Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-13 / 50. szám

1986. ЗесетБет 13.

.SZABAD FÖLDMŰVES.

Negyvenéves az UNICEF

TAz UNICEF az ENSZ Gyermekalapfa. Közvetlenül a világszervezet Titkárságához tartozik, és a világ nehéz körülmények között élő gyermekeinek igyekszik segítséget nyújtani. Mert a XX. század végén is súlyos gond a gyermekek élelmezése, megfelelő életkörülményeinek biztosítása, elsősorban Afrikában, Ázsiában és latin-Amerikában.

Naponta negyvenezer gyermek pusztul el a világon rosszultápláltság és fertőzés következtében, s évente negyedmillióra tehető az A-vitamtn hiánya miatt megvakulok száma. Történik ez olyankor, amikor az oltóanyagok egyre olcsóbbá válnak, s például nem egészen egy dollárba kerül egy olyan, tuberkulózis ellent oltócsomag, amely több csecsemő és gyermek TBC-elleni védettségét biztosíthatná. Márpedig a fejlődő országokban a a legsúlyosabb gyermekbetegségek a TBC, a kanyaró, a tetanusz, a szamárköhögés, a dtftéria és a gyermekbénulás, s e hat betegség következtében évente több mint három és fél millió kisgyermek pusztul el.

Segíteni azonban kell — és lehetséges. A fejlődő világ gyermekeinek 1974-ben még alig négy százaléka volt védett a felsorolt betegségek ellen, napjainkra viszont ez az arány negyven százalékra emelkedett, s ebben az UNICEF tevékenységének nagy szerepe van.

Az ENSZ Gyermekalapját napjainkban az egyik leghatékonyabb nemzetközi szervezetnek tartják. Az UNICEF

1985-ös költségvetésének legnagyobb részét az egészséges ivóvízellátásra, az alapvető egészségügyi szükségletek kielégítésére, valamint oktatási és szociális célokra fordították. Százkilenc országban támogatta a gyermek-egészségügyi programokat, s $0 országban szervezett oltást akciókat. Az UNICEF azonban nemcsak az éhező gyermekek megmentését, a betegségek visszaszorítását tűzte ki célul, sokkal többet szeretne elérni: a gyermekek békés, egészséges tásadalml fejlődésének körülményeit megteremteni mindenütt a világon. [P. L.)

A КШ-orszäpk mezőgazdasági pilótáinak. egpttmiiMesB

X szocialista országok együttműködésének látható jele a szovjet és lengyel mezőgazdasági pilóták tevékenysége az NDK szántóföldjein és erdeiben. A KGST-országok polgári légi közlekedési vállalatai évente több mint 140 millió hektár mezőgazdasági haszonterűleten dolgoznak. Az NDK- ban az idén februártól októberig mintegy 2,5 millió hektár szántóföldi területre szórják ki levegőből a műtrágyát. Ez is környezetvédő eljárás, hiszen ily módon elmarad a talajművelő gépek talajnyomása és az általuk okozott sok-sok növénykárosítás.

A KGST-országoknak ezt a két-, Illetve többoldalú együttműködését az a megállapodás szabályozza, amelyet 1969-ben Irt alá Bulgária, Magyarország, Vietnam, az NDK, Mongólia, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia kormánya. Ezeknek az országoknak polgári légi közlekedési vállalatai azóta főleg az alábbi területeken működnek együtt: mező- és erdőgazdaság, légifénykép-készítés, geológiai feltáró repülések, építő- és szerelési munkák, sőt. az NDK vasútvonalainak villamosítása is — jelentette ki Wilhelm Gorzel, az Interflug mezőgazdasági repülési részlegének igazgatója. — Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az NDK szántóföldi területei nemzetközi öszszehasonlításban rendkívül műtrágyaigényesek. és hogy a légi közlekedési eszközök ésszerűen egészítik ki a talajmegmunkáló gépeket.

