből feltételezhető, azon múlik, mennyire hajlandó az USA összhan­got teremteni szavat és tettel között. A Bécsben most befejeződött — a kö­zép-európai fegyeveres erők és fegy­verzet csökkentésről folyó tárgyalá­sok — újabb fordulójából is az de­rül ki, hogy a Nyugat csak színlelt a párbeszédet, de hátráltatja az el­fogadható megegyezések létrejöttét. Közös erőfeszítéssel December 1. és 3. között Varsóban, a Lengyel Népköztársaság fővárosá­ban ülést tartott a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága. A résztvevők áttekintették a ŕeyk­­javíki csúcstalálkozó határozatait és alapelveit. Egyöntetű nézetük szerint a Mihail Gorbacsov által előterjesz­tett javaslatok a szocialista országok reális, konstruktív hozzájárulását ké­pezték a leszerelésért és az általános biztonságért vívott harc ügyéhez. Kiemelték a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének Idén júniusban tartott budapesti ülésén előterjesztett nagyszabású békekezde­ményezések nagy fontosságát, az egy­mással szembenálló katonai tömbök fegyverzeti szintjének csökkentése, a nemzetközi helyzet javulása és a nuk­leáris háború veszélyének elhárítása szempontjából. Különösen időszerűek a szövetséges államok azon javasla­tai, hogy lényegesen csökkentsék az európai fegyeveres erőket és klasž­­szikus fegyverzeteket a katonai költ­ségvetés megfelelő csökkentése útján, s ez kőtelező érvénnyel kiegészíti a nukleáris és más tömegpusztító fegy­verek megsemmisítésének program­ját. Az ülés résztvevőt mély aggodal­mukat fejezték ki amiatt, hogy kiéle­ződött a katonapolitikai helyzet az európai földrészen és világszerte az Egyesült Államok és a NATO maga­tartása következtében, amely gátolja a fegyverkezési verseny, megfékezé­sét, az atomfegyver-kísérletek be­szüntetését és amely a katonai po­tenciál növelésére irányul. A részt­vevők egyúttal kötelezték magukat a fegyverkezés korlátozása és a lesze­relés területén megkötött szerződé­sek, valamint egyezmények megtar­tására. s hangsúlyozták annak szük­ségszerűségét, hogy az Egyesült Álla­mok szigorúan hajtsa végre a hadá­szati támadófegyverek korlátozásáról kötött megállapodást, és a rakéta­elhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződést, mert ezek meg nem tartása erősíti a fegyverkezési ver­senyt, a világűrbe való kiterjesztés­hez, valamint a nukleáris és az űr­fegyverekről folytatott szovlet—ame< rikaí tárgyalások alapjainak aláásá­­sához vezet. Hangsúlyozták, hogy erőfeszítése­ket tesznek a szövetséges országok katonai együttműködése további ki­­szélesítésére és a testvéri,hadseregek egységének megszilárdítására. Intéz­kedéseket tűztek ki a Varsói Szerző­dés tagországainak védelmi képessé­gével kapcsolatban, hogy ne enged­jék meg a Varsói Szerződés és a NATO között létrejött katonai egyen­súly megbontását, valamint arra, hogy közös erőfeszítésekkel tartsák fenn a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek harci felké­szültségét, amely szavatolja a biz­tonságot. Az ülés a kölcsönös megértés szel­lemében zajlott le. REAGAN ELNÖK MARS ISTEN SZEREPÉBEN — Remélem, elég elrettentő vagyok. Csillagháború, erő­politika — mi kell még. hogy féljenek tőlem? V. Fomicsev rajza Ä texasi Forth Worth melletti Cars­well légibázison hadrendben áll már az a 131., cirkáló rakétákkal felsze­relt B—52:es bombázógép, amellyel az Egyesült Államok túllépi a SALT-2 egyezményben meghatározott korláto­zást, amely mindkét fél számára 1320 nukleáris robbanófejet célba juttató eszközt engedélyez. A 131. bombázó­gép hadrendbe állítása olyan politi­kai kihívás, amellyel az Egyesült Ál­lamok tudatosan lerombolja a szov­jet-amerikai kapcsolatok egyik fő­pillérét, fokozza a nemzetközi fe­szültséget és a saját belpolitikai ne­hézségeit. Világszerte aggodalommal fogadták a bejelentést, mivel tavasztól az a hir Járta, hogy а В—52-es hadrendbe ál­lításával egyidőben leszerelnek há­rom Poseidon tlpnsú, rakéták szállí­tására alkalmas tengeralattjárót. Már egy tengeralattjáró szétszerelése is kiegyensúlyozta volna a B—52-as