E tevékenység körébe tartozik az új típusú repülőgépek és helikopterek műszaki és ökonómiai paramétereinek kidolgozása, főleg a replüés biztonságával kapcsolatos kérdésekben a kölcsönös tájékoztatás, a repülő- és a műszaki személyzet ki- és továbbképzése. Az együttműködés fő formáját a szakemberek tanácskozása telentiaz ötévenként megrendezésre kerülő tudományos és gyakorlati konferenciákon. Ezek a konferenciák is az együttműködés tökéletesítését célozzák. A tanácskozások középpontjában a mezőgazdasági repülés hatékonyságának növelése áll. A legutóbbi, az elmúlt év őszén Lengyelországban megrendezett konferencián a polgári légi közlekedési vállaltok mezőgazdasági és geológiai szakértőin kívül a tudományos intézetek, akadémiák és a repülőgépgyártó vállalatok szakemberei is részt vettek. A konferencián természetesen a mező- és erdőgazdaságok előtt 1990-ig álló feladatok Jelentették a fő témát. A konferencián elhangzott több mint 100 szakmai előadásból 15-öt NDK- beli szakemberek tartottak.

A konferencia keretében kiállítást is rendeztek, ezen a lengyel, csehszlovák és szovjet repülőgépipar mutatta be repülőgépeit és helikoptereit. A tervek szerint ugyanis a KGST- országokban rövidesen a mezőgazdasági repülőgépek új nemzedékét fogják üzembe állítani, ezek nagyobb termelékenységüek és jobb minőségűek lesznek a jelenleg alkalmazott gépeknél. — Az NDK-ban pl. idén vizsgáljuk és minősítjük a PZL-106 jelű új lengyel repülőgépet — közölte Wilhelm Gorzel. Ezt a gépet a növényvédelemben. az erdőművelésben, a vetésnél, a műtrágyázásnál és a tüzek leküzdésénél egyaránt alkalmazni lehet. A hozzá hasonló repülőgépeknél -kisebb az üzemanyag-fogyasztása és a zaja. Tapasztalatokat kívánunk szerezni ezzel a „repülő mezőgazdasági géppel“ kapcsolatban, amiket már a következő sorozat gyártásánál hasznosítani akarunk. Az elkövetkező években minőségileg javítani kell a szilárd anyagokat és a folyékony műtrágyát szóró, illetve perme* tező berendezéseket is. Az együttműködés további súlypontjait a biológiát eljárások alkalmazásával járó űj technológiák, a folyékony műtrágyák kiszórása, a bányameddök rekultiválása, valamint a környezetvédelmi feladatok jelentik. A hatékonyság növelése érdekében az elektronikus adatfeldolgozás és a mikroelektronika fokozott felhasználását tervezik a mezőgazdasági repülésben.

Az együttműködés új formáját jelentik az üzemeltetési szemináriumok. Az első ilyen szemináriumot az M-18a típusú repülőgépeket gyártő lengyel gyár rendezte az idén. (NpK)

Moszkvában sajtótájékoztatón foglalkoztak a nemzetközi kapcsolatok több lényegbe vágó kérdésével.

Juli! Voroncov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese kijelentette. a valamennyi nukleáris robbantársra elrendelt december 31-ig érvényes szovjet moratórium további sorsa az Egyesült Államok kormányzatának álláspontjától függ.

„Az amerikai kormánynak még van ideje arra, hogy csatlakozzon a szovjet moratóriumhoz. Azt várjuk, hogy a jelenlegi problémák se akadályozzák meg az USA kormányát abban, hogy emlékezzék a moratórium lejártának dátumára. A szovjet atommoratórium érvényessége alatt az Egyesült Államok 23 nukleáris robbantást hajtott végre, melyek többsége összefüggésben állt a harmadik generációjú fegyverek fejlesztésével.“ — mondotta. Olyan próbálkozásról van szó tehát, amelynek célja a Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzése. Ilyen feltételek között a Szovjetunió nem tarthatja fenn a moratóriumot a végtelenségig anélkül, hogy ezáltal ne veszélyeztetné saját és szövetségesei biztonságát — jelentette ki Julij Voroncov. A nukleárisfegyver-kísérletek teljes betiltása! változatlanul rendkívül jelentős feladat és a legrövidebb út, amely elvezethet a nukleáris fegyverek korlátozásáig és végső felszámolásáig. Éppen ezért lett az atomkísérle-A felelősség Washingtont terheli

tek betiltása szerves része a Reykjavíkban előterjesztett javaslatoknak. Mivel az USA nem hajlandó tiszteletben tartani a rakétavédelmt rendszerek korlátozásáról szóló megállapodást, így Reykjavíkban nem sikerült végső megegyezésre jutni, bár Reagan elnök kifejezte egyetértését azzal, hogy kezdődjenek szovjet—amerikai tárgyalások a nukleáris kísérletek teljes betiltása céljából.

Most azonban az amerikai kormány ebben a kérdésben is eltér a reykjavíkl megállapodásoktól. A Szovjetunió úgy véli, hogy az USA elutasító álláspontját nem az ellenőrzés problémái motiválják. Washington évekig azt állította, hogy 'megfelelő ellenőrzés mellett megköthető az atomkísérletek betiltásáról szóló megállapodás. Washington szavai azonban eltérnek tetteitől — és ez a nukleáris kísérletekre is vonatkozik. Amint nem lehetett tovább érvelni a megfelelő ellenőrzés hiányával, azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok egyszerűen semmilyen megállapodást sem akar. Ma már arról beszélnek Washingtonban, hogy amíg nem tűnnek el az atomfegyverek, addig folytatni kell a kísérleti robbantásokat Is.

A Szovjetunió mindent megtett

azért, hogy a nukleáris kísérletek be« tiltásának kérdését kimozdítsa aholt« pontról. Az USA azonban, sajnos, mindeddig nem reagált a mér negyedszer meghosszabbított moratóriumhoz való csatlakozásra tett felhívásra, így a szovjet moratórium további sorsa Washington válaszától függ.

Gennagyij GeTaszimov, a szovjet

külügyminisztérium tájékoztatási hivatalénak vezetője szintén sajtóértekezleten jelentette ki az újságíróknak, hogy az Egyesült Államok kormánya viseli a felelősséget azért a negatív hatásért, amelyet a SALT—2 szerződés megsértése gyakorol az atomfegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokra. Hogv a genfi tárgyalások januárban kezdődő, 7. fordulója az atom- és az ürfegyverekrő! eredményesebb lesz-e, mint ahogyan az a jelenlegi helyzetből feltételezhető, azon múlik, mennyire hajlandó az USA összhangot teremteni szavat és tettel között. A Bécsben most befejeződött — a közép-európai fegyeveres erők és fegyverzet csökkentésről folyó tárgyalások — újabb fordulójából is az derül ki, hogy a Nyugat csak színlelt a párbeszédet, de hátráltatja az elfogadható megegyezések létrejöttét.

Közös erőfeszítéssel

December 1. és 3. között Varsóban, a Lengyel Népköztársaság fővárosában ülést tartott a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága.

A résztvevők áttekintették a ŕeykjavíki csúcstalálkozó határozatait és alapelveit. Egyöntetű nézetük szerint a Mihail Gorbacsov által előterjesztett javaslatok a szocialista országok reális, konstruktív hozzájárulását képezték a leszerelésért és az általános biztonságért vívott harc ügyéhez.

Kiemelték a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének Idén júniusban tartott budapesti ülésén előterjesztett nagyszabású békekezdeményezések nagy fontosságát, az egymással szembenálló katonai tömbök fegyverzeti szintjének csökkentése, a nemzetközi helyzet javulása és a nukleáris háború veszélyének elhárítása szempontjából. Különösen időszerűek a szövetséges államok azon javaslatai, hogy lényegesen csökkentsék az

európai fegyeveres erőket és klasžszikus fegyverzeteket a katonai költségvetés megfelelő csökkentése útján, s ez kőtelező érvénnyel kiegészíti a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek megsemmisítésének programját.

Az ülés résztvevőt mély aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy kiéleződött a katonapolitikai helyzet az európai földrészen és világszerte az Egyesült Államok és a NATO magatartása következtében, amely gátolja a fegyverkezési verseny, megfékezését, az atomfegyver-kísérletek beszüntetését és amely a katonai potenciál növelésére irányul. A résztvevők egyúttal kötelezték magukat a fegyverkezés korlátozása és a leszerelés területén megkötött szerződések, valamint egyezmények megtartására. s hangsúlyozták annak szükségszerűségét, hogy az Egyesült Államok szigorúan hajtsa végre a hadászati támadófegyverek korlátozásáról kötött megállapodást, és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződést, mert ezek meg nem tartása erősíti a fegyverkezési versenyt, a világűrbe való kiterjesztéshez, valamint a nukleáris és az űrfegyverekről folytatott szovlet—ame< rikaí tárgyalások alapjainak aláásásához vezet.

Hangsúlyozták, hogy erőfeszítéseket tesznek a szövetséges országok katonai együttműködése további kiszélesítésére és a testvéri,hadseregek egységének megszilárdítására. Intézkedéseket tűztek ki a Varsói Szerződés tagországainak védelmi képességével kapcsolatban, hogy ne engedjék meg a Varsói Szerződés és a NATO között létrejött katonai egyensúly megbontását, valamint arra, hogy közös erőfeszítésekkel tartsák fenn a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek harci felkészültségét, amely szavatolja a biztonságot.

Az ülés a kölcsönös megértés szellemében zajlott le.

REAGAN ELNÖK MARS ISTEN SZEREPÉBEN

— Remélem, elég elrettentő vagyok. Csillagháború, erőpolitika — mi kell még. hogy féljenek tőlem?

V. Fomicsev rajza

Ä texasi Forth Worth melletti Carswell légibázison hadrendben áll már az a 131., cirkáló rakétákkal felszerelt B—52:es bombázógép, amellyel az Egyesült Államok túllépi a SALT-2 egyezményben meghatározott korlátozást, amely mindkét fél számára 1320 nukleáris robbanófejet célba juttató eszközt engedélyez. A 131. bombázógép hadrendbe állítása olyan politikai kihívás, amellyel az Egyesült Államok tudatosan lerombolja a szovjet-amerikai kapcsolatok egyik főpillérét, fokozza a nemzetközi feszültséget és a saját belpolitikai nehézségeit.

Világszerte aggodalommal fogadták a bejelentést, mivel tavasztól az a hir Járta, hogy а В—52-es hadrendbe állításával egyidőben leszerelnek három Poseidon tlpnsú, rakéták szállítására alkalmas tengeralattjárót. Már egy tengeralattjáró szétszerelése is kiegyensúlyozta volna a B—52-as hadrendbe állítását, azonban Reagan elnök azzal a kijelentéssel indokolta a mostani döntést, hogy nem engedhető meg az „elrettentő kapacitás“ további csökkentése.

A washingtoni kongresszus tehát falába kérte hivatalosan Is az elnököt, hogy továbbra is tartsa tiszteletben a SALT—2 előírásait, s hiába volt a NATO-ezövetségesak kérése, javaslata, figyelmeztetése is. az elnök ragaszkodik az erő pozíciójához, az elrettentés politikájához. Véletlen-e hogy a SALT—2 felrúgása egybeesik a titkos Iráni fegyverszállítások miatt kirobbant válsággal?

„Az Egyesült Államoké a teljes felelősség ez atomfegyver-korlátozás folyamatában alapvető nemzetközijogi jelentőségű szerződés felrúgásáért“ — jelentette ki a szovjet kormány szóvivője, s utalt arra a szovjet kormánynyilatkozatra, «mely figyelmeztet: a Szovjetunió megteszi a szükséges intézkedéseket, és nem engedi, hogy felboruljon a katonaistratégiai egyensúly.

Vajon mi célt szolgál a SALT:—2 tüntető feladása? Miért szánta rá magát a reagani politika, hogy megbontsa a sokévi erőfeszítéssel, szinte patikamérlegen kimért egyensúlyt — éppen most, amikor a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási, leszerelési tárgyalások kezdtek biztatóan körvonalazódni?

Az elrettentés politikája

Nos, a bizakodás és a feszültség enyhülése nyilvánvalóan a Szovjetunió következetes és szívós kezdeményezésének eredménye volt, amíg — ha látszólag mutatott is ilyen szándékot a Fehár Ház — Reagan folytatta a maga neoglobalista és erőfölényre törekvő manővereit. Igaz, Genf reménykedésre jogosított fel. Azonban Líbia bombázása, a nicaraguai ellenforradalmárok támogatása, a iráni titkos fegyverszállítások, és legfőképp a reykjavíki szovjet indítványok elferdítése mind a fenyegetés, az elrettentés régebben kitaposott útjához való ragaszkodást bizonyítja. A januári szovjet javaslatok, a reykjavíki csomagterv — mintha minden süket fülekre talált volna Washingtonban, elsősorban Reagannak és „megbízható“ tanácsadóinak körében.

A szövetségesek csalódottan, sajnálkozással és aggodalommal fogadták a döntést, Nyugat-Európa pedig politikailag szerencsétlen lépésnek tartja és követelt, hogy folytassák a szovjet— amorika! leszerelési tárgyalásokat Tény, hogy az elérhetőnek vélt leszerelési javaslatok, tervek után ma joggal érzi a világ, hogy az esetleges háborút megakadályozható korlátot rombolt le az USA.

Viszont huszonnégy órával azelőtt, hogy a texasi támaszponton hadrendbe óllítottálc az új B—52-es stratégiai bombázót, Delhiben a Szovjetunió és India közös nyilatkozatban javasolta: kössenek nemzetközi szerződést, timely betiltaná az atomfegyeverek használatát és a bevetésükkel való fenyegetést. Az erőszak- és atomfegyvermentes világ olyan következetes leszerelési intézkedéseket ígé* nyel — hangsúlyozza a közös nyilatkozat —, mint a nukleáris arzenálok 2000-ig történő felszámolása, bármilyen fegyvpr világűrbe telepítésének megtiltása, az atomrobbantások leállítása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének betiltása, a vegyifegyverkészletok megsemmisítése és a hagyományos fegyverzet szintjének csökkentése. Mindezek szerepelnek a Szovjetunió eddigi leszerelési javaslataiban.

Ahhoz azonban, hogy az USA ezekről érdemben gondolkodni és tárgyalni akarjon, arra lenne szükség, hogy ne az elrettentés és az uszítás, a bizalmatlanság és a hidegháború politikáját alkalmazza, hanem egészen másfélét. Olyat, amilyenről a szovjet és az indiai vezető beszélt:

„Az atomkorban az emberiségnek új politikai gondolkodásmódot és a világról alkotott új koncepciót keli magáévá tennie, hogy szilárd biztosítékot teremtsen a túlélésre.“

Cgy látszik, a mostani amerikai vezetés erre nem mutat készséget. Ezt látva a liberálisabb lapok és a Reagan-ellenzék. valamint a fegyverszállítási botrány fejleményeit figyelve as USA-ban már elkezdték a „visszaszámolást“: hogv hány nap, hét, hónap van még hátra az' új elnökválasztásokig?..,

H. MÉSZÁROS ERZSÉBET