hadrendbe állítását, azonban Reagan elnök azzal a kijelentéssel indokolta a mostani döntést, hogy nem enged­hető meg az „elrettentő kapacitás“ további csökkentése. A washingtoni kongresszus tehát falába kérte hivatalosan Is az elnö­köt, hogy továbbra is tartsa tiszte­letben a SALT—2 előírásait, s hiába volt a NATO-ezövetségesak kérése, ja­vaslata, figyelmeztetése is. az elnök ragaszkodik az erő pozíciójához, az elrettentés politikájához. Véletlen-e hogy a SALT—2 felrúgása egybeesik a titkos Iráni fegyverszállítások miatt kirobbant válsággal? „Az Egyesült Államoké a teljes fe­lelősség ez atomfegyver-korlátozás folyamatában alapvető nemzetközi­jogi jelentőségű szerződés felrúgásá­ért“ — jelentette ki a szovjet kor­mány szóvivője, s utalt arra a szov­jet kormánynyilatkozatra, «mely fi­gyelmeztet: a Szovjetunió megteszi a szükséges intézkedéseket, és nem engedi, hogy felboruljon a katonai­stratégiai egyensúly. Vajon mi célt szolgál a SALT:—2 tüntető feladása? Miért szánta rá magát a reagani politika, hogy meg­bontsa a sokévi erőfeszítéssel, szinte patikamérlegen kimért egyensúlyt — éppen most, amikor a szovjet—ameri­kai fegyverzetkorlátozási, leszerelési tárgyalások kezdtek biztatóan körvo­nalazódni? Az elrettentés politikája Nos, a bizakodás és a feszültség enyhülése nyilvánvalóan a Szovjet­unió következetes és szívós kezdemé­nyezésének eredménye volt, amíg — ha látszólag mutatott is ilyen szán­dékot a Fehár Ház — Reagan folytat­ta a maga neoglobalista és erőfö­lényre törekvő manővereit. Igaz, Genf reménykedésre jogosított fel. Azonban Líbia bombázása, a nicara­­guai ellenforradalmárok támogatása, a iráni titkos fegyverszállítások, és leg­főképp a reykjavíki szovjet indítvá­nyok elferdítése mind a fenyegetés, az elrettentés régebben kitaposott út­jához való ragaszkodást bizonyítja. A januári szovjet javaslatok, a reyk­javíki csomagterv — mintha minden süket fülekre talált volna Washing­tonban, elsősorban Reagannak és „megbízható“ tanácsadóinak körében. A szövetségesek csalódottan, sajnál­kozással és aggodalommal fogadták a döntést, Nyugat-Európa pedig poli­tikailag szerencsétlen lépésnek tartja és követelt, hogy folytassák a szov­jet— amorika! leszerelési tárgyaláso­kat Tény, hogy az elérhetőnek vélt leszerelési javaslatok, tervek után ma joggal érzi a világ, hogy az esetle­ges háborút megakadályozható korlá­tot rombolt le az USA. Viszont huszonnégy órával azelőtt, hogy a texasi támaszponton hadrend­be óllítottálc az új B—52-es stratégiai bombázót, Delhiben a Szovjetunió és India közös nyilatkozatban javasolta: kössenek nemzetközi szerződést, ti­mely betiltaná az atomfegyeverek használatát és a bevetésükkel való fenyegetést. Az erőszak- és atom­fegyvermentes világ olyan következe­tes leszerelési intézkedéseket ígé* nyel — hangsúlyozza a közös nyilat­kozat —, mint a nukleáris arzenálok 2000-ig történő felszámolása, bármi­lyen fegyvpr világűrbe telepítésének megtiltása, az atomrobbantások leál­lítása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének betiltása, a vegyifegyverkészletok megsemmisí­tése és a hagyományos fegyverzet szintjének csökkentése. Mindezek sze­repelnek a Szovjetunió eddigi lesze­relési javaslataiban. Ahhoz azonban, hogy az USA ezek­ről érdemben gondolkodni és tárgyal­ni akarjon, arra lenne szükség, hogy ne az elrettentés és az uszítás, a bi­zalmatlanság és a hidegháború politi­káját alkalmazza, hanem egészen másfélét. Olyat, amilyenről a szovjet és az indiai vezető beszélt: „Az atomkorban az emberiségnek új politikai gondolkodásmódot és a világról alkotott új koncepciót keli magáévá tennie, hogy szilárd biztosí­tékot teremtsen a túlélésre.“ Cgy látszik, a mostani amerikai ve­zetés erre nem mutat készséget. Ezt látva a liberálisabb lapok és a Rea­­gan-ellenzék. valamint a fegyverszál­lítási botrány fejleményeit figyelve as USA-ban már elkezdték a „visszaszá­­molást“: hogv hány nap, hét, hónap van még hátra az' új elnökválasztá­sokig?.., H. MÉSZÁROS ